Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-09 / 135. szám
1976. június 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tervezés és önvizsgálat ARATÄSRA KÉSZÜLNEK. A nyírