Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-23 / 173. szám
Programadó álláspont Wm f®|Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- f*Wponti Bizottságának július 21-i ülé- megkülönböztetett figyelmet szentelt az európai kommunista és munkáspártok múlt havi értekezletének. Kontinensünkön a kommunisták mozgalma hatalmas szervezett politikai erő, hatása egyre növekszik. Ennek a mozgalomnak döntő szerepe volt abban, hogy Európa a nukleáris világháború kirobbantásának legnagyobb veszélyét rejtő tűzfészekből valamennyi ország békéjét és együttműködését deklaráló földrésszé változott. A Magyar Szocialista Munkáspárt mindvégig cselekvő részese volt az európai testvérpártok június 29—30-i tanácskozása előkészítésének. Abból a mindig is vallott meggyőződéséből indult ki, hogy a két- és sokoldalú tanácskozások segítik a munka és a harc összehangolását, az egység fejlesztését. Most az MSZMP Központi Bizottsága méltán állapíthatta meg, hogy a berlini értekezlet teljes mértékben megfelelt az előzetes várakozásoknak. A 29 testvérpárt találkozója jól szolgálta a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, összeforrott- ságát. A berlini tanácskozás munkájában részt vett magyar delegáció tevékenységének értékelése alkalmat adott a párt Központi Bizottságának arra is, hogy áttekintse Európa jelenlegi helyzetét meghatározó legfőbb jelenségeket. A KB-ülésről kiadott közleményből hadd idézzünk itt négyet ezekből a fontos európai sajátosságokból. A kontinensünkön kialakult új helyzet egyik alapvető tényezője, hogy rendeződtek a második világháború befejezésekor nyitva maradt általános kérdések. A második: realitássá vált az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A harmadik: az európai helyzet alakulásában mind nagyobb szerepük és súlyuk van a szocialista államoknak, a tőkésországok munkás- mozgalmának, demokratikus, békeszerető erőinek. És végül a negyedik: Európa népeinek egy pusztító világháborúval szemben nincs más választása, mint az enyhülés és a békés egymás mellett élés továbbfejlesztése. Mindez — ahogy az MSZMP Központi Bizottsága megállapította — programot adott a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott további harchoz. A berlini értekezleten elfogadott dokumentumban meghatározott célok és feladatok összhangban vannak pártunk politikájával, megfelelnek népünk érdekeinek, segítik a nemzetközi munkás- osztály, a társadalmi haladás erőinek harcát. „A Magyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép a maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy ezeket a célokat elérjük” — szögezi le a többi között az MSZMP Központi Bizottságának közleménye. Sok irányú erőfeszítés szükségességéről volt szó az MSZMP Központi Bizottságának ülésén, amelyet a vázolt célok eléréséért kell kifejtenünk. Hiszen a béke és a haladás Európája csak az e céloKért tenni kész politikai, társadalmi erők közeledésének, kölcsönös megértésének és együttes cselekvéseknek hatására jöhet létre. „Ennek érdekében pártunk konstruktív együttműködésre törekszik az európai szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamennyi demokratikus, békeszerető erővel”. A Központi Bizottság által közreadott elemzés nagy figyelmet szentel a kommunista pártok internacionalista együttműködésének szolidaritásának és annak, hogy őrizzük az együttműködés alapjait, a forradalmi elmélet tisztaságát. Pártunk következetesen vallja, hogy „a mai körülmények között, amikor a kommunista pártok a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait hazájuk konkrét társadalmi viszonyainak, nemzeti sajátosságainak, hagyományainak figyelembe vételével alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikájukat önállóan határozzák meg, különös jelentőségű forradalmi elméletünk tisztaságának megőrzése, egymás tapasztalatainak hasznosítása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése.” B MSZMP küldöttsége ezeket az elveket képviselte a 29 testvérpárt tanácskozásán Berlinben és Központi Bizottságunk — amikor jóváhagyta a magyar pártküldöttség tevékenységét — ezeknek az elveknek a szellemében adott programot pártunk további gyümölcsöző nemzetközi tevékenysége számára. Másodvetés — árpa után Az újfehértói Vörös Hajnal Tsz-ben az őszi árpa betakarítása után azonnal megkezdték a szántást, a másodvetések részére a talaj-előkészítést. Mintegy 20 hektárnyi területen uborkát, 10 hektáron zöldborsót vetnek. Képen: Szűcs Miklós veti az uborkamagot. (Hammel József felvétele) Tanácskozása zöldséggyümölcs ellátásról Az ÁFÉSZ-elc segítik a kisgazdaságok árutermelését A megye lakossága zöldséggyümölcs ellátásának javításáról tartottak értekezletet július 22-én Nyíregyházán a MÉSZÖV tanácstermében. A megbeszélésen a megye 32 általános fogyasztási szövetkezetének vezetője és a felvásárlási osztályok irányítói vettek részt. A MESZÖV-nek es a megyei tanács kereskedelmi osztályának intézkedési tervét, a megvalósítandó feladatokat Oláh János, az ÁFÉSZ-titkárság helyettes vezetője ismertette. A terv célja: a jelenleginél kedvezőbb termelési, felvásárlási, feldolgozási és értékesítési feltételek megteremtése, a háztáji és kisegítő gazdaságokban a termelési és értékesítési kedv fokozása, s a felvásárló és kereskedelmi szervek felelősségének növelése. A lakossági ellátás javításának döntő feltétele a kisgazdaságok segítése, az ott megtermelt termékek felvásárlásának kiszélesítése, jobb megszervezése és orientálása a szükséges áruk termesztésére. Hogy ez mennyire fontos, bizonyításul néhány számadat. A megye mezőgazdaságának bruttó termeléséből a kisgazdaságok részaránya 48 százalék, amely 4 milliárd 20 millió forintot jelent. Elsősorban a kézi munkát igénylő ágazatokkal foglalkoznak, itt termelik a gyümölcs egyharmadát, a méztermelést, az exportra kerülő nyúltenyésztést is a kisgazdaságokban végzik. Elsősorban saját fogyasztásra termelnek, ezzel tehermentesítik a központi árualapot. 1976-ban a másodvetések segítésére az ÁFÉSZ-eknek gondoskodniuk kell — szerződéses termeltetésnél — a konzervgyárral és a MÉK-kel közösen ingyenes vetőmagvak biztosításáról, valamint kedvezményes vásárlást azok számára, akikkel nem állnak szerződéses kapcsolatban. Ki kell dolgozni a fóliaházak utóhasznosítását, fokozni a palántanevelést, a primőrök termesztését. Azonnali felméréssel a következő időszakra meg kell rendelniük a szükséges vetőmagvakat, gyümölcsszaporító anyagokat, a megfelelő műtrágyát és felmérni a kisgépigényt. Rövid idő alatt kell megállapítani a fóliaszükségletet és megrendelést is 1977-re. Nagy szükség van arra, hogy a zöldség-gyümölcs szakcsoportok száma a jelenlegi 4-ről 8—10- re emelkedjen, főleg a kis- várdai, a fehérgyarmati, a nyíregyházi, a tiszalöki és a vásárosnaményi ÁFÉSZ-ek működési területein. Gyors intézkedést követel az 1976. és 1977. évi árualapok biztosítása a termelők, a felvásárlók és az értékesítők szorosabb együttműködésével. Ezideig nem vált általánossá a bolti felvásárlás, s ebben része van annak, hogy több bolt kirakatából hiányoznak a felhívótáblák. Minden étkezésre és feldolgozásra alkalmas zöldséget és gyümölcsöt fel kell vásárolniuk az ÁFÉSZ-eknek 48 órán belül, valamint ideiglenes és mozgó átvevőhelyekkel növelni a jelenlegi átvevőhelyek számát. Csökkentik a kistételek adminisztrációját és a szerződéses kapcsolatokat hosz- szabb távra is kiszélesítik, bővítik. Fokozott figyelmet fordítanak a téli alma, a szilva és a körte felvásárlásának megszervezésére. Már az idén gondoskodni kell a vendéglátóegységek számára a szükséges savanyúság, befőtt saját felvásárlásáról és feldolgozásáról. Megszervezik az élelmiszer- boltokban a zöldség-gyümölcs értékesítését, a szakbolthálózat bővítését. Szükség van Nyíregyházán egy zöldségbolt létrehozására, a konzervgyár kezelésében. Készülnek a zöldség-gyümölcs tárolására, kötik a szerződést a termelőszövetkezetekkel és időben elkezdik a felvásárlást. Az intézkedéseket nemcsak az aszályos időjárás követeli meg, hanem a hatékonyság fokozása. Nagyobb szervezettséggel és felkészüléssel, az ellenőrzés fokozásával, az intézkedési tervek gyors gyakorlati végrehajtásával gondoskodnak a fogyasztási szövetkezetek a lakosság jobb ellátásáról. Megnyílt a VII. megyei Ifjú Gárda-szemle Ifjúgárdisták a megyei szemle megnyitóünnepségén. (Hammel József felvétele) Csütörtökön délután a ti- borszállási ifjúsági táborban ünnepélyes keretek között megnyitották a VII. megyei Ifjú Gárda-szemlét, amelyen a járásokat és a városokat egy-egy szakasz — a helyi versenyek legjobbja — képviseli. Kora délután a sátortábor felépítésével kezdődött a négynapos program, majd az utolsó gyakorlatok következtek a megyei szemle színhelyén. Pontosan fél 4-kor fegyelmezett sorokban érkeztek a? első szakaszok a megnyitó- ünnepség színhelyére, a tábori sportpályára, majd ifjúgárdista díszelgés közepette behozták az Ifjú Gárdazászlót. Vass János, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte az ifjúgárdistákat. Hangsúlyozta: a megyei szemle az egész évi munka eredményességét méri le, fiataljaink számot adnak a KISZ-kongresszus évében végzett politikai, honvédelmi munkáról, fizikai felkészültségükről. Eredményes versenyzést, részvételt kívánt a fiataloknak és megnyitotta a VII. megyei Ifjú Gárda-szemlét. Ezután felolvasták az Ifjú Gárda szemléjével kapcsolatos parancsot, amely a következő napok feladatait rögzítette. Az ifjúgárdisták pénteken raj versenyeken Július 22-én, csütörtökön tartotta soron következő ülését a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanácsának elnöksége, amelyen az SZMT-elnökség 1973. október 25-i határozata alapján a HVDSZ megyei bizottságához tartozó költségvetési üzemek munkakörülményeiről és (úszás, váltófutás, lövészet) vesznek részt, szombaton 25 kilométeres harci túrán bizonyítják be felkészültségüket. A záróünnepségre vasárnap délelőtt Mátészalkán kerül sor. A VII. megyei Ifjú Gárdaszemle megnyitóünnepsége után a fiatalok menetdalversenyen vettek részt. a helyzet további javításáról szóló jelentést tárgyalták meg. Ezt követően szóbeli tájékoztatót hallgatott meg az elnökség a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás tapasztalatairól. Ezen az ülésen fogadták el az elnökség és a titkárság 1976. II. félévi munkatervét. Ülést tartott az SZMT elnöksége |lxX7HI][^vfol^m^M3^zám ARA: 80 FILLÉR 1976. július 23., péntek |
