Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

MA Sikeres kísérlet Nem sláger a Favorit Szatmáresekén (2. oldal) (7. oldal) Az ellenőrzés — Világcsúcseső segítés Montrealban _ (3. oldal) x (8. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. július 21. üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. július 21-én Kádár János elvtársnak, a KB első titkárá­nak elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának jelentését a párttagsági könyvek cseréjéről; — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának jelentését a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Végül a Központi Bizottság személyi kérdéseket tárgyalt. Marjai József elvtársat, külügyminisztériumi államtitkárt be­választották a Központi Bizottság tagjai sorába. ü O A Központi Bizottság meghallgatta az időszerű nemzet­közi kérdésekről szóló tájékoztatót, és jóváhagyta az európai kommunista és munkáspártok 1976. június 29—30-i berlini értekezletéről, valamint a küldöttségünk tevékenysé­géről adott jelentést. A Központi Bizottság megállapította: a berlini értekezlet a kommunista és munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseménye volt. Az értekezlet meggyőzően bizonyította, hogy földrészünkön a kommunista mozgalom hatalmas, szervezett politikai erő, tömegbefolyása növekszik. A huszonkilenc test­vérpárt berlini találkozója jól szolgálta a nemzetközi kom­munista mozgalom egységét, összefogását. Az értekezlet marxista—leninista módon értékelte az európai helyzetet, és mozgósító erejű programot adott a bé­kéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harc folytatásához. A közösen kidolgozott és egyhangúlag elfoga­dott dokumentum kollektív, demokratikus előkészítő munka eredménye. Az értékelés azon a történelmi tényen alapul, hogy földrészünkön új helyzet jött létre: rendeződtek a má­sodik világháború befejezésekor nyitva maradt fontos kérdé­sek. realitássá vált az enyhülés, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése. Az európai hely­zet alakulásában mind nagyobb szerepük és súlyuk van a szocialista államoknak, a tőkésországok munkásmozgalmá­nak, demokratikus, békeszerető erőinek. Összeforrott, sikeres harcuknak köszönhető, hogy az európai népek több, mint har­minc éve békében élnek. A berlini értekezleten részt vevő pártok kifejezésre jut­tatták: készek további összehangolt erőfeszítésekre a nem­zetközi enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett éléséért, a béke megszilárdításáért. Ez a politika jól szolgálja a béke védelmét, a társadalmi ha­ladást, a szocializmus ügyét. A kommunista és munkáspártok berlini értekezlete is­mételten s nyomatékosan aláhúzta, hogy az emberiségnek, Európa népeinek egy pusztító világháborúval szemben nincs más választása, mint az enyhülés és a békés egymás mellett élés. Ezt a realitást mind többben felismerik. A további elő­rehaladáshoz nélkülözhetetlen mindazoknak a haladó, rea­lista erőknek közös erőfeszítése, amelyek létrehozták a hel­sinki értekezletet. Ez annál is inkább szükséges, mert az agresszív, hideg- háborús körök igyekeznek gátat emelni az enyhülés térhó­dításának. Céljaik érdekében a nemzetközi légkört mérgező propagandát folytatnak, és felhasználják a politikai, a gaz­dasági nyomás eszközeit is. Ezért szükség van a haladás és a béke híveinek még szélesebb és szilárdabb összefogására, állhatatos harcára az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglaltak következetes megva­lósításáért. A Magyar Népköztársaság a Helsinkiben közösen elfo­gadott tíz alapelv szellemében továbbra is törekszik az álla­mok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudomá­nyos és kulturális együttműködés bővítésére, az információ- csere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésé­re. Ugyanezt várja a tőkésországok kormányaitól is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a többi testvérpárttal együtt vallja, hogy a béke és a haladás Európája csak sok­irányú erőfeszítés eredményeként, az e célokért tenni kész politikai, társadalmi erők közeledésének, kölcsönös megérté­sének és együttműködése akcióinak hatására jöhet létre. En­nek érdekében pártunk konstruktív együttműködésre törek­szik az európai szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamennyi demokratikus, békeszerető erővel. Pártunk a történelmi tapasztalatokból kiindulva azt a nézetet képviseli, hogy az Európa békéjéért vívott harc szo­rosan összefonódik a fasizmus maradványainak felszámolá­sáért, a demokratikus jogok kiszélesítéséért, a társadalmi ha­ladásért folytatott küzdelemmel. Határozottan elutasítjuk az antikommunizmust, a szovjetelleneSséget, elítélünk minden olyan törekvést, amely az enyhülés, a népek közötti jobb megértés ellen irányul. A Központi Bizottság megállapítja: az európai kommu­nista és munkáspártok értekezletén elfogadott dokumentum a közös felelősség, az alkotó szellemű egység megnyilvánulá­sa. Pártunk következetesen vallja, hogy a mai körülmények között, amikor a kommunista pártok a marxizmus—leniniz- mus általános érvényű tanításait hazájuk konkrét társadal­mi viszonyainak, nemzeti sajátosságainak, hagyományainak figyelembe vételével alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikájukat önállóan határozzák meg, különös jelentőségű forradalmi elméletünk tisztaságának megőrzése, egymás ta­pasztalatainak hasznosítása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A Központi Bizottság üdvözli a kom­munista pártok elhatározottságát, hogy közös harcuk és te­vékenységük sikere érdekében fejlesztik internacionalista együttműködésüket és szolidaritásukat. A Központi Bizottság megállapította, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletén elfogadott dokumentumban meghatározott célok és feladatok összhang­ban vannak pártunk politikájával, megfelelnek népünk érde­keinek, segítik a nemzetközi munkásosztály, a társadalmi haladás erőinek harcát. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép a maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy ezeket a célokat elérjük. O A szocializmus nemzetközi vonzóerejét tovább növelik mindazok az eredmények, amelyeket a szocialista kö­zösség országai az új társadalom építésében elérnek. Ezt tá­masztotta alá a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés szemléletes tényeivel a Német Szocialista Egységpártnak és a Mongol Népi Forradalmi Pártnak a Központi Bizottságunk legutóbbi ülése óta megtartott kongresszusa is. O A Központi Bizottság üdvözli a két vietnami ország­részek egyesítését, a testvéri Vietnami Szotialista Köz­társaság megalakulását. Az egységes Vietnam annak az áll­hatatos, önfeláldozó harcnak a gyümölcse, amelyet a hős vi­etnami nép marxista—leninista pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri támogatásával, a világ haladó erőinek szolidaritásával évtizedeken át vívott az idegen hódí­tók, az imperialista agresszorok és kiszolgálóik ellen. A vi­etnami nép a jövőben is számíthat a magyar nép szolidari­tására, támogatására az ország újjáépítéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott munkájában. O A Központi Bizottság síkraszáll a nemzetközi konflik­tusok veszélyével fenyegető háborús tűzfészkek felszá­molásáért. Kifejezi népünk aggodalmát a súlyosbodó közel- keleti válság miatt. Az igazságos rendezést továbbra is akadá­lyozza Izrael és a mögötte álló imperialista körök agresszív politikája. A közel-keleti helyzetet tovább bonyolítja a libanoni pol­gárháború. A Központi Bizottság meggyőződése: a haladás valamennyi arab hívének érdeke, hogy véget vessenek a vér­ontásnak. Szükségesnek tartja, és ennek megfelelően kitartó­an szorgalmazza a mielőbbi politikai rendezést, szolidáris a libanoni baloldali hazafias erőkkel, a palisztinai arab néppel. © A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a munkát, amelyet ez év júliusában a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXX. ülésszakán végeztek Berlinben. A tag­országok képviselői áttekintették a szocialista gazdasági in­tegráció öt esztendővel ezelőtt elfogadott komplex program­jának eddigi végrehajtását és megállapították, hogy az integ­ráció kibontakoztatásában, fejlesztésében jelentős eredmé­nyek születtek. A KGST-ben megvalósuló együttműködés szilárd alap a szocialista közösség országainak biztonságos népgazdasági tervezéséhez, kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi előreha­ladásához és közös vonásaik erősítéséhez. Országaink a komp­lex program révén, egymást internacionalista módon támo­gatva és segítve, dinamikus gazdasági fejlődést értek el, fo­kozták állampolgáraik létbiztonságát, emelték népeik jólétét. A Központi Bizottság — a XXX. ülésszak állásfoglalásá­val egyezően — megállapítja, hogy tovább javultak a felté­telek az országaink közötti gyümölcsöző együttműködés el­mélyítésére és tökéletesítésére. Ez a közös igény fejeződik ki abban az öt célprogramról hozott határozatban, amely job­ban összehangolja a fűtőanyag- és energetikai, valamint a nyersanyagipar, a gépek, az alapvető élelmiszerek és közszük­ségleti cikkek termelését és kölcsönös szállítását, továbbá a közlekedési kapcsolatok fejlesztését. A célprogramok kimunkálásával és megvalósításával a tagországok újabb jelentős lépést tesznek előre erőforrásaik, természeti kincseik közös erővel történő hatékonyabb kihasz­nálásában, az egymás közötti korszerű munkamegosztás ki­alakításában, a gyors ütemű tudományos-műszaki haladásban. A KGST XXX. ülésszaka megállapította, hogy a tagor­szágok együttműködése és gazdasági erejük gyarapodása egy­ben fontos tényezője az enyhülésnek, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének. A KGST-országok hívei a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésé­nek a világ valamennyi országával, függetlenül azok társa­dalmi rendjétől. A diszkriminációtól mentes, kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésére tö­rekszünk a tőkésországokkal is. Erősítjük együttműködésün­ket a fejlődő országokkal, támogatjuk gazdasági és politikai függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányuló jo­gos törekvésüket. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párttagsági könyvek cseréjének munkálatai a határozatnak megfelelően folynak. A pártszervezetek és’ a kommunisták a párt belső életének e fontos eseményét sikeresen kötötték össze az épí­tőmunka soron lévő feladatainak megoldásával. A tagkönyvcsere alkalmából a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések befejeződtek. A párt jelenlegi tevé­kenysége és további fejlődése szempontjából is fontos, hogy ezek a beszédek kritikus, önkritikus szellemű, őszinte eszme­cserék voltak a párt politikájáról és annak végrehajtásáról, a párttagok munkájáról, a további feladatokról. A párttagság ez alkalommal is bizonyította ,a politikai érettségét, kifejezte egyetértését a párt politikájával, és számos javaslatot tett . a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében. Az alapszervezetek többségében már taggyűlésen összegezték a beszélgetések eredményeit, értékelték a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítését. A Központi Bizottság nagyra értékeli azokat az észrevé­teleket, javaslatokat, amelyeket a párttagok a határozatok végrehajtásának, a munka színvonalának megjavítása érde­kében tettek. A Központi Bizottság kötelezi a pártszerveket és -szervezeteket, hogy e tapasztalatokat a munkában haszno­sítsák. Felhívja az irányító pártszervek és az alapszervezetek vezetőségeinek figyelmét, hogy továbbra is következetesen te­vékenykedjenek az 1975. évi októberi határozatban foglalt célok megvalósításán. A Központi Bizottság a tagkönyvcsere befejezése után a tanulságokat összegezi és hasznosítja. Megvan győződve ar­ról, hogy a párttagsági könyvek cseréje tovább erősíti a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, fejleszti a párt tö­megkapcsolatait és elősegíti a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását, a fejlett szocialista társadalom építését. A Központi Bizottság áttekintette a mezőgazdasági ter­melés és a közellátás időszerű kérdéseit. O Elismeréssel állapította meg, hogy a mezőgazdaság dolgo­zói az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek idejé­ben hajtották végre eddigi feladataikat. Az egyes növényfé­leségek vetésterülete általában megfelel a népgazdasági terv előirányzatainak. A nagyüzemekben, a háztáji és kisegítő gazdaságokban nőtt a termelési kedv. örvendetes, hogy az átmeneti visszaesés után gyarapodik az állatállomány, foko­zódik a hús- és tejtermelés. A mezőgazdasági üzemek, az ellátó és a felvásárló szer­vezetek körültekintően készültek fel az aratásra, a termény­betakarításra és más időszerű teendőkre. A sikeres betakarí­tás személyi és tárgyi feltételei adottak, az aratás szervezet­ten és lendületesen folyik. A kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére gabonafélékből viszonylag jó termés várható, az or­szág kenyere biztosítva van. Az Európa nagy részét és hazánkat is sújtó aszály hátrá­nyosan befolyásolja a kapásnövények, a zöldség és a takar­mányok terméskilátásait. Ez nehéz feladatok elé állítja a me­zőgazdaság dolgozóit. A várható terméskiesés csökkentésére az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben tehetik a legtöbbet, de a nehézségek leküzdéséhez széles körű társadal­mi összefogás is szükséges. A Központi Bizottság megelége­déssel állapítja meg, hogy az időjárás okozta gondok ellen- súlyozására a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói — a párt-, állami, társadalmi szervek támogatásával — számos, a helyzetnek megfelelő intézkedést hoztak és valósítottak meg. (Folytatás a 4. oldalon) XXXIII. évfolyam, 172. szám ARA: 80 FILLER 1976. július 22., csütörtök m

Next

/
Thumbnails
Contents