Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

J 1976. július 22. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Áz ellenőrzés — segítés Kombájnosolc között a piricsei határban Forrók a mezők Délelőtt van, de már „tizedmagával” tű* a jú­liusi nap, a meleg szinte elviselhetetlenné válik. A végeláthatatlan búzatáblán a vörösesbarna kombájnok körül izzik a mozdulatlan, porral, tö- rekkel telt levegő. Az öt SZK—4-es lágyan duru­zsolva vágja le a forró motolla alá engedelmesen fejet hajtő, megszőkült kalászokat. A barnára sült, olajos gépvezetőknek, a forró mezők, ara­tóinak poros arcából csak, a szemek villannak elő csillogva a vakító napfényben. A z MSZMP XI. kong­resszusán Kádár elv­társ a Központi Bi­zottság beszámolójában hang­súlyozta: „A X. kongresszus nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet, hogy a párt határo­zatainak végrehajtása, a munka egész folyamatában megkívánja a pártellenőr­zést. A legutóbbi négy esz­tendő tapasztalatai is meg­erősítik, hogy ellenőrző mun­ka nélkül a párt nem telje­síthette volna hivatását, nem érvényesíthette volna meg­felelően vezető szerepét.” Évek óta eredményesen gazdálkodik Aranyosapáti­ban az Uj Élet Termelőszö­vetkezet. Ahhoz, hogy egy 2 ezer hektáros kis szövetke­zet az új gazdasági szabá­lyozók között is jövedelme­zően zárja az évet, a tagság teljes összefogására van szük­ség. Közülük is különös sze­rep hárul a termelőszövetke­zeti pártalapszervezet tagsá­gára, vezetőségére. — A mezőgazdasági ter­melésben a szinttartás a csőd felé vezethet — mondja be­szélgetésünk során Orosz La­jos, a termelőszövetkezet üzemi pártvezetőségének tit­kára. — Csak úgy bizonyít­hatjuk életképességünket, ha évről évre fokozni tudjuk a termelést. Ehhez tartjuk egyik jó módszernek a ter­melőszövetkezet elnökének rendszeres beszámoltatását. Leszögezem, hogy a pártel­lenőrzés célja nem egyszerű­en a hibák felfedezése és a felelősök megbüntetése. Ez is, azonban a pártellenőrzés lé­nyege a határozatok végre­hajtásának segítése, az adott terület helyzetének hiteles felmérése, megfelelő javasla­tok kidolgozása a végrehajtás megjavítására, a jó tapaszta­latok általánosítására. A termelőszövetkezeti alap­szervezeti pártvezetőség Ara­nyosapátiban az üzem- és munkaszervezésben, a terme­lésszerkezet további korsze­rűsítésében, almarekonstruk­ción keresztül az exportmi­nőségű termelés fokozásában, a hús- és a tejhozam növelé­sében látja a legfontosabb teendőket. Ezeket kérik szá­mon az elnöktől is. elenleg három ágaza- I tunk van — mondja w Pável János, a terme­lőszövetkezet elnöke. — Arról számolhattam be a pártveze­tőségnek, hogy az elmúlt év­ben mind a három ágaza­tunk — a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gyü­mölcskertészet — gazdaságo­san zárt. A kis gazdaságból adódó termelési lehetőségek arra késztetnek bennünket, hogy tovább egyszerűsítsük termésszerkezetünket. A jö­vőben az állattenyésztés — az ezt kiszolgáló növényter­mesztés, rét-, legelőgazdálko­dás — és a gyümölcskerté­szet válik uralkodóvá terme­lőszövetkezetünkben. A párt­ellenőrzés szerepét különö­sen fontosnak tartom a ter­vezésnél, a tervek tagsággal történő elfogadtatásánál. Az állattenyésztésben ered­ménynek könyvelik el, hogy a 340 tehén és hízómarha már tbc-mentes. Nincsenek megelégedve a fejési átlag­gal. Az egyedek kiválasztásá­val és a takarmányozási fel­tételek javításával akarják elérni a magasabb tej hoza­mot, a több hús leadását. A juhtenyésztés eredményeseb­bé tételénél is hozzáteszik az elnök elképzeléséhez a ma­guk javaslatát. A gyümölcs­kertészetben rekonstrukció­val akarnak versenyben ma­radni a nagyobb gazdaságok­kal. — Míg itt a gazdálkodásról beszélgettek, én arra gondol­tam — jegyzi meg Kazsuk Antal raktárvezető, a párt­alapszervezet egyik vezetősé­gi tagja —, hogy a vidéki ipartelepítés, no meg Záhony közelsége nekünk ma is, de holnap még nagyobb mun­kaerőgondot fog jelenteni. Áll ez a szak- és segédmun­kaerőre éppen úgy, mint a nőkre. Az emberekkel való törődésben is állnunk kell a versenyt, ha nem akarjuk, hogy csak az idős emberek maradjanak meg, ha nem is a kapa, meg a kasza nyelé­nél, hanem a modern nagy­üzemi mezőgazdasági mun­káknál is. A beszámoltatást nem abszolutizáljuk — fe­jezi be a beszélgetést az üzemi pártvezetőség titká­ra. — A munkák jellege szab­ja meg, hogy mikor milyen módszerrel szerezhetünk tu­domást az előttünk álló fel­adatokról, dönthetünk meg­oldásuk lehetőségéről. A leg­közelebbi pártvezetőségi ülé­sen természetes a nyár leg­fontosabb munkájáról, az aratási munkák állásáról ké­rünk tájékoztatást a szövet­kezet elnökétől. Sigér Imre Már régen elmúlt Péter- Pál — a hagyomány szerint az aratás kezdőnapja — ami­kor apáink fenték a kaszákat, — de már az idősek sem igen tartják számon ezt a napot. Miért? — Az aratásban a gépeké a szó — mondják —, nincs már aki kaszát fogjon. Magtárban az őszi árpa így van ez Piricsén is, az Egyesült Erő Termelőszövet­kezetben. Az őszi árpa mag­tárban van, hétfőn kezdték a búza aratását. Szinte perzsel a nap Hőgyetanyán, egybe­függően kék az ég, árnyékot — egy keveset — csak a tábla melletti akácfasor nyújt. Le­nyűgöző látványnak tűnik az öt gépóriás, ahogyan halad­nak. A szövetkezet fiatal főag- ronómusa, Kruppi Imre — akivel a tábla szélén, egy szemszállító pótkocsis IFA te­hergépkocsi mellett beszélge­tünk — mondja: — A falu már régen nem arat. Figyelemmel kísérik a munkát az emberek, tudják a jövő kenyeréről van szó, de nem pengenek a kaszák, el­múlt a marokszedés, a kéve­kötés ideje. Most harminc ember dolga a betakarítás. Kombájnosok, szállítók, mag­tisztítók együttesen. — Milyen lesz a termés ? — Negyvenöt hektár őszi árpánk volt. Erről 22 mázsás átlag jött le, de 5—6 mázsát hektáronként elvert a jég, amiből a kenyérgabonánk is kapott egy keveset. Most kezdtük el a 100 hektár búza vágását. Hamar végzünk a búzával, utána teljes erővel neki látunk a közel 500 hek­tárnyi rozsnak. A gépek jó ál- lanotban vannak, ha továbbra is ilyen marad az idő, augusz­tus elsejére végzünk a beta­karítással. Zsongár frissítővel A kombájnok egyike megáll mellettünk és a pótkocsira üríti a magtartály tartalmát. Amig folyik a búza Kecskés András leszáll a nyeregből, körbe nézi a gépét: egy jó kombájnos mindig talál igazí­tani valót rajta. Aztán beszél­getünk. Mikor kezdték a munkát? — Harmat felszáradása után, amikor már nem tekeri a csi­ga a szalmát, beindítottuk gé­peinket, beálltunk a gaboná­ba. Este ameddig tudunk, ameddig látunk, dolgozunk. Váltónk nincsen, így fárasztó az egész napos munka, de megéri. Kárpótol a fáradtsá­gért a célprémium. — Mióta arat? — Tizenegy éve vezetek traktort, négy éve kombájno- zok. Megszoktam, megszeret­tem a gépeket. Most ezres DUTRA van a kezem alatt. Ezzel a monstrum nehéz gép­pel szántok, tárcsázok. Beszélgetés közben megje­lenik a „zsongár”, a vízhordó kislány is. Előveszi a szódás­üveget és kínálja a kombáj- nost, akin látszik megszomja­zott. Kiürül a magtartály, üresen forog a szemszállító csiga. A rövid pihenő után frissen ugrik fel a nyeregbe Kecskés András és indul. A főagronómussal bele­markolunk a nemrég kicsé­pelt búzába. Tenyerünkbe vesszük, nézzük tisztaságát, szárazságát. A kistermelőktől minden mezőgazdasági terméket fel­vásárol a Nyírbátori ÁFÉSZ. A biztonságot a szerződéskö­tések jelentik, ugyanis tanul­tak egy korábbi esetből, amikor a többletsalátát szer­ződés hiányában nem vette át. tőlük a MÉK. Arra töre­kednek, hogy minden terme­lővel kössenek szerződést és kiszélesítsék a zöldséges bol­tok felvásárlását is. Most at­tól vesznek, aki kínálja az áruját, pedig