Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
1976. július 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kereskedelmünk mérlege Aratás forgatókönyv szerint MILYEN VOLT AZ ÉV első öt hónapjában a lakosság ellátása, s mi várható a hátralévő időben, mik okoztak gondot a kereskedelemben, s mit lehet tenni csökkentésükért? — nagyvonalakban ez volt napirenden azon a tanácskozáson, amelyet a kereskedelmi vállalatok, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek vezetői számára rendeztek a hét elején. Nem rendkívüli esemény szolgáltatott okot a tanácskozásra, hanem a számvetés a múlttal, s konkréttá fogalmazott tennivalók a jövőre, hogy jobb, kiegyensúlyozottabb legyen az ellátás, hogy egyre kevesebbszer kelljen a boltokban azt mondani: nincs. Mert bárhogy szépítenénk is a dolgot, a „nincs” ma még előfordul, s ez nemcsak forgalomcsökkenést okoz a kereskedelemben, hanem kedvezőtlen a vásárlók részére. Ha volt is korábban olyan esztendő, amikor kedvezőbb helyzetről lehetett számot adni, a mostani öt hónap sem sikerült rosszul. Pedig a kiskereskedelmi áruforgalom a tervezett 9,2 százalék helyett csak 5,9 százalékkal nőtt. Ha még azt is hozzávesszük, hogy az élelmiszerek és a vendéglátás forgalma magasabb volt a tervezettnél, akkor kiszámíthatjuk, hogy az iparcikkek forgalmazásában jelentős lemaradás mutatkozik. Mi lehet ennek az oka? Rossz lett volna a tervezés? Nem, bár azt talán jobban figyelembe kellett volna venni — hiszen ez már évek óta tendencia —, hogy a mező- gazdaságban dolgozók, akik korábban megtermelték saját fogyasztásukhoz a húst, a zöldséget, gyümölcsöt, most a kereskedelemtől vásárolnak, így megnőtt a központi árualapok iránti igény. AZ IGAZI OK AZONBAN NEM EZ, hanem, hogy az új szabályozók bevezetése miatt bizonytalanság tapasztalható mind a bérkifizetések, mind a termékforgalmazás területén. Magyarul: az óvatosabb vállalatoknál a szokásos év eleji béremeléseket a második félévre halasztották, így a vártnál kedvezőtlenebb mértékben nőtt a lakosság pénzbevétele. A növekedés ellenére az ellátás összességében azonos színvonalú volt az elmúlt évivel, mert a hús-, a zöldség-gyümölcs ellátásban tapasztalt gondok, az áruhiány rontotta az összképet. Ruházati termékekből — méterárukból, lakástextilekből, csecsemőruházatból — javult a kínálat, ugyanakkor nem kielégítő a választék kötöttárukból, gyermekcipőkből és férfiingekből. A vegyes iparcikkek közül vasáruknál és egyes tartós fogyasztási cikkeknél javulás mutatkozott, műszaki cikkek — elsősorban a rádió, a televízió, a villanyboyler — kínálatát azonban tovább kell javítani, mert ebből kevés volt — az ipar lemaradása miatt. Jó az ellátás bútorokból és tüzelőkből. Nem ilyen jó a helyzet az építőanyagok terén, kevés a tégla, a mész, az ajtó, az ablak és a betongerenda. A második félévben ezek kínálatában javulás várható, de ugyanez vonatkozik az iparcikkekre is. A Belkereskedelmi Minisztérium megvitatta a gondokat az ipari tárcákkal, és ígéretet kapott az igények kielégítésére, növekszik majd az importból kapott áruk választéka és mennyisége is. Nemcsak ennyi lehetősége van azonban a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek az ellátás javítására, hanem tovább kell kutatniuk a beszerzési lehetőségeket a helyi ipari vállalatoknál, szövetkezeteknél is. Szó volt a tanácskozáson a kereskedelem beruházásairól is, hiszen a 6—7 százalékos növekedés jelentős hálózatbővítést mutat. De szót érdemelt azért is, mert sok a beruházásokra fordított idő: megkésve érkeznek elbírálásRomán szakszervezeti delegáció érkezett megyénkbe A Szakszervezetek Sza- boics-Szatmár Megyei Tanácsának meghívására június 30-án háromnapos látogatásra megyénkbe érkezett a román szakszervezetek háromtagú Szatmár megyei delegációja. A küldöttség vezetője Bnrt Ferenc, a Szakszervezetek Szatmár Megyei Tanácsának titkára. Tagjai: Fórizs István, az UNIÓ bányafelszerelési gyárrészleg szak- szervezeti elnöke és Műdre Dzsina, a Nagykárolyi Lenés Kenderfeldolgozó Üzem szakszervezeti tanácsának titkára. A vendégek itt-tartózkodá- suk alatt tájékoztatót hallgatnak meg megyénk fejlődéséről és ellátogatnak gyárakba, mezőgazdasági üzemekbe, tanulmányozzák a különböző szakmai szakszervezetek tevékenységét. Román barátainkat a határon Alexa László, az SZMT vezető titkára és Tóth Géza, az SZMT titkára fogadta. Urai Mihályné, a Vásárosnaíiriényi VOR kiváló dolgozója kötősávozó gépen dolgozik. (Gaál Béla felvétele) ra a pályázatok, nem mindig biztosítják időben a szükséges kivitelezői kapacitást, de jobban kell koncentrálni az erőket a kapcsolódó beruházásként épülő kereskedelmi egységek felszerelésére, feltöltésére is. JELENTŐS HELYET KAPTAK AZOK A VArBaTŐ INTÉZKEDÉSEK, miniszteri rendeletek, amelyek a második félévben érintik majd mind a lakosságot, mind a kereskedelmet. Ilyen például a boltok nyitvatartásának megváltoztatása. A módosítás lényege, hogy az üdülő- és kirándulóhelyek kivételével megszűnik az élelmiszerüzletek vasárnapi nyitvatartása és nagyobb üzletek kivételével szombat délután is 16 óra lesz a zárási idő. A kereskedelem munkaerőgondjai tették szükségessé azt, hogy a kisebb élelmiszerüzletek hétfőn is zárva tarthatnak, a községekben ebben nem Ifesz változás. Piaccsarnokok esetén a helyi tanács döntésétől függ a nyitvatartás, a vendéglátásban nem terveznek változtatást. AZ IPARCIKKÜZLETEK ESETÉBEN a megyeszékhelyeken szombatonként a zárási idő 14, 15 óra körül lesz. Kivétel ez alól néhány nagy áruház, ahol 16, 17 óráig tartanak majd nyitva. Az ellátás szempontjából nem alapvető fontosságú iparcikkboltokat hétfőn is zárva lehet tartani. A nyitvatartás mérséklésével megtakarított órákat a szabadnapok kiadására és a hétköznapi nyitvatartás meghosszabbítására kell fordítani. Ha hosszú várakozás után is, de a második félévben megjelenik a rendelet a szeszes italok értékesítésének korlátozásáról. Indokolja ezt, hogy az utóbbi években túlságosan megnőtt az alkohol- fogyasztás, rendkívül magas az élelmiszerboltok alkoholforgalma, de arra is szükség volt már, hogy a helyi kezdeményezéseket egységbe foglalja a minisztérium. A rendelet korlátozza majd az őstermelői értékesítést, az üzemi boltokban a munkaidő alatti és előtti forgalmazást és korlátozni kívánják azoknak az üzleteknek a körét, ahol alkohol forgalmazható. EZEKRE A KORLÁTOZÁSOKRA természetesen csak a rendelet megjelenése után kerül sor, a kereskedelemben dolgozóknak azonban addig is van tennivalójuk. Sok rendelet jelent már meg az elmúlt években, amelyek tiltják a fiatalkorúak kiszolgálását, szabályozzák a boltokban árusítható árucikkek körét, de mit számít a rendelet, ha a zöldségbolttól a trafikig mindenütt lehet féldecit kapni, ha az ittas vendégnek, vagy a fiatalkorúaknak sem mondanak „nem!”-et. B. J. Rajtra készen a kombájnok, szállítógépek Elmúlt Péter—Pál napja. Régen ilyenkor már készültek a kaszások, a falu apraja és nagyja. Kalapálták a pengét, felszerelték a csapót, várták a kedvező időt, hogy elkezdhessék a legnagyobb és legnehezebb nyári munkát, az egész évi kenyérnekvaló betakarítását. Heteket vett igénybe, amíg levágták, kévébe kötötték és elcsépelték a kalászosokat. Az aratás ma is a felkészüléssel kezdődik. A szövetkezetek, gazdaságok számba ve - szik gépállományukat, kijavítják a hibákat, új kombájnokat, szállító járműveket vásárolnak, elkészítik az aratási tervet. Tizenöt nap Gávavencsellőn, a Szabadság Termelőszövetkezetben 1569 hektár kalászos várja a kombájnokat. Ebből 1296 ha a búza, a többi árpa. A szövetkezet vezetői június közepén elkészítették a nyári me - zőgazdasági munkák feladattervét, abban az aratás pontos forgatókönyvét is rögzítették. Eszerint 15 nap' alatt végeznek az aratással. Minden reményük megvan erre, hiszen 11 kombájnnal rendelkeznek: hat SZK—6-os, három NDK-gyártmányú E— 512-es aratógép. Tervezik két új betakarítógép vásárlását is. Hogyan készültek fel a szövetkezetben az aratásra? Erről beszélgettünk Smid János főagronómussal. — Nagy területen termesztünk kenyér- és takarmánygabonát. Ezért nem lehet közömbös számunkra az, hogyan, milyen mennyiségben és minőségben takarítjuk be kalászosainkat. Első lépésünk a gépek gondos előkészítése volt. Kombájnkapacitásunk megfelelő, biztosítani tudtuk hozzájuk a szükséges alkatrészeket is, nem lesz fennakadás az aratás idején. A szem szállításán tíz traktor fog dolgozni, egy fordulóra összesen 78 tonna terményt tudnak szállítani. Pótkocsijaik billenőplatósak, így kézi munkaerőre nem lesz szükség. A gávavencsellői szövetkezetben is — mint a legtöbb helyen — erős lisztharmat- és fuzáriumfertőzés támadta meg kalászhányáskor a fiatal gabonát. Repülőgépes permetezéssel sikerült megállítaniuk a fertőzést. 322 hektáros vetőbúza-területükön már háromszor permeteztek. — A nagy meleg miatt az árpa már sárgul. Ha továbbra is ilyen marad az idő, napokon belül elkezdhetjük aratni, azután pedig elindulhatnak a gépek a búzatáblákon. A kombájnvezetők, a traktorosok, szerelők lesznek. Ez azért jó, mert a szerelők régi aratók és a kiA vencsellői Szabadság Termelőszövetkezet bal- sai telepén a gabonaszárító mellett épül a korszerű takarmánykeverő berendezés. (Hammel József felvétele) sebb hibákat helyben kijavítják. Persze, egy szerelőbrigád állandó készenlétben lesz. Egy gépkocsink fel van szerelve tartalékalkatrészekkel, az állandóan a határt járja és segítséget nyújt a rászorulóknak. Az aratás napi ideje ma is olyan, mint régen volt. Reggeltől estig. Ez azt jelenti, hogy amikor már felszáradt a harmat felzúgnak a motorok, és abba nem hagyják sötétedésig. Mikrobusszal szállítják a földekre az aratókat, ebédet, védőitalt biztosítanak ré • szűkre. A szövetkezetben kitüntetést jelent, ha valakit megbíznak az aratással, kombájnt kap a kezébe. Célprémiumként 30 ezer forintot határoztak meg az aratóknak. Raktárban 8000 zsák A termelőszövetkezet szárítóberendezéssel rendelkezik, a tárolókapacitásuk elegendő. — A vetőbúza teljes egészében tárolásra, manipulálásra kerül, a szükséges 8000 darab zsák már a raktárunkban van. Ezenkívül van egy 200 vagonos tárolószinünk és a gabonafelvásárló vállalatnak 240 vagon összkapacitá- sú terménytárolója, amit szintén kihasználunk. Tavaly helyeztük üzembe a bábolnai szárítóüzemet, ami óránként 15 tonna szem szárítására alkalmas, de van még egy kisebb, öttonnás szárítónk is. Szomszédos termelőszövetkezeteknek is segítünk terményük szárításában. Árpát kizárólag takarmánycélra termesztenek Gávavencsellőn. 650 tehén, 1000 hízómarha és növendék, 2000 darab anyajuh alkotja az állatállományt. Befejezéshez közeledik a takarmánykeverő és a 100 vagonos tárolo építése. Árpából 65—70 vagonra számítanak. Ebből mintegy 50 vagon tárolóba kerül, a többit pedig a háztáji állattartás részére a tagoknak értékesítik. Szalmabetakarítás, tarlóhántás — Szalmabetakarítás után azonnal elvégezzük a tarlóhántást, az őszi mélyszántást és a talajerő visszapótlását, a jövő évi burgonyaterületre másodvetésként csillagfürtöt és napraforgót vetünk. A múlt év őszi késői vetés, az enyhe tél, a késői tava- szodás, a növényfertőzés mind-mind rányomja bélyegét a termés várható mennyiségére és minőségére. Lgsz olyan tábla, amely kimagaslóan sokat fog adni, másik kevesebbet. Harminc mázsa fölötti búzaátlagot szeretnénk elérni Gávavencsellőn. Ezt ígéri a kalász, a többi a jól előkészített betakarítási terv teljesítésétől függ. Sipos Béla tAlemdohányz ók em rólam van szó. Nem... Én ugyanis még rá se szoktam. Babó- csai Géza barátom mesélte el az alábbi történetet, amelyhez a fenti cím illik a legjobban. Akiben esetleg kételyek támadnának a történetben foglaltak hitelességét illetően, forduljon közvetlenül Babócsaihoz, a 317-es mellékállomáson. — Kamaszkorom óta szenvedélyes dohányos voltam — így kezdte Babócsai Géza —, sem a megrendült egészségi állapotom miatti örökös aggodalom, sem az orvosi tanács, sőt még a feleségem folytonos perlekedése se volt elég ahhoz, hogy felhagyjak a cigarettával, vagy legalábbis csökkentsem a napi adagot, ami minimum hatvan darabot tett ki. Már-már lemondtam magamról, amikor fordulat állt be az életemben. A vállalat, amelynél akkor alkalmazásban álltam, vidéki ellenőrzéssel bízott meg. Nap mint nap úton voltam. Egy szép reggel azután a nemdohányzóknak fenntartott kocsira szálltam fel, mert másutt nem volt hely a vonaton. Ott se bírtam ki sokáig cigaretta nélkül: rágyújtottam. A többi utas morgott, különösen a férfiak, de én rájuk se hederítettem. Akkor jött a kalauz, ő- hederitett rám, és hívta a vonalrendőrt, aki megbírságolt harminc forintra. Erre persze eldobtam a cigarettát, és újabb bírságolástól tartva, rá se gyújtottam addig, amíg le nem szálltam a vonatról. Ez érthető, hiszen a visszaeső bűnöst szigorúbban büntetik; a félelem tehát elnyomta bennem a szenvedélyt. Mert a pénzére sokszor jobban vigyáz az ember, mint az egészségére. Másnap a pályaudvaron megint a nemdohányzók kupéjában kerestem helyet magamnak, arra gondolva, hátha meg tudom ismételni az előző napi kitartásomat. Ez sikerült is. Menetrendszerűen ment minden, mint általában a vasútnál. Rágyújtottam, jött a kalauz, majd egy vasúti rendész, és megint megbírságoltak. Ezúttal már ötven forintra. Az vigasztalt, hogy legalább csak egy fél cigarettát szívtam el az egész hosszú úton. így ment ez azután heteken, hónapokon keresztül. Egyre többe került nekem a nikotin iránti szenvedélyem. De legalább a bírságolás után újabb cigarettára már nem gyújtottam rá. Tehát mégiscsak mérsékeltem a nikotinfogyasztást. Egy este azután számvetést csináltam. A cigaretta, amit általában szívni szoktam, 30 fillérbe kerül darabonként. Tehát egy szál cigaretta a birsággal együtt ötven forint és harminc fillérbe volt nekem az úton. Megér ennyit egy büdös szivarka? Nem!... És attól a naptól fogva még a leghosszabb utazás során se gyújtottam rá többé. Innen már csak egy lépést kellett megtennem ahhoz, hogy a vonaton kívül se dohányozzam. Ezt a lépést is megtettem. Azóta felőlem fermentálhatnak a dohányfermentálók, nekem nem kell a termékük. ★ ...Eddig szól Babócsai Géza elbeszélése, amelyet a közérdekre — jobban mondva a magánérdekre — való tekintettel közreadok. Ismétlem azonban; a történetben foglaltak hitelességéért felelősséget nem vállalok; akiben esetleg kételyek támadnának, forduljon közvetlenül az eset hőséhez. Heves Ferenc A