Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 1. Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért, és társadalmi haladásért Ái európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma 1976. június 29—30-án Berlinbin, a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok kép­viselői véleménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdései­nek meghatározott köréről. E célok elérésé­ben minden részt vevő párt kész közremű­ködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazda­sági és politikai feltételeivel, v; lamint nem­zeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politi­kai vonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a tár­sadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érde­keinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája az országoknak társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműkö­dése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és semmi­képpen sem jelenti a különböző országok po­litikai és társadalmi status quo-j át, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltéte­leket a munkásosztály és valamennyi de­mokratikus erő harcának kibontakoztatásá­hoz, minden nép ama elidegeníthetetlen jo­gának érvényesítéséhez, hogy szabadon dönt­sön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, po­zitív változások mentek végbe, ami a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a füg­getlenség és a szocializmus javára megvál­tozott erőviszonyoknak, valamint a néptöme­geknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az ál­lamok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való át­térés folyamatát. ' Á ‘dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok kö­zötti új kapcsolatok és együttműködés fej­lődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kon­tinenst egymással szemben álló katonai töm­bök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együtt­működés elveit. A dokumentum áttekinti az antiimperia- lista, demokratikus és haladó erők sokéves • harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocia­lista társadalom természetéből fakadó folya­matos gazdasági növekedésük alapján, a bé­kés egymás mellett élés érvényesítésére irá­nyuló, a nemzetközi kapcsolatokra egyre na­gyobb hatást kifejtő külpolitikájuk eredmé­nyeként — kiemelkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításában, a nemzet­közi biztonság megszilárdításában és az eny­hülési folyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek 'befolyásos nemzetközi erővé váltak. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok több­sége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. A tőkésországokban növekszik a mun­kásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a béké­ért és a népek közötti együttműködésért lép­nek fel, és fontos tényezői az enyhülés meg­szilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a harc, amelyet a munkásosztály — a társa­dalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó (néptöme­gek, a társadalmi haladás, az egész nemzet érdekeinek kifejezője — vív, és fokozódik a a többi demokratikus és monopóliumellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalis­ta uralom alapjai ellen irányul. A társada­lom mind szélesebb rétegei számára nyilván­valóvá válik annak történelmi szükségszerű­sége, hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létreho­zandó szocialista társadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikeresen küzdjenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az enyhülés szel­lemében történő további átalakításáért, a de­mokráciáért és a haladásért. Mindez hozzá­járul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus eszméinek a társadalmi fejlődésre való be­folyása. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülés területén elért előrehaladást. Ugyan­akkor hangsúlyozzák, hogy az egyetemes bé­ke még korántsincs szavatolva, hogy az enyhülés még nem szilárdult meg, s hogy a tartós biztonsághoz és együttműködéshez ve­zető úton még nagy akadályokat kell le­küzdeni. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondásokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi poli­tikai és gazdasági kapcsolatokban, majd meg­állapítja: a munkásosztály, a kapitalista Európa dolgozói a válságból való demokratikus ki­útért küzdenek, olyan kiútért, amely megfe­lel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom szocialista átlakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekez­nek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek demokratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a válság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hogy akadályozzák az enyhülés és az aktív együttműködés politikáját, aláássák a hel­sinki értekezlet eredményeit és az államközi kapcsolatokban ismét a feszültség és kon­frontáció légkörét teremtsék meg. Bizonyos erők még mindig annak a hidegháborús poli­tikának visszatérése mellett lépnek fel, amelynek következményeként a kontinens egymással szemben álló tömbökre hasadt. Az ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pártok és más demokratikus és békeszerető erők. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszá­nak, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentéséhez. A növekvő fegy­verkezési kiadások mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptömegekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszínvonalá­nak emelésére fordítanák, az hatalmas hasz­not jelentene az egész emberiség haladásá­nak. Az európai országok kommunista és munkáspártjai a többi demokratikus és bé­keszerető erővel együtt döntő szerepet ját­szottak azokban a politikai akciókban, ame­lyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerősítése és az együttműkö­dés irányában tett fordulatot. A konferen­cián részt vevő pártok a jövőben is tevéke­nyen fellépnek a béke, az együttműködés és társadalmi haladás Európájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elvtársi önkéntes együtt­működésüket és szolidaritásukat Marx, En­gels és Lenin nagy eszméinek alapján szi­gorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszte­letben tartva a haladó társadalmi átalakulá­sért és a szocializmusért vívott harc külön­böző útjai megválasztásának szabadságát. A szocializmusért a saját országban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkásosz­tályával és népével szembeni felelőssége ösz- szefügg a világ dolgozóinak, összes haladó mozgalmainak és a népeinek kölcsönös szo­lidaritásával a szabadságért és a füg­getlenség megerősítéséért, a demokráciá­ért, a szocializmusért és a világbékéért foly­tatott küzdelemben való kölcsönös szolida­ritásával. A kommunista és munkáspártok szüksé­gesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békeszerető erők közötti párbeszédet és együttműködést. Eközben ab­ból indulnak ki, ami összeköti őket, és fel­lépnek az együttműködést gátló bizalmat­lanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a béké­ért és haladásért indított mozgalom kibonta­koztatásának. A kommunista pártok semmi­képpen sem tekintik antikommunistáknak mindazokat, akik nem értenek egyet politi­kájukkal, bírálják tevékenységüket. Az an­tikommunizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az imperialista reakciós erők nem­csak a kommunisták, hanem más demokra­ták és a demokratikus szabadságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szocialis­ta országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocializmus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassák a kommunisták po­litikájának és eszméinek hitelét a néptöme­gek előtt, megosszák a munkásmozgalmat, akadályokat gördítsenek a demokratikus és a népi erők együttműködése elé. A haladá­sért és demokratikus fejlődésért, indított né­pi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és le- küzdje az antikommunizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azo­kat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kommunista és a szo­cialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyoz­za a továbbiakban a dokumentum — eluta­sítanak minden olyan politikát és világnéze­tet, amely lényegét tekintve a munkásosz­tályt a kapitalista rendszernek rendeli alá. V A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok a munkásokhoz és alkal­mazottakhoz, a parasztokhoz, a középréte­gekhez, a tudományos-műszaki értelmiség­hez, a kulturális személyiségekhez, vala­mennyi politikai párthoz, tömegszervezethez és egyesüléshez, minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevéke­nyen vegyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: 1. Az enyhülési folyamat elmélyítéséért a leszerelésre és az európai biztonság növelé­sére irányuló hatékony intézkedések megva­lósításával. Az európai kommunista és munkáspár­tok nyomatékosan felszólítanak minden né­pet és kormányt arra, hogy energikusan szálljanak síkra: — mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés megszűnt tetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsola­tos tárgyalások meggyorsításáért; a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyverzetek idegen te­rületekről való kivonásáért és a csapatok fel­oszlatásáért; minden állam katonai költség- vetésének rendszeres csökkentéséért. A konferencia résztvevői állást foglal­nak amellett, hogy Európa és a világ külön­féle területeit a béke és az együttműködés övezeteivé alakítsák át, amelyek mentesek külföldi hadseregektől és katonai támaszpon­toktól. A konferencián részt vevő pártok síkraszállnak azért, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé váljék, továbbá, hogy csök­kentsék a fegyveres erőket és a fegyverzete­ket elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai konfrontáció különösen veszélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum —, hogy Európa tömbökre va­ló megosztottságának megszüntetése jelentős mértékben hozzájárul földrészünkön és az egész világon a tartós biztonság és a béke eléréséhez, a konferencia résztvevői síkra­szállnak a NATO és a Varsói Szerződés egy­idejű felszámolásáért és első lépésként azok katonai szervezeteinek megszüntetéséért. 2. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése. Spanyolországban új helyzet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyilvánosabban vív­nak, az Európában fennálló utolsó fasiszta rendszer közeli végét jelzi — állapítja meg a dokumentum, majd hangsúlyozza: a kon­ferencia résztvevői szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely a francóizmus poli­tikájának bármilyen formában való tovább folytatására irányul, és felszólítják Európa demokratikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spa­nyolország minden antifasiszta erőjével — demokráciáért és a szabadságukért vívott harcukban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25-én a fasizmus alól felszaba­dított új Portugália haladó irányú fejlődé­sét. Támogatnak minden arra irányuló lé­pést, hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunisták, a szocialisták, a fegyveres erők mozgalma, az összes demokratikus erők között, amelyek azt a ma már az al­kotmányban is deklarált célt tűzték maguk elé, hogy felépítik a szocializmusra orientá­lódó demokratikus és független Portugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánít­ják Ciprus népével való szolidaritásukat. Követelik, hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Ciprusról szóló határoza­tait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szu­verenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását, az összes külföldi csa­patok Ciprusról történő azonnali és feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői kifejezik szo­lidaritásukat Görögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Észak-írország demokratikus erőivel és határozottan fellépnek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők minden­fajta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, valamint az NSZK-beli antidemok­ratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése érdekében ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akár álcázott formá­ban újraéledését. Harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és csoportok létrejötte és tevékenysége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók ellen, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsú­lyozza a dokumentum. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításáért, a népek közötti jobb kölcsö­nös megértésért. A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az emberi te­vékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elősegíti a béke megszilárdítását és a népek biztonságát, a személyiség gazda­gítását a béke, a demokrácia és a humaniz­mus eszményeinek szellemében. Ennék elő­feltétele és elengedhetetlen velejárója min­den ország népe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazdasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvédhesse és gyarapíthassa. Ezért a konferencia résztvevői felhívnak arra, hogy harcolni kell: — az államok kö­zötti együttműködés fejlesztéséért és kibőví­téséért összhangban a helsinki értekezlet záróokmányában rögzített elvekkel és meg­állapodásokkal. t 4. A békéért, a biztonságért, az együtt­működésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész Világon. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződ­ve: a béke, az együttműködés és a társadal­mi haladás Európájáért vívott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a poli­tikai, gazdasági és szociális problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi minden ország egyenjogú részvételét. A földrészün­kön végbemenő pozitív változások kedvező feltételeket teremtenek a népek felszabadító harcához, a háború veszélye elleni küzdelem­hez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek az újgyarmatosítással és a nemzeti elnyomás minden formájával szemben folytatott harcához. Európa kom­munista és munkáspártjai hangsúlyozzák az európai biztonsági és együttműködési érte­kezleten részt vevő országok által arra vo­natkozóan vállalt kötelezettségek nagy je­lentőségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyeztetett elvek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői síkraszállnak a háborús tűzfészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a kö­zel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; — Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa népének további támogatásáért; az Angolai Népi Köztársaság kormányának és népének támogatásáért; a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafiak és demokraták szabadon bocsátásáért; az Uruguayban,' Paraguayban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen fo­lyó terror és megtorlások haladéktalan meg­szüntetéséért; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legnagyobb támoga­tásáért abban a harcában, amelyet az or­szág békés, mindenfajta külső beavatkozás nélkül történő, demokratikus egyesítéséért vív; az arab népek, Dél-Afrika népei, Nami­bia és Zimbabwe népei, az agressziók min­den áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók antiimperialista küzdelmé­nek támogatásáért. A szocialista országok, az el nem kötele­zett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a mun­kás- és demokratikus mozgalmak harcol­nak az új, az igazságon és az egyenjogúsá­gon alapuló nemzetközi politikai és gazda­sági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen kapcsolatok a béke, a feszültség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfe­lelnek Európa munkásosztálya és néptöme­gei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista es munkáspártok felszólítják Európa dolgo­zóit és összes demokratikus és békeszerető erőit, hogy a világ minden szabadságát és függetlenségét védelmező népével való szo­lidaritás fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogú­ságuk legfontosabb tényezője és fontos hoz­zájárulás az egész világ békéjéhez, bizton­ságához és társadalmi haladásához. Befejezésül a dokumentum ezeket mond­ja: A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demokra­tikus erővel, azok sajátosságának és önálló­ságának teljes megőrzésével történő konst­ruktív párbeszédért, hogy a békéért, a biz­tonságért és a társadalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés alakul­jon ki. Azzal a felhívással fordulnak a mun­kásosztályhoz, a parasztsághoz, a középré­teghez, a tudomány és a kultúra képviselői­hez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokratikus és békeszerető erőhöz és párt­hoz, a demokratikus tömegszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket föld­részünk békés jövője és minden nemzetének és népének felvirágzása érdekében. Több, mint három évtized telt el a fa­sizmus felett aratott nagy győzelem óta. Eu­rópának a tartós béke földrészévé való át­alakítása a legjobb megemlékezés lesz mind­azokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. A berlini konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a találko­zójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinék és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti füg­getlenséghez, a demokráciához és a szocia­lizmushoz az egész földkerekségen.

Next

/
Thumbnails
Contents