Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

2 KBLET-MAGYARORSZÄG 1976. július 15. Á HELYI TÖRVÉNY SZERINT... Több szociális alap — fokozott gondoskodás A dolgozók közreműködésével júliusig va­lamennyi vállalat elkészítette öt évre szóló kol­lektív szerződését. A helyi (.örvénynek is neve­zett kollektív szerződések a kötelességek előírá­sa mellett bő terjedelemben foglalkoznak a dol­gozók jogaival, részletesen is előírják, hogy mi­lyen juttatásokra és kedvezményekre számíthat­nak. Három szaboles-szatmári vállalatnál érdek­lődtünk: az új kollektív szerződések miként sza­bályozzák a szociálpolitikai munkát? FEFAG Előny a fizikai dolgozóknak A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kol­lektív szerződése úgy ren­delkezett, hogy a fizikai dol­gozók ebben az évban 5,2 százalék, az alkalmazottak pedig 4,2 százalék bárfej­lesztést kapnak. A bérek ilyen arányú fejlesztése vár­ható a következő években is. A fizikai dolgozók tovább tanuló gyermekeinek minden tanévben 20 ezer forint ösz­töndíjat fizetnek, ebben a kedvezményben elsősorban a törzsgárdatagok gyerme • keit részesítik. Szabályoz­ták a jutalomszabads.igok rendszerét is, ennek egyik figyelemre méltó pontja, hogy a kiváló újítók a jövő­ben 6 nap jutalomszabadsá­got kapnak. Az irtások terü­letén a gazdaság illetmény- földet ad, főleg a fizikai dol­gozók részére. Ezenkívül természetbeni juttatásként tűzifát és kaszálót is kapnak a gazdaság dolgozói. A béren kívüli juttatások összege ebben az évben dol­gozónként átlagosan 500 fo­rint. Minden évben száz fo­rinttal emelkedik ez az ösz- szeg, 1979-ben pedig TSC fo­rint lesz az egy dolgozóra jutó béren kívüli juttatás. Az említett összegeknek a 35 százalékát segélyezésre fordítják. Újabb munkásbu­szok beszerzésével azt akar­ják elérni, hogy 1980-ig a gazdaság valamennyi mun­kásának napi hazaszállítása lehetővé váljon. A törzsgár- datagságot itt másként szá­mítják, már az is kaphat la­kásépítési támogatást, aki legalább 3 évet dolgozott a gazdaságban. A lakásépítési alapot egyébként évi egymil­lió forintban határozták meg — nem csekély összeg. A törzsgárdatagok fokozott megbecsülését jelzi az az in­tézkedés, amelv szerint a. tíz éve itt dolgozók 20 százalék­kal több gyereségrészese- dést kapnák, harmincöt éves szolgálat után dupla nyere­ség jár. Százezer forint gyermekintézményre A Hajtóművek és Festőbe­rendezések nyíregyházi gyá­rában a kollektív szerződés is serkenti a dolgozókat a ta­nulásra és a továbbtanulás­ra. A levelező, vagy esti ta­gozaton érettségizők maxi­mum 1200, a nyolc osztályt végzettek maximum 900 fo­rint jutalmat kaphatnak. A gvár ezen túl minden évben 100 ezer forintot utal át a városi tanács kasszájába, hogy a gyár dolgozóinak gyermekei hamarább helyet kaphassanak az óvodákban és a bölcsődékben. A nőpolitikái határozatot J^llepfcM ocMJJ; cr csodasüveget I “ Nyíregyházi gyermekszínjátszók — ősszel újabb bemutató A színpadon Gergő, a szegény fiú azon töpreng, odaadja-e a szép, de gonosz királykisasszonynak a csodasüveget — ami­kor több száz gyerek kiáltja székeiről felállva: ne add oda! Ne add oda! — A gyermeki igazságérzet nem tűrheti, hogy a gonosz uralkodjon a jó felett. Béherné Gergely Ilona: A farkas kincse című mesejáté- kát Nyíregyházán, a helyi gyermekszínjátszók előadásában láthatjuk. A színjátszó kört a múlt év tavaszán alakították, s októ­ber 9-én volt a bemutatkozó előadás.' Ez év július 13-án tar­tották huszonnegyedik előadásukat. Az együttes szervezője Pankotay István, a Móricz Zsigmond Színház igazgatója. A céljuk főként az, hogy megszerettessék a színházat az óvodá­sokkal, általános iskolásokkal, a jövő felnőtt nézőivel. A szín­játszó kör jelentőségét növeli, hogy a színházak kevés gyer­mekeknek szánt darabot játszanak, pedig az igény megvan rá. A másik tényező az, amit a nyíregyháziak úgy fogalmaz­nak, hogy az a színház „a.miénk, a városé, á megyéé”. A színjátszók különböző foglalkozásúak. Van köztük kő­műves* színpadmester, gimnazista, katonatiszt, joghall­gató, főiskolás, ruhagyári munkás, színházigaz­gató, tanár. Nem fő hivatásuk a színészet, s bizony gyak­ran okoz problémát szabad idejük összehangolása. De nagyon lelkesen játszanak. Saját zeneszerzőjük van, Tomasovszki Pál, a 16. számú általános iskola kollégiumának nevelője. A dal­szöveg nagy részét is ő írta. A zenekar tagjai a zeneiskola ta­nárai. Nemcsak Nyíregyházán lépnek fel, hanem megyeszerte. Játszottak már Vásárosnaményban, Nyírmadán, Ujfehértón, Létavértesen, Leveleken, Tiszavasváribam is. A megyei minő­sítő vizsgán kiváló minősítést kaptak. A farkas kincse című mesejátékban minden kellék meg­található, ami egy ilyen darabban lenni szokott: öreg, kissé együgyű király, szépséges, de gonosz királylány, valamint a jóság megtestesítői, a szegény fiú és a szegény szolgálólány, akik megszeretik egymást. Van a darabban láthatatlanná tevő süveg, bűvös tarisznya, amelyben a kő drágakővé változik. Van óriás, aki a csodafurulya hangjára előkerül és parancsra épít, vagy rombol és persze nem hiányozhatnak a jók pártján álló állatok sem. A díszletek, jelmezek szemet gyönyörködtetőek, ami egy mesejátéknál nagyon fontos követelmény. Az egész darabban szép beszédet hallhatunk, ami azért fontos, mert ösztönzi a gyerekeket, hogy ők is szépen beszéljék nyelvünket. Nemrég kezdték meg új darabjuk az Árgirus királyfi próbáit. A bemutató ősszel lesz. K. É. figyelembe véve döntöttek, hogy nem éri anyagi hátrány a gyesen lévő kismamákat. Ha három, vagy több év után visszajönnek és közben nem kaptak béremelést, ak­kor legalább 200 forinttal növelik bérüket. Részletesen szabályozza a szerződés, hogy kik kaphatnak védő­ételt és védőitalt, az előírás szerint a jövőben minden ősszel egy csoportnak kell megvizsgálni a munkahe­lyek fűthetőségét, a kályhák és fűtőtestek üzemképessé­gét. A dolgozók kérésére a lakatosok és az esztergályo­sok munkaruhájának kihor­dási idejét 18 hónapról 12 hónapra csökkentették. Uj dolog, hogy az említett szakmunkások a jövőben ba­kancsot is kapnak. Jövőre új szociális létesítményt kap­nak a gyár dolgozói, a terv­időszak végére könyvtár és klub is épül számukra. A kollektív szerződés értel­mében a központban és a három gyáregységben a lét­szám arányában osztják el a pénzt és az egyéb juttatáso­kat. A gyár ifjúsági alapja például 130 ezer forint, s a létszámnak megfelelően eb­ből 50 ezret a nyíregyházi fiatalok kapnak. Évente 140 nyíregyházi mehet a gyár üdülőjébe... PAPÍRGYÁR: A lakásépítés támogatása A Papíripari Vállalat nyír­egyházi gyárában a .dolgo­zók kérésének megfelelően szabályozták, hogy melyik beosztásban milyen munka­ruhát kapjanak. A gyár gaz­dasági eredményétől függően minden évben jelentős össze­get fordítanak a dolgozók la­kásépítésének támogatására. A szerződés értelmében aki 50 ezer forintnál kevesebb lakásépítési támogatást kap, az legalább öt évig, aki en­nél nagyobb összeget kap, az legalább tíz évig a gyár­ban köteles dolgozni. Az üdültetésre 1978-tól növekvő összeget fordítanak, az „üdülési hozzájárulást” a nagycsaládosoknak és a gyér - meküket egyedül nevelő anyáknak nem minden eset­ben kell befizetni. Jóléti szociális, kulturális és sportalapra dolgozónként át­lagosan 170 forintot fordíta­nak ebben az évben, ez az összeg azonban a tervidőszak végéig évente 10 százalékkal növekszik. A kollektív szerződéshez tartozó függelék azt is előír­ja, hogy melyek azok a be­osztások, amelyekben nem szabad foglalkoztatni nőket, vagy terhes anyákat. Külön figyelmet érdemel a szerző­désben ez a mondat: „Elkeli érni, hogy a gyáregységek közötti ellátási különbségek csökkenjenek, s egyformán jól fejlődjön a dolgozók élet- színvonala”. N. L. Uj posta épül Nagykállóban Üj postát épít Nagykállóban a debreceni postaigazgatóság megrendelésére az ÉPSZER. A modern létesítmény építési költsége 7 millió 900 ezer forint. Megnyitását a tervezett november 30-i határidő előtt, szeptemberben tart­ják. (Gaál Béla felvétele) ZÖLD ÚT A NÖVÉNYEVŐKNEK Huszonöt yagon halat fogyaszt a megye évente Átlagosan harminc száza­lékkal emelkedett a hal ára, azonban vannak halfajták, mint a márványponty, amely­nek kilója nem változott, 18 forint. A harcsa kilója 65, a süllőé pedig 80 forint. A hal­ételek kedvelői azonban to­vábbra is megvásárolják a kiváló fehérje értékű halat, melyek sokféle elkészítési móddal kerülnek az asztalra. A megyében egy év alatt 25 vagon halat forgalmaz a hal­értékesítő vállalat. Halak, „társbérletben" Az idén az előző évekhez viszonyítva lényegesen javult a halellátás — adott tájékoz­tatást a vállalat vezetője, Petényi József. Ennek az az oka, hogy a halgazdaságok mindinkább áttérnek az úgy­nevezett növényevő halak — az amur, a márványponty, az ezüstponty — tenyésztésére is. A korábbi években ezekkel a fajtákkal nem foglalkoztak a halgazdaságok, pedig tenyész­tésük sokkal olcsóbb, mint azoké a halaké, amelyeket „etetni” kell. A társbérletben jól megférnek a tóban a ha­gyományos ponty és a nö­vényevő hal: egy holdon ed­dig 10—12 mázsa pontyot halásztak le, miután beiva- dékolják a jövevényeket is, holdanként plusz 5—6 má­zsa, esetleg 8—10 mázsa nö­vényevő halat is lehalásznak. Ez már az idén javította a halellátást, a megyében for­galomba került halnak mint­egy 20 százaléka növényevő fajta volt. Behálózzék a megyét A halértékesítő vállalat nyíregyházi szakboltja az el­múlt évben 17,3 millió, az idén már az első fél évben 11 millió forintos forgalmat bonyolított le. A vállalat el­sősorban nagykereskedelmi tevékenységet végez, ellátja a szabolcsi városok, nagyobb községek élelmiszer- és ÁFÉSZ-boltjait, a nagyobb üzemi étkezdéket. A nyír­egyházi telepen 30 mázsa élő hal tárolására van lehetőség a nyári időszakban, télen ez 60—70 mázsára is felmehet. Az idén beszerzett újabb szállítókocsi segítségével ZSAROLÁS TÖRTÉNT ? Noteszban az ötszázasok száma A nyíregyházi Arany Szabolcs sorozatos mulasztásaiért fegyelmi büntetést kapott munkahelyén, a Kelet Áruházban. Viselkedése mi­att a munkásőrségből is kizárták. A két büntetésből, a szemrehá­nyásokból nem vonta le a tanul­ságokat, sőt nem is fegyelmi vét­séget, bűncselekményeket köve­tett el. Előbb eladóként dolgozott az áruházban, majd a MIGÉRT-osz- tályon osztályvezetőnek nevezték ki — érettségi nélkül. Amikor az osztály pénztárosa elment sza­badságra, ő vette át a pénztárosi teendőkét. Az eladók táskaírógé­pet és más műszaki cikkeket áru­sítottak és a pénzt Arany Sza­bolcsnak adták át. ö azonban több mint négyezer forintot „el­felejtett” bevételezni. A későbbi leltározásnál nyolcezer forint hi­ányt állapítottak meg az