Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
Lázár György vezetésével küldöttség utazott a KGST berlini ülésszakára Kedd délután magyar küldöttség utazott Berlinbe, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerdán kezdődő XXX. ülésszakára. A delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja vezeti. Tagjai: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Rödö- nyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Kedd délután megérkezett Berlinbe a KGST szerdán kezdődő 30. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség, amelyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja vezet. Emberek a világűrben A fellőtt űrhajó: a Szojuz—21 A moszkvai rádió és televízió kedden délután öt óra előtt néhány perccel adását megszakítva közölte. hogy moszkvai idő szerint 15 óra 9 perckor Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz—21 jelzésű szovjet űrhajót fedélzetén Borisz Volinov ezredes űrhajóparancsnokkal és Vi- talij Zsolobov alezredes fedélzeti mérnökkel. A Szojuz— 21 a június 22-én felbocsátott Szaljut—5 űrállomással végez majd közös kísérleteket. Az űrhajó fedélzeti rendszerei az első jelentések és mérési adatok szerint normálisan működnek. Kombájnok az aranyosapáti határban. (Hammel József felv.) A múlt hét végén megkezdődött a legfontosabb nyári mezőgazdasági munka, az aratás megyénkben is. Az első három nap 1083 hektár területről takarították be az őszi árpát. A hét elején pedig megyeszerte felzúgtak a kombájnok, elindultak a szemszállító járművek a szárítók és raktárak felé. A hétfőn délutáni esős, viharos időjárás nem tett kárt a lábon álló terményben, a szél nem kuszálta össze a gabonát. Mezőgazdasági üzemeink minden tekintetben kellően felkészültek az aratásra. Ebben az évben 92 új kombájnt adott el a megyei AGROKER. Ezekkel együtt egy betakarító gépre 100 ha gabona jut. Megfelelő gépkihasználással, jól szervezett munkával ellehet érni a szövetkezeteknek, hogy augusztus elsejéig magtárba kerüljön minden szem. kenyér- és takarmánygabona. Ehhez megvan a műszaki ellátottság, a tárolótér és a szárítókapacitás is. A gabonafelvásárló vállalat naponta 316, a szövetkezetek és gazdaságok pedig 1100 vagon szemes terményt képesek szárítani. A mezőgazdasági üzemekkel szoros kapcsolatban álló vállalatok is mindent megtettek az aratás sikeréért. Azok az üzemek dolgoznak jól amelyek augusztus elsejéig teljesen befejezik a kombájnozást, de az aratással egyidőben végzik a szalmabetakarítást, tarlóhántást, őszi mélyszántást is, mert akkor nem fordulhat ismét elő a múlt évihez hasonló késői vetés. Elsődleges követelmény a jó minőségű és időben előkészített talaj is. Szövetkezeteink és gazdaságaink a tavalyi évhez képest körültekintőbben, gondosabban szervezték meg az aratási munkákat. Ezzel nem csak mennyiséget, de minőséget is óvnak. Ennek eredményeként a több, mint félszáz ezer hektáros búzaterületről az előzetes számítások szerint 15 ezer vagon termést takarítanak be. Ez hektáronként 3—4 mázsával lesz magasabb a múlt évi megyei átlagnál. A termésbecslés magasabb hozamot igér árpából és rozsból is. A termelőszövetkezeteknek nem lehet közömbös, hogy betakarításig és beszállításig őket terheli a termelési költség, leadás után már a felvásárló és feldolgozó vállalaté a kockázat. A mezőgazda- sági üzemeknek célszerű a minél gyorsabb értékesítésre, terményátadásra törekedniük, hiszen a fizetőképességüket javítja, a kamatterhüket pedig csökkenti, ha azonnal eladják a megtermelt terményt. (Sipos) flz 0VH felhívása az ivóvíz-takarékosságra és az öntözökapacitás kihasználására XXXIII. évfolyam, 159. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. július 7., szerda Vágják az őszi árpát Három nap 1083 hektár — Nem tett kárt a vihar a kalászosokban SOK KICSI SOKRA MEGY K özmondásaink mindennapi bölcsességek hordozói. A címként választott szólás is. Amit most az üzem- és munkaszervezésre értünk, mivel tapasztalataink arra figyelmeztetnek: a lehetségesnél, szükségesnél kisebb és apró tettek szerepe, súlya sok helyen. Lelhetünk bizonyítékokat a vállalati munkában arra, hogy a szervezési intézet készítette tanulmány- tervet gyorsan átültették a gyakorlatba. Tapasztalhatjuk azt is, hogy e terv az íróasztal fiókjában pihen, a végrehajtás feltételeinek kialakítására várva. Akad azután termelőhely, ahol eddig beérték a fogadkozással, a szóbeli nekigyűrkőzéssel, s olyan is, ahol csendben tucatnyi apró lépést tettek meg, azt tartva, sok kicsi sokra megy. Ezt igazolja több mással egyetemben, hogy megnőtt a kisgépek — főként a szerelés eszközei — iránti kereslet, s fokozódik az érdeklőídés a pótlólagos automatizálás lehetőségei iránt. Ezek a ruták a felfogásnak a térhódításáról tanúskodnak, amely nem a lépések nagyságának, hanem folyamatosságának fontosságát sugallja. Ez a folyamatosság sokféle formában ölthet testet. Nem állíthatjuk, hogy az ilyen cselekedetek alapvetően módosítják a vállalati belső szervezettséget, de hasznosak, szükségesek, részei annak a lépéssorozatnak, mely végül is a teljes működési mechanizmus felülvizsgálatához vezet. Ott a baj, hogy a termelőhelyek irányítóinak egy — le nem becsülhető, korántsem jelentéktelen — része vagy- vagy alapon szemléli, ítéli meg a teendőket: vagy mindent, vagy semmit. Nem azért történik ez így, mert rest, felelőtlen, nemtörődöm emberek ülnek az ilyesfajta cselekvésekre kijelölt helyeken, hanem azért, mert feladataiknak csupán egy részét ismerik fel, értik meg. Belátják a szervezés fontosságát, de úgy vélik, ha majd valamennyi szükséges forrás a rendelkezésükre áll, akkor kezdenek munkához. S’ OB egszerezhető jelenül« értékek, külön- • r óíl külön kisebb, de egészükben tetemes haszonnal járó megoldások mennek így veszendőbe'. Aki cselekedeteit csak szélsőséges korlátok között -tudja elképzelni, aki úgy hiszi, hogy mindig nagy dolgokat kell tennie, az valójában akadálya, s nem lendítője a munkának. Az ismeretek szintjét gyakorlatbeli érvényesítésük haszna minősíti. S mivel közmondással kezdtük, fejezzük be azzal. Valahogy így: aki nem érti, hogy sok kicsi sokra megy, az úgy jár, mint a rossz lovas, szeget kímél s patkót veszít. M. O. Az FKP és az NKP közös felhívása Miközben Giscard d’Estaing elnök és Helmut Schmidt kancellár Hamburgban folytatja tanácskozásait, az FKP és az NKP közös felhívásban fordult a francia és nyugatnémet közvéleményhez: hiúsítsa meg azt a tervet, hogy francia csapatokat küldjenek az NDK határaira. A két párt arra szólítja fel Franciaország és az NSZK közvéleményét, tiltakozzék az ellen, hogy a francia plu- ton rakétákat nyugatnémet területre szállítsák s francia csapatokat küldjenek az NDK határára. A l’Humanité közli, hogy az európai tőkésországok kommunista pártjainak képviselői szerdán Strasbourgban találkozót rendeztek. A pártok képviselői a tanácskozás után szerdán este részt vesznek a Strasbourgban rendezendő tiltakozó nagygyűlésen. Az Országos Vízügyi Hivatal felhívással fordul az ország lakosságához, az ipari és mezőgazdasági üzemekhez, a társadalom szervezett erőihez, hogy fogjanak ösz- sze az aszályveszély csökkentése, elhárítása érdekében. — Európa számos országában — hangzik a felhívás — jelentős károkat okoz a rendkívüli szárazság. Hazánkban sem volt már hetek óta számottevő csapadék. Folyóink vízhozama is jóval kevesebb a szokottnál, és a szükségesnél. A megnövekedett vízigény kielégítéséért minden vízmű megfeszített erővel dolgozik. A nehézségek ellenére még jórészt zökkenőmentes a vízszolgáltatás. További tartós csapadékhiány esetén azonban számolnunk kell az aszály káros és veszélyes hatásával, amelynek kialakulását felkészülten kell fogadnunk: a tárolókapacitások jó kihasználásával kell vizet tartalékolnunk. A még meglévő, de egyre csökkenő természetes vízkészleteinkből a vízügyi szolgálat ezt a tárolást csak akkor oldhatja meg, ha minden vízfogyasztó a legnagyobb gondossággal ügyel a víz takarékos fel- használására. Felhívással és kéréssel fordulunk tehát az ország minden lakójához, hogy munkahelyén, otthonában, munkaidőben és pihenése során ésszerűen, takarékosan bánjon nélkülözhetetlen természeti kincsünkkel — a vízzel! Minden csöpögő csap, minden hibás csőkötés, a hosz- szú percekre nyitva felejtett csapok, a meggondolatlan, pazarló vízhasználat következményeként vízkincsünk megy veszendőbe, pótolhatatlanul kárba vész a csatornákban. Felhívjuk a szocialista iparvállalatokat és szövetkezeteket, hogy tegyenek gyors, hathatós' intézkedéseket a víztakarékosságra, a vízpazarlás megakadályozására, a gondatlanság miatt elfolyó vizek megfogására. Lehetőségeikhez mérten kövessenek el mindent, hogy az üzemekből elfolyó használt, szeny- nyezett vizek minél kevésbé károsítsák a meglevő, szűkös vízkészletek minőségét. Vizsgálják felül a szennyvíz- tisztító berendezéseket és gondoskodjanak arról, hogy minél jobb hatásfokkal működjenek. Felhívjuk a mezőgazdasági üzemeket, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket: az öntözhető területeken kövessenek el mindent, hogy a szárazság kevesebb kárt tehessen a termésben. Használják ki mind teljesebben az öntözőkapacitásokat, de szakszerűen, ésszerű takarékossággal, a közérdek szem előtt tartásával. Érjék el, hogy a rendelkezésre álló öntöző víz jó hatásfokkal és maradék nélkül értékesüljön a földeken. Csökkentsék a csatornákon és berendezéseken elfolyó vízveszteségeket, törekedje nek arra, hogy az öntözés csurgalékvizeit is a területükön tartsák. Kérünk minden szervezett társadalmi erőt, a pártszervezeteket, a szakszervezeteket, a KISZ-t, hogy segítsék, ellenőrizzék ezt az időszerű munkát. Legyenek cselekvő részesei ennek a népgazdasági és társadalmi fontosságú feladatnak. A vízgazdálkodás szervei, a vízügyi szolgálat dolgozói mindent elkövetnek a vízszolgáltatás zavartalanságáért, hogy lakosságunk ne szenvedjen vízhiányt, nép - gazdaságunkat ne károsítsa, a termelést ne hátráltassa az aszály. Bízunk abban, hogy felhívásunk megértésre talál és közös erővel, közös cselekvéssel dolgozó népünk elhárítja egy fenyegető természeti csapás veszélyét, eredményesen csökkenti a szárazság okozta károkat. Lengyel mezőgazdasági szakemberek látogatása Nyírtasson és Mátészalkán A megyében tartózkodó lengyel mezőgazdasági küldöttség július 6-án két csoportban üzemlátogatáson vett részt. Az első csoport tagjai a nyírtassi Dózsa Termelő- szövetkezetbe látogattak el, ahol Lakatos András a tsz főagronómusa tájékoztatta a vendégeket a gazdálkodás eredményeiről, bemutatták a szövetkezet gyümölcsösét és konzervüzemét. Ezt követően még megtekintették a vendégek a Nyírtassi Állami Gazdaság tonkatanyai üzemegységét, ahol Zilahi Istvánná, a gazdaság párttitkára mondott tájékoztatót. A délutáni programban a tiszaber- celi Bessenyei Termelőszövetkezetben Farkas Antal termelőszövetkezeti elnök üzemlátogatáson tájékoztatta a vendégeket, közben megtekintették a tsz sertéskombinátját,’ a gépesítési és melléküzemági telepeket. A lengyel vendégek második csoportja az ófehértói Búzakalász Termelőszövetkezetben tett látogatást, ahol Fekete Lajos tsz-elnök a dohánytermesztés, szárítás, a gyümölcstermesztés és a melléküzemági tevékenység eredményeit ismertette. A Mátészalkai Állami Tangazdaságban Hegymegi István igazgató, a Központi Bizottság tagja tartott tájékoztatót a vendégeknek. Ezután a lengyel szakemberek megtekintették a géptelepet, a műhelyeket, a hűtőtárolót és a sertéstelepet.
