Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-25 / 175. szám
XXXIII. évfolyam, 175. szám ÄRA: 1,— Forint 1976. július 25., vasárnap A mezőgazdaságra figyel az ország E llentmondásosan hangzik, de igaz: nem jó dolog, ha az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Ez ugyanis olyan esetekben következik be, amikor valamiből hiány van, vagy valami nagyobb veszély fenyeget. Most az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Mégpedig az előbb felsorolt mindkét okból. A munkaerő- hiány és a rossz tavasz miatt nem kielégítő a zöldségellátás. egyes időszakokban az árak a csillagokig szöknek, de általában is lényegesen magasabb az árszínvonal, mint tavaly. Ugyanakkor pedig már több mintegy hónapja sanyargatja negyedszázada nem tapasztalt aszály földjeinket. Most már a mezőgazdaságra figyel a munkás, az orvos és a tisztviselő is, ami — ilyen körülmények között — nem jó dolog. Pártunk is felfigyelt a kialakult különleges helyzetre, és szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tekintette át a mezőgazdasági termelés és a közellátás időszerű kérdéseit. Akit hivatása, munkája a mezőgazdasághoz köt, annak elégtétel, hogy a KB is megállapította: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek idejében, jól hajtották végre eddigi feladataikat. Átmeneti visszaesés után gyarapodik az állatállomány, fokozódik a hús- és tejtermelés. Az aszály ellenére viszonylag jó gabonatermés várható. Ez persze nem csupán a mezőgazdaság dolgozóinak érdeme. Ha ma nem kell félnünk az 1952- ben bekövetkezett katasztrófa megismétlődésétől, az nem csupán a mezőgazdasági dolgozók szorgalmának és szakértelmének eredménye, de annak a temérdek erőfeszítésnek a beteljesülése is, amelyet munkásosztályunk, pártunk és államunk végzett a korszerű mező- gazdaság megteremtése érdekében. 0 KB állásfoglalásában éppen az a nagyon figyelemre méltó, hogy rendkívül tömören összefoglalja a helyzetet és a tennivalókat, mégpedig nem csupán a mezőgazdaság vonatkozásában. Hangsúlyozza, hogy „a nehézségek leküzdéséhez széles körű társadalmi összefogás is szükséges”. Mi a teendő? Személyes helytállás és kollektív magatartás. Pillanatnyilag' az aratás dandárjában tartunk és helyenként már volt némi csapadék. A mezőgazda- sági üzemek legfontosabb feladata most az, hogy feszített tempóban és a legkisebb veszteséggel fejezzék be a gabona aratását. Mert nem tudjuk még. mi lesz a kukoricával. nem tudjuk, milyen abraktakarmány-pót- lásra lesz szükség. Kell tehát minden szem búza, be kell takarítani és megbízhatóan tárolni. Nélkülözhetetlen azonban a kollektív magatartás is. Ma is van számos olyan mezőgazdasági üzemünk, amely az aszályt úgyszólván meg sem érzi, a mezsgyehatárokon belül nem fenyegetik takarmánygondok. Azonban ezekben a gazdaságokban is múlhatatlanul fontos, hogy minden takarmányozásra alkalmas terményt és mellék- terméket megmentsenek, biztonságosan tároljanak. Mert egyrészt nem tudni, milyen lesz a következő esztendő — a tartalékra odahaza is szükség lehet. Nagyjából hasonló a helyzet a másodvetésekkel. Az eső ma még nem országos. Nem tudjuk, mit hoz a holnap. Egy azonban kétségtelen: ha a másod vetés magja már a talajban várja az esőt, akkor azzal napokat, heteket nyerhetünk. Igaz, száraz talajba vetni kockázat, de a kollektív érdek kívánja meg a kockázat vállalását. B nnen tovább tágíthatjuk a kört. A felvásárlás — minden használható termék felvásárlása — már nem csupán mezőgazdasági ügy, nem csupán a tású mezőgazdasági termelők ügye. Nagyon kell például a zöldség. Lehet, hogy a felvásárló és forgalmazó szervezetek egy-egy felkínált tételt fanyalogva Jogadnak, mert a minőség nem a lagkiválóbb. Akkor is kötelességük, hogy átvegyék, mert az ellátás nem zavartalan. Ez azonban nem csupán vállalati kérdés. Az a kistermelő, — vasutas, tisztviselő, vagy ipari dolgozó — akinek kertjében egy-egy parcella több termést adott, mint ami odahaza szükséges, esetleg arra gondolhat, hogy a többlettel nem érdemes elballagni az átvevőhelyre. Most érdemes! A mezőgazdaság gondjai azonban a teljes kört tekintve is társadalmi gondok. Az ipar felelőssége, hogy legyen elegendő üzemanyag, vegyszer és alkatrész az erőltetett tempójú mezőgazdasági értékmentéshez és értékteremtéshez. Pártbizottságok és hatóságok feladata, hogy felelősségükre ébresszék a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Ugyanakkor azonban rendszerünk minden őszinte hívének feladata, hogy agitációval vagy csak egy elejtett szóval, de akadályozza meg. hogy tájékozatlan emberek az objektív nehézségekért is a mezőgazdaság dolgozóit tegyék felelőssé. H ég a gondok közepén vagyunk, de már most le kell vonnunk a távolabbi tanulságokat. Nagyon jól kell bánni a földdel, előreláthatóan kell kihasználni az öntözési lehetőségeket, le kell küzdenünk krónikus elmaradásunkat a rét- és legelőgazdálkodásban, tömegtakarmányokból tartalékokat kell képeznünk ahhoz, hogy hasonló helyzetekben a jövőben zavartalanabból helytállhassunk. MA Magyar Zoltán nyerte az első magyar aranyérmet (12. oldal) Szolidaritási hét A Béke-világtanács kezdeményezésére július 20—27 között a béke- és szolidaritási mozgalmak világszerte szolidaritási hetet és különböző akciókat szerveznek a Palesztin Felszabadítási Szervezet és a libanoni demokratikus erők támogatására. Az Országos Béketanács csatlakozott a Béke-világtanács felhívásához. A mozgalom aktivistái békerendezvényeken, röpgyűléseken ismertetik a libanoni helyzetet és a BVT felhívását. Ezekről a megmozdulásokról az Országos Béketanácshoz naponta érkeznek táviratok és levelek, amelyek azt tükrözik, hogy a magyar közvélemény, a magyar dolgozók mély aggodalommal figyelik a közél-keleti eseményeket. A szolidaritási hét alkalmából az Országos Béketanács nyilatkozatott adott ki, ebben töretlen szolidaritásáról biztosítja a libanoni haladó erőket és a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. Felénél tart az aratás Szabolcs-Szatmár megyében Höveksxik az öntözött terület, kevés a másodvetés A nyíregyházi Dózsa Tsz-ben sokat várnak a másodvetéstől. Terv szerint több, mint 40 hold öntözött területet vonnak kettős hasznosítás alá. Képen: karalábét palántáinak a kertészeti brigád tagjai. (Hammel József felvétele) Naponta 5500 hektár területű kalászost aratnak megyénkben, közel ezer kombájnnal. Az őszi árpa betakarítását már a múlt héten befejezték. Eddig a búzát Szabolcs-Szatmárban 25 ezer hektárról takarították be, de ez a szám vasárnap estig 29 ezer hektárra emelkedik, ami az összterülethez viszonyítva 53 százalék. Rozsból már 40 százaléknyi a learatott terület. Ha továbbra is ilyen száraz marad az időjárás, a szövetkezetek a tavaszi árpa aratását a jövő hét elején befejezik, végeznek a borsó betakarításával is, és akkor minden gép a kenyér- gabonában dolgozhat. Kedvező a búzabetakarítás helyzete a fehérgyarmati, a mátészalkai és a nagykál- lói járásban. A szövetkezetek az összterület több, mint 60 százalékán végeztek már az aratással, míg a nyíregyházi és a nyírbátori járás gazdaságai a rozs betakarításával haladnak jó ütembén. Várható, hogy augusztus elsejéig a megye kalászosainak 80—85 százalékát levágják és augusztus első napjaiban be is fejeződik az aratás. A betakarítással egy- időben szervezetten folyik a szalma lehúzása és a tarló- hántás. A szalma begyűjtése a mintegy 100 ezer hektárnyi kalászos egyharmadán már megtörtént. Ezután folyamatosan a tarlóhántást is végzik és eddig 20 ezer hektár terület talajmunkáit végezték el az üzemek. Vasárnap is teljes kapacitással folyik az aratás és a termény átvétele. A gazdaságok feladata, hogy az őszi árpa, a zab és a borsó szalmáját takarmányként gyűjtsék be, a tarlóhántást követően pedig nagy területen végezzenek másodvetést. Eddig 1500 hektáron vetettek uborkát, zöldségféléket, kukoricát, napraforgót és egynyári szálastakarmány-növényeket. Ahol öntözésre lehetőség van, ott feltétlenül ki kell használni a területet. örvendetesen emelkedik az öntözött területek aránya. Szabolcs-Szatmár megyében 21 700 hektár öntözhető területtel rendelkeznek a termelőszövetkezetek. Július elején még csak a negyedrészére, jelenleg a terület felére juttatnak ki rendszeresen öntözővizet a gazdaságok. Fontos, hogy az üzemek maximálisan kihasználják meglévő öntözőberendezéseik kapacitását. (sipos) A KGST-országok együttműködésével Azbesztkombinát épül A KGST-tagországok együttműködésével épül a .Szovjetunióban a Kijembajevi Azbesztkombinát. A geológusok a Dél-Urál keleti lejtőinek közelében olyan hatalmas azbesztlelőhelyet tártak fel, amely hosszú időre biztosítja nemcsak a Szovjetunió, hanem a szocialista közösség többi országának szükségleteit is. A kijembajevi kombinát építésében két- és több oldalú megállapodások alapján hét szocialista ország vesz részt. A kombinát két szakaszban épül, első, évi 250 ezer tonna kapacitású egysége 1979 végén, második egysége pedig 1980-ban lép üzembe. A 45 méteres mélységben elhelyezkedő azbeszt- réteget külszíni fejtéssel termelik ki: ehhez több mint 11 millió köbméter sziklakőzetet kell eltávolítani. TANÁCSKOZÁS NYÍREGYHÁZÁN a megye mezőgazdaságának helyzetéről Szabolcs-Szatmár megye párt- és tanácsi vezetői, a felvásárló és érdekképviseleti szervek képviselői tanácskoztak szombaton Nyíregyházán Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel és dr. Nagy Bálinttal, a minisztérium főosztályvezetőjével. A megye mezőgazdaságának helyzetéről, a termelés további bővítésének, a termelői érdek fokozásának főbb kérdéseiről dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a minisztérium képviselőit. Kiemelte, hogy a termés megőrzését, a minőség javítását, az ország ellátásának biztosítását a mezőgazdasági üzemek alapvető feladatuknak tekintik. A megyei pártbizottság első titkára, hangsúlyozta: téli almából, étkezési burgonyából, dohányból, napraforgóból és a húsellátás biztosításából országosan is jelentős a megye szerepe, ezért a hozamok növelése elsőrendű feladat. Szólt arról, hogy az aszály nem érintette a kalászosok termését, a tavalyitól jobb eredményekre számítunk. A felvásárlásra megfelelően felkészültek az érintettek, s jó ütemben halad az aratás. Külön szólt« a növényvédelem helyzetéről, s elmondta, hogy az üzemek egy részében nem értenek megfelelően a korszerű növényvédelemhez, ugyanakkor egyes növényvédő szerek hatékonyságánál is jelentkeznek problémák. A megye dohánytermelésének helyzetét értékelve dr. Tar Imre javaslatot tett a fajtaváltás, gépesítés és a szárítás komplex megoldására, majd elmondta: az utóbbi években jelentősen csökkent a burgonya vetésterülete, ezért intézkedést kell tenni a termelői érdekeltség fokozására, növelni kell a nagyüzemi intenzív termelést. Ennek feltételeit meg kell teremteni a növényvédelem, a gépesítés és az öntözés terén egyaránt. Nem megnyugtató a hazai vetőgumó-ellátás, ezért a megyei pártbizottság első titkára kérte a minisztérium képviselőit: vizsgálják felül a vetőgumó-ellátást, illetve a burgonyatermesztéshez kapcsolódó szabályozókat. Az almatermelésről szólva hangsúlyozta: az egész megye és a lakosság szempontjából lényeges ágazat. Az utóbbi években csökkent a jövedelmezőség és hiányoznak a rekonstrukció feltételei is. Javasolta, hogy a felvásárlási árak emelésével jobban érdekeltté kell tenni a termelőket. A megyei pártbizottság első titkára javasolta a jelenlegi zöldségfelvásárlási árak és a burgonya méretszabványainak felülvizsgálatát. Hammer József miniszter- helyettes válaszában kiemelte: a zöldség- és gyümölcs- termesztés hazánkban már nemcsak gazdaságpolitikai, hanem politikai kérdés, ennek megfelelően az ellátás javítására, a termelési kedv fokozására megfelelő intézkedések várhatók. A MfflVl külön vizsgálja a dohánytermesztés helyzetét. A burgonya- és zöldségtermesztés terén a minisztérium is alapvető feltételnek tekinti a jövedelmező termelést, éppen ezért ismét felhívta a figyelmet az öntözés fontosságára. Egyetértett a megye vezetőinek javaslatával, miszerint rendezni kell a hazai burgonya-vetőgumó termelés helyzetét. Az almatermelésről szólva kiemelte: nagy tartalékok vannak a szedés, a válogatás és az osztályozás terén, és e munkák javításával a bevételi források növelhetők. A forgalmazás zavartalan feltételeinek megteremtésében valamennyi közreműködő segítségére van szükség. Felhívta a figyelmet a termelő, a felvásárló éS a feldolgozó vállalatok együttműködésének kiszélesítésére. Bejelentette, hogy a burgonya és alma felvásárlási árát a közeljövőben meghirdetik. Hammer József tájékoztatta a megyei vezetőket, hogy olyan pénzügyi intézkedések születnek, amelyek szerint műtrágyavásárlás miatt egyetlen üzem sem kerülhet hátrányos pénzügyi helyzetbe.