osztá­lyon. A pénzt szerető fiatalember egy másik alkalommal epr'T +***nvTtntt­jától átvett 3400 forintot azzal, hogy protekciós úton villanyboj­lert szerez neki. A bojlert 3200 fo­rintért meg is vásárolta Téglá­son, de nem adta át a megren­delőnek, e helyett egy idegen sze­mélynek értékesítette 3500 forin­tért. A beosztottja egy idő után sürgette a vásárlást, mondván, ha ez nem jár sikerrel, akkor kéri vissza a pénzt. Az osztályvezető jó ideig hazu- dozott, aztán ördögi tervet eszelt ki. Háromezer forintot visszaadott munkatársának azzal, hogy a ma­radék négyszázat később adja meg. A háromezer forint hat da­rab 500 forintos címletekben sze­repelt. Arany a 6 darab bankjegy számát felírta, aztán elment a rendőrségre és feljelentést tett munkatársa ellen. Azt állította, hogy mnkatársa követte el a sik­kasztást és még zsarolja is őt. A zsarolás bizonyítására felmutatta a bank leír vek számait. A rendőrség kiment a szóban forgó munkatárshoz, s a bűnül­dözők kérték, hogy mutassa meg pénztárcáját és a birto. .iban lé­vő bankjegyeket, ö gyanútlanul kirakta pénzét, s a rendőrök/ va­lóban a megadott számú bankje­gyet találták nála. Arany már örült, azt hitte, az ügy egyszerű­nek látszik. A rendőrök azonban nyomban gyanút fogtak és vizs gálatot indítottak. így kiderült, hogy szó sem volt zsarolásról. Arany Szabolcs két rendbeli sikkasztás és egy rendbeli hamis vád miatt állt a járásbíróság elé. Enyhítő körülményként vették fi gyelembe, hogy három kiskorú gyermeke van, így egy év szabad ságvesztésre ítélték és két évre eltiltották a közügyektől. A me­gyei bíróság dr. Papp Sándor ta­nácsa az ügy minősítését részben megváltoztatta, de a kiszabott büntetés mértékét helyben hagy­ta. Az ítélet jogerős. N. L. nemcsak gyorsítani tudják a kiszállítást, az év végére be­hálózzák az egész megyét, nem marad hal nélkül a be­regi rész sem. A kánikula nem kedvez A szokatlanul, nagy káni­kula természetesen nehezíti az élő hal tárolását a megye különböző területein, így Má­tészalkán, ahol a vízkutak vízellátása csökkent. A vál­lalat nyíregyházi központi te­lepéről azonban a legrövi­debb időn belül a helyszínre szállítják a rendelt mennyi­séget, amikor ezt a kereske­delmi szervek igénylik. A napokban kezdődött meg a Hortobágyi Halgazdaság egyik 1600 mázsás lehalászást ígérő tavában a munka, ahon­nan folyamatosan érkeznek a szállítmányok a hatalmas akváriumokba. A vállalat a nyíregyházi Alkotmány Ha­lászati Szövetkezettel, a ti- szavasvári Petőfi Tsz-szel és a Hortobágyi, valamint a Bi- harugrai Halgazdasággal áll szerződéses kapcsolatban, in­nen kerülnek az asztalokra a finom falatok. Fagyasztva, konzervként Számolniuk kell azonban a halellátást végzőknek a vál­tozó igényekkel, a piac ér­deklődésével is. Az élő hal mellett mindinkább kedvel­tek a különféle fagyasztott és szinte teljesen konyhakész halak. Uj szállítóként Len­gyelország is részt vesz a ton­halellátásban, de eljutnak asztalainkra a Szovjetunió­ból és az NDK-ból érkező, úgynevezett bőrös tengeri ha­lak is. amely ;k előnye a konyhakész állipot. A kánikula üg/an nem ked­vez a hal értékesítésnek, az áremelkedés is valószínű át­menetileg hatással lesz a hal- fogyasztásra, de az olcsóbb, jó minőségű növényevő halak számára adott zöld út lehető­vé teszi, hogy ne kelljen nél­külözni kedvenc eledelünket, amely az egészséges táplál­kozást jól segíti. Az igények­hez igazodva a halboltokban nemcsak élő halat, hanem fa­gyasztott, s az eddiginél több halkonzervet is találunk. P.G.

Next

/
Thumbnails
Contents