Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

1976. július 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kereskedelmünk mérlege Aratás forgatókönyv szerint MILYEN VOLT AZ ÉV első öt hónapjában a lakosság ellátása, s mi vár­ható a hátralévő időben, mik okoztak gondot a kereskede­lemben, s mit lehet tenni csökkentésükért? — nagyvo­nalakban ez volt napirenden azon a tanácskozáson, ame­lyet a kereskedelmi vállala­tok, a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek vezetői számára rendeztek a hét ele­jén. Nem rendkívüli esemény szolgáltatott okot a tanács­kozásra, hanem a számvetés a múlttal, s konkréttá fogal­mazott tennivalók a jövőre, hogy jobb, kiegyensúlyozot­tabb legyen az ellátás, hogy egyre kevesebbszer kelljen a boltokban azt mondani: nincs. Mert bárhogy szépíte­nénk is a dolgot, a „nincs” ma még előfordul, s ez nem­csak forgalomcsökkenést okoz a kereskedelemben, hanem kedvezőtlen a vásárlók részé­re. Ha volt is korábban olyan esztendő, amikor kedvezőbb helyzetről lehetett számot adni, a mostani öt hónap sem sikerült rosszul. Pedig a kiskereskedelmi áruforga­lom a tervezett 9,2 százalék helyett csak 5,9 százalékkal nőtt. Ha még azt is hozzá­vesszük, hogy az élelmisze­rek és a vendéglátás forgal­ma magasabb volt a terve­zettnél, akkor kiszámíthat­juk, hogy az iparcikkek for­galmazásában jelentős lema­radás mutatkozik. Mi lehet ennek az oka? Rossz lett volna a tervezés? Nem, bár azt talán jobban figyelembe kellett volna ven­ni — hiszen ez már évek óta tendencia —, hogy a mező- gazdaságban dolgozók, akik korábban megtermelték saját fogyasztásukhoz a húst, a zöldséget, gyümölcsöt, most a kereskedelemtől vásárolnak, így megnőtt a központi áru­alapok iránti igény. AZ IGAZI OK AZONBAN NEM EZ, hanem, hogy az új szabályozók bevezetése miatt bizonytalanság tapasztalha­tó mind a bérkifizetések, mind a termékforgalmazás területén. Magyarul: az óvatosabb vállalatoknál a szokásos év eleji béremelése­ket a második félévre halasz­tották, így a vártnál kedve­zőtlenebb mértékben nőtt a lakosság pénzbevétele. A növekedés ellenére az ellátás összességében azonos színvonalú volt az elmúlt évivel, mert a hús-, a zöld­ség-gyümölcs ellátásban ta­pasztalt gondok, az áruhiány rontotta az összképet. Ruhá­zati termékekből — méter­árukból, lakástextilekből, csecsemőruházatból — javult a kínálat, ugyanakkor nem kielégítő a választék kötött­árukból, gyermekcipőkből és férfiingekből. A vegyes ipar­cikkek közül vasáruknál és egyes tartós fogyasztási cik­keknél javulás mutatkozott, műszaki cikkek — elsősor­ban a rádió, a televízió, a villanyboyler — kínálatát azonban tovább kell javítani, mert ebből kevés volt — az ipar lemaradása miatt. Jó az ellátás bútorokból és tüzelőkből. Nem ilyen jó a helyzet az építőanyagok te­rén, kevés a tégla, a mész, az ajtó, az ablak és a betonge­renda. A második félévben ezek kínálatában javulás várható, de ugyanez vonat­kozik az iparcikkekre is. A Belkereskedelmi Minisztéri­um megvitatta a gondokat az ipari tárcákkal, és ígéretet kapott az igények kielégíté­sére, növekszik majd az im­portból kapott áruk válasz­téka és mennyisége is. Nem­csak ennyi lehetősége van azonban a kereskedelmi vál­lalatoknak, szövetkezeteknek az ellátás javítására, hanem tovább kell kutatniuk a be­szerzési lehetőségeket a he­lyi ipari vállalatoknál, szö­vetkezeteknél is. Szó volt a tanácskozáson a kereskedelem beruházásai­ról is, hiszen a 6—7 százalé­kos növekedés jelentős háló­zatbővítést mutat. De szót ér­demelt azért is, mert sok a beruházásokra fordított idő: megkésve érkeznek elbírálás­Román szakszervezeti delegáció érkezett megyénkbe A Szakszervezetek Sza- boics-Szatmár Megyei Taná­csának meghívására június 30-án háromnapos látogatás­ra megyénkbe érkezett a ro­mán szakszervezetek három­tagú Szatmár megyei delegá­ciója. A küldöttség vezetője Bnrt Ferenc, a Szakszerveze­tek Szatmár Megyei Tanácsá­nak titkára. Tagjai: Fórizs István, az UNIÓ bányafel­szerelési gyárrészleg szak- szervezeti elnöke és Műdre Dzsina, a Nagykárolyi Len­és Kenderfeldolgozó Üzem szakszervezeti tanácsának tit­kára. A vendégek itt-tartózkodá- suk alatt tájékoztatót hall­gatnak meg megyénk fejlő­déséről és ellátogatnak gyá­rakba, mezőgazdasági üze­mekbe, tanulmányozzák a különböző szakmai szakszer­vezetek tevékenységét. Ro­mán barátainkat a határon Alexa László, az SZMT veze­tő titkára és Tóth Géza, az SZMT titkára fogadta. Urai Mihályné, a Vásárosnaíiriényi VOR kiváló dolgozója kötősávozó gépen dolgozik. (Gaál Béla felvétele) ra a pályázatok, nem mindig biztosítják időben a szüksé­ges kivitelezői kapacitást, de jobban kell koncentrálni az erőket a kapcsolódó beruhá­zásként épülő kereskedelmi egységek felszerelésére, fel­töltésére is. JELENTŐS HELYET KAP­TAK AZOK A VArBaTŐ INTÉZKEDÉSEK, miniszte­ri rendeletek, amelyek a má­sodik félévben érintik majd mind a lakosságot, mind a kereskedelmet. Ilyen például a boltok nyitvatartásának megváltoztatása. A módosítás lényege, hogy az üdülő- és kirándulóhelyek kivételével megszűnik az élelmiszerüzle­tek vasárnapi nyitvatartása és nagyobb üzletek kivételé­vel szombat délután is 16 óra lesz a zárási idő. A kereske­delem munkaerőgondjai tet­ték szükségessé azt, hogy a kisebb élelmiszerüzletek hétfőn is zárva tarthatnak, a községekben ebben nem Ifesz változás. Piaccsarnokok ese­tén a helyi tanács döntésétől függ a nyitvatartás, a ven­déglátásban nem terveznek változtatást. AZ IPARCIKKÜZLETEK ESETÉBEN a megyeszékhe­lyeken szombatonként a zá­rási idő 14, 15 óra körül lesz. Kivétel ez alól néhány nagy áruház, ahol 16, 17 órá­ig tartanak majd nyitva. Az ellátás szempontjából nem alapvető fontosságú ipar­cikkboltokat hétfőn is zárva lehet tartani. A nyitvatartás mérséklésével megtakarított órákat a szabadnapok kiadá­sára és a hétköznapi nyitva­tartás meghosszabbítására kell fordítani. Ha hosszú várakozás után is, de a második félévben megjelenik a rendelet a sze­szes italok értékesítésének korlátozásáról. Indokolja ezt, hogy az utóbbi években túl­ságosan megnőtt az alkohol- fogyasztás, rendkívül magas az élelmiszerboltok alkohol­forgalma, de arra is szükség volt már, hogy a helyi kez­deményezéseket egységbe foglalja a minisztérium. A rendelet korlátozza majd az őstermelői értékesítést, az üzemi boltokban a munkaidő alatti és előtti forgalmazást és korlátozni kívánják azok­nak az üzleteknek a körét, ahol alkohol forgalmazható. EZEKRE A KORLÁTOZÁ­SOKRA természetesen csak a rendelet megjelenése után kerül sor, a kereskedelemben dolgozóknak azonban addig is van tennivalójuk. Sok ren­delet jelent már meg az el­múlt években, amelyek tilt­ják a fiatalkorúak kiszolgálá­sát, szabályozzák a boltokban árusítható árucikkek körét, de mit számít a rendelet, ha a zöldségbolttól a trafikig mindenütt lehet féldecit kap­ni, ha az ittas vendégnek, vagy a fiatalkorúaknak sem mondanak „nem!”-et. B. J. Rajtra készen a kombájnok, szállítógépek Elmúlt Péter—Pál napja. Régen ilyenkor már készül­tek a kaszások, a falu apra­ja és nagyja. Kalapálták a pengét, felszerelték a csapót, várták a kedvező időt, hogy elkezdhessék a legnagyobb és legnehezebb nyári munkát, az egész évi kenyérnekvaló betakarítását. Heteket vett igénybe, amíg levágták, ké­vébe kötötték és elcsépelték a kalászosokat. Az aratás ma is a felkészü­léssel kezdődik. A szövetke­zetek, gazdaságok számba ve - szik gépállományukat, kija­vítják a hibákat, új kombáj­nokat, szállító járműveket vásárolnak, elkészítik az ara­tási tervet. Tizenöt nap Gávavencsellőn, a Szabad­ság Termelőszövetkezetben 1569 hektár kalászos várja a kombájnokat. Ebből 1296 ha a búza, a többi árpa. A szö­vetkezet vezetői június köze­pén elkészítették a nyári me - zőgazdasági munkák feladat­tervét, abban az aratás pon­tos forgatókönyvét is rögzí­tették. Eszerint 15 nap' alatt végeznek az aratással. Min­den reményük megvan erre, hiszen 11 kombájnnal ren­delkeznek: hat SZK—6-os, három NDK-gyártmányú E— 512-es aratógép. Tervezik két új betakarítógép vásárlását is. Hogyan készültek fel a szö­vetkezetben az aratásra? Er­ről beszélgettünk Smid János főagronómussal. — Nagy területen ter­mesztünk kenyér- és takar­mánygabonát. Ezért nem le­het közömbös számunkra az, hogyan, milyen mennyiség­ben és minőségben takarít­juk be kalászosainkat. Első lépésünk a gépek gondos elő­készítése volt. Kombájnka­pacitásunk megfelelő, biz­tosítani tudtuk hozzájuk a szükséges alkatrészeket is, nem lesz fennakadás az ara­tás idején. A szem szállításán tíz trak­tor fog dolgozni, egy forduló­ra összesen 78 tonna ter­ményt tudnak szállítani. Pót­kocsijaik billenőplatósak, így kézi munkaerőre nem lesz szükség. A gávavencsellői szövet­kezetben is — mint a legtöbb helyen — erős lisztharmat- és fuzáriumfertőzés támadta meg kalászhányáskor a fiatal gabonát. Repülőgépes per­metezéssel sikerült megállí­taniuk a fertőzést. 322 hek­táros vetőbúza-területükön már háromszor permeteztek. — A nagy meleg miatt az árpa már sárgul. Ha tovább­ra is ilyen marad az idő, na­pokon belül elkezdhetjük aratni, azután pedig elindul­hatnak a gépek a búzatáblá­kon. A kombájnvezetők, a traktorosok, szerelők lesz­nek. Ez azért jó, mert a sze­relők régi aratók és a ki­A vencsellői Szabadság Termelőszövetkezet bal- sai telepén a gabonaszárító mellett épül a kor­szerű takarmánykeverő berendezés. (Hammel József felvétele) sebb hibákat helyben kija­vítják. Persze, egy szerelő­brigád állandó készenlétben lesz. Egy gépkocsink fel van szerelve tartalékalkatrészek­kel, az állandóan a határt járja és segítséget nyújt a rászorulóknak. Az aratás na­pi ideje ma is olyan, mint ré­gen volt. Reggeltől estig. Ez azt jelenti, hogy amikor már felszáradt a harmat felzúg­nak a motorok, és abba nem hagyják sötétedésig. Mikrobusszal szállítják a földekre az aratókat, ebédet, védőitalt biztosítanak ré • szűkre. A szövetkezetben ki­tüntetést jelent, ha valakit megbíznak az aratással, kom­bájnt kap a kezébe. Célpré­miumként 30 ezer forintot határoztak meg az aratók­nak. Raktárban 8000 zsák A termelőszövetkezet szá­rítóberendezéssel rendelke­zik, a tárolókapacitásuk ele­gendő. — A vetőbúza teljes egé­szében tárolásra, manipulá­lásra kerül, a szükséges 8000 darab zsák már a raktárunk­ban van. Ezenkívül van egy 200 vagonos tárolószinünk és a gabonafelvásárló vállalat­nak 240 vagon összkapacitá- sú terménytárolója, amit szintén kihasználunk. Ta­valy helyeztük üzembe a bábolnai szárítóüzemet, ami óránként 15 tonna szem szá­rítására alkalmas, de van még egy kisebb, öttonnás szárítónk is. Szomszédos ter­melőszövetkezeteknek is segí­tünk terményük szárításá­ban. Árpát kizárólag takarmány­célra termesztenek Gáva­vencsellőn. 650 tehén, 1000 hízómarha és növendék, 2000 darab anyajuh alkotja az ál­latállományt. Befejezéshez közeledik a takarmánykeve­rő és a 100 vagonos tárolo építése. Árpából 65—70 va­gonra számítanak. Ebből mintegy 50 vagon tárolóba kerül, a többit pedig a ház­táji állattartás részére a ta­goknak értékesítik. Szalmabetakarí­tás, tarlóhántás — Szalmabetakarítás után azonnal elvégezzük a tarló­hántást, az őszi mélyszántást és a talajerő visszapótlását, a jövő évi burgonyaterületre másodvetésként csillagfür­töt és napraforgót vetünk. A múlt év őszi késői vetés, az enyhe tél, a késői tava- szodás, a növényfertőzés mind-mind rányomja bé­lyegét a termés várható mennyiségére és minőségére. Lgsz olyan tábla, amely ki­magaslóan sokat fog adni, másik kevesebbet. Harminc mázsa fölötti búzaátlagot sze­retnénk elérni Gávavencsel­lőn. Ezt ígéri a kalász, a töb­bi a jól előkészített betaka­rítási terv teljesítésétől függ. Sipos Béla tAlemdohányz ók em rólam van szó. Nem... Én ugyanis még rá se szoktam. Babó- csai Géza barátom mesélte el az alábbi történetet, amely­hez a fenti cím illik a leg­jobban. Akiben esetleg kéte­lyek támadnának a történet­ben foglaltak hitelességét il­letően, forduljon közvetlenül Babócsaihoz, a 317-es mel­lékállomáson. — Kamaszkorom óta szen­vedélyes dohányos voltam — így kezdte Babócsai Géza —, sem a megrendült egészségi állapotom miatti örökös ag­godalom, sem az orvosi ta­nács, sőt még a feleségem folytonos perlekedése se volt elég ahhoz, hogy felhagyjak a cigarettával, vagy legalább­is csökkentsem a napi ada­got, ami minimum hatvan darabot tett ki. Már-már le­mondtam magamról, amikor fordulat állt be az életemben. A vállalat, amelynél akkor al­kalmazásban álltam, vidéki ellenőrzéssel bízott meg. Nap mint nap úton voltam. Egy szép reggel azután a nemdo­hányzóknak fenntartott ko­csira szálltam fel, mert má­sutt nem volt hely a vonaton. Ott se bírtam ki sokáig ciga­retta nélkül: rágyújtottam. A többi utas morgott, különö­sen a férfiak, de én rájuk se hederítettem. Akkor jött a kalauz, ő- hederitett rám, és hívta a vonalrendőrt, aki megbírságolt harminc forint­ra. Erre persze eldobtam a cigarettát, és újabb bírságo­lástól tartva, rá se gyújtot­tam addig, amíg le nem száll­tam a vonatról. Ez érthető, hiszen a visszaeső bűnöst szigorúbban büntetik; a féle­lem tehát elnyomta bennem a szenvedélyt. Mert a pénzé­re sokszor jobban vigyáz az ember, mint az egészségére. Másnap a pályaudvaron megint a nemdohányzók ku­péjában kerestem helyet ma­gamnak, arra gondolva, hát­ha meg tudom ismételni az előző napi kitartásomat. Ez sikerült is. Menetrendszerűen ment minden, mint általában a vasútnál. Rágyújtottam, jött a kalauz, majd egy vasúti rendész, és megint megbír­ságoltak. Ezúttal már ötven forintra. Az vigasztalt, hogy legalább csak egy fél ciga­rettát szívtam el az egész hosszú úton. így ment ez az­után heteken, hónapokon ke­resztül. Egyre többe került nekem a nikotin iránti szen­vedélyem. De legalább a bír­ságolás után újabb cigarettá­ra már nem gyújtottam rá. Tehát mégiscsak mérsékel­tem a nikotinfogyasztást. Egy este azután számvetést csi­náltam. A cigaretta, amit ál­talában szívni szoktam, 30 fillérbe kerül darabonként. Tehát egy szál cigaretta a birsággal együtt ötven forint és harminc fillérbe volt ne­kem az úton. Megér ennyit egy büdös szivarka? Nem!... És attól a naptól fogva még a leghosszabb utazás során se gyújtottam rá többé. Innen már csak egy lépést kellett megtennem ahhoz, hogy a vonaton kívül se dohányoz­zam. Ezt a lépést is megtet­tem. Azóta felőlem fermen­tálhatnak a dohányfermen­tálók, nekem nem kell a ter­mékük. ★ ...Eddig szól Babócsai Géza elbeszélése, amelyet a köz­érdekre — jobban mondva a magánérdekre — való tekin­tettel közreadok. Ismétlem azonban; a történetben fog­laltak hitelességéért felelős­séget nem vállalok; akiben esetleg kételyek támadnának, forduljon közvetlenül az eset hőséhez. Heves Ferenc A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents