Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
1976. július 7. KELET-MAGYARORSZÄG 3 A yita szerepe HELYES, HA ÖSSZECSAPNAK a különböző nézetek, ha mindenki elsorolja, hol lát gyenge pontokat, s rejtett, de igénybe vehető tartalékokat, mi az, ami zátonyra juttathatja a végrehajtást, avagy éppen gyorsíthatja azt s így tovább. A vitáknak szerepe, rendeltetése van a vállalat működésében, döntés előtt — akár fejlesztésről, technológiai változtatásról, akár átcsoportosításról, anyagellátásról, normakarbantartásról legyen is szó — nemcsak hasznos, hanem egyenesen szükséges a vélemények ütköztetése. Sűrű eset azonban, hogy tévútra csúszik a vita, s kifogások keresésévé silányo- dik. Hetek, hónapok telnek el, az érintettek újra meg újra összeülnek, további vizsgálódásokat, felméréseket. elemzéseket s ki tudja, még mi mindent határoznak el, csak egy valamitől óvakodnak. A döntéstől, az igen vagy a nem kimondásától. Fölkarolnánk az el- sietettséget, a megalapozatlan „ugrást a sötétben”? A döntések sokrétű előkészítése korántsem azonosítható a lassúsággal. Az akadályok és támaszok összevetése a végeérthetetlen szóáradattal szintén nem egyenlő. Ügyeljünk hát arra, ne mosódjék el a határ a döntést segítő, s a feladatot késleltető viták között. Mert anekdotaszerű, de a valóságot tükröző eset, amikor a hatórás tanácskozás után a résztvevők egyike megkérdi távozóban kollégájától: miért is ültünk össze? SOKSZOR VALÓBAN KANYARGÓS ÖSVÉNYEKET JAR MEG a vita, s töprengeni kell azon, hol kezdődött, eredetileg miről volt szó. X gyári gunyoros- ság a baleset-elhárítás mintájára munkaelhárító értekezletekről beszél ilyen esetekben, ahonnét úgy távozhatnak a meghívottak: sikerült lerázniuk a feladatot, mint kutyának szőréről a vizet. Leegyszerűsítés a szubjektív tényezők ennyire fölnagyított képe, ám végül is a valóságot mutatja. A vállalati szervezetről és tevékenységről folyó hazai kutatások azt igazolják, hogy a szervezés- és termelékenységbeli alacsony színvonalért elsősorban az irányítási képességek, a vezetési módszerek fogyatékosságai okolhatók, s csak másodsorban a technikai, technológiai, termelés-szerke- zetbeli viszonylagos elmaradottság. Bebizonyosodik tehát ismét az ismert igazság, hogy a legfontosabb termelőerő az ember, s kulcsszerepénél fogva a döntések meghozatalában szintén övé a legnyomatékosabb szavazat, s csak azt követően játszanak közre a dologi tényezők. Tanúi lehetünk annak, hogy hosszú évekig közepesen ügyködő, vagy csupán felszínen maradó vállalatok rövid idő alatt a jók közé kerülnek, holott adottságaik semmit sem változtak. Ha magyarázat után kutatunk, megleljük a „megfoghatatlan” belső módosulásokat. Egyebek között azt, hogy a fejlesztési főosztály vezetőjévé kinevezett mérnök, aki korábban a kísérleti üzemet irányította, elődjétől eltérően, nem kér mindenkitől és mindenről papírt. Megelégszik a szóban előadott véleményekkel, s dönt azok ismeretében, mégpedig haladéktalanul. Elődje feljegyzésekkel, emlékeztetőkkel, jegyzőkönyvekkel vette körül mágát, utódja néhány fiatal, olykor fésületlen gondolkodású, de önálló tettekre képes emberrel. Jutott arra is idejük, figyelmük, hogy kiürítsék az újítási előadó íróasztalának fiókjait, életet leheljenek a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsába, összehívják a szocialista brigádvezetőket, mondják már el, mit hogyan látnak „odalent”. CSODÁKAT PERSZE SEHOL SEM TEHETNEK. Elöregedett berendezéseken nehéz — de nem lehetetlen — nagy pontosságú alkatrészeket előállítani, a képzetlen munkaerő egyik napról a másikra nem válik mester szakmunkássá. Csodákat aligha követel bárki is, de az jogos társadalmi igény/ hogy a vitákat döntések kövessék, s a döntéseket mielőbb ültesse át a gyakorlatba a végrehajtás. Az a baj, hogy bár sokan úgy hiszik, a szavak nem kerülnek semmibe, tudjuk, tapasztaljuk az el- lenkzőjét; a megoldást, a döntést halagató szavak nagyon is sokba kerülnek. Kevésbé a vitatkozóknak, sokkal inkább mindannyiunknak. M. O. TANULSÁGOK Ezer párttag véleménye Záhonyban Biztos, hogy mem pontos a szám, hogy csaknem ezer párttaggal folytatott eszmecserének ezer tanulsága lenne. Sokkal több. Ugyanis egy-egy párttaggal a beszélgető bizottságok általában egy-másfél órában váltottak szót pártmunkáról, Jhelytállás- ról, a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtásáról, arról, hogy mit kell tenni következetes érvényesítésük érdekében. Szó esett ezeken az eszmecseréken helytállásról, erkölcsi normákról, családi életről, a párttagok egyéniszemélyes gondjairól és sok minden másról is. Nem volt könnyű dolga a végrehajtó bizottságnak, a párt záhonyi MÁV üzemi bizottságának, amikor ezt a kérdést, a tanulságok összegezését tűzte napirendre. Távol álljon tőlünk, hogy valamiféle mérleg megvonásáról szóljunk. Ez lesz a feladata a hamarosan sorra kerülő pártbizottsági ülésnek, amely összegezi, elemzi majd a tanulságokat, amelyre 21 alapszervezetben, 3 pártvezetőHajnali telefon-pi jfél után háromnegyed p kettőkor csengett a telefon a szülőotthon vezetőjének lakásán. Álmosan nyúlt a kagyló után. — Tessék sietni főorvos úr! Meghoztak egy szülő nőt a busszal. Kászálódni kezdett. Azon elmélkedett közben, milyen sokat is fejlődtünk. A buszos, lehet hogy éppen menetrendjét rúgta fel, hogy behozzon egy nőt. Vagy a sofőrt ébresztették valahol, mert hamarabb ráakadtak, mint a mentőre. Közben elkészült. Indult az otthonba. Két saroknyi volt csak az út. És valóban, az otthon előtt ott állt a busz. A halvány világításnál is látta, hogy emberek állnak a járdán, az autó mellett. Tovább gyűrűzött benne az iménti ötlet. Igen, a busz ment valahová. Megállította biztos egy ideges férj. És a vezető, semmivel nem törődve hajtott ide. És az utasok, s ez is milyen szép dolog, mit sem törődtek menetrenddel, idővel, csak jöttek, hiszen az első a kismama. Odaért az otthonhoz. És most valami furcsa érzés vett erőt rajta. Megdörzsölte a szemét, mert azt hitte, álmodik. Igen emberek voltak, de mind ünneplőben. Volt, akinek kis üveg, nagy üveg a kezében. És sok asszony is. Mind ünneplőben. Befordult a kapun. A busznál várakozók, amint meglátták, a nyomába szegődtek. A madám sietett elé. — Tessék jönni! Sürgős! Már előkészítettük a szülőszobát. Most vette észre a valódi helyzetet. A folyosón izgatottan sétált fel és alá egy férfi, gomblyukában fehér kis koszorú szalagokkal, mirtusz- szál, és a kismamáról éppen most hántották le a hófehér menyasszonyi ruhát. És a koszorút. A fehér csokor ott árválkodott egy széken. Átvillant az eszén: hiszen ez egy ara! — Az esküvőről jöttek főorvos úr. A busz az N.-i tsz-é. Akik kint várnak, az a násznép. Már kész a kismama. Kezdhetjük? A szülőszoba ajtaján beszűrődtek a hangok. És hallatszott az izgatott ifjú férj lépte. Az orvos még azt is hallani vélte, hogy a kis szalag alján a virágok műszirmai összekoccannak. Néha egy jókedvű hang ajánlotta, igyanak a fiatalasszony egészségére. Egy vőfély az ugyancsak ritka alkalomra új rigmussal lepte meg a násznépet. Nevetís harsant fel. A szülés simán lezajlott. A gyermek egészségesen sivított bele a világba. A főorvos most már nagyon jókedvűen sietett ki. Rendbeszedte magát, aztán kimenta várócsarnokba. — Fiú. Háromezer-nyolc- száznegyvenöt gramm. Nyugodtan mehetnek. A fiatal- asszony jól van. Folytathatják a keresztelővel! A násznép elindult a buszhoz. A férj a fejébe csapta a bokré- tás kalapot. Kihúzta magát. Bürget Lajos ségnél csaknem 1000 párttaggal folytattak. Gyorsabb végrehajtást! Az üzemi párt-vb megállapította, hogy mind a beszélgető csoportok, mind a párttagság nagy gonddal készült a beszélgetésekre. Különösen kiemelkedett az előkészítő munka Záhony állomás Il-es műszakjánál, a vontatási főnökségnél működő alapszervezetekben. Elsősorban e helyeken gyűjtöttek tapasztalatokat, amelyeket a többi párt- szervezetekben is sikeresen felhasználtak az eszmecserék- mél. Az üzemi pártbizottság az alapszervezetekkel együtt összesen 79 beszélgető bizottságot alakított. A nagyobb pártszervezetek ezekbe a bizottságokba bevonták a párt- bizalmiakat is. Csupán néhány tanulság, amelyet a végrehajtó bizottság a beszélgetések során megállapított. Elégedettek a párt tagjai a párt politikájával, egyetértenek vele, cselekvőén részt vesznek végrehajtásában és alakításában is. Szóvá tették azonban sokan, hogy a gazdasági vezető szerveknél e politika végrehajtása lassúbb, sokszor bürokratikus. nehezen mondanak igent vagy nemet egy-egy fontos kérdésben. Elmondták azt is, hogy bizonyos etikai hibák elkövetéséért a „kisembert” jobban, keményebben felelősségre vonják, mint a vezető beosztású párttagokat. Szóvá tették, hogy a határ menti Záhonyban az áruellátás akadozik, s ez sok bosszúságot okoz az embereknek. Tapasztalnak itt-ott burkolt áremelést is. Aránytalanságok a megbízatásban Sok hasznos, figyelemre méltó észrevételt, javaslatot mondtak el a párttagok, amelyeket az üzemi pártbizottság felhasznál munkájában. Kezdeményezőbb munkára, határozottabb vezetésre ösztönözték a pártvezetőségeket, több helyen a párttagok igénylik a következetességet az irányításban, a pártellenőrző munkában. Sor került e beszélgetéseken a pártmegbizatások felülvizsgálatára is. Kiderült, hogy aránytalanságok mutatkoznak. Helyesen cselekedtek a beszélgető csoportok, amikor ott, helyben intézkedtek. így kapott 46 párttag új párt- megbizatást, 30 párttag esetében pedig javaslatot tettek bizonyos pártmunka alóli mentesítésre. Fontos észrevétel az is, hogy megszűnőben van a „sablon”-pártmunka. Akadnak még elvtársak, akiknek 5—6 jelentős pártmunkája van, amelyből egy- kettő is elég lenne, hogy alaposan el tudja látni. Most derült ki az is, hogy még mindig van 109 olyan párttag, akinek nincs meg a nyolc általánosa. Igaz, többségük 40 év feletti. A beszélgetések során többen vállalták, hogy tanulnak, s megszerzik a nyolc általánosról szóló bizonyítványt. Tapasztalható bizonyos álhumanizmus esetenként egyik-másik pártalapszervezetben, amikor valakinek az ügyében dönteni kell, hogy párttag maradjon-e az illető vagy sem. Bizonyos megalkuvásra vall, hogy ilyen esetekben nem törekednek a pártba nem valók törléséről, kizárásáról. Aktívabbak lettek Az értékelő taggyűlésekre eddig 13 alapszervezetben került sor. Legfőbb tanulsága, hogy növekedett a párttagság aktivitása. Olyan párttagok is véleményt mondtak fontos kérdésekben, akik eddig nem hallatták szavukat. S ezzel máris teljesült a beszélgetések egyik fontos célja. Sikerült aktivizálni a párttagságot. Erre szükséges törekedni a jövőben is. Kétségtelen, hogy a pártbizottság — amikor napirendre kerül- rülnek az eszmecsere tapasztalatai — sok fontos tanulságot von majd le belőlük, amelyeket hasznosít Záhony egész körzetében, a pártmunka színvonalának javítása, a XI. kongresszus határozatainak még következetesebb végrehajtása érdekében. F. K. Nemrég még csak egy kivarró részleg jelentette az Űjpesti Gyapjúszövő Gyár újfehértói gyárát. Ma már új munkacsarnokban cérnázó-, fonó- és szövőgépek mellett dolgoznak a szorgos kezű lányok, asszonyok. Közben újabb 7000 négyzetméteres csarnok épül, s a meglévőbe is újabb gépsorok beszerelésén dolgoznak a szerelők. Képen: Tóth András és Oláh Lajos gyűrűs fonógépsort szerel. (Hammel József felv.) Állás Szabolcsban MM étségtelen, mifelénk §€ „rámenősebbnek” kell lenni a szakembertoborzásban, mint ott, ahol egy-egy meghirdetett állásra valósággal tülekednek. De a korábbi évektől eltérően ma már nemcsak ígérni, adni is tudunk azoknak, akik Szabolcsban kívánnak elhelyezkedni. Az idén a sikeres érettségi után 153 középiskolás pályázott társadalmi ösztöndíjra és 80 tanárjelölt úgy indul szeptemberben az egyetemi, főiskolai tanulmányoknak, hogy havonta 5—700 forint üti a markát. Cserébe csupán azt kell vállalniuk, hogy jól tanulnak és 4—5 évig nem hagyják el a megyét. Az idén egyébként több, mint 300 pedagógusállást hirdettek meg Szabolcsban, ahol még mindig 719 képesítés nélküli nevelőt foglalkoztatnak. ök kivétel nélkül levelező tagozaton végzik az egyetem vagy főiskola valamelyik évfolyamát. A megyei tanács ez évben másfél millió forintot fordíthat pedagóguslakás-é pí- tésre, illetve vásárlásra, ezenkívül több, mint 80 tanító és tanár kap szolgálati lakást. A vidéki nevelőket 2—10 ezer forintnyi letelepedési segélyben részesítik, attól függően, hogy mennyire mostoha körülmények közé kerülnek. Jelenleg 916 orvos működik Szabolcsban, 171 orvosi állás betöltetlen, többek között 24 körzeti orvos is hiányzik. A vidéki körzeti orvosok az induláshoz 5—10 ezer forint segélyt kapnak, amelyet — ha három esztendeig helyben maradnak — nem kell visszafizetniük. Ezenkívül bármelyik orvos az OTP- től 30 ezer forint kölcsönt igényelhet. A körzeti orvost falun és városon egyaránt eleve lakással várják, de a kórházi és egyéb szakorvosok lakásgondja is 1—2 éven belül megoldódik. Mostanában például Nyíregyházán a megyei kórház közelében egy 32 lakásos épület befejezési munkálatain szorgoskodnak és ide hamarosan kórházi orvosok költöznek. Egy szó, mint száz: ma már e tájon sem kötéllel verbúválnak és nem mindig csap rossz vásárt, aki Szabolcsban keresi a boldogulását. (barkóczi)
