Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
2 KELET-fyí AG Y ARORSZÄG 1976. július 18. KÉSZÜL A KÖZMÜTÉRKÉP A föld alatti Hyíregyháza Megszűnt a vízellátás egy időre a nyíregyházi tejporgyárban július 24-én — eltörték a vízvezetéket a szomszédban földmunkát végző dolgozók. Az Orosi úton történt csőtörés nem az első, már többször megesett, hogy kábeleket, vízvezetéket, csatornát harapott át a gép, metszett el az ásó. Nyíregyháza persze nem áll egyedül — gondoljunk csak arra, hogy a múltkor Székesfehérváron egy gázfővezetéket törtek el az építők... Ez természetesen nem mentség — csupán arra utal, hogy az egész országban megoldatlan probléma a közművek megfelelő feltárása, feltérképezése. Az Éoítési és Városfejlesztési Minisztériumban elhatározták, hogy az elkövetkező évek során elkészítik az egész ország egységes közműtérképét — annak birtokában már nem szabad előfordulnia hasonló eseteknek. Kísérletképpen elkészítették néhány magyar város (Veszprém, Szombathely, Balassagyarmat) közműveinek .részjeje^ térképét, s az ' df?'*'' szerzett- - tapasztalatok - alapján a Budapesti Geodé- , ziai és Térképészeti Vállalat -más helyeken is-munkához látott. Nyíregyháza város tanácsától is megrendelést kaptak, hogy készítsék el a megyeszékhely közműtérképét. A Hímes kész Tavaly áprilisban láttak munkához a geodéziai vállalat dolgozói — azóta elkészültek a város északnyugati sarkával (a Hímessel), és már a városi tanács műszaki osztályán van a városközponttól keletre levő területek részének térképp ,tSi (a- J?#39j?yAoí4V. ffózs.a György utca, Debreceni út és a Baktalórántháza felé menő vasútvonal által határolt terület). Jelenleg az ettől nyugatra fekvő városrész köz műveit kutatják és rajzolják (a Rákóczi utcától délre lévő, a Derkovits utcáig terjedő területet). A „kutatják” kifejezés nem véletlenül bukkant.fel: sokszor valóságos nyomozói munkát igényel annak felderítése, hogy hol, milyen ve - *iíétékek húzódnak a föld alatt. Igaz ugyan, hogy felhasználják á „közműtulájdo- nosok” (a posta, a TITÁSZ, a TIGÁZ, a SZAVICSAV stb.) térképeit és adatait, de ezek bizony nem minden esetben tökéletesek. Másrészt pedig nekik mindenről meg kell győződniük, tehát nem rajzolhatják át saját térképükre azokat az adatokat. Ezekkel nincs túl nehéz dolguk, inkább a láthatatlan vezetékek okoznak gondot. Egy különleges műszerrel, a „Telmes” típusú vezetékkeresővel pásztázzák végig a járdákat, úttesteket, ez a műszer jelzi a fém vezetékeket a föld alatt. Más a teendő például az eternitből készült vízvezetékeknél — ezek beméréséhez a „geofon” nevű kiegészítő készüléket használják, amely nem más egy szuperérzékeny mikrofonnál. A cső egy szakaszán kopogtatnak, s azt jóval odébb érzékeli a műszer, így nyomon tudják követni a csövet. A bemérés ezzel kö rülbelül harminc centiméteres hibahatáron belül pontos lehet. Különösen nehéz dolguk van a térképkészítőknek a kereszteződésekben, ahol több vezeték fut különböző irányokba. Itt sokszor hosz- szabb időt is el kell tölteniük, hogy hibátlanul rajzolhassák be a víz-, gáz- vagy villanyvezetékek útját. Jobb együttműködést! Á „Telmes" jelez Persze nemcsak a föld alatt fekvő' közműveket, hanem a föld felett álló műtárgyakat is jelölniük kell a térkép készítőinek — minden villanyoszlop, kút, lefolyóakna, utcai lámpa szerepel az; egységes közműtérképen. Növekedett a sajt-, a túrófogyasztás Több tejet iszunk! Eredményesnek bizonyult az a sok-sok intézkedés, amely az ország tejtermelése fokozásának érdekében született — ezt igazolja a Tejipari Tröszt legutóbbi gyorsmérlege. Bár az erőteljesebb javulás körülbelül két év múlva várható, a felvásárolt tej mennyiségét jelző grafikon máris felfelé tart. A múlt év első felében 696 millió litert, az idén pedig 714 millió liter tejet szállítottak a feldolgozó üzemekbe, s ez 2,7 százalékos növekedésnek felel mteg. Az ország tizenöt tejipari vállalata felkészülten várja a több tejet. Nagyobb fennakadások nélkül folyik a felvásárlás; mindennap óriási gépezetet tartanak működésben. A tejüzemekhez közelebb eső településekről hétszáz tartállyal ellátott teherkocsi szállítja a fehér italt, a távolabbi vidékekről vagorjok viszik a tejet. Az a cél, hogy az ivótejből és a napi termékekből — például tejszínből, tejfölből és túróból — az egyes körzetek önellátóak legyenek. Az ellátásból egyre inkább kiveszik a részüket a termelőszövetkezeti tejüzemek is1, amelyek évente 70 millió liter tejet dolgoznak fel. A terv szerint 1980-ra ez a mennyiség 170 millió literre nő, ehhez természetesen a tsz-tejüzemek számát is gyarapítani kell a jelenlegi huszonnégyről. Az állami tejipari vállalatok többféleképpen segítik ezeket az üzemeket: szakembereket adnak és rendszeresen ellenőrzik a feldolgozást. Az ország tejtermelése tavaly elérte az egymiUiárd-ki- lencszázmillió litert. ebjoől majdnem másfél milliárd liter került a tejipari vállalatokhoz és a tsz-tejüzemekhez. Sokféle tejből áll össze ez a mennyiség, s néha bizony A város teljes közműtár- képének elkészültét a jövő év végére tervezték — ám valószínűleg ki kell tolni a határidőt. Több a vezeték ugyanis, mint az előzetes felmérések alapján képzelték. Ez a felmérés a közműtulajdonosok nyilvántartásai alapján készült, s mint kiderült, azok meglehetősen pontatlanok. A „házitérképek” hibái sokszor bajt okoztak, hiszen az építők helytelen adatokat kaptak, nem ott volt a vezeték, ahol várták -—. így eshetett meg, jiogy belevágtak! Ez érthető is — de mire véljük azt, hogy a bevezetőben említett vízvezeték-átvágás olyan területen történt, amelynek részletes és pontos közműtérképe a városi tanács műszaki osztályán már fél éve megtekinthető ? ... Ez nyilvánvaló felületességre utal, akárcsak az a probléma, amit a térképet készítők említettek. Annak idején, amikor egyeztették elkövetkező munkájukat a közművek tulajdonosaival, azok ígéretet tettek: minden új vezeték lefektetéséről értesítik a geodéziai vállalatot, hogy annak munkatársai még a betemetés előtt pontosan berajzolhassák az új vezeték helyét térképükre, így sok fölösleges munkát lehetne megtakarítani, és a kész térkép is friss adatokat közölhetne. Az eltelt egy év alatt egyetlen ilyen bejelentést sem kaptak! gondot jelent a szakembereknek a megszokott minőséget előállítani. Az üzletekben leggyakrabban vásárolható tej zsírtartalma 2,8 százalékos, a csecsemőtejé 3 százalékos, a minőségi tejé pedig 3,6 százalékos. Dr. Vinnay Géza, a Tejipari Tröszt piackutató osztályának vezetője elmondta, hogy a tej és tejtermékek népszerűségének emelkedését a választék folyamatos bővítésének is tulajdonítják. Nemcsak a tej felvásárlás, hanem a tejfogyasztás gyorsmérlege is kellemes meglepetést szerzett. Az év első hónapjaiban 6,6 százalékkal több tej, 12 százalékkal több sajt és 17,1 Százalékkal több túró fogyott el az országban, mint a múlt évben! Tarnavölgyi György Újdonságok a Vöröskeresztnél Címkereső szolgálat — Elsősegélynyújtó tanfolyam autósoknak — Huszonötezer szabolcsi véradó Segíti a bajba jutottakat, szervezi a tisztasági mozgalmat, a véradást, tanfolyamokat az elsősegélynyújtásra, propagálja az egészséges életre nevelést, részt vesz a környezetvédelemben különleges címkereső szolgálatával hozzájárul az évtizedek során szétszakadt családi, rokoni, baráti kapcsolatok megtalálásához... Mindez csak egy része a Vöröskereszt hagyományos és újszerű tevékenységének. Hagyományos a bajba jutottak segélyezése, amelyre tömeges méretekben itthon ' utoljára az 1970-es árvízi katasztrófát követően volt nagy szükség. A Vöröskereszt szabolcsi szervezete az országos központ munkáját segítve kiveszi részét a katasztrófa súly- totta országok megsegítéséből. Az ország lakossága több mint 20 millió forint értékben vásárolt nemzetközi segélyezést szolgáló vöröskeresztes bélyegeket; a szabolcsiak 1,2 millió forinttal járultak hozzá a természeti katasztrófák okozta sebek gyógyításához. A külcsín nem minden A hétköznapok során a látványosság nélküli, sokszor csak lassan eredményeket hozó munka jellemzi a szabolcsi vöröskeresztes szervezetek életét. Egyik fő dolguk a tisztasági mozgalom szervezése, amelyben együtt működnek a helyi népfrontbizottságokkal. A cél nem az, hogy minél több tábla kerüljön a házak, kerítések falára és csupán a külcsín alapján ítéljék oda a „Tiszta udvar, rendes ház” címet. A mérce a valóságos tisztaság az udvar, a szűkebb környezet, a kutak, szemétdombok, wc-k rendje és helye. Ebben mé sok a vita, hisz különösen a községekben ma még nincs minden rendben az egészség- védelem körül. Véradók készenlétben A másik fő dolga a Vörös- keresztnek a véradás szervezése. Egy év alatt a megyében mintegy 25 ezer embert mozgatnak meg az önkéntes ingyenes véradások alkalmával. 16 évestől 60 évesig terjed a véradók életkori megoszlása, akik évenkénti 5,5 ezer liter életet mentő vérrel teljesen ellátják a megyei kórházak igényeit. A véradók között mind több a fizikai munkás, s mind több az olyan állandó „tartalék” akikre a legsürgősebb esetekben bármelyik pillanatban számítani lehet, azonnal készek a véradásra, ha a helyzet úgy kívánja. Bűntény a vonaton Battyányi Ferenc ötvennégy- éves mozdonyvezető a nehéz szolgálat után egy márciusi estén hazafelé utazott a Nyíregyháza és Záhony között közlekedő személyvonaton. Egy tizenkilenc éves garázda fiatalember — minden indok nélkül — úgy megverte őt, hogy azóta is orvosi kezelésre szorul. Ennyi a szűkszavú, de sokat mondó hír. Tegyük még hozzá hogy a garázda fiút példásan megbüntették, de a társaságban utazó gitáros fiúk szabadok — őket csak erkölcsileg lehet elítélni. A bűncselekmény estéjén a mozdonyvezető felszállt egy fülkébe, táskáját egy csomagtartóra tette, de nyomban ez után átment a szomszéd fülkébe, ahol meglátta régi ismerősét. Rövid ideig beszélgettek, aztán visszament, de táskáját nem találta a csomagtartón. Arra gondolt, hogy rossz helyen keresi, ezért tovább ment a következő fülkébe. Onnan üres kézzel visszajött, de örömmel látta, hogy táskája ismét a helyére került. Hóna alá tette a táskát, hogy átmegy egy másik kocsiba. Távozása előtt kevés szemrehányással még rászólt az ott gitározó, hosszú hajú fiúkra: „Miért dugtátok el a táskámat”? Ennyi volt a jogos számonkérés, sem több-, sem kevesebb. Ezzel a mozdony- vezető tovább is ment. A fiúk fel- heccelték (nem felbújtották) Sze- rényi Árpádot: „Ezt biztosan neked mondta”. A fiúk röhögtek, Szerényi a mozdonyvezető után szaladt és minden szó nélkül ököllel le* ütötte. A padra zuhanó és eszméletét vesztő férfi — a szemtanúk szerint — még vagy húsz durva ökölcsapást kapott. A magából teljesen kikelt fiatalember többször meg is rúgta áldozatát. Az utasokat ebben az esetben nem lehet közömbösséggel vádolni, Szerényi talán azért is üthetett húszat, mert a fülkében csak idős emberek és nők utaztak. Az egyik idős ember a kalauzért rohant, aki hamar a helyszínre érkezett és segítségével a megvadult fiút előállították a kis- várdai rendőrkapitányságra. A vasutasok mentőt hívtak, de a gyors orvosi beavatkozás ellenére a mozdonyvezető még mindig nem gyógyult meg. Agyráz kódás, járomcsonttörés és többsúlyos zúzódást szenvedett. A 19 éves támadó erős testalkatú, pátrohai lakos és letartóztató sa előtt a megyei távközlési üzemben volt hálózatszerelő. A tárgya láson így védekezett: „Dühbe gurultam, mert legnagyobb sértés nek tartom, ha lopással gyanúsítanak”. Később beismerte, hogy senki sem gyanúsította őt lopással. Ügyét a Kisvárdai Járásbíróság dr. Vathy Ákos tanácsa tárgyalta. Az ítélet meghozatalánál figyelembe vették, hogy még nem volt büntetve, de súlyosbító körülményként értékelték, hogy durva módon Verekedett és az utasok körében felháborodást keltett. Súlyos testi sértésért és garáz daságért az elvetemült fiatalembert egy év és négy hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság. A mellékbüntetés szerint két évre a közügyek gyakorlásáról is le kell mondania. Fellebbezés után a megyei bíróság az ítéletet helyben hagyta, amely így jogerőre emelkedett. (nábrádi) Hagyományos feladatai közé tartozik a Vöröskeresztnek az elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezése, amelyek életet menthetnek. Az iparosodó Szabolcs-Szatmár megyébep egy év alatt 237 tanfolyamon csaknem hatezren sajátították el az elsősegélynyújtáshoz szükséges legfontosabb tennivalókat. A gépkocsiállomány növekedésével azonban mind sürgetőbbé válik a hivatásos és „úrvezetők” elsősegélynyújtási ismereteinek bővítése, amelyet a Vöröskereszt megyei szervezetei igyekszik elősegíteni. Az autósok érdekében Eddig főként a buszvezetők, tehergépkocsi-vezetők — és közlekedési rendőrök részére szerveztek ilyen tanfolyamokat, de tárgyalások kezdődtek az autóklub megyei Vezetőivel is, a nem hivatásos gépkocsivezetők számára szervezendő tanfolyamokról. A Vöröskereszt megfelelő oktató-szemíéltető anyaggal, filmmel rendelkezik ehhez, várják az igények jelentkezését. így is csökkenthető a balesetek halálos áldozatainak száma; olykor az elemi segélynyújtási ismeretek életet menthetnének... Az egészséges életre, tisztaságra nevelést jól szolgálják a szervezet által irányított iskolai vöröskeresztes csoportok. A megyében 90 kis egészségőr csoportban és 314 ifjú vöröskeresztes csoportban több, mint tízezer általános, középiskolás és szakmunkásképző intézeti fiatal vesz részt, akik számára a nyári időszakban tanfolyamokat is tartanak. Talán a vöröskeresztes tevékenység legérdekesebb „szolgáltatása” a címkeresés. Evenként 8—10 esetben fordulnak a megyei szervezethez, illetve ennyi esetben jutnak el az országos szervek megkeresései a megyébe, hogy az egész világra kiterjedő keresőszolgálat segítségével ismét egymásra találjanak a háború, a koncentrációs táborok, családi tragédiák következtében széteső családok. Még mindig vannak akik a háború során elveszített hozzátartozókat keresik. Ha nem jön levél A Vöröskereszt segít abban is. ha a meggondolatlanságból Nyugaton maradó magyar turista tettét megbánva, haza akar jönni, de nincs rá pénze. Legutóbb egy buji fiatalember hazajövetelét segítette a Vöröskereszt, aki egy turistaút során maradt kint, s fillér, barátok, ismerősök nélkül egyetlen segítője a Vöröskereszt volt. Az itthoni hozzátartozók gyakran fordulnak a szervezethez, ha évek óta nem jön levél a távoli országból. És a Vörös- kereszt a földgolyót átfogó testvérszervezetek segítségével igyekszik választ adni az aggódóknak: él-e, hal-e a végtelen utakat járó, vagy egyszerűeh nem áll rá a keze az írásra... P. G. Lehetne olcsóbb! A konzervgyár segfiénty Mióta létezik a Nyíregyházi Konzervgyár, gyakran vélekedik úgy a közvélemény egy része: a konzervgyár az oka az áruhiánynak, ők vásárolják fel a lakosság ellátását szolgáló zöldséget, gyümölcsöt. Bármennyire szokatlanul hangzik azonban, ennek pontosan az ellenkezője az igaz, azaz lehetne igaz. A Nyíregyházi Konzervgyár nemhogy gátolná a bolti zöldség-gyümölcs ellátást, hanem segíteni akarja, bár inem ez a szerepköre. Vannak időszakok, amikor a konzervgyár jelentős meny- nyiségű és a minőségi követelményeknek megfelelő zöldséget, gyümölcsöt tudna átadni eladásra a kereskedelemnek, így van ez például a paradicsomszezon elején, amikor a kezdeti néhány vagonos tétellel még nem lehet megkezdeni a folyamatos termelést, s ezt a mennyiséget szívesen és meglehetősen olcsón átadnák a közvetlen fogyasztás számára. A konzervgyári vezetők több ízben felajánlották már a kínálkozó tartalékot a kereskedelemnek, de a válasz elzárkózás volt. Miért? A szerződéses alapon felvásárolt zöldséget a konzervgyár nyereség nélkül továbbadná. A kereskedelem azonban nem tudna mit kezdeni az olcsón „kapott” áruval, a jelenlegi árakon tudná „közvetíteni” a fogyasztókhoz, ami viszont több száz százalékos indokolatlan haszonhoz juttatná őket. Ez nem járható út, ilyen feltételek mellett a konzervgyár nem hajlandó átadni a nélkülözhető zöldségszállítmányokat. Nem hibáztatjuk a kereskedelmi szerveket sem, mert bizonyos fokig az adott árviszonyok megkötik az ő kezüket is. Lehetne azonban megoldást találni, esetleg a meg nem érdemelt nyereség befizetését az államkasszába, s így nem maradna távol a pultoktól a konzervgyári felesleg, s nem kellene üres, félig üres szatyorral távozni a boltból a háziasz- szonynak... Kínálkozik egy másik lehetőség is a konzervgyár által felajánlott segítség kamatoztatására: mi történne, ha az üzemi konyháknak adná át a konzervgyári szállítmányokat. Ezzel közvetve segíthetnénk a fogyasztói ellátást, mert ezek a szervek kevesebb mennyiségű zöldség-gyümölcsöt „vennének” el a közvetlen lakossági árukészletből. A hiányos ellátásnak, amint a konzervgyári példa is jelzi, együttműködési, terítési, rugalmassági okai is vannak. Mindent azonban természetesen nem lehet megoldani a konzervgyári tartalékok „bevetésével”. Nélkülözhetetlen a szerződéses fegyelem megszilárdítása. Nem ölt nagy méreteket, de még tart a szerződéses „háború” a felvásárló szervek és a mezőgazdasági termelőüzemek között. Egyes tsz-ek rendsze- résén nem teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, a nagyobb haszon miatt más megyékben és a fővárosban igyekeznek értékesíteni a szabolcsi asztalokra szerződött zöldséget, gyümölcsöt. A szigorúbb kötbérezés javíthatna ezen, de a fő dolog a szemlélet változtatása. A megbízható partneri kapcsolat ugyanis nemcsak a felvásárló — a fogyasztó, hanem a tsz érdeke is. A zöldség annyira politikai kérdés lett, hogy a nyíregyházi városi párt-végrehajtóbizottság is napirendjére tűzi a közeljövőben. Remény van rá, hogy minden érintett és felelős szerv, szakember munkájának eredményeként sikerül javítani az ellátást, egyezségre jutni a konzervgyári „tartalék” hasznosításában is, amely nem kis mértékben segítené a megyeszékhely ellátását. Páll Géza