célszerűbb len­ne, ha meg tudnák termeltet­ni az árut. Ehhez viszont jobb, szervezettebb kapcso­latra lenne szükség az ÁFÉSZ és a termelők között. A kap­csolatteremtés módszerein most dolgoznak a szövetke­zetnél, s a feladatok nagy ré­sze majd az ÁFÉSZ 25 felvá­sárlójára fog hárulni. Jelenleg a hét három nap­ján vesznek át árut a túrajá­ratoknak megfelelően. Tizen­négy községben működik fel­— Látszik a szemeken a hosszan tartó meleg — mond­ja Kruppi Imre — kicsit meg­szorult, nehezen tudja kidör­zsölni a kombájn. Jelenleg 16 százalék a víztartalma, de tisztításkor még vészit ned­vességéből, így megközelíti a magtárt szárazságot. Hegyven fok Amig beszélgetünk, vizs- gálgatjuk az új búzát, köte­lünkbe ér egy másik kombájn. Vezetője, Papp József a ter­melőszövetkezet személygép­kocsi-vezetője — ezt a főme­zőgazdásztól tudom meg — fürgén ugrik le az ülésről, ja­vít valamit, már pattanna is viasza. Megállítjuk. — Mi volt a baj ? — Csak az egyik ékszíj la­zult meg, de most már jó. — Hol tanulta a kombájno­zást — kérdezem az alig több, mint húszéves fiatalembertől? — Három évvel ezelőtt egy hétig segédvezető voltam a bátyám mellett és attól kezd­ve minden évben aratok, de most már egyedül. Ö tanított meg. Hívtak aratni, örömmel jöttem. — Mit gondol hány fok le­het most? ^ — Harminchárom fokot mondott a rádió, de én a kombájn tetején legalább negyvennek érzem. Még nézünk az aratógépek után, érezzük és szívjuk a por­ral, törekkel telt levegőt, a rezzenéstelen forróságot. vásárló helyük, s az ide ér­kező termékeket szállítják tovább a MÉK-nek. Az idén köszmétéből, cseresznyéből és meggyből közel 200 mázsát, körtéből várhatóan 7—800, burgonyából 2—300, ősziba­rackból 50 mázsát vásárol­nak fel. Ebben az évben kezdtek foglalkozni uborka­termeltetéssel. A Nyíregyhá­zi Konzervgyártól vásárolták a holland fajta magját, a palántanevelést a termelőszö­vetkezetben végeztették. A drága mag megérte a befek­tetést, a kisárutermelőktől 35 vagonos mennyiséget vet­tek át. Főleg az uborkára és az almára számítottak akkor, amikor 2 és fél milliós fel- vásárlási többletet terveztek erre az évre. Nemcsak az olcsó áron be­szerezhető zöldég-, karfiol-, karalábé-, uborkapalánták­kal, hanem felvásárlási elő­leggel is segítik a háztáji gazdaságokat. Mázsánként 50 forint előleget adnak a ter­Hapi 5-600 vagon búza Az őszi árpa betakarítása után teljes erővel, szervezet­ten végzik a búza betakarítá­sát megyeszerte. Ez a gabo­nafelvásárló és feldolgozó vállalat telephelyeinek for­galmán is lemérhető. A vállalattól kapott tájé­koztató szerint búzából na­ponta 5—600 vagon érkezik. Ezen a héten 1500 vágón bú­zát, 250 vagon árpát, 100 va­gon sörárpát vásároltak a tsz-ektől, állami gazdaságok­tól. A búza nedvességtartal­ma még magas, 18 százalé­kos, ezért a beszállított ter­ményt szárítani kell. A mi­nősége jó, amit az őrlések is igazolnak. Irány: Bulgária A nyíregyházi Kun Béla Könyvtár tagjai ismét közös nyári programot szerveztek. Idén Bulgáriába, a Fekete­tengerpartra utaznak. A jó kéthetes üdülés alatt felke­resik a környék nevezetessé­geit. Az évek óta jól össze­szokott baráti társaság már másodszor szervez külföldi nyaralást. A SZOLGÁLTATÁS ja- VlTÄSÄRA űj részleget létesít Nyíregyházán, a Jósa- városban a Nyíregyházi Ci­pőipari Szövetkezet. A csak javítással foglalkozó műhely rövidesen megkezdi a szolgál­tatást. melőktnek a magok beszerzé­sére, s a következő években az előleget nagy tételű áruk­ra is kiterjesztik. Sok gondot okoznak a gyakran változó árak. Előfar-. dúl, hogy egyik nap; 12, más­nap már csak 9 forintért tud­ják felvásárolni a felvevőhe­lyeken és a bojtokban a kí­nált termékeket. Nem egy­szer vita forrása az árválto­zás, de az ÁFÉSZ-nek iga­zodnia kell a MÉK minden­kori áraihoz. A múlt hét végi felhívás óta gyorsult a felvásárlás. A lakosság jobb ellátása érde­kében minden terméket át­vesznek a termelőktől, meg­felelő minőségben, s a legki­sebb mennyiséget is. S hogy milyen módszerekkel javít­ható tovább a felvásárlás, valamint a felhívás milyen kötelezettségeket ró még az ÁFÉSZ-ekre, erről tanács­koznak július 22-én a szak­emberek a MESZÖV-foen. Sipos Béla Minden árut átvesznek A Nyírbátori ÁFÉSZ 14 községben vásárol a kistermelőktől „ELÖLJÁRUNK a HARCBAN és bát­ran támadunk, / vagyunk az Ifjú Gárda, ke­gyelmet nem adunk” — csendül fel a sóstói erdőben a vidám nótaszó. Néhány napig a megyei Ifjú Gárda-szemlére készülő szakasz táborozik a hatalmas fák tövében. Igazi, romantikus tábori életet idéznek a sátrak, kulacsok, melegítők. A szanaszét heverő jegyzetfüzetek, könyvek arról tanúskodnak, hogy a táborlakók minden idejüket komoly tanulással töltik. Heim János már négy éve ifjúgárdista. Most érettségizett a Kossuth Lajos Szakkö­zépiskolában, a finommechanikai és műszer­ipari szakon. A Krúdy Gimnáziumba járt három évig, itt ismerkedett meg az Ifjú Gár­da-mozgalommal. — Nagyon megtetszett az a fegyelem, ami a gárdában alapkövetelmény. A fegye­lem persze nem öncélú, mert a fiatalok hon­védelmi oktatásához ez elengedhetetlen. Már első osztályos korában rajparancs­nok, a városi seregszemlén az egyéni elmé­leti versenyben harmadik lesz. Másodikos, amikor szakaszparancsnok-helyettes. A me­gyei Ifjú Gárda-szemlén egyéni lövészetben a harmadik. Egy évvel később — még mindig a Krúdyban — szakaszparancsnokká neve­zik ki. Huszonöt fiatal munkáját irányítja. — Először nehezen szoktam meg, hogy irányítanom, vezetnem kell a hozzám be­osztott diákokat, hiszen mindannyian gim­nazisták voltunk, jó néhányan osztálytár­sak. Az üléseinken már komolyabban kel­lett megbeszélni, megoldani, végrehajtani egy feladatot, mintha csak az osztályban tárgyaltunk volna erről. A KRÚDYBAN, AZ ISKOLAI KISZ- VEZETÖSÉGBEN honvédelmi felelős. Ek­kor búcsúzik a gimnáziumtól: miniszteri rendelet szerint a finommechanika szakosok ezután szakközépiskolába járnak. Aranyko­szorús Krúdy-j el vénnyel tüntetik ki. ősztől a Kossuthba jár. Természetesen nem befo­lyásolta az iskolaváltozás az Ifjú Gárdában végzett munkáját. — Itt „csak” gárdista lettem, minden megbízatás nélkül. A városi és a megvei If­jú Gárda-szemlén elsők lettünk, most az or­szágosra készülünk. Hogyan? Rengeteg el­méleti és gyakorlati ismeretet kell még ad­dig elsajátítanunk. A hanvédelmi ismere­tek, a polgári védelem, a lőelmélet, a terep­tan, a tűzrendészet, határőrismeretek a leg­fontosabb „tantárgyaink”. A négynapos versenyen 25 kilométeres túra, alaki és me­netdalverseny, harci túra szerepel a prog­ramunkban. A rajverseny úszásból, fegyve­res váltófutásból és lövészetből áll. Most végez az iskolában, hivatásos tiszt szeretett volna lenni, de egészségügyi ok miatt nem vették fel a katonai főiskolá­ra. így most szakmájában fog elhelyezked­ni, műszerészként. A papírgyárban szeretne dolgozni. A KISZ-munkában mindig élen járt. Nem véletlen, hiszen az ifjúsági szervezet­ben a hazafias honvédelmi nevelés a legtel­jesebben az Ifjú Gárdában valósul meg. Heim János kétszeres kiváló ifjúgárdis­ta. Az így töltött négy év alatt sokat válto­zott, fejlődött. — Itt ismertem meg alaposabban a po­litikai mozgalmi életet. A sportversenyek, a különböző kupaküzdelmek pedig a fizikai állóképesség növelését szolgálták. Fegyel­mezettebb lettem, s úgy érzem, emberi »tu­lajdonságokat is szereztem a gárdában a fizikaiak mellett. NYIRVASVÁRIBAN LAKIK, szabad idejét otthon tölti. Most nyáron ácsmunkát vállalt. — Nagyon szeretem a fákat. Dolgozni velük és barkácsolni belőlük. Legutóbb ké­szítettem otthon taplóból egy virágtartót. Tóth Kornélia A szemlére készülnek */liagyunk ai I

Next

/
Thumbnails
Contents