Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-15 / 166. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1976 július 15. Az Űjpesti Gyapjúszövő Gyár újfehértói gyárában „VIGYÁZZ, EXPORTTERMÉK!”. Ilyen tábla függ azon a szövőgépen, amelyen Pásztor Erzsébet dolgozik. A nagy figyelmet, kézügyességet igénylő munka egy műszakban negyvenezer vetést eredményez. (H. J. felv.) Négy és fél millió gyógyászati segédeszközökre Előkészítő egyetemi felvételire Harmadik éve szerveznek megyénkben az Állami Ifjúsági Bizottság támogatásával olyan egyetemi előkészítő tanfolyamokat, amelyeken fizikai dolgozók tehetséges gyermekei készülhetnek az orvos- tudományi egyetem felvételi vizsgáira. A megyei ifjúsági alapból évente három alkalommal — télen és tavasszal egy-egy hétre, illetve nyáron két hétre — összesen 60—70 ezer forintos költséggel húsz-harminc fiatal továbbtanulásához nyújtanak így segítséget. Július 12—24 között a nyíregyházi Rozgonyi Kollégiumban huszonöt leendő negyedikes vesz részt a tanfolyamon. Előadásokat hallgatnak a Debreceni Orvostudományi Egyetem tanáraitól, biológiából és fizikából, majd a tananyagot kiegészítő témákat konzultációkon dolgozzák fel. A konzultációkat negyed- és ötödéves orvos- tanhallgatók vezetik. Rajztábor — gyermekeknek Egy hetes, bentlakásos rajztábort szervezett a megyei művelődési központ július 12—17. között, fizikai dolgozók ügyes kezű, tehetséges gyermekeinek. Megyénk járásaiból huszonhárom felső tagozatos általános iskolás érkezett a tanfolyamra. Kabinetszerű oktatás keretében, rajztanárok vezetésével képzőművészeti alapismereteket tanulnak. Három csoportban, a művészeti ágakat naponta vál- takoztatva ismerkednek meg a gyerekek a rajz, a festészet, a mintázás és a textiltervezés alapjaival, majd Ács Lászlóné tanárnő irányításával hozzálátnak az önálló „alkotáshoz”. Kavicsok, festékek és viasz segítségével batikolt térítőkét készítenek, fejet, figurát mintáznak agyagból, rajzolnak, festenek, s közben, szinte észrevétlenül fejlesztik kézügyességüket, fantáziájuk segítségével alkotómunkát végeznek. Évente négy és fél millió forintot fordít gyógyászati segédeszközökre a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság. Évente például — többek között — 32 ezer szemüveg, 5 ezer gumiharisnya, 220 hallásjavító készülék, 1400 pár orthopédcipő, mintegy 5 ezer pár talpbetét kerül a betegekhez, és szolgálja gyógyulásukat, és mindezek — szakorvosi javaslat alapján — állampolgári jogon megilleti őket. Nyíregyházán, Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Kisvárdán és Vásárosnaményban az SZTK-rendelőintézetekben — a társadalombiztosítási igazgatóság raktárából — közvetlenül és azonnal megkaphatják a betegek. Amint Tassy Jenő, a társadalombiztosítási igazgatóság vezetője elmondta, ezzel jelentősen csökkent a várakozási idő. Egyedül a betegkocsi — amelyből évente 50—60 darabot igényelnek — okoz gondot. Ezek Budapesten készülnek és alkatrészhiány miatt, előfordul, hogy félévet is várniuk kell a betegeknek. A méret utáni, az egyedi gyógyászati segédeszközök Nyíregyházán, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára 6. számú fiókjában készülnek. 1964-ben egy 32 négyzet- méter alapterületű felvonulási épületben kezdte meg munkáját, 1971 óta a megyei kórház területén már egy önálló pavilonban működik a gyárrészleg. Marinkás Mihály, a gyár nyíregyházi fiókjának a vezetője elmondta, hogy évente 2,2 millió forint értékű gyógyászati segédeszközt készítenek — a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság megbízása alapján — Szabolcs- Szatmár megyei lakosok részére. Elsősorban művégtagok, csipőficamot kezelő és utókezelő készülék, heine-me- dines sérült gyermekeknek szükséges járógépek gyártásával és javításával foglalkoznak. Ugyanakkor évente több ezer pár lúdtalpbetétet és gyógyfűzőt is készítenek. Mindössze tizenkilencen dolgoznak itt, a speciális ismereteket igénylő, ortho- pédműszerész szakmában tizennégyen, és jelenleg öt tanuló ismerkedik e szakma rejtelmeivel. Felelősségteljes munkát látnak el, hiszen az általuk készített gyógyászati segédeszközök segítségével találja meg nagyon sok beteg ember újra helyét a társadalomban, (s. á.) POLGÁRI VÉDELEM Feladatok a községekben n szocialista társadalom építése során a községekben is számottevő átalakulás ment végbe. Az egyre fejlődő mező- gazdasági nagyüzemek, valamint az ipari létesítmények megváltoztatták a vidék arculatát, mellyel kezdetét vette a városhoz való felzárkózás minőségi folyamata. Ismeretes, hogy a haditechnikai eszközök modernizálásával, a nagy hatásfokú támadófegyverek egyre tökéletesebb kifejlesztésével a hadviselés eddigi módja gyökeresen megváltozott. E változás abban mutatkozik meg. hogy a falu is az ellenséges támadás célpontjává vált. Természetesen a veszélyeztetettség e területeken is különbözőek, mely elsősorban a települések jellegétől függ. A veszély forrása sokrétű lehet. Lehet a hagyományos támadófegyverek alkalmazásától a nukleáris, vegyi, biológiai fegyverekkel végrehajtott csapásokig egyaránt, minek következtében a községekben is felmerülhet az emberi életet és az anyagi javakat fenyegető veszély lehetősége is. Ennek megfelelően ezen a területen is szükségessé vált a védekezés megszervezése, megteremtése. A támadófegyverek hatásai elleni védekezés azonban csak egyik feladatát ^képezi a községi polgári védelmi szerveknek. A másik feladat, hatékony segítségnyújtás a csapást szenvedett területek mentésében. A polgári védelem elsődleges célja az életvédelem. Milyen feladatok jelentkeznek ezzel kapcsolatban: a lakosság egyéni és csoportos felkészítése a támadófegyverek hatásai ellen való védekezésre; munkaviszonnyal összefüggő feladatok háborús körülmények között való ellátása; a lakosság és a polgári szervek légi, valamint radiológiai, biológiai és vegyi riasztásának előkészítése, végrehajtása; az életvédelem céljaira megfelelő óvó- helyek létesítése, fenntartása; az egyéni vé- : dőeszközök biztosítása; a közvilágítás, lakó- • épületek elsötétítése, valamint az anyagi javak védelme, mivel a mezőgazdasági termékek, élelmiszer, ivóvíz, valamint az állatállomány, takarmány-, vetőmagkészletek jelentős részét e területeken termelik, tárolják. Ennek érdekében meg kell szervezni és végre kell hajtani a létfenntartáshoz szükséges javak, valamint a termelőeszközök és különleges vagyontárgyak védelmét. Ma már a községekben is megvannak a feltételek arra, hogy az ott élő és dolgozó állampolgárokból különböző szakszolgálati szervezeteket hozzanak létre, melyek számottevő segítséget tudnak nyújtani a csapást szenvedett területeknek, településeknek, ugyanakkor saját területükön is ellátják a polgári védelmi feladatokat. A község polgári védelmi szervezetei képesek hatékonyan közreműködni: a veszteségek csökkentése érdekében a mentésben, mentesítésben, a halaszthatatlan feladatok ellátásában, a létfenntartás érdekében átmenetileg gondoskodni az ellátatlanok élelmiszerrel, ivóvízzel való ellátásáról, valamint a hajléktalanok ideiglenes elhelyezéséről. Az elemi csapások, katasztrófák esetén a károk megelőzésében, csökkentésében, mentésmentesítés végrehajtásában, károk felszámolásában. ideiglenes helyreállításában. Ahhoz, hogy e "feladatokat végre tudják hajtani már napjainkban gondoskodni kell megtervezéséről, személyi és anyagi feltételei biztosításáról. A községek polgári védelmi szervezetei több alkalommal bizonyították komoly szakmai felkészültségüket, mely az 1970. évi árvízvédelemnél és az 1975. évi országos versenyen csúcsosodott ki. n polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. sz. határozat és végrehajtási jogszabályai rendelkezéseiből világosan kitűnik, hogy a polgári védelmi feladatok ellátása a községekre is vonatkozik. A polgári védelemnek mindenütt és mindenkor jelen kell lennie, ahol emberek élnek és dolgoznak. Szeged nyári ünnepe Július 24-én kezdődnek a szabadtéri játékok Szegeden a város szépítő! az utolsó simításokat végzik a házakon, fontosabb útszakaszokon (már amelyekkel napok alatt elkészülhetnek), zászlók, utcadíszek, megfiatalodó kirakatok keltik szokott hangulatát az ünnepi heteknek. A szabadtéri játékok díszletműhelye tekintélyes kirakodóvásár egyelőre a Dóm téren; július 24-re, fanfárszóra azonban mindent eltakarítanak a környező udvarba, vagy a nézőtéri tribün alá. Gazdag program A rendezvényeket tavaly közel félmillióan látogatták, az idén még több vendéget várnak, amely fokozott gondokat ró a szervezőkre. A fesztivál szerkezete igazodik a hagyományokhoz, több mint félszáz rendezvényével az eddig járt úton igyekszik tartalmasabb, színvonalasabb 'kínálatot nyújtani. A műfajok sokrétűsége, nagy közönségtömegek érdeklődése szabja meg évek óta a szabadtéri játékok műsorát. mely a szokásoknak megfelelően ezúttal is öt bemutatót ígér a hatezres nézőtéren ülőknek. Madách drámai költeménye, Az ember tragédiája nyitja a sort július 24-én (a további előadási napok: július 31, augusztus 7.) A háború előtti játékok legsikeresebb előadásait tartották a tragédiával, a fölújított szabadtérin utoljára 1969-ben ment Vámos László rendezésében. Ezúttal Szinetár Miklós jelentős összevonásokkal és fiatal főszereplőkkel rendezi: Bánsági Ildikóval (Éva), Hegedűs Gézával (Ádám) és Lukács Sándorral (Lucifer). A premier másnapján, július 25-én kerül színre, a játékok történetében először, Verdi Nabuccója (később július 30- án és augusztus 1-én). Oberfrank Géza dirigálásával, Békés András rendezésében, jeles szegedi operaművészek partnereiként először lép a dómszínpadra a bolgár Szto- jan Popov és Sztefan Elen- kov, valamint az odesszai Ninelj Tkacsenko, akit a közelmúltban hallottunk már Szegeden, a Trubadúr Leonórájaként. Tavalyi szakmai és közönségsikere követelte vissza Erkel Bánk bánjának előadásait (augusztus 4, 6, 8) azonos szereposztással, Pál Tamás vezényletével, Vámos László rendezésében. Nem először hangzik el Strauss népszerű operettje A cigánybáró sem (augusztus 13, 15, 17, 20), ezúttal Horváth Zoltán rendezésében, Medveczky Ádám vezényletével, főbb szerepeiben Palcsó Sándorral, Házi Erzsébettel, Kom- lóssy Erzsébettel, Melis Györggyel és szegedi művészekkel. A "fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő Magyar Állami Népi Együttes az Ecseri lakodalmast mutatja be (augusztus 14, 19, 21), az ismert összeállítást nemzetiségi táncokkal kibővítve. Több százezer vendég Rendkívül kedvezőek a jegyforgalom adatai, eddig 75 ezer belépő talált gazdára, ami máris tíz telt házas előadást jelent. Körülbelül 50 ezren jelezték érkezésüket az ország minden tájáról hét különvonattal és 650 külön- busszal. Bács megyéből például 115 busz és egy különvonat hoz hatezer vendéget, Békésből 44 busz két és fél ezer, Szolnok megyéből 91 busz négyezer érdeklődőt, Hajdú-Bihar. megyéből 4 ezer embert szállít 79 különbusz és három különvonat, de kü- lönvonatot várnak Szegedre Ausztriából, öt különbuszt pedig Csehszlovákiából. A kiegészítő rendezvényekkel azon fáradoznak, hogy a város több százezer vendége hasznosan, kulturáltan kitölthesse egész napját. Százötven-kétszázezer látogatót várnak az ipari vásár 249 hazai és 77 jugoszláviai cégének kiállító pavilonjaihoz. A nyári tárlatra az ország minden tájáról 158 művész 297 alkotását fogadta el a szakzsüri. Három helyen rendeznek hangversenyeket. A Dóm orgonakoncertjein — Baráti István, a holland Theo Saris és Lantos István estjén — közreműködnek: Antal Lívia és a Szegedi Kamarakórus; a tanárképző főiskola női kara; valamint Szökefalvi-Nagy Katalin. A tanácsháza udvarán a Pál Tamás vezette Szegedi Kamarazenekar Garat György hegedűművésszel, a Szekeres Ferenc vezette Budapesti Madrigál Kórus pedig Farkas Györgyi cimbalomművésszel lép föl. Az újszegedi szabadtéri színpadon a Skorpió és az Omega együttes ad műsort. Tudományos kongresszusok A tudományos programok közül tizenharmadik alkalommal tartják meg a pedagógiai, ötödik alkalommal a művelődéselméleti nyári egyetemeket, július 15—24, illetve július 26—augusztus 4 között az újszegedi biológiai központban. Szegeden tartja kongresszusát a fogorvosok európai munkaközössége július 15—18-án. Tizenkét együttes vesz részt a szak- szervezeti néptánccsoportok minősítő versenyén, melynek újszegedi gálája július 17-én lesz. Tízezer fiatalt hív a X. szegedi ifjúsági napok július 30—augusztus 1. közötti politikai és kulturális esemény- sorozata, melynek során ismét riiegrendezik július 31- én délután a Széchenyi téri karnevált. A szállásgondok orvoslására feltárták a tartalékokat, s némi bővítés után jelenleg közel 5 ezer vendéget tudnak esténként elhelyezni szállodákban, kollégiumokban, kempingben és a fizetővendég-szolgálat révén. Xikolényi István 50—60 fokos melegben dolgozik Fehér János, a kisvárdai öntödében. A Disa öntöde 139 százalékra teljesítette 1976 első féléves tervét. (Hammel József felv.) Az ólimpíáridefén, Hyítegyházán : Automata ügyfélszolgálat a GELKÓ nál Régen tervezett munkaszervezési újítást vezetnek be a héten a nyíregyházi GELKA- nál: az olimpia megnyitása előtt megkezdi munkáját az automata ügyfélszolgálat. Ez azt jelenti, hogy a televízió hibáját a nap bármely órájában be lehet jelenteni a szerviznél. A 11—313 telefonszámon délután 16 órától reggel fél nyolcig magnetofon szólal meg és kéri a bejelentő nevét, telefonszámát, lakcímét, a televízió típusát és a hiba jellegét. A bejelentő számára egy perc áll rendelkezésre, hogy elmondja a kért adatokat — folyamatosan. Ez fontos, mert ha öt másodpercnél hosszabb szünetet tart, a készülék bont, s csak újabb hívás esetén lehet befejezni a mondanivalót. Az automata címfelvevő szolgálattól azt várják, hogy a GELKA telefonjának napközbeni terhelése csökken, tehát könnyebben elérhető lesz a szerviz, másrészt, ami ennél lényegesebb: nyitás után, az automatán rögzített címekkel már kezdhetik a munkát a szerelők, ami a tapasztalatok szerint legtöbb esetben egynapos előnyt jelent. Az automata ügyfélszolgálat július 15-től működik, s ha beválik, az olimpia után is megtartják, sőt továbbfejlesztik.
