Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

1976. július 14. KELET-MAG Y ARORSZ AG 7 Olvasóink leveleiből Postabontás Humánum „A világtalan férfit egy fiatalember karonfogta, és a forgalmas úttesten átkí­sérte.” „Igazolványomat és pénz­tárcámat elvesztettem, megtalálója néhány órán belül lakásomra eljuttat­ta...” „A balsai vasútállomáson hajnali négykor egy család várakozott. A beteg gyer­mek miatt aggódó szülők mielőbb szerettek volna to­vábbutazni. Egy személy- gépkocsi vezetőjétől érdek­lődtek — aki megfeledkez­ve, hogy vasárnap más az autóbuszok közlekedési rendje — téves információt adott. De mintegy ötszáz métert továbbhaladva, eszébe jutott, hogy téve­dett, visszament és felaján­lotta a családnak, hogy ko­csijával elviszi őket a leg­közelebbi vasútállomásra, ahonnan a leghamarabb to­vábbutazhatnak ...” Levelekből idéztük e so­rokat (mindig gazdag tár­házai a humánum méltatá­sának), amelyek általában azzal zárulnak, hogy a se­gítséget nyújtó személy „emberségből kitűnőre vizsgázott”. Bár soha nem hangzik el a levelekben, de kiérezhető belőlük, hogy egy kicsit azzal a felkiáltás­sal is íródnak: lám, ebben a rohanó világban is van­nak figyelmes emberek. Vagyis, nem mindig tart­juk természetesnek azt, hogy egymáson ott, akkor és abban segítünk, ahol ép­pen lehet és kell, hogy ez egyszerűen emberi köteles­ségünk. Igaz, gyakran emleget­jük, hogy semmire sincs időnk. Tömeges jelenség ugyanis, hogy a ma embe­re többet tud, gyorsan vált életmódot. Mindez na­gyobb fizikai és szellemi terheléssel jár és alig ma­rad alkalom az érzelmek gondozására, apró, figyel­mes mozdulatokra. Ké­sőbb sajnos meg is szen­vedjük, érzelmeink esetleg az idők során eltompulnak. Látszólag gyorsaság, ide­gesség, állandó elfoglaltság jellemzi életünket. Kevés az érzelmi hátterű időtöltés, helyébe a célszerű progra­mok kapnak nagyobb sze­repet. De szerencse, hogy erre még időben rádöbbe­nünk és próbálunk ezen változtatni, még ha néha nehezen is megy. Végül mégis csak sikerül, örülni tudunk az ébredező termé­szetnek, a rügyező fáknak és törődünk egymással. így van ez rendjén, hi­szen a tanulásban, a mun­kában elért örömök, a si­kerek csak úgy érnek vala­mit, ha másokkal együtt örülhetünk, ezáltal kedé­lyünk is felfrissül. Kell tehát, hogy jusson időnk arra — a szó jó ér­telmében —, hogy mások­kal is törődjünk. Soltész Agnes Sorompó A Kótaji utón lévő vasúti átjárónál a fél fénysorompó többet rossz, mint jó. Mivel a Nyírszőlősig közlekedő au­tóbusz menetrend szerint jár, „kénytelen” kikerülve átha­ladni a síneken. Már több vasúti Szerencsétlenségről hallottunk, amely a sorompó hiányossága miatt történt. Jó lenne ezt megakadályozni, amíg nem késő — teszi szóvá Fehér István, Nyíregyháza, Ungvár sétány 3. szám alatti olvasónk. Az öregekért Olyan sok szó' esik arról, hogy vállalatok egy-egy intézményt segítenék, támo­gatnak. Mi is köszönetünket szeretnénk kifejezni a Debre­ceni Finomkötöttáru Gyár dr. Münnich Ferenc szocialista brigádjának, akiktől nagyon sok segítséget kapunk. Segí­tenék bennünket anyagokkal, hogy az öregek foglalkozta­tását változatosabbá tegyük. A kapott anyagokból fali ké­peket, párnákat, pénztárcákat és sálakat is készítünk. A körzeti orvosunk, aki minden­nap belátogat az otthonba, tanácsaival és javaslataival segíti a gondozónőket, hogy az öregek a napközit második otthonuknak tekinthessék — írja levelében Papp Sándor- né otthonvezető, Nyírkáta, Kossuth u. 13. szám alatti ol­vasónk. Segít a tanácstag A Kopogó ütca is a város­hoz tartozik. Mégis egy elha­gyatott utcaként volt nyil­vántartva. 1960-ig még villa­nyunk sem volt. „Mostoha- gyerekek” voltunk addig, amíg egy új tanácstag, Ker­tész János nem vette kezébe az utca gondját. Azóta épül, szépül az utcánk, járdát kap­tunk, s a még mindig na­gyon sáros utat is csinálják. Játszótér iá készül, a gyere­kek legnagyobb örömére. Ap­róságok talán, de nekünk na­gyon sokat jelentenek, melyet ezúton is köszönünk a tanács­tagunknak — írja az utca la­kói nevében Diósi Istvánné, Nyíregyháza, Kopogó utca 54. szám alatti lakos. Gödör az úton Tiszavasvári egyik legfor­galmasabb utcája a Petőfi ut­ca. A nyíregyházi és a tisza- löki utat köti ősze. A 88. szá­mú ház előtt egy hatalmas gödör van. A gépkocsik, akik ismerik a területet, már kike­rülik a gödröt, hogy védjék a futóművet, s bizony nagyon le kell húzódniuk az útpadká­ra. Járnak azonban ezen az útszakaszon olyanok is, akik nem ismerik az utat, s bizony egyetlen egy figyelmeztető tábla sincs elhelyezve, hogy vigyázzanak, s el tudják ke­rülni az akadályt. Tudjuk, hogy egy út javítása nem kis összegbe kerül — s ez az utca több helyen is rossz —. de legalább sebességkorlátozást rendelnének el addig is, míg a hibákat kijavítják — teszi szóvá Rácz Sándor, Tiszavas­vári, Petőfi u. 33. szám alat­ti lakos. Űj zöldségbolt Nyíregyházán, az állomás előtti téren egy nagyon szép, korszerű zöldségboltot nyi­tottak. Az áruellátás is jó, s nagy forgalmat bonyolít le. Az üzlet vezetője, Molnár Já- nosné mindent megtesz an­nak érdekében, hogy a kör­nyék lakóit megfelelő minő­ségű és mennyiségű áruval lássa el. Azonban a szép kül­sejű eladási hely környezete nem a legideálisabb. Jó len­ne, ha azt is rendeznék —- írja levelében Homicskó Győ­ző, Petőfi utcai lakos. Balesetveszélyes Jósavárosban, a Korányi Frigyes utca 9. számú háznál van a 12-es autóbusz megál­lója. A jósavárosi lakosok nagy része itt száll le. Gya­logátkelő hely hiányában kénytelenek a járművek kö­zött lavírozni, hogy a túlol­dalra átjussanak, amely a nagy forgalom miatt igen balesetveszélyes. A gyalogo­sok biztonságos közlekedése megkívánná, hogy „zebrát” fessenek az úttestre — java­solja F. István. Szesz van — üdítő nincs Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond és a Dimitrov utca sarkán lévő fűszerüzletben miért nem árusítanak üdítő italt és szódavizet? — kérde­zi Fábián Imréné, Nyíregy­háza, Dimitrov utca 83. szám alatti lakos. Helyette, sze­szes ital bőségesen van, való­ságos kocsma az üzlet, illetve az előtte lévő tér. A közel­ben lakók sérelmezik azt is, hogy a szódavíz-árusítást —> mellyel egy magánszemély foglalkozott — megszüntet­ték. Ha már így van, akkor legalább az üzletben árusít­sanak, ugyanis a közeli kocs­mában drágább is a szódavíz és nem is szívesen adnak. Szerkesztői üzenetek Jávori András kótaji, Csir- maz János tiszalöki, Belez- nai Józsefné nyíregyházi, Oros Lászlóné nyíregyházi, Szíjártó Endre botpaláéi, Makara Sándor balsai, Tóth Ferenc laskodi, Kecskés Ist­ván ramocsaházi, Tunyogi Károlyné bökönyi, Ignácz Imréné fényeslitkei, Deme­ter Péterné nyíregyházi, Kun Sándor nyírmadai, Rinkács Béla tornyospálcai, Csüllögh Andrásné nyírbo- gáti, Dobos Lászlóné vásá- rosnaményi, Szőr Istvánné kisvárdai, Buczkó Béláné új fehértói lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Tálas Ferenc kállósemjé- ni, Magyari András nagy- kállói, Steiner Sándor ti­szavasvári, Nánási Imre kálmánházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Hegedűs Jánosné orosi olvasónk amennyiben a háztáji területét átadja a termelőszövetkezetnek kö­zös használatra, akkor az átlagtermelés alapján önt is részesítik a kukorica- termésből. Felföldi Mihály geszte- rédi lakos a reklamált ösz- szeget csak abban az eset­ben fogja megkapni, ha megkérik a telek elkü­lönítését, és a haszonélve­zeti jog megszüntetését. Torna Béla buji lakost tájékoztatjuk, hogy ház- helyingatlan-vásárlás ese­tén az elsőfokú építési ha­tóságtól meg kell szerezni azt a nyilatkozatot, amely­ben közlik, hogy a megvá­sárolni kívánt ingatlan építési teleknek minősül-e vagy sem. Ha igen, hány építési telekre. Spiró Elemér jándi la­kosnak javasoljuk, hogy ügyével forduljon a szö­vetkezet munkaügyi dön­tőbizottságához. Felkészültek A szamostatárfalvai Ady Termelőszövetkezetben gyors ütemben haladnak a nyári mezőgazdasági munkák. A növényápolási munkákat már befejezték. A gyümölcster­melő brigádok jelenlegi fel­adata a permetezés, amelyet a nagy meleg miatt a kora reggeli órákban végeznek, kö­zel háromszáz holdon. Köz­ben felkészültek az aratási munkákra is. Két kombájn már készen áll 280 hold búza learatására. A munka jó megszervezésével azon le­szünk, hogy a búza minél előbb a raktárakba kerüljön — írja Király Béla Szamos- tatárfalváról. Az illetékes válaszol Gyalogosok „Gyalogosokért” címmel közérdekű bejelentés jeleni meg június 2-án, melyre az alábbiakban válaszolunk: osztályunknak az említett ré­szen gyalogjárót kiépíteni nincs anyagi lehetőség, de nem áll erre megfelelő hely sem rendelkezésre. A vas­úti pályatesten kellő körül­tekintés után történő átha­ladás nem balesetveszélyes. Ezúton is kérjük az érintett lakosság szíves türelmét ad­dig, amíg a felüljárót a for­galomnak átadjuk. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya Az örökös és a tartási szerződés Zombori Julianna olvasónk édesanyja 1967-ben tar­tási szerződést kötött egyik távolabbi rokonukkal, vállal­va a rokon tartását, halála esetén a helyi szokásoknak megfelelő eltemettetését és ennek fejében a rokon édes­anyjának adta a tulajdonjogát képező, régi típusú kétszo­bás lakást a hozzá tartozó 380 négyszögöl telekkel. Édes­anyja ez év márciusában baleset következtében hirtelen meghalt. Olvasónk is édesanyjával lakott mindvégig, va­lamint a tartásra jogosult rokonnal és közöttük semmifé­le probléma soha nem történt. Meglepetéssel vette tudomásul, hogy három hete, egy írásbeli felszólítást kapott, hogy a lakásból költözzék ki, mert a tartási szerződés megszűnt, miután édesanyja, mint a tartási szerződés kötelezettje elhalálozott, a tartást to­vább nyújani nem tudja, így neki semmiféle jogcíme az ottlakásra nincs, közölték egyben azt is, hogy a rokon mással kíván tartási szerződést kötni. Olvasónk előadása szerint nem tudja, hogy a felszó­lítás mennyiben jogos, vagy nem jogos, ennek ellenére azt a választ adta, hogy a lakásból nem hajlandó kiköl­tözni, hajlandó a tartásra jogosultat édesanyja helyett to­vább tartani, hiszen ezt eddig is tette, gyakorlatilag meg­felelő jövedelemmel rendelkezik, jó állásban van, így sem­miféle akadálya nincs a tartási szerződés folytatásának. Olvasónk mindenekelőtt arra kíváncsi, hogy valóban meg­szűnt-e a tartási szerződés, vagy sem, milyen jogai és kötelezettségei vannak, ugyanis számít arra, hogy az ügy­ből per lesz, mert többen is ajánlkoznak a rokonnál, mint eltartók és ez nagymértékben befolyásolja a tartásra jo­gosultat, viszont csak akkor akar perbe bocsátkozni, hogy ha érvényesíthető jogai vannak. Mindenekelőtt leszögezzük, hogy a felszólítás azon ki­tétele, hogy a tartási szerződés megszűnt, mert a tartásra kötelezett meghalt, nem fedi a valóságot. A Polgári Tör­vénykönyv 506. §-ának (4) bekezdése azt mondja ki, hogy a tartási szerződés a jogosult haláláig áll fenn. Tehát ak­kor szűnt volna meg a tartási szerződés, ha nem olva­sónk édesanyja, hanem a tartásra jogosult halt volna meg. A tartási szerződés egy kötelezettség és a törvényeink szerint az örökös örökli az örökhagyó vagyonát, annak jogait és az örökség erejéig felel az örökhagyó tartozásai­ért, kötelezettségeiért. A fent írt törvényszakasz akként folytatódik, hogy a tartási kötelezettség — az örökhagyó tartozásaiért való fe­lelősség szabályai szerint — annyiban száll át, amennyi­ben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgál­tatást nem fedezi. Világos tehát ebből, hogy nem szűnt meg a tartási szerződés, azonban meg kell ejteni egy el­számolást, ahol az elszámolás egyik tétele a szerződés tár­gyát képező házingatlan, a másik tétel pedig annak a szolgáltatásnak az ellenértéke, amit olvasónk édesanyja 1967-től, a szerződés megkötésétől nyújtott az eltartottnak. Á.ialában a tartás havi értékét szokták megállapítani, ahol számos tényezőt vesznek figyelembe, nemcsak azt a forintösszeget, amit az eltartott élelmezésére, ruházatá­ra, fűtésre stb. fordítanak, hanem annak a gondozásnak, ápolásnak ellenértékét is, amit az eltartónak nyújtani kell. így a bíróság is az eset összes körülményei alapján állapítja meg a tartás ellenértékét. Ezt az összeget le kell vonni az ingatlan értékéből és amennyiben az eléri az ingatlan értékét, vagy annál több, olvasónknak semmifé­le kötelezettsége nincs az eltartottal szemben, amennyi­ben kevesebb a szolgáltatás értéke, mint az ingatlan ér­téke, úgy ezen összeg erejéig köteles tartást nyújtani, bár megjegyezzük, hogy ilyen esetekben a bíróság átváltoztat­ja a tartási szerződést életjáradéki szerződésre és megál­lapítja a havonta fizetendő összeget, sőt ebben az esetben már azt is meg lehet állapítani, hogy meddig köteles az örökös ezt az összeget fizetni. Dr. Juhász Barnabás Csatlakozás „Lemaradnak” című cik­kükre tájékoztatásul közül­jük, hogy 1976. július 12-től a Budapestre 4,45-kor indu­ló gyorsvonathoz a 8-as és 12-es autóbuszok csatlako­zását biztosítani fogjuk. így a 8-as járat Sóstóról, a 12-es járat Jósavárosból egyaránt 4,15-kor fog indul­ni. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Megfelelő szintre „Lépcsős járda...” címmel jelent meg észrevétel jú­nius 2-án, melyben a Mező u. 13. számú ház térségében lévő járdaszakaszt kifogá­solják. Az említett útszakaszt megvizsgáltuk, s megállapí­tottuk, hogy a térségben több közműakna található, s ezért a helyszínen művezetéssel történő munkavégzés nem lehetséges. A probléma meg­oldására a tervező irodának megbízást adtunk. A terv elkészülése után a járdát megfelelő szintre építjük. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya A NYÍREGYHÁZI VAS- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKE­ZET autó-motor javítórész­lege beolvadt a nyíregyházi Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezetbe. A két szövetkezet tagsága együtte­sen jóváhagyta ez év július 1-ével az átalakulást. A Ti­szavasvári úti közút-vasút fe­lüljáró építése során szanált épületből a részleg már ko­rábban átköltözött a volt tej­üzem épületébe. Ez a hely ideiglenes, hiszen a szerviz­üzem kapacitásának növelése nagyobb fejlesztést igényel. Ennek érdekében az új gaz­da egy 15 millió forintos be­ruházást hajt végre, s új köz­ponti telephelyet épít Nyír­egyházán. A részleg tovább­ra is gépkocsik, motorkerék­párok, kerékpárok és varró­gépek javításával foglalko­zik. — Sápadtarcúak, a sorompót most lehet ki­kerülni! ...

Next

/
Thumbnails
Contents