Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 23. ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS Tanácsi napirenden az ellátás Megyénk városaiban a tanácsok sorozato­san napirendre tűzték a kérdést: hogyan vesz­nek részt a helyi mezőgazdasági üzemek, válla­latok az ellátásban. Kisvárdán például tanácsi állandó bizottság alakult, s tett javaslatokat az ellátás javítására. Mátészalkán a már kialakult és jó gyakorlat további fejlesztését szorgalmaz­zák. Nyírbátorban most indult meg egy folya­mat: a városi tanács vb konkrét javaslatokkal és intézkedésekkel igyekszik megjavítani a város lakosságának zöldség-gyümölcs ellátását. Eddig Nyírbátorban kevés jó szót lehetett hallani a zöldség-gyümölcs ellátásról — kevés az áru, magasak az árak; ez a summa. Az ok is egyértelmű: a járás termelő- szövetkezetei rendkívül ke­vés burgonyát, zöldséget ter­melnek, mivel öntözési lehe­tőség híján rosszak az adott­ságaik! Az ÁFÉSZ, mely 2 zöldségboltot tart fenn a vá­ros területén, (egy újabbat hamarosan megnyitnak) fel­vásárlással küzd, a város téesze pedig egyre csökkenő mértékben foglalkozott zöld­ség- és burgonyatermeléssel, így az általuk fenntartott három üzlet sem dúskál az áruban. Ezeken kívül mind­össze egyetlen zöldségbolt van Nyírbátorban, a Nyírlu- gosi Állami Gazdaságé. Mit adhat a MÉK? Mindez kevés — csakhogy van a városnak egy MÉK- kirendeltsége is, amely ta­valy 14 téesszel és 2 ÁFÉSZ- szel kötött szerződést és több, mint háromszáz vagon , zöldséget gyümölcsöt, burgo- I nyát vásárolt fel tőlük. Eb­ből azonban a város üzletei­be csak közvetett úton jutott, mégpedig meglehetősen nagy kerülővel: a nyíregyházi központi MÉK-raktáron ke­resztül... Ez a fonák helyzet nem tartható fenn tovább — fog­lalt állást a tanács végrehaj­tó bizottsága. Különösen, hogy idén dolgozni kezd a felépült 500 vagonos hűtőtá­roló, vagyis lényegesen több áru kerül a MÉK-kirendelt- séghez az elkövetkező idő­ben. A MÉK kirendeltségé­nek vezetője nemrégiben be­számolt a. vb előtt tevékeny­ségükről, 'terveikről. Ebben az is szerepelt, hogy lényege­sen nagyobb részt kell vál­lalniuk Nyírbátor ellátásából! Erre két lehetőség is kínál­kozik: közvetett és közvetlen út. Közvetve: a zöldségbolto­kat fenntartó ÁFÉSZ áruellá­tását segíteni a tárolóból, esetleg a szövetkezetnek egy raktárrészt is biztosítani zöldség és gyümölcs tárolá­sára. A közvetlen út: egy MÉK-üzletet nyitni Nyírbá­torban. Az árak szerepe Ez utóbbira már kész ter­vek is vannak: a város köz­pontjában épülő üzletsorban a MÉK (a fele költség viselé­sével) egy 300 négyzetméter alapterületű üzletet kap. Ez azonban csak három év múl­va készül el. Addig is tenni kell valamit, ezért a városi tanács felajánlotta: egy ideiglenes helyiséget bocsát rendelkezésre 1979-ig. A MÉK belépése Nyírbá­tor közvetlen ellátásába min­den szempontból hasznos lenne: a választékot és az árakat egyaránt javítaná. Je­lenleg ugyanis a kistermelők csaknem monopolhelyzetben vannak egyes áruféleségek­ből, így nem csodálható, ha az árak néha elképesztően magasak. Nemrégiben példá­ul a városi tanács elnöke in­tézkedett: reggel ötkor nyis­sák a piaci zöldségpavilono­kat, mivel öttől hatig csak a kistermelők árucikkei voltak kaphatók... Az alap: a palánta A kereslet pedig egyre nö­vekszik a fiatal városban — azzal párhuzamosan, hogy kevesebben termelnek saját szükségletükre a kertekben. Ennek persze nemcsak „ké- nyelmességi” okai vannak: nem lehet elegendő palántát kapni tavasszal! Ezen is mi­előbb változtatni szükséges, hogy a lakosságnak módja legyen saját kertjében meg­termelni zöldségszükséglete egy részét. A megoldás kézenfekvő: palántanevelő kertészetet lé­tesíteni a városban. Ha eh­hez hozzávesszük, hogy Nyír­bátornak van egy vize — mégpedig 52 fokos —, akkor máris elérhető közelségben van a melegágyak sora... A városi tanács javaslatot dol­gozott ki egy kertészet létre­hozására, amelyet a hőforrás vizével fűtenének. Az ÁFÉSZ, a téesz és a költség- vetési üzem fóliasátrak alatt palántákat hajtathat, primőr­árukat és virágot nevelhet. t. gy. Tiidöszürés — munkahelyen Az elmúlt időben több helyen kifogásolták, hogy a la­kosság kötelező tüdőszűrő vizsgálatára az illetékes városi, községi tanácsok hazarendelték a különböző vállalatok dol­gozóit. Ez általában a munkahelyről való egynapos távol- maradást, s így jelentős munkaidő-kiesést eredményezett. Jobb, körültekintőbb szervezéssel pedig ez elkerülhető lett volna. A következő évi tüdőszűrés zavartalan lebonyolí­tása érdekében érdemes azokról a lehetőségekről szót ejteni, melyek lehetővé teszik megyénk területén, hogy azok az üze­mi dolgozók, akik a lakóhelyüktől távol dolgoznak, minimá­lis munkaidő-kieséssel tehessenek eleget kötelességüknek. Lehetőség van arra, hogy nem a lakóhelyen, hanem a Bak- talórántházán, Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Nyíregyházán és Ujfehértón lévő tüdőgondo­zók mellett működő emyő-fényképszűrő állomásokon jelen­jenek meg. Az 500 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyek dolgozóinak tüdőszűrését az üzem területén el­végzik, ha ezt a munkahelyek vezetői igénylik és ehhez he­lyiséget tudnak biztosítani. Az 1977. évi munkahelyi tüdőszű­résre vonatkozó igényeket a megyei tüdőgondozóban 1976. szeptember 1-ig írásban jelenthetnek be. A határban. (Elek Emil felvétele) A nyírkércsi szárítótelepen e hónap közepén kezdték meg az első do­hányszállítmányok átvételét. Fürge kezű lányok fűzik lécekre a dohányt, amely ezután a szárítókamrákba kerül. (Hammel József felvétele) SZOT-üdülők Nyíregyházán Négy turnusban 1200-an „fedezik fel” városunkat Már ötödik éve ad otthont a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­la nyaranta a SZOT-üdülő- nek. Július nyolcadikától szeptember elsejéig négy turnusban összesen 1200-an pihennek itt. Kétgyermekes családok kaptak beutalót ide. Egy családnak 1064 fo­rintot kellett fizetnie a két­hetes üdülésért. Ideális kör­nyezetben, külön lakrészben a felnőtteket, külön a gyere­keket helyezték el. A szülők így a kisebbek éjszakai fel­ügyeletét megoldhatják. Már ötödik éve kulturális felelős a SZOT-üdülőben Sántha Gabriella, a mátraházi SZOT üdülési és szanatóriumi igaz­gatóság kulturális előadója. Felnőttek, gyerekek egyaránt nagyon szeretik az üdülő­ben, azt mondják róla, érti a munkáját. Jó programok — A programok összeállí­tásánál a legmesszebbmenő­kig igyekszünk megvalósíta­ni minden kívánságot, elkép­zelést — mondja —. Szerve­zünk kirándulásokat, tegnap éppen Nyírbátorban voltunk. Jártunk már a vendégekkel Nagykállóban, Sárospata­kon, a baktai csárdában, au­tóbuszos városnézésre men­tünk Nyíregyházán. Az a cé­lunk, hogy a megyeszékhelyt és környékét megismerjék az üdülő vendégek. Többségük először jár itt. A kulturális programok mellett igen népszerűek a helytörténeti kiselőadások, a reggeli torna, egyik este a főiskola csillagvizsgálójába vitték fel a vendégeket, „há­zi” mozielőadásokat tarta­nak. Katonka László és család­ja Budapestről jött Nyíregy­házára. Még nem jártak itt. A férj a Chinoin Gyógy­szergyárban raktárvezető, a felesége ugyanott adminiszt­rátor. Két gyerekük van, az ötödikes Gábor és most megy elsőbe Andrea. — Elhoztuk a görkorcso­lyánkat mind a ketten — mondja Andrea — Sokat já­runk le „görizni”. — Én pedig focizni szok­tam — folytatja Gábor. — Igaz, elég sok gólt kaptam a legutóbbi meccsen, de nem baj. A család is nagyon szereti a sportot, a feleség beneve­zett a női foci versenybe, már voltak kinn többször az erdei tomapályán. — Az ellátással, a progra­mokkal meg vagyunk elé­gedve — mondta Katonkáné. — Nem is gondoltuk, hogy Nyíregyháza ilyen szép, fej­lődő város. Szépséghiba — Ami szépséghiba itt az elhelyezésnél az, hogy pél­dául a kollégiumi szobákat, ahol lakunk, nem takarítot­ták ki eléggé, mielőtt az üdülők megérkeztek. Törött szék a szobában, s mielőtt pakolni akarunk a szekrény­be, pókhálózni kell. Csupasz, kopár falak, ahogy a diákok kiköltöztek, nem valami fel­emelő látvány. Ahogy a fo­lyosóra kilépünk, vagy az étteremben, minden ragyog, tisztaság, kultúrált környezet fogad, de azt hiszem, a kel­lemes üdüléshez a szobák tisztasága is hozzátartozik — fejezte be a beszélgetést Ka­tonka László. Simon István Szegedről jött családjával. Három gyermeküket is elhozták az üdülőbe. A szobába pót­ágyat állítottak be a legki­sebbnek. Szintén először jár­nak Szabolcsban. Gyerekeik, a 11 éves Ilona, a 10 éves Gyöngyvér és a 9 éves Ist­ván nagyon jól érzik magu­kat a SZOT-üdülőben. ,— Voltunk a nyírbátori ki­ránduláson, a gyerekek na­gyon élvezték a rajzversenyt, Ilona lett az első... — mond­ja Simonné. Nincs térkép — Nyíregyháza kellemes meglepetést jelentett ne­künk. Nagyon szép, ami vi­szont elég kellemetlenül érintett bennünket, a város­ban hírmondónak sem lehet térképet kapni... így elég gyakran eltévedünk, de leg­alább most már tájékozó­dunk. A SZOT-üdülő vendégei általában elégedettek. Az ap­róbb szépséghibákon — ami rajtunk múlik — nem árta­na a következő turnusig ja­vítani... Tóth Kornélia A TÁRGYALÓTEREMBŐL A kegyetlen asszony Ifjúság elleni bűntettel vádolták Tóth Józsefné kántorjánosi lakost és férjét. Házasságukból 11 gyer­mek született, valamennyien él­nek. Az asszony jelenleg is gyer­meket vár. A szülök a gyermekek nevelését elhanyagolták. Együtt jártak italozni. Italra jutott pén­zük, de élelmezésre, ruházkodásra már nem. Ráadásul brutális bá­násmódban részesítették a gye­rekeket. A 10—14 év közötti 4 kiskorú leánygyermeküket való­sággal sanyargatták. Előfordult, hogy a gyermekeket egész napra magukra hagyták élelem nélkül. 1975. májusában a gyermekeket annyira összeverték, hogy orvoshoz kellett vinni őket. Amikor a szomszédok megszán­ták a hiányos ruházatban járó gyermekeket és jó szívvel ruhát adtak rájuk, a lelketlen anya le­tépte róluk. Többször előfordult, hogy a négy kislányt ütlegelték. A gyermekek állandó rettegés­ben éltek, félelmükben gyakran a szomszédoknál kerestek menedé­ket. A gyermekeket főleg az any­juk ütötte. A lelketlen szülők ma­gatartása a gyermekek testi, er­kölcsi és szellemi fejlődését oly mértékben veszélyeztette, hogy végül is a 4 gyermeket állami gon­dozásba kellett venni. A Mátészalkai Járásbíróság a lelketlen anyát — figyelembe vé­ve szellemi fogyatékosságát — 1 évi és 2 hónapi szabadságvesz­tésre és mellékbüntetésül köz­ügyektől 2 évi eltiltásra ítélte, s kötelezte, hogy alkoholelvonó kú­rának vesse alá magát. Az apa 10 hónap szabadságvesztést kapott, amelynek letöltését 3 év próbaidő­re felfüggesztették. A megyei bí­róság az ítéletet helyben hagyta. Dr. Pásztor István ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents