Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 22. Eladó ismeretek Kevesebb kenyeret eszünk Gazdag választékot kínál megyénkben a TIT Sikere van Szabolcs-Szat- márban a SZÉK-nek, a TÉT- nek, a TTT-nek — hallottuk a be nem avatottak számára nem éppen világos közlést. Az ismeretterjesztés szakem­berei „alkották” az új szórö­vidítéseket, melyek három újszerű előadássorozat téma­körét takarják: Tudomány, Élet, Társadalom (TÉT). Ter­mészet, Technika, Társada­lom (TTT), Szocialista Élet­mód Kérdései (SZÉK). Ha a rövidítések valószínű nem is nyerik el a nyelvészek tetszését, s használatuk meg­marad az ismeretterjesztők egymás közti szótárában — a témakörök az élet, a társada­lom, a mindennapok szinte minden fontos területét fel­ölelik. Azonos hullámhosszon Nem elvont, a hallgatóság­tól távoleső, színtelen isme­retterjesztést vár a ma em­bere, aki sok-sok más forrás­ból is szerzi ismereteit. S az új utakat kereső TIT me­gyénkben is tisztában van azzal, csak úgy tud érdeklő­dő. gondolkodó hallgatóságot toborozni az előadásoknak, rendezvényeknek, ha velük azonos hullámhosszon van. A megyében évről évre nö­vekszik az ismeretterjesztő előadások és az azokon részt­vevők száma. A hallgatóság él a visszaszólás, a visszakér­dezés, a vita nyújtotta lehe­tőséggel, újabb és újabb té­mákról vár színvonalas és módszereiben is élményszerű előadásokat. A hagyományos tudományágak, témakörök mellett — mint a filozófia, a hadtudomány, az irodalom, a jog, a közgazdaság, a magyar nyelv, a művészet, a pedagó­gia, a történelem — mellett mind nagyobb az érdeklődés a nemzetközi és hazai politi­kai témák, a lélektan, a szo­ciológia, a népességtudo­mány, a biológia, a csillagá­szat, az űrkutatás és a meteo­rológiai kérdések iránt. Fiatalodó hallgatóság Ha jól átgondolt, életszerű és a helyi sajátosságokra is építő témákról rátermett és lelkiismeretes előadók veze­tik az ismeretterjesztő össze­jöveteleket a hallgatóság nem csalódik. Különösen ha azt tapasztalja, hogy a saját témái, kérdései is bekerültek a programba. Megyénkben egy év alatt 6300 ismeretterjesztő rendez­vényt tartottak s a hallgató­ság zöme a fiatal korosztály­ból került ki. Fontos szem­pont ez a TIT-szakemberek számára. A fiatalok érdeklődésének növekedése igényessége, ru­galmas módszerek alkalma­zására serkenti az ezernél valamivel több állandó tagot számon tartó megyei szerve­zetet. A hallgatóság fiatalo- dása azt is megkívánja, hogy fiatalodjék a TIT-tagság, az előadógárda is. Ezért is tart­ja gazdag utánpótlási forrás­nak a megyei szervezet a két nyíregyházi főiskolát. Egy év alatt 27 főiskolai hallgató lett tagja a TIT-nek, az egészségügyi szakosztály pe­dig a megyei kórház 24 szi­gorló orvosát ösztönözte az ismeretterjesztő munkára. Közülük többen már tagjai a társulatnak. Rég a múlté az a gyakor­lat, hogy a TIT meghirdeti az előadásokat és vár, hogy jöjjenek a hallgatók. Mind rendszeresebbé válik a mun­kahelyi, üzemi rendezvény — több, mint 50 százalékát már az üzemekben tartják — ahol a TIT már nem vendég, ha­nem állandó partner. Szer­ződéseket kötnek a nagyobb üzemekkel komplex soroza­tokra. Különösen jó ez a SZAVICSAV-nál, a TITÁSZ- nál. a gumigyárban, Máté­szalka, Nyírbátor, Vásáros- namény egyes ipari üzemei­ben. Néhol azonban a gaz­dasági vezetők még nem ér­zik fontosnak a korszerű is­meretterjesztés támogatását, másutt csupán az anyagiak átutalásában látják a teen­dőket, az érdemi, tartalmi kérdések iránt nem érdeklőd­nek. Pedig a TIT széles ská­lán kínálja „szolgáltatásait” a megye-, országjárástól, a nyelvtanfolyamtól az egyete­mi felvételi vizsgára előké­szítő tanfolyamig. Lépjenek az üzemek is A TIT megyei elnöksé­ge legutóbbi megbeszélésén újabb feladatokat határozott meg az ismeretterjesztés tö­kéletesítésére. Ebben fő he­lyen áll a fizikai dolgozók, a szocialista brigádok a mun­kahelyi közösségek körében végzendő tevékenység erősí­tése. Újabb lépések ezek a társulat részéről, melyeket mindinkább a munkahelyek, főleg a kiemelt nagy megyei üzemek lépései kell, hogy kö­vessenek. így találkozik csak az ismereteket nyújtó és az azokat befogadó ember... P. G. Nem sláger a Favorit Kétezer-ötszáz külterületi levélszekrény Évenként szolgál valami új­donsággal a Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalat. Sokáig a Fa­vorit kenyér volt a favorit. Tavaly a Teflon kenyér volt a sláger, most a kilós rozsláng kenyér. Sütik a sokak által kedvelt, évtizede dömpingben árult férbarna kenyeret is. Terveznek újdonságot még ez évben, próbasütést már sike­resen elvégezték. Hogy mi lesz, egyelőre maradjon titok, hadd legyen meglepetés. így is tízféle kenyér készül a nyír­egyházi kenyérgyárban és a négy sütőüzemben. Naponta 350 mázsa mennyiségben; csökkent a kenyérfogyasztás. A péksüteményeké viszont nőtt. Közel hasonló mennyi­ségűt, 272 mázsát sütnek átla­gosan naponta a péksüte­ményfélékből. ÖTVENHATFÉLE S, mi minden van a sütő­ben, amiről sokan még nem is tudnak?! ötvenhatféle sü­tőipari terméket készítenek már; zsemlét, kifliket, pogá­csákat, perecet, brióst, kalá­csokat, egyéb vajas, meg tú­rós süteményeket, diétás ké­szítményeket. Sok lenne mind felsorolni. Mindezeknek jószerével csak a töredékét kapja a vá­sárló az élelmiszerüzletekben, áruházakban. Még a szakbol­tokban, a reggelizőhelyeken is a kínálathoz képest gyér a választék, mennyiségben szint­úgy kevés. A kora reggeli órákban elfogynak a kedvel­tebb péksütemények, marad a zsemle és a kifli. (Ez utóbbi­ból a sósat meg a vajasat mintha nem is gyártanák. A délutáni órákban már ezek is csak elvétve kaphatók. S, hogy olykor zárás előtt egy­két órával kenyérért is sza­ladgálni kell? Óvatosan bánnak a rende­lésekkel, inkább fogyjon el gyorsan, mint egy is marad­jon. így a vásárló, ha kedvére kíván válogatni, kénytelen el­zarándokolni fél városon át a sütőüzemek árudáiba. Ott rendszeresen sorba is kell áll­nia. Ha egyáltalán van ideje rá... Július elsejétől Nyíregyhá­za környékén lévő tanyahjok- rokban és a város más kül­területi részén lakó mintegy 2500 család új rendszerű — az úgynevezett támpontos le­vélszekrényes — kézbesítés útján kapja meg a postai ^küldeményeket. Korábban 8 kerékpáros kézbesítő végez­te ezt a munkát, ma gépko­csival hárman látják el. Amint Zsirkó Imréné, a nyíregyházi postahivatal ve­zetője elmondta, a Debrece­ni Postaigazgatóság terüle­tén, a nyíregyházi a 75. tám­pontos körzet. Kialakítását közel féléves szervezési mun­ka előzte meg. A családok választhattak, hogy a posta által megjelölt 2—3 hely kö­zül ők melyiket találják a legalkalmasabbnak a postalá­dák csoportos elhelyezésére. E vélemények, valamint az országos általános előírások­hoz igazodva — amely szerint jól járható közutak mentén kell e levélszekrényeknek lenniük — kerültek elhelye­zésre a Tiszavasvári út kör­nyékéin lévő tanyabokrokban, valamint a Felsősimái út, Borbánya, Nagyszállás, Nyír- jes, Rozsrét és Nyírszőlős külterületi részein. Az új kézbesítési mód az eddiginél rendszeresebb pos­tai szolgáltatást nyújt. Va­sárnap kivételével minden­nap a lakosság által ismert időben a levélszekrénybe ke­rül az újság, a folyóirat, a le­vél, dísztávirat, valamint az értesítés, amely külföldről érkezett ajánlott külde­ményről, pénz vagy csomag érkezéséről tájékoztatja a postaláda tulajdonosát. Az értesítés alapján — három napon belül — a napi posta kézbesítése alkalmával ezek a küldemények is átvehetők. Az új rendszerű kézbesí­téssel bővült a postai szol­gáltatások köre is, a külterü­leti lakosok ugyanolyan pos­tai ellátásban részesülnek, mint a községek lakói. Való­ságos „mozgó postahivatalok” e gépkocsik. A kézbesítőtől értékcikk, levelezőlap vásá­rolható, de fel lehet adni ná­la ajánlott levelet, csomagot, táviratot, sőt 10 ezer forintig átutalási postautalványt is. Egyébként közönséges levél, totó- és lottószelvény a levél­szekrényben is elhelyezhető, ezek továbbításáról a kézbe­sítő naponta gondoskodik. Alig néhány hete, hogy ezeket a tanyai, külterületi postaládákat „üzembe he­lyezték”, s mint új dologgal most ismerkednek az érintett családok. E rövid idő alatt is azonban már bizonyára ta­pasztalták, hogy az új kézbe­sítési mód csak is akkor válthatja be a hozzáfűzött re­ményeket — az eddiginél rendszeresebb postai szolgál­tatás —, ha a lakosság a pos­tával összhangban együtt­működik, ez pedig közös ér­dek. S. A. ■—W a Szovjetunió aug usztusi száma A Szovjetunió 8. száma képes riportot közöl a VEF típusú rádiókról, a nálunk is jól ismert rigai VEF Elekt­rotechnikai Gyár dolgozóiról, akik szabad idejükben színé­szek, költők, festők, énekesek, táncosok, keramikusok... Kik és miért bírálják a Szovjetunió gazdasági életét? — erre a kérdésre ad választ G. Hromusin professzor. A legújabb számban recen­ziót olvashatunk Bíró József külkereskedelmi miniszter „Magyar—szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok" című legújabb könyvéről. A Színházi szemle négy olyan színdarabbal foglalko­zik a „Színdarabok, amelyek­ről beszélnek” című írásban, amelyek az elmúlt színházi évadban sikert arattak a Szovjetunióban. Miért világít a Nap? Erre a kérdésre adnak választ a Krimi Asztrofizikai Obszer­vatórium tudósai A Nap ku­tatása című rendkívül érde­kes interjúban. „A KGST a hetvenes évek­ben” című összeállításban ar­ról olvashatunk, mi teszi je­lentőssé a hetvenes évek gaz­dasági életét a szocialista or­szágokban és milyen felada­tok állnak a KGST-országok előtt. Milyen körülmények kö­zött él és dolgozik majd az a 300 magyar fiatal, aki részt vesz az uszty-ilimszki faipari komplexum építésében. Mi­lyen élmények várnak rájuk? Erről nyilatkozik a lap fő­munkatársának Hanyec Ist­ván, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának osztályvezető­helyettese — a magyar épí­tőbrigád vezetője. Újdonság az orvostudo­mányban — a „műmáj”, ami eltávolítja a szervezetből a mérgező anyagokat. Az új készülékről és a cukorbete­geknek szánt tanácsokról a lap tudományos rovatában olvashatunk. A „Zorán” című interjú­ban Sztevanovlty Zorán el­mondja, hogyan nyerte el Moszkvában a szovjet dalok legjobb előadójának címét. A Szovjetunió rriellékleté- ben Portisch Lajos nyilatko­zik Karpovról, önmagáról és a világranglistáról, a Tudo­mány és fantázia című írás­ban Trethon Judittal a TIT sci-fi klubjának titkárával beszélget a lap munkatársa és egy érdekes riport arról számol be, hogyan végeznek közös ásatásokat a Fenék­pusztán dolgozó magyar és szovjet régészek. Az autósok nagy táborát érinti az a tájékoztatás, amely a Moszkvics, a Zanoro- zsec és a Lada kocsikhoz használható elektronikus ti- risztoros gyújtÖberendezések hazai beszerzésének lehető­ségeit ismerteti. Moziműsor, rejtvény zárja az augusztusi mellékletét. AD AZ ÉJJELIŐR Csak a saját boltjai ellátá­sára futná a sütőipar erejé­ből? Szó sincs róla. Molnár Bélától, a vállalat igazgatójá­tól kapott tájékoztatás szerint sem sütőkapacitás, sem mun­kaerőhiányuk nincs. Aljnyit és akkor szállítanak, ameny- nyi szükséges a kereskede­lemben, mert rendszeresen képeznek tartalékokat. Azt is elmondta, hogy egy-egy termékük — az újak, de a ré­giek is — néhány hónapig fel­kapott, valóban sláger lesz, s aztán megfeledkeznek róla, nincs igény, nincs megrende­lés. S, akkor már csak a sa­ját boltjaik számára sütik, csökkenő mennyiségben. (Per­sze, ki győz naponta utána menni kenyérnek, péksüte­ménynek?) Árudáinkkal leg­alább annyit elérnek, hogy azokban a nap bármely sza­kában lehet friss árut kapni. A Bethlen Gábor utcai és a Luther-ház mögötti boltjuk­ban még vasárnap is van ke­nyér, ha netán valamelyik háztartás kenyérzavarba ke­rülne, ott az éjjeliőr kiszol­gál. DELIKÄTESZ­FALATOZÓ A jobb ellátás érdekében törekszik a vállalat a város- központban is maga árusíta­ni. Ennek az ötéves tervnek a témája egy reprezentatív bolt, amolyan delikátesz-falatozó kialakítása a Nyírfa Áruház mellett épülő lakóház üzlet­sorában. A tej-, illetve a hús­ipari vállalatok is felkérik az együttműködésre. Ebben a boltban sok ízes falatot, pék­árut, süteményeket sütnek majd helyben, a vásárlók, a vendégek szeme láttára. (kádár) A kállósemjéni határban. (Elek Emil felvétele) Szép termést igér a nagy cserkészi Kossuth Tsz szőlője. A kötözést tagon­ként osztották el, így jut belőle mindenkinek 1—2 sornyi munka. A ké­pen: Kiss András, Magyar Sándor és Kiss Andrásné. (Hammel József fel vétele) KÖZÖS ÉRDEK

Next

/
Thumbnails
Contents