Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-22 / 172. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 22. Magyar vezetők üdvözlő távirata a lengyel nemzeti ünnep alkalmából EDWARD GIEREK elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának; HENRYK JABLONSKI elvtársnak, a Lengyel Népköz- társaság államtanácsa elnökének; PIOTR JAROSZEWICZ elvtársnak, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsa elnökének. Varsó Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében szívből jövő jókívánságainkat és forró elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek, s a testvéri Lengyel Népköztársaság dolgozó népének Lengyelország újjászületésének 32. évfordulója alkalmából. Népünk nagy tisztelettel és elismeréssel tekint azokra a nagyszerű eredményekre, amelyeket a baráti lengyel nép kipróbált élcsapatának, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak a vezetésével a szocializmus építésében, a lengyel társadalom és népgazdaság gyors ütemű fejlesztésében elért. Cselekvő hozzájárulásuk a szocialista világrendszer erősítéséhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéhez, erőfeszítéseik a békéért és a biztonságért kivívta a haladó és békeszerető világ elismerését. örömmel állapíthatjuk meg, hogy- népeinket ma a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus eszméin nyugvó testvéri barátság és a közös szocialista célok széttéphetetlen szálai fűzik egymáshoz. Meggyőződésünk, hogy országaink, pártjaink és népeink testvéri szövetsége, együttműködése közös szándékainknak megfelelően tovább erősödik országaink és a szocialista közösség javára. Nagy nemzeti ünnepükön, Lengyelország újjászületésének 32. évfordulóján szívből kívánunk önöknek és a Lengyel Népköztársaság népének további sikereket a szocializmus építésében, a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Budapest, 1976. július 22. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Folytatja útját a világűrben a Szaljut—5 A Szaljut-^ orbitális tudományos űrállomás szerdán moszkvai idő szerint 11 óráig 460 fordulatot tett meg a Föld körül, ebből 217-et személyzettel — jelentette a TASZSZ a földi irányító központból. , Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrhajós a 13. és. a 14. munkanap repülési programját teljesítve újabb tudományos kísérletekbe kezdett, illetve folytatta a korábban megkezdett megfigyeléseket. Kézi színképelemző készülék segítségével a kozmonauták színképfelvételt készítettek a Föld nappali láthatáráról, hogy megvizsgálják a légkör optikailag aktív alkotórészeinek függőleges irányú eloszlását. Befejezték a július 18-án kezdett biológiai kísérletet és az ennek során kicsiráztatott vetőmagvakat konzerválták. A továbbiakban ezeket a Földre szállítják majd, hogy elvégezzék a kísérlet eredményeinek laboratóriumi elemzését. Az űrállomás fedélzetén több másfajta vetőmag is van. Ezeket a munka következő szakaszaiban csíráztatják majd ki, hogy meghatározhassák, mennyire függenek a növekedési folyamatok a vetőmagvaknak a világűrben eltöltött idejétől. Az orvosi ellenőrzési adatok szerint az űrhajósok egészségi állapota jó, a Szaljut—5 űrállomás repülése folytatódik. KOMMENTÁR KÖZLEMÉNY Rekordok — made in USD AMERIKA: a rekordok hazája. Úgy is mondják: a leg-ek birodalma. A legmagasabb lakóépület, a legmeredekebb utca, a legegyene- sebb sztráda és a legtöbb rablótámadás színhelye kétségkívül az Egyesült Államok. Rekord az egy főre jutó gépkocsik számában és vitathatatlan világelsőség a fegyverkezés kiadásaiban. Sőt, mi több: még a növekedés mértéke is káprázatos. Úgy is mondhatnék: dinamikus fejlődésről tesz tanú- bizonyságot. Egyik évről a másikra ugyanis 14,4 milliárd dollárral többet költenek fegyverkezésre, rakétákra, páncélosokra, új repülőgéptípusok kikísérletezésére és tömegpusztító fegyverekre. Nagyvonalú bőkezűségre vall a Pentagon új költség- vetése. Telik majd új fegyverfajtákra és fegyverrendszerek legyártására, még csak takarékoskodni sem kell: erre a célra 33,3 milliárd dollár áll rendelkezésre. S aki netán Harpagonnak, fukarnak képzeli az USA hadügyminisztériumát, téved. Nem a Pentagon kért ennyit, hanem a honatyák szavaztak meg számára 528 millió dollárral többet, mint amennyit kért. MINŐ NAGYLELKŰSÉG ennyi temérdek pénzt békeidőben háborús célokra fecsérelni! Csakhogy a Pentagonnak erre is kéznél van a magyarázata: a „szovjet fenyegetés” bűvös varázsigéje a legtakarékosabb politikust is a fegyverkezési hajsza bősz apostolává avatja. S ugyan, ki gondol ilyenkor a leg-ek gombnyomásra működő birodalmában a munkanélküliek millióira, az orvosi ellátást nélkülözni kényszerülő színes bőrüekre, a néger gettók förtelmes bűzére és az elhanyagolt iskolákra! Még talán számolni is elfelejtenek a tőzsde iránt egyébként roppant fogékony honatyák. Fel sem tűnik nekik, hogy például a B—1 típusú új hadászati bombázó két kísérleti példányára összesen csaknem 3 milliárd dollárt tékozoltak el az államkasszából. S talán az sem kelt feltűnést, hogy a Pentagon — Amerika „védelmi céljai érdekében” — most 244 ilyen bombázó beszerzését sürgeti. S ha már a B—1 példáját idéztük, talán azt sem árt elmondani, hogy ehhez a „szuperbombázóhoz” különleges fegyverzeteket, eddig nem alkalmazott elektronikus irányítási rendszerek is tartoznak. Sőt, kiszolgálásukhoz elengedhetetlen az üzemanyag- töltő repülőgépek flottája. Mindez pénz, pénz, temérdek pénz. Potom 100 milliárd dollárra becsülik a B—1-program teljes megvalósítását. Olcsóbb megoldásnak kínálkozik az E—3 típusú gépek beszerzése. Egyenként „csak” 118,8 millió dollárért készséggel szállítja a hadiipar. A Pentagon igénylistáján egyelőre 34 ilyen gép szerepel. AMI MINDEBBEN A LEGFURCSÁBB: mindez az általános enyhülés és a leszerelés idején. Mert ugyebár Washington politikájában kínosan ügyelnek arra, nehogy bárki, bármit félreértsen. Hadiköltségvetési csúcs és enyhülés így jól megfér a politikai szóhasználatban. Lévén Amerika az ellentmondásokban is a rekordok birodalma. Robbanás Lisszabonban Szerdára virradó éjszaka hatalmas erejű robbanás rázta meg az Angolai Népi Felsza- badítási Mozgalom (MPLA) háromemeletes lisszaboni épületét. Az anyagi kár tetemes, de személyi sérülés nem történt, miután a képviselet már hónapok óta elhagyott, Angola májusban megszakította a diplomáciai kapcsolatot Portugáliával, mert a volt anyaországban egyre elviselhetetlenebb terror nehezedett Angola képviselőire és különböző politikai erők nyiltan ellenséges kampányt folytattak Angola ellen. A múlt hónapban hasonló bombamerénylet rongálta meg Lisszabonban a portugál— mozambiki baráti társaság székházát. A hét elején MPLA-kül- döttség járt Lisszabonban és nem hivatalos tárgyalásokat folytatott a portugál külügyminisztérium illetékeseivel a két ország megromlott kapcsolatainak javításáról. Elsősorban arról tárgyaltak, hogyan lehetne visszatérésre bírni azokat az Angolából elvándorolt portugálokat, akik jelenleg odahaza a munkanélküliek hadseregét duzzasztják és politikai elégedettlenséget szítanak, Angolában viszont jó hasznát vennék szaktudásuknak. (Folytatás az 1. oldalról) Az üzemek konkrét lépéseket tettek a tartalékok feltárására, és mozgósították dolgozóikat a hatékony murvára. A mezőgazdaságban az utóbbi években végbement nagy fejlődés, az anyagi, műszaki ellátottság javulása, a szocialista üzemekben meghonosodott korszerű termelés, a szakértelemmel párosuló helytállás, társadalmunk széles körű összefogása lehetővé teszi az aszály által előidézett károk számottevő csökkentését. A Központi Bizottság felhívja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a felvásárló szervek dolgozóit, a párt-, társadalmi és állami szerveket, hogy összehangoltan cselekedjenek. Megfontoltan, szervezetten, késlekedés nélkül és folyamatosan tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek mérsékelhetik a veszteségeket, biztosítják a lakosság élelmiszer-ellátását, erősítik a mezőgazdasági nagyüzemek és háztáji gazdaságok termelési biztonságát, megalapozzák a jövő évi termelést. A legsürgetőbb teendő az, hogy minél kisebb szemveszteséggel, eredményesen fejeződjék be az aratás, a termést helyezzék biztonságba, óvják meg. Népgazdasági érdek, hogy a felvásárló szervek a leszerződött, illetve az üzemi szükségletet meghaladó termést folyamatosan, zökkenő nélkül vegyék át. A mezőgazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok minél jobban használják ki különösen az öntözhető területeken a másodvetésekben rejlő lehetőségeket. A tömegtakarmány minden fajtáját szakszerűen, lelkiismeretesen, takarékosan gazdálkodva hasznosítsák. Az illetékes állami, kereskedelmi szervek gondoskodjanak a gazdaságok folyamatos ellátásáról takarmánytáppal. A rendkívüli időjárás nemcsak mai, megoldandó feladatokat állít elénk, hanem tanulságokkal is szolgál: pontosan be kell tartani az agrotechnikai követelményeket; rendszeresén és jobban kell kihasználni az öntözési lehetőségeket; meg kell javítani a rét- és legelőgazdálkodást: gondoskodni kell a szarvasmarha-tenyésztés biztonságát növelő tömegtakarmány- tartalékról. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a termelőszövetkezeti parasztság, az állami gazdaságok és az állami szervek dolgozói minden tőlük telhetőt megtesznek a mezőgazda- sági munkák sikeres elvégzése érdekében. Munkájukban biz- .ton számíthatnak társadalmunk széles körű támogatására. O Á Központi Bizottság megállapította, hogy a lakosság áruellátása az év első felében általában kiegyensúlyozott volt. A kiskereskedelmi forgalom az élelmezési cikkekből nagyobb, az iparcikkekből valamelyest kisebb mértékben növekedett. Néhány termékből, főleg zöldségből és burgonyából az igényeket nem tudták megfelelően kielégíteni. Az elmúlt hónapokban a fogyasztókat hátrányosan érintette a tavalyinál lényegesen magasabb zöldség- és burgonyaár. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását, amelyet a jövőben is feltétlenül biztosítani kell. Ehhez most arra van szükség, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban, valamennyi munkahelyen tegyenek meg mindent a tervek maradéktalan teljesítéséért. Külön felhívja a kereskedelem dolgozóit és azokat az ipari és mezőgazdasági üzemeket, amelyeknek eredményes munkájától közvetlenül függ a lakosság jobb ellátása, hogy járuljanak hozzá az igények teljesebb kielégítéséhez. Nagyon fontos, hogy a tanácsok a lakosság ellátása érdekében kezdeményezően tárják fel és használják ki a helyi adottságokat is. ★ ★ ★ A Központi Bizottság megelégedéssel állapítja meg, hogy népünk támogatja pártunk politikáját, ismételten tanújelét adta tettrekészségének, s nehéz feladatok megoldásában méltóképpen helytállt. Az országban az elmúlt fél esztendőben eredményes munka folyt. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy az 1976. évi népgazdasági tervet teljesítjük, és leküzdjük azokat a nehézségeket is, amelyeket az időjárás okozott a mezőgazdasági termelésben. A töretlen fejlődés feltételei biztosíthatók, ha mindenki kellő felelősséggel dolgozik és elvégzi a közös munkából a reá jutó részt. (MTI) A Viking—1 jelentése a Marsról A Viking—1 leszállóegysége által a Földre továbbított adatok bizonyítják, hogy a Mars légkörében megtalálható az élet kialakulása szempontjából kulcsfontosságú nitrogén — jelentették be szerdán a pasadenai irányítóközpontban. A tudósok 3 százalékra becsülik a nitrogén arányát a vörös bolygó légkörében. (Ez az arány a Föld esetében 78 százalék.) A most kapott adatokból kitűnik, hogy a Mars légkörében argon is található; a nemesgáz aránya másfél százalék. Ez a tény arra utal, hogy a bolygó forró belsejéből valamikor gázkitörések játszódhattak le. Szeberényi Lehel l4 fém REGÉNY 2. De most hétköznap volt, és bogárzümmögéses csend. ök se szóltak egymáshoz. Lehajtották fejüket, és egyet gondoltak. Eszükbe jutott, hogy e patakmeder a „nem- jóbanjárás” útja. A harmadik, az erdei kereszt juttatta eszükbe, ahová igyekeztek, és ahol vára- kozniok kellett. Máskor is jártak erre, sokszor jártak málnázni, gombázni, de akkor nem jutott eszükbe, hiszen régen volt az a dolog. Most eszükbe jutott, és összekoccant a foguk. Összekoccant, mert nem volt tiszta a lelkiismeretük. — Forduljunk vissza — mondta Marisa. — Nem tehetjük — szólt Teréza, — szavunkat adtuk. — Úgy csikarta ki. Addig beszélt. Teréza nem felelt, ment előre a köveken. így Marisa is elhallgatott. Csak a kavics konok muzsikája zengett a talpuk alatt. Az árok zegzugos lett, és hirtelen a rengeteg sötét falába ütközött. Vastag gyökerek markolták az árok om- ladékos partját, s odafönt erős fák magasodtak a napiáMegálltak a homokkőnél, melyet a zuhanó vizek legömbölyítettek. Termetes kő volt, jókora rönkre emlékeztetett. A belevésett keresztnek mély árnyéka volt. Megálltak, majd megnyitván ruhájukat, kendőjüket, hogy hűs levegőhöz jussanak, letelepedtek a gyökerekre várakozni. Odaértek a helyhez, ahol meggyilkolták egykor Göndör Lidit. ★ Ültek a gyökereken, és vártak. Hogy könnyebb legyen, közömbös dolgokról beszélgettek. Otthoni dolgokról. Megbeszélték Panka új kendőjét, mely fiatal lányoknak még csak illik; legalább a templomban ne mutatkozna benne. Ott tartottak, hogy a tojás ára két forintra ment, érdemes levinni a piacra, mikor egyszerre abbahagyták. Mintha azt keresnék, most hol is folytassák, mielőtt elöntené őket az erdő csendje. De az erdő valahogy most nem volt csendes. Teréza kendermagos blúzát begombolta, puha barna haját, mely alig volt töröt- tebb, mint lánykorában, sietős ujjakkal kendője alá tömködte. Marisa is készülődött, ősz- szerántotta magát. Akkor hallani lehetett a kavicszörgést. Középkorú, élénk kis ember lépett ki a bozótból. — Megvagytok libuciká- im? — kiáltott vidáman a kis ember. Óriás túrabakancs volt apró lábán, s bő zacskóju kockás térdnadrágjában csaknem elveszett. Oldalán ugyancsak alakjához képest túlméretezett térképtáska, kezében viszont méretarányos tábori ásó. Az asszonyok szótlanok voltak és szögletesek. Felálltak a gyökerekről, és csak álltak, vártak. A kis ember visszahőkölt parányit. — Titeket mi lelt? Tán sokáig jöttem? Pedig futottam, mint egy stafétabot. De gondoljátok meg, hogy van nekem egy trafikom is, nem hagyhatok ott csapot-papot. Ma még nem, majd holnap. Bemondom az unalmast, keressenek másik bolondot, én befejeztem a nyomort. Sandi bácsi új életet kezd, nagy életet, libucikáim. Lógatom a lábam. Ti is lógathatjátok, ne féljetek! A két asszony módjával húzogatta a száját. Mintha nevetnének, de nem nevettek. — Valami bajotok van? — firtatta Sandi bácsi. Szúrós tekintete kutatta az asszonyok lelke mélyét. így álltak szemközt. Ha ugyan szemköztinek lehet mondani, ahol csak az egyik fél állja. — Na, mennyit szoktatok kapni az erdészetnél? — kezdte másfelől a kis ember. Ki-ki a másikát akarta előreengedni. Végül Teréza szólt: — Mondtuk. Ötvenet. — ötvenet. És utólag — tette hozzá a kis ember. — Hát én hatvanat adok és előre fizetek. A két asszony megmozdult. De csak annyira, mint amikor parányi élénk szellő át- lebben a patak medrén, vagy — ha már ily katonás jelenséggel állunk szemben — a vigyázzállás pihenjbe lazul. Tétova, engedékeny ujjakkal segítették a tízeseket és húszasokat a szoknyákon: mélyére, miután kirázattak a térképtáskából. — Jézus, segíts!... — sóhajtott Marisa áldomás helyett. Teréza is hasonlóképp sóhajtott. „Ne hagyj el!” — mondta magában; azt lehetett hinni, kocog kicsit a foga. — Segít, és fele a tiétek —r harsogott vidáman, magabí- zóan a kis ember. Vette a tábori ásót. — Mutassátok csak az utat! A két asszony keresztet vetett a homokkő előtt a trafi- kos kalapot emelt, vadászkalapja volt. Felkapaszkodtak a gyökereken, s nekivágtak a sötét erdőnek. Ott, ahol a legsűrűbb. Magába nyelte őket a fekete fal. (Folytatjuk)
