Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

1976. július 11. KELET-MAGYARORSZÁG 9 VÁSÁRLÁSI TANÁCSADÓ Háztartási tisztítószerek wm CSIRKE PÖRKÖLT. Hozzáva. lók: kb 1 kg csirke, vagy ap­rólék (esetleg vegyesen), 5 dkg zsír, 1 fej hagyma, 1 ka­nálka pirospaprika, só, 2 ka­nál lecsó (idényben 2 db zöld­paprika és 1 db kis paradi­csom). A megmosott csirkét felda­raboljuk, ha aprólékból ké­szítjük azt is kisebb darabok­ra vágjuk, pl. a hátát 3 rész­be, a nyakát két részbe. A hagymát apróra vágjuk és_ a zsírban megfuttatjuk. Mielőbb erősebben pirulni kezdene meghintjük pirospaprikával, beletesszük a csirkedarabokat, kevés vizet öntünk rá és jól elkeverjük. Hozzáadjuk a fel­szeletelt paprikát, a bőrétől és magvától megtisztított, ap­róbb darabokra tört paradi­csomot, (vagy lecsót) sózzuk. (Fedő alatt pároljuk, mindig csak kevés vizet önve alá, hogy rövid, sűrű leve legyen. Ha a hús puhulni kezd, már ne keverjük, inkább csak rá- zogassuk a lábast, nehogy le­süljön, de a húsdarabok se törjenek szét. Galuskával, vagy pirított tarhonyával és savanyúsággal tálaljuk. PARADICSOMOS CSIRKE.. Hozzávalók: két csomag csir­keaprólék, 1 fej vöröshagyma, 1 kanál zsir, 1 kanál liszt, I kanál porcukor, 12 liter pa­radicsomlé, só, kevés törött bors. Az apróra vágott hagymát 1 evőkanál zsírban megfony- nyasztjuk, hozzátesszük az előzőleg besózott csirkeaprólé­kot, kevés vizet öntünk rá, puhára pároljuk, majd zsír­jára sütjük. Ekkor megszór­juk egy kanál liszttel, 1—2 percig pirítjuk, felöntjük 1/2 liter paradicsomiével, ízesít­jük 1 kanál porcukorral, ke­vés törött borssal — esetleg 1—2 zellerlevelet is tehetünk hozzá — és pár percig együtt forraljuk. (Hagyma nélkül is készíthető.) Makarónival, vagy pirított tarhonyával tálaljuk. A mosogatószerek az üveg­porcelán, valamint zománc­edények tisztítására haszná­latosak. A mosogatószerek jó zsíroldó képességű, általában illatosított termékek, ame­lyekkel az edényre, evőesz­közre tapadt zsiradék, étel­maradék könnyen eltávolít­ható. Mázolt felületek lema­rásához lúgos tisztítószert ne használjunk, ugyanis rendsze­res tisztítás esetén a felület fénytelenné válik. Az ablak- tisztító szerek használatával a különböző üvegfelületek tisztítása könnyíthető meg, ugyanis a lemosott felület gyorsan, homály- és folt­mentesen szárad. A legismer­tebb mosogató- és ablaktisz­tító szerek az ULTRA, a CSILLAG, a TIP 67, a FLÓ- RASZEPT, a TÜKÖR, a JOHNSON GLAS. A háztartási súrolószerek feladata a karcolásra kevés­bé érzékeny felületekről (háztartási edényekről, csem­pékről. fajansztárgyakról) az erősen tapadó szennyeződé­sek eltávolítása. Ezek a sze­rek főleg apró szemcsés, csi­szolóhatású anyagok, ame­lyek zsíroldó, esetenként fer­tőtlenítő hatású komponenst is tartalmaznak. A tisztítandó felület minőségétől függően durvább (VIM), illetve fino­mabb SUPERDOL, ALEX) szemcséjű súrolószert kell használni. A puha, könnyen karcolódó aluminíumtár- gyak tisztításánál kizárólag finom szemcséjű súrolószert használhatunk. A fém és tűzhelytisztítók feladata, hogy a tisztítandó tárgyról a mechanikai szeny- nyeződéseket és a felületen lévő vékony oxidréteget, il­letve a vas és zománcozott tűzhelyek felületére ráégett különböző szennyeződéseket (zsírt, olajat, ételmaradékot) eltávolítsa. A SIDOL, a BRASSÓ, ALI, ASZIDOL paszta a különböző fémből készülő tárgyak karcolómentes tisztítására és fényesítésére, míg a RÁDIUM, a TÜKÖR, a LERA, a JOHNSON FOUR főleg a tűzhelyekre ráégett szennyeződés eltávolítására szolgál. A bútorápoló szerekkel a festett, Bútorfény, Lakkfény, KHV SONVEUGLANZ, lak­kozott Filmmobili, NEW MIN, politúrozott felületek PRON­TO, PELI. TÜKÖR. STAB- TUCH ápolását, tisztítását, fényezését végezhetjük. Ezek­nek használata előtt olvassuk mindig a használati utasítást, mert nem megfelelő haszná­lat esetén a kezelt felület el- színeződhet, foltosodhat. A szőnyeg- és kárpittisztí­tók feladata a szőnyegen, a bútorkárpiton levő szennye­ződések eltávolítása, a textil­anyag színeinek felfrissítése, élinkítése. A tisztítószerek felhasználása előtt a felületet alaposan portalanítani kell, s minden esetben győződjünk meg a szőnyeg, vagy a kárpit színtartóságáról kis felületen végzett próbatisztítással. Az üzletekben a szőnyeg- és kár­pittisztítók három típusa kapható: hab nélkül tisztító folyékony készítmények (EXPRESS, KOHINOOR), habbal tisztító folyékony ké­szítmények (EXTRA, „KSE”, UNITEP, BISSEL), valamint aerozolos habok (KOMFORT, TEPPICH, SCHNEE, KEK- TROCKEN SCHAUM). Az ULTRA, a TANA ONTVLEKKER a PIROL, a SCMACMIATORE tisztítók zsír-, olaj- és különböző étel­maradékok, a VICIZ, a HE­XENMEISTER rozsdafoltok és gyümölcs-, vér-, tintafol­tok eltávolítására szolgál. B. G. KERESZT REJTVÉN V 1937. július 11-én halt meg George Gershwin, Amerika legnagyobb muzsikusa. A Kékrapszódi­ában a revük és olcsó látványosságok százait szórja tele csillogó zenecsillámokkal. Munkás­sága során ... folyt, a sorrendben beküldendő vtzsz. 1., függ. 13. és 18. sorokban. VÍZSZINTES 13. Kossuth-díjas színmű­vésznőnk, utóneve kezdőbetű­jével. 15. Páholj! 16. Kétjegyű mássalhangzó. 17. Haszontalan. 19. Néma ..meny”. 20. Kuka egynemű betűi. 21. A Halotti beszéd egyik szava. 23. Csak egymás után. 26. Elme. 27. Ta­gadás. 28. Szolgálatkészek. 29. Tekéző. páratlan betűi. 30. Ze­nei hármas. 32. Növény része névelővel. 33. Bibliai hegy. 34. Feje közepe! 35. Helyhatározó rag. 37. írónőnk névbetüi. 38. Azonos magánhangzók. 39. Csak félig vagy! 40. Játékveze­tő. 41. Mókus. 42. Papírmérték­egység. 44. Az okozat anyja. 45. TPI. 47. Csont latinul. 48. MY. 49. Az első gyilkos. 51. Küzdőtér. 53. összetett szavak­ban alárendeltséget jelent. 56. Veszprém megyei község. 57. Fiatal szerelmest játszó szí­nész. 59. Kor, korszak. 60. Nyakvédő. 61. Különálló hegv a Mátra déli részén. 62. Kami­onok nemzetközi jelzése. 63. Aktinium vegyjele. 64. Gyako­ritó képző. 65. Égitest. 67. La­kó egynemű betűi. 68. Kikötő­város Közép-Olaszországban. 71. Megelégelő. 73. Névelős kí­sérő szolga. FÜGGŐLEGES 2. Magyar származású zene­szerző, utolsó betű egyik utó­neve kezdőbetűje. 3. Allatla- kás. 4. MYÁ. 5. Nyolcrácsos elektroncső. 6. Egymást előző betűk az abc-ben. 7. Lantvé­gek! 8. Szelíd. 9. Mutató név­más. 10. Melis György. 11. Reál egynemű betűi. 12. Szovjet hő­technikus egyik utóneve kez­dőbetűjével. 14. Rokka tartozé­ka. 22. Vonatkozó névmás. 24. Brassó belterülete! 25. Az első férfinév. 26. Csigafajta. 31. Csil­lagkép. 33. Igyekezz! 36. An­gyalrang. 38. Ritka férfinév. 43. Ennek örül a diák. 45. — IBUSZ-szal sínhez nem kötött elektromos jármű. 46. Labilis. 48. Spanyol festő. 50. Lik betűi. 51. Félrevezetné. 52. Teljesen egyforma. 54. A német abc utolsó betűje. 55. Ilyen virágp növények is vannak. 57. A köl­temény. 58. Japán nagyváros. 64. Volt portugál gyarmat In­diában. 66. Zala megyei köz­ség. 69. Fordított televízió! 70. A fordítottjával: férfinév. 71. Sport Club. 72. Két azonos ró­mai szám. A megfejtéseket július 19-ig kell beküldeni. CSAK LEVE­LEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGA­DUNK EL! i Június 27-i rejtvénypályáza­tunk megfejtése: ........ fénylik, csillantja rajzát: / a munka szétterül, s a végtelen mező / percenkint váltja most ko­molyra s vígra arcát.” Nyertesek: Horányi Ilona, Lőrinczi Katalin, Móré Sára, Periinger Imréné, Váczy Jolán nyíregyházi, Biró Sándorné nagyecsedi, Juhász Józsefné nagykállói. Csikós Béla pátro- hai, Roskó Jánosné vásárosna- ményi és Tóth Sándor záho­nyi kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. Gyermekek a napon és a vízben A napfény és a víz — mind­kettő nagyon egészséges a gyermekek számára, de mind­kettőnek megvannak a maga veszélyei. Csak idejében fel kell ismernünk ezeket, mert könnyű ellenük védekezni. Nem árt tudni, hogy leégés veszélye a folyó- vagy tópar­ton, a strandon sokkal na­gyobb, mint mondjuk oda­haza a kertben vagy az ut­cán, mert a víz tükre vissza­veri a nap ibolyántúli suga­rainak jó részét — a gyer­mek tehát kétszeres erőssé­gű ibolyántúli sugárhatás­nak van kitéve. Tévedés azt hinni, hogy a vízben , .ló lubickolás, úszás közben nem kell szá­molni a lesülés veszélyével. A víz elnyeli ugyan az ibo­lyántúli sugarak nagy há­nyadát, de ezek jórészt nem vesztik el hatásukat. Ugyan­így azon se csodálkozzunk, ha a vékony felhőréteg mö­gül, a fák lombárnyékán ke­resztül is hatnak bőrünkre a napsugarak. A napfény- özönnek kitett gyermeknek legalább annyira szüksége van a leégés elleni krémre, olajra, mint a felnőttnek. Gyakran felmerül a kér­dés: mennyi ideig fürödhet egy gyermek veszélytelenül? Jogos a felvetés, hiszen ki ne látott volna már a testé­nek egész felületén libabő­rös, vacogó fogú gyerme­ket (még kánikulában is), akinek az ajkai olyan ké­kek, mintha szedret majszolt volna. Ilyenkor egyszerűen arról van szó, hogy a gyermek túl sokáig hancúrozott a vízben és túlságosan kihűlt. Kérdezhetnénk: a levegő sincs 36—37 fok meleg, mégis akár egész álló nap futkározhatunk fürdőruhá­ban és nem fázunk. Nos, ennek az a magyarázata, hogy a levegőn előálló me­legveszteséget testünk köny- nyűszerrel kiegyenlíti, a le­vegő hővezetőképessége ugyanis csak huszonötödé a vizének! Nincs rá egyöntetű szabály, hogy egyfolytában mennyi időt tölthet a vízben a gyer­mek. Nyilvánvaló, hogy a nagyobbacska tovább ma­radhat a vízben, mint a ki­sebb; egy jóltáplált, kövér, dundi többet fürödhet — testét zsírréteg védi a gyors hőveszteség ellen —, mint a sovány. Mitévők legyünk, ha a gyer­mek kékre fagyva és dide­regve jön ki a vízből? Ne túl erősen töröljük szárazra a testét, s azután hagyjuk futkározni a napon, amíg új­ra felmelegszik. Ha nem süt a nap, burkoljuk meleg hol­mikba a felmelegedésig a gyermeket. Semmiképp se vegyük félvállról ezt a kér­dést, mert vérkeringési, szív­működési zavarok is szár­mazhatnak belőle! A túlságos lehűlés nem az egyetlen veszély, ami a gyer­meket a vízben fenyegeti. A hideg víztől, a túlságos meg­erőltetéstől súlyos, fáidalmas görcs állhat a lábikrába. A görcsöt elsődlegesen az idé­zi elő, hogy a test véredé­nyei a hideg vízben összehú­zódnak, minek következté­ben korlátozódik az izmok vérellátása. A gyermek annál jobban tombol és ugrál, mi­nél hidegebb a víz, hogy mozgás útján felmeleged­jék. Ilyenkor másodlagosan a túlságos megerőltetéstől is görcsöt kaphat. Végezetül hadd hívjuk fel a figyelmet arra az eleget nem ismételhető „aranysza­bályra”: felhevülve. kimele­gedve sohase vessék magu­kat a vízbe, még ha az lan­gyos is. B. I. Ki viseli a nadrágot? A nadrág keleti eredetű. Eu­rópában először a gallok és egyes germán törzsek viselték. A rómaiak a germánok közve­títésével ismerték meg, de in­kább csak lábszárra csavart anyagdarabokat hordtak. A Karoling kori frankok már né­ha igazi nadrágszárat viseltek, néha pedig a lábat egészen ta­karó antik tunikát. A XVII. szá­zadban a férfiak alapvető és általános viselete lett a haris­nyanadrág. Ezt megelőzően a XV. és XVI. században a nadrág változatos formákat mutatott — különbö­ző buggyos nadrágok — mely­hez több méter anyagot hasz­náltak fel. Angliában és Spa­nyolországban egyidejűleg vi­seltek rövid, keskeny, bő és buggyos nadrágot. A fantaszti­kus nadrágdivatot még tovább gazdagították, azzal, hogy hosz- szában felvagdosták, a bélése buggyosan kitüremlett. A XVII. mát, karcsúsított rövid kabá­tot és a romantikus filmekből jól ismert fátyolos cilindert. A kor sikeres írónője George Sand férfiruhában, nadrágban járt és nemcsak a botrányok laviná­ját indította el, hanem a női nadrágviselet divatját is. 1930 körül jött divatba a nad­rágszoknya sportos viseletként. A nadrágforma csak mozgás közben látszott a mély hajtás alatt. A két világháború között a női divat fiússá vált. Tulaj­donképpen a 20-as évek köze­pétől jelenik meg a nadrágvi­selet, mely eddig csupán férfi­ruhadarab volt. (1., 2. rajz.) Mindig hatással voltak a női divatra a kor nagy filmsztár­jai, esetünkben Greta Garbó, Katerina Hepburg és Marlene Dietrich. Dietrich különösen kedvelte a nadrágos öltözéke­ket, melyeknek nagy propagálója volt. Ruhatárának egyik érde­században megjelenik a bőségé­vel és térd alatti redőzésével női szoknyának ható szoknya­nadrág. A rövid térdnadrág uralmának csak á francia for­radalom vetett véget — elter­jesztve a hosszú pantal­lót. A pantalló a XIX. század végéig tartotta magát, a divat változásai szerint, hol szűkebb, hol bővebb formában. De a térdnadrág 1820-ig megmaradt gáláns öltözetnek. A nadrágot a nők a XVI. szá­zadban kezdték viselni — szok­nya alá, de használata csak a XX. század elején vált általá­nossá. A XIX. századi lovagló hölgyek férfinadrágot öltöttek, hosszú ruhájuk alá, hozzá csiz­kes darabja: zakó nadrággal. A nadrág egyenes szárú, elől hajtásokkal bővült, oldalt be­vágott zsebekkel. (3.) Sportos öltözék, a térdet szabadon ha­gyó shortnadrág, melyet széles övvel és ingblúzzal viseltek, (t.) A nadrág generációk viselete volt változó tormákban és anyagokból. Azonban az 50-es, 60-as évek­ben ért hódítása tetőpontjára. Megjelent a halásznadrág, a csőnadrág, a trapéznadrág, a kockás, a fekete, a csíkos nad­rág. A modern női divatot és a modern nőt már el sem letíet képzelni hosszú nadrág nélkül. F. E. divat Most

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents