Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. június 24-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel várhatóan a pénzügy- miniszter jelentése a Magyar Népköztársaság 1975. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról; az élelmiszerekről szóló tör­vény javaslata; valamint a munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmun­kásképzésről szóló 1969. évi VI. sz. törvény végrehajtásáról. Lázár György Franciaországba utazik Lázár György, a Ma- elnök meghívására vasár- gyar Népköztársaság Mi- nap hivatalos látogatás- nisztertanácsának elnöke ra Franciaországba uta- Jacques Chirac miniszter- zik. Elutazott hazánkból az Száz éve megyeszékhely Nyíregyháza Befejeződött a szocialista brigádok vetélkedője Befejezte munkáját a KGST anyagi-műszaki együttműködési bizottságának ülésszaka Tavaly nyáron második alkalommal hirdették meg „Igaz ez a szép” címmel a szocialista brigádok kul­turális vetélkedősoroza­tát. Több, mint egy éves versengés után — 240 nyíregyházi, kisvárdai, nyírbátori, záhonyi és ti- szavasvári brigád részvé­telével — jutott el a sorozat a június 12-i megyei dön­tőhöz. A befejező esemény színhelye a sóstói kultúr- park kiállítási csarnoka volt,- ahol az érdeklődő közönség részvétele mel­lett öt csapat — a hato­dik, kisvárdai brigád nem érkezett meg — mérte ösz- sze tudását. A versenyzők több fordu­lóban adtak számot kül- és belpolitikai jártasságukról. Honismereti és helytörténeti kérdésekre válaszoltak, kép­zeletbeli megy ej áró kirán­dulásokat vezettek, zenemű­veket és színpadi műveket elemeztek. A több, mint háromórás verseny befejeztével a döntő zsűrijének elnöke, Tóth Géza, az SZMT titkára értékelte a brigádok felkészültségét, a vetélkedőnek a brigádok mű­velődésében betöltött szere­pét, majd átadta a díjazottak jutalmait és az okleveleket. Első helyet ért el a Nyíregy­házi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet Mező Imre szocialis­ta brigádja, második lett a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat 26. szocialista brigádja. A harmadik helyet a Volán 5- ös számú Vállalat Jusztícia szocialista brigádja nyerte el. A 6—10 ezer forint közötti pénzjutalmakon felül a vál­lalatok képviselői a munka­hely ajándékait is átadták, ezek közül a sütőipari válla­lat „ajándéka” a legérdeke­sebb: a verseny hét résztve­vője 6—6 nap jutalomszabad­ságot kapott. Véget ért a KGST anyagi­műszaki ellátási együttmű­ködési bizottságának 4. ülés­szaka, amely június 10—12. között tanácskozott a magyar fővárosban. Az ülésszakon részt vett Bulgária, Csehszlo­vákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, és a Szovjet­unió küldöttsége, jelen vol­tak a KGST-titkárság képvi­selői. A tanácskozás központi té­májaként a racionális anyag­felhasználást elősegítő intéz­kedésekről, valamint a feles­leges és elfekvő készletek cseréjének további fokozásá­ról tárgyaltak. Ezen belül megvitatták a KGST végre­hajtó bizottságának határo­zataiból adódó feladatokat, amelyek végrehajtásával a bizottság fokozottan bekap­csolódik a tagországok távla­ti együttműködési program­jainak előkészítésébe. A bizottság jóváhagyta az el­látó és értékesítő szervezetek munkatermelékenysége mé­rési módszertanával össze­függő ajánlásokat. Kidolgoz­ták a konténerekben szállí­tásra ajánlott termékek lis­táját, ezzel is segítve a szál­lítás és rakodás korszerűsíté­sét, hatékonyságának javítá­sát. Több más, az anyagi-mű­szaki ellátás javítását szol­gáló kérdést is megtárgyal­tak, és az integráció további kibontakoztatását segítő ha­tározatokat hoztak. A bizottság ülése a barát­ság, és a teljes kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Oktatás és tudásvágy K özhelyeink között is előkelő hely illeti meg a kitételt: a műszaki-technikai forra­dalom korában élünk. Az állítás igaz, a műszaki tu­dományokban járatlan ember is érzékeli a ro­hamos fejlődést, s nem­csak a világraszóló új­donságokban, hanem pél­dának okáért a hazai mű­szaki-technológiai színvo­nal alakulásában. E fejlődés sokféle kö­vetkezménnyel jár. Talán a legfontosabbról tanácskoz­tak az országgyűlés ipari és kulturális bizottságának legutóbbi együttes ülésén, nevezetesen: a műszaki szakemberképzés feltéte­leiről, a várható igények­ről szóltak. A tanácskozás legfőbb tanulsága: a szak­emberképzésnek össz­hangban kell lennie a mindenkori igényekkel. Nem lehet jó az a képzési rendszer, amely elszakad az ipar, avagy a mezőgaz­daság tényleges állapotá­tól. Szellemi és anyagi erőink pazarlása, ha hi­ányzik a harmónia, ha nincsen elegendő szakem­ber ott, ahol igénylik, s többlet található másutt. Hogyan egyeztethető ez a társadalmi szükséglet az egyéni ambíciókkal? Mi­ként bővülhet a közép- és felsőfokú oktatás a kívá­natos mértékben? A tervek, elképzelések valóra váltásához szükség van állami intézkedések­re. Az Oktatási Miniszté­rium 1977 végére elkészíti a műszaki felsőoktatási intézmények távlati fej­lesztésének 'programját. Még ebben az ötéves terv­ben kidolgozzák a műsza­ki főiskolák képzésének korszerűsítését, s minda­zokat az esti-levelező ok­tatási formákat, amelyek a műszaki pályán dolgo­zók továbbtanulását teszik lehetővé. A tanácskozás egyik legfőbb tanúsága volt ugyanis, hogy az állami, központi intézkedések ön­magukban aligha elégsé­gesek. El kell fogadtatni a közvéleménnyel, a műsza­ki pályán dolgozókkal, hogy a legjobb isko­la ismeretanyaga is elévül előbb-utóbb hogy rendszeres tovább­képzés nélkül senki sem tudja ellátni tíz-húsz év múlva munkakörét. Azaz: senki se elégedjék meg a diplomájával, az érettségi­jével, a műszaki területen különösen gyors a fejlő­dés, nap-nap után újabb ismeretanyaggal gyara­podnak az egyes szakterü­letek. A népgazdaság szak­emberigényének ki­elégítéséhez nem elegendő az oktatási in­tézmények színvonalának pövelése; szükséges hozzá az e pályákon tevékeny­kedő szakemberek igé­nyessége, más szóval tu­dásvágya is. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. évfolyam, 139. szám ARA: 1,— FORINT 1976. június 13., vasárnap Állandó várostörténeti kiállítást nyitott meg szombaton délben a nyíregyházi Jósa András Múzeumban dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. A kiállítás anyaga a centenáriumát ünneplő város megyeszékhellyé válását, a felszabadulást és az azt követő 30 év eseményeit mutatják. (Elek Emil felvétele) „IGAZ EZ A SZÉP" Egymilliárdos az idei mezőgazdasági fejlesztés megyénkben Több exportnövelő hitelt vehettek volna igénybe a termelőszövetkezetek Az V. ötéves terv első évé­ben megyénkben a termelő- szövetkezetek 833 millió fo­rint fejlesztést terveznek, ez folyó áron 9,3 százalékkal több, mint a múlt évi beru­házás. Az állami gazdaságok 194 milliós idei beruházása 22 százalékkal múlja felül az előző évit. A két szektor fej­lesztésre 1 milliárd 27 millió forintot költ. Az idei beruházásokból a termelőszövetkezetek 128 millió forintot olyan áruter­melésre fordítanak, amely konvertálható, más szóval eb­ből az összegből minden pi­acra exportálható terméket előállító beruházást végeznek. Ilyen célú gépvásárlásra 46 millió forintot költenek, eh­hez 27 millió exporttermelést támogató hitelt vesznek igénybe. Építkezést 82 millió forintos értékben végeznek, ehhez huszonkilenomilliő forint hitelt igényel­nek. Jelentős építkezést végez a nyírcsaholyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ahol egy 540 férőhelyes hízó- és növendékmarha-istállót létesítenek. A fábiánházi Kossuth és a csengerújfalui Béke termelőszövetkezetek szemestermény-szárítót épí­tenek. A nyírtassi Dózsa Ter­melőszövetkezet a meglévő 200 vagon kapacitású kon­zervüzemét 500 vagon telje­sítőképességűre növeli, ex­porthitel segítségével. Anya­juhok részére 13 termelőszö­vetkezet 5920 férőhelybőví­tést végez. Jövő évi építésre mintegy 8500 férőhelyre van igény. Az idén öt termelőszövetke­zet a szakosított sertéshizlal­dájában ISV-rendszerű kor­szerűsítést végez 13 millió fo­rint exporthitellel. Ezekben a termelőszövetkezetekben ed­dig a névleges kapacitást mintegy 70 százalékban hasz­nálták ki. A rekonstrukció után a kihasználtság 30—35 százalékkal növelhető. Az el­hullás egyharmadára csök­kenthető, tartani lehet a ter­vezett hízlalási forgót és mindezek azt eredményezek, hogy az önköltség kilogram­monként 2 forinttal csök­kenthető. Az állami gazdaságok az említett 194 millió forintos beruházásból konvertálható exportcélú beruházást 36 millió forintban végeznek. Ebből a Nyírmadai Állami Gazdaság nyugati almaosztá- lyozó-vásárlásra 4 millió fo­rintot fordít, ehhez 3 millió forint hitelt vesz igénybe. Ex­portcélt szolgáló építkezés­re az állami gazdaságok 32 milliót költenek, ehhez 17 millió forint hitelt vesznek igénybe. A Mátészalkai Álla­mi Tangazdaság 300 vagonos hűtőházat épít, ebből 200 va­gon széndioxidos tárolásra is alkalmas lesz. Az itt tárolt alma exportálását a HUNGA- ROFRUCT nyugati piacra vállalja. A Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola Tan­gazdasága sertéskombinátját ISV-rendszer alapján kor­szerűsíti. Ha az egymilliárdos beru­házáshoz hasonlítjuk a két szektor 164 millió forintos exportcélú beruházását, na­gyon kevés. Még kevesebb, ha azt nézzük, hogy a terme­lőszövetkezetek 56 millió, az állami gazdaságok pedig 20 millió forint hitelt igényeltek. Még a mi szerény lehetősé­geink között is ennél sokkal nagyobb összeget vehettek igénybe a mezőgazdasági üze­mek. Különösen jó befekte­tésnek ígérkezik a juhászat és a sertéshízlalás fejlesztése exportcélra. De ide sorolhat­nánk a gyümölcstermelés nö­velését szolgáló beruházáso­kat is. A megye szövetkeze­tei, állami gazdaságai jelen­tős exportbevételtől esnek el, mivel ilyen kis mértékben vették igénybe a szinte kor­látlan összegű, exportfejlesz­tő hitelt. NDK külügyminisztere Oskar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság külügyminisztere — Roska István külügyminiszter-he­lyettes társaságában — szom­bat délelőtt a főváros neveze­tességeivel ismerkedett. Részt vett a városnéző sétán dr. Szűrös Mátyás, hazánk ber­lini nagykövete és Gerhard Reinert, az NDK budapesti, nagykövete is. Szombaton elutazott ha­zánkból Oskar Fischer, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására június 10—12 között hivatalos baráti lá­togatást tett Magyarorszá­gon. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Roska István külügyminiszter-helyettes és dr. Szűrös Mátyás hazánk berlini nagykövete. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. A tárgyalásokról közös köz­leményt adtak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents