Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 13. Vásárosnamény az új évezredben Harminc falu centruma lesz A rendkívüli tanácsülés előtt vastag iratköteg hevert Vásárosnaményban. Nem mindennapi volt a téma: tervek 2010-ig. Egy település jövőjéről folyt a vita. Volt abban valami meghatóan elgondolkoztató: a jelenlevők közül sokan fiatalon kezdik most a tervezést, s talán mint nyugdíjasok látják csak készen a művet. A feladat amit Kalata Gyula településtervező, Laky Ildikó közlekedéstervező, Szili-Kovács Károly közmű- tervező és Plósz Sándor zöldfelület-tervező kapott, igen nagy és felelősségteljes. Azt kellett papírra tenniök, milyennek is kell lennie egy olyan nagyközségnek, amely voltaképpen három településből kovácsolódik eggyé. Gergelyiugomya, Vitka és Vásárosnamény alkotja majd azt az egységet, melyre középfokú központi szerepkör hárul. Idegenforgalmi folyosó A 41. főút, az „idegenforgalmi folyosó” itt kel át a Tiszán. Ez bizonyos mértékben meghatározza azt, hogy Namény mindig fontos közlekedési csomópont lesz. Jelentős vasútvonalak is érintik a községeket. Ezek viszont jó megközelíthetőségét biztosítják. Ezek és sok minden más — azt is jelentik, hogy a nagyközség 2010-re több mint 45 ezer ember, több mint harminc falu centrumává válik. Sok intézmény már ma is a középfokú ellátást biztosítja, de világos, hogy a fejlődés ütemét nézve a mai három kerületből álló helység csak lényeges átalakulás után lehet Bereg igazi „fővárosa”. Húszezer fölött A gazdasági fejlődés jelenét és jövőjét tekintve úgy látszik, hogy 2010-re a lakosság lélekszámú eléri a húszezret. Ebből viszont világosan következik, hogy a felkészülést már most el kell kezdeni. Lakások, közintézmények, új utak és utcák, szolgáltató- és kereskedelmi egységek, buszállomás és parkolóhely, közmű és park szükséges. Mindehhez egy olyan városközpont is kívántatik, amely reprezentálja a települést, jellegzetes, szép, és sok feladat ellátására képes. A tervezők a nagyközség rendezésekor figyelembe vették, hogy a Tisza, a Kraszna, a főút és a vasút meghatározza a terjeszkedés lehetőségeit és irányait. Ennek megfelelően a három kerület sajátosságait megőrzik, de úgy, hogy a köztük ma még meglévő szintkülönbséget kiegyenlítsék. A jó helyi közlekedés elképzelései lényegében ösz- szefűzik a mai falvakat, a későbbi egységes nagyközséget. A jövő század első évtizedére a mai 2080 lakással szemben négyezer-hatszáznál is több kell. A belterületen lakik majd a lakosság túlnyomó része, 15 ezer ember. Az öt övezet, amelyre Vásá- rosnaménjft osztják, így néz majd ki. Äz első lesz a községközpont, ahol csak emeletes házak lesznek. A következő rész egy intenzíven beépített rész lesz, ahol még mindig emeletes házakat találunk, de csak egy-kétszinte- seket. A harmadik övezetbe a földszintes középtelkes, a negyedikbe a földszintes nagytelkes rósz került, ezek a mai II. és III. kerületben vannak. És végül az ötödik rész az üdülőterület. Bontás, építés A terv szerint jól elválik egymástól az ipari rész és a lakóterület. Lesznek részek, ahol majd bontani kell, hogy helye legyen az újnak. Mert mi minden < szükséges itt? Csupán ízelítőül: új épületek egy sor intézménynek, szervezetnek. Tisztasági fürdő, iskolák, mozi, fiókkönyvtár, művelődési létesítmények, áruházak nagy alapterülettel, új boltok sora, medencés strandfürdő, új temető. Vagyis tulajdonképpen minden eltűnik a jövő századig, ami avult, a célt csak részben szolgálja. És a lakosság lé- lekszámának megfelelően születik az új, mégpedig az épülő lakásokkal, üzemekkel egyidőben, összhangban. A tanácsülés a nagyvonalú tervet alaposan megvitatta. Vigyáztak arra, hogy ami műemlék, vagy megmaradásra méltó, az legyen ott, ahol van, s emlékeztessen, mutassa a fejlődés állomásait. A jövőbe nézés, a terv programjának megállapítása úgy történt, hogy a jövő század embere büszke lehessen a mai igenmondókra. VÁROSAINK 1980-IG (4.) Arányos fejlesztés Nyíregyházán Minden eddiginél eredményesebb ötéves tervet zárt 1975- ben Nyíregyháza. A változások azonban nemcsak a fejlesztés mértékével, a felhasznált százmilliókkal mérhetők, hanem azzal is, hogy ebben az időben haladta meg a város lakossága a 90 000 főt. Megyeszékhelyünk most kezd igaelán nagyvárossá válni: munkásváros, diákváros. A korábbi tapasztalatok arra sarkallták a város vezetőit, hogy az újabb középtávú tervet még jobban állítsák a távolabbi jövő céljai érdekébe. A legfontosabb feladat az arányos városfejlesztés volt. Ennek sokoldalú vizsgálatát célozta az a több, mint kétéves előkészítő munka, amelyet a városi párt- bizottság és a városi tanács végzett. Első helyen a lakás A körültekintő elemzést a város vezetői által felkért több, mint száz szakember készítette el; a társadalmi bizottságok vizsgálatainak ösz- szefoglalását „Fejlesztési elképzelések Nyíregyháza V. ötéves tervéhez” címmel több kötetben jelentették meg. Az MTESZ szakemberei a város hőszolgáltatási fejlesztési tervét, a KÖJÁLL a közegészségügyi helyzét felmérését végezte el. Ezenkívül több más elemzés is elkészült, amelyek az ötödik ötéves terv alapos előkészítését szolgálták. Mindezek, s a központi irányzatok ismeretében készült a tervjavaslat, amely. 2 milliárd forintot Irányzott elő fejlesztésekre, s 1 milliárd forintot a költségvetésre. A megyeszékhely így összesen 3 milliárd forint felhasználásával szépülhet, ennyivel gazdálkodik a város tanácsa. A rohamosan fejlődő és lé- lekszámban is gyorsan gyarapodó Nyíregyházán változatlanul a lakásépítés a legfontosabb tennivaló. 1976—80 között mintegy 6800 lakás építése reális a városban. Az állami összegből 2300—2400 családi otthon épül. A tanács egész fejlesztési alapjának tekintélyes részét — 1,7 milliárd forintot — szán tanácsi lakások építésére. A tervidőszak e tekintetben kedvező lehetőséget jelent, mert Jósa- városban lényegében kész közművesített területek állnak rendelkezésre, ahol gyorsan, nagy mennyiségben lehet újabb lakásokat építeni. Jósaváros így a következő öt esztendőben is rendkívül gyorsan fog fejlődni: itt több, mint ezer lakás épül. Ezekre és a kapcsolódó beruházásokra közel 600 millió forintot költ a város. Nemcsak Jósa- városban, hanem Nyíregyháza más részein is főleg emeletes házak épülnek: közel 4 és fél ezer. A lakások fele panelekből épül, negyede egyéb korszerű (alagútzsalús stb.) eljárással készül, a hagyományos módszerekkel épülő lakások aránya nem éri el a 20 százalékot. Figyelemre méltó, hogy a több szintes lakásoknak több, mint 90 százaléka távfűtéses, tehát összkomfortos lesz. Az épülő lakások többsége — körülbelül kétharmada — kétszobás. Egyaránt 10—10 százalék a 1,5 illetve 2,5 szobás lakások aránya. Jósaváros mellett két másik területen indul meg a fokozottabb lakásépítés: a városközpontban, ahol már több helyen dolgoznak az építők, elsősorban a leendő kiskörút vonalán, valamint a Ságvári-telepeh, ahol az OTP földszintes és emeletes családi házak építésére parcelláztatott, s ahol új, korszerű kertes házakból álló lakótelepet terveznek. A vízellátás tervei Nagyon sok további fejlesztés megvalósításával kell számolni a következő öt évben. Ezek közül is kiemelkedik a víz- és csatornaépítés. A 2. számú vízmű további bővítésére költenek nagy összegeket, mert a város vízellátása csúcsidőszakban csak nehezen oldható meg. Körülbelül 10 ezer m3/nap kapacitással bővítik a nyíregyházi vízmüvet. Ez is csak arra lesz elég, hogy a végleges megoldásig (amit a Tisza vizének Nyíregyházára történő bevezetésével oldanak majd meg, várhatóan a hatodik ötéves terv első éveiben). A gyermekintézmény-hálózat újabb jelentős bővítésével számolnak a tervekben. 74 új általános iskolai tanterem épül, az óvodai helyek száma 1600-zal, a bölcsődei helyeké 320-szal bővül. Ezek a rendkívül nagy összegeket igénylő beruházások is csak arra lesznek elegendőek, hogy az óvodai elhelyezés gondjai megoldódjanak, az általános iskolák osztályaiban változatlanul nagy létszámú osztályokban tanulnak a diákok, s a bölcsődei elhelyezésben változatlanul gondokra lehet számítani. mm Összefogással a szebb nyíregyházáért A lakás-, közmű-, gyermekintézmény-fejlesztés mellett sok más feladat megoldására költik a város pénzét, amely egyben azt is jelenti, hogy a városiasodás, város- szépítés érdekében is sok minden történik. Üjabb kereskedelmi és szolgáltató létesítmények épülnek, tovább építik a víz- és gázvezetékeket, újabb utakat látnak . el pormentes burkolattal, több járdát építenek, mintegy 150 ezer négyzetméterrel növelik a város parkfelületét. A város változatlanul igényli a lakosság, az itt működő üzemek aktív támogatását, Nyíregyháza társadalmi munkával történő szépítését. Nyíregyháza V. ötéves terve az eddigi legnagyobb ösz- szeg felhasználásáról intézkedik. Számottevő, hogy sok területen már nem a pillanatnyi szükség, hanem a városfejlesztés távolabbi céljai, a jövő Nyíregyházája határozza meg a fejlesztés irányát. Az V. ötéves terv szinte minden jelentősebb beruházásánál közrejátszik a döntésnél a távolabbi jövő: legyen szebb, vonzóbb, kulturáltabb város Nyíregyháza, intézményei révén pedig egyre jobban betölthesse a településhálózatban elfoglalt felsőfokú központi szerepkörét. Marik Sándor MILLIÓK GYESRE A z elmúlt év végén a Minisztertanács határozatot hozott a gyermekgondozási szabadságon lévő asszonyok érdekében. Ez év áprilisában a Munkaügyi Minisztérium úgynevezett iránymutatást adott ki a vállalatoknak és a tanácsoknak. Ez részben munkaügyi okok miatt, részben a nők érdekében született. A társadalom e fokozott gondoskodásáról tájékoztatta lapunkat Tala- bos Miklós, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságának helyettes vezetője. 1970-ben 7 ezer 200 sza- bolcs-szatmári asszony vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 1974-ben számuk 11 ezer 900-ra növekedett, s jelenleg 14 ezer 400 a gyesen lévő kismamák száma. Az igazgatóság havonta 10 és fél millió forintot fizet ki számukra. A Minisztertanács határozata szerint a gyermekgondozási segély folyósítása Újabb kedvezmény kismamáknak alatt a dolgozó nő évenként egy alkalommal megszakíthatja a gyest és munkába állhat. A megszakítás után a segélyt tovább folyósítják. Újabban lehetőség van arra is, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anya megfelő díjazás ellenében egy, vagy két „idegen” gyermek gondozását is vállalja. A gondozásra átvett gyermekek azonban csak 1 évesnél idősebbek és 3 évesnél fiatalabbak lehetnek. A gondozással járó költségeket és a gondozási díjat a gondozásba adó szülő viseli. Hasonló módon nyugdíjasok is gondozásba vehetnek egy és három év közötti gyermekeket. A szülőktől kapott gondozási díj nem befolyásolja a nyugdíjuk folyósítását. A Munkaügyi Minisztérium iránymutatását a vállalati vezetők, a tanácsok és az SZTK-ügyintézők megkapták. A kezdeti tapasztalatok, az elképzelések jók. Biztosítani kell az anyák zökkenőmentes visszatérését a munkába. Szükséges intézkedni, hogy a többi dolgozónak adott béremelést a szóban forgó kismamák is megkapják papíron, munkába állásuk után a valóságban is. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a kismamák az üzemi étkeztetést is igénybe vehessék. Ajánlatos meghívni őket a munkahely hivatalos rendezvényeire, baráti összejöveteleire —, hogy a kapcsolat a három év alatt se szüneteljen. (n. 1.) Balaton '76 Az Országos Idegenforgalmi Tanács kiadásában megjelent a „Balaton 76” című műsortájékoztató. A kiadvány magyar, orosz és szlovák nyelven tájékoztatja az érdeklődőket a kulturális és szórakoztató programról, a sporteseményekről és a kirándulási lehetőségekről. Részletes ismertető szól a partvidék kultúrtörténeti emlékeiről. Gazdag a választék a kiránduló és a szórakoztató programokban. Külön ismertetik a gyalogtúrák útvonalait, a tóval szomszédos kirándulókörzetek, a Balatonfelvidék és a Bakony nevezetességeit továbbá a bakonyi autóspihenők megközelítési lehetőségeit. A műsorfüzethez a Balaton idegenforgalmi térképén kívül autóstérképet is mellékeltek. A balatoni műsortájékoztatóban a MÁV menetrendkivonata és a balatoni hajózás teljes nyári menetrendje is megtalálható. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságon dr. Bálint Borbála mikrofonon szólítja a döntésre várókat. Mint a jegyzéken látható, a következő három tárgyalás a pénz körül forog... Egyszerre négy felperes lép a terembe. Elől a hatalmas termetű ácsmester, utána a villanyszerelő, őket követi két segédmunkás. Valamennyien a buji Uj Elet Termelőszövetkezet dolgozói. A tsz vezetője, vagy jogi képviselője nem jött el. A tárgyalást így is megtartják. A négy munkás tavaly is a tsz alkalmazotti létszámain) tartozott. A második fél évben havi fizetésük 20 százalékát visszatartották. Mint mondják, nem reklamáltak, mert a jogszabályt nem ismerték és azt gondolták, hogy ez év elején a zárszámadáskor a visszatartott munkabért egy tételben megkapják. Eljött a zárszámadás és semmit nem kaptak... Közgyűlés ide vonatkozó határozatáról, vagy szerződés- módosításról nem kaptak értesítést. A tsz vezetői érdemben nem tájékoztatták őket — • bíróságot sem. A bírónő idézi a paragrafust, amely szerint a 20 százalékot csak vezető beosztású tsz-tagoktól szabad visszatartani. A munkaszerződés módosítására sem került sor, így a négy ember követelése jogos. A bíróság döntése értelmében a tsz 15 napon belül köteles az elmaradt munkabért kifizetni — fellebezés- nek helye nincs. Magas, ősz hajú férfi érkezik: Márk Imre, a BEAG Nyíregyházi UNIVERSIL gyárának betanított munkása. A télen bekövetkezett sajnálatos balesete miatt nyújtott be kárigényt. Az igazgató a kérelmet elutasította, a vállalati döntő- bizottság úgyszintén. Elmondja a történetet, amely szerint egy februári reggelen blokkolt a kapunál és munkahelyére igyekezett. Igaz, nem a megszokott úton, hanem egy rövi- debb földúton. Ezen a részen azonban a gépjárművek mély nyomot hagytak a sárban, majd jött a fagy. Az egyik keréknyomon elesett, de olyan szerencsétlenül, hogy orvosi kezelésre szorult. Összesen 31 napig volt táppénzen. A balesetnél ruhája megrongálódott, szemüvege eltört. Most 2800 forintot követel a vállalattól. A bírónő felvilágosítja: követelése jogos, ha tanúkkal igazolja, hogy a balesít valóban a vállalat kapuján belül történt. A tárgyalást elna állják. Egy fiatalember magabiztosan lép az emelvény elé. Kaszás Pálnak hívják, nemrég Vásárosnaményban dolgozott, az Elektromechanikai Vállalat beregi gyárában. Speciális hegesztő tanfolyamra küldték, de előtte szerződést kötöttek vele. A szerződésben vállalta, hogy a gyárnak külföldön is végez munkát és legalább 1978-ig a gyárnak dolgozik. Megszegte vállalását, egy másik gyárba csábították. Ezen a tárgyaláson a beregi gyár a felperes. Nem kevesebb mint 5630 forint vlsz- szavizetésére kérik a fiatalembert. Fizetnie kell — a szerződés mindenkit kötelez. (nábrádi) 0 per tárgya: a pénz
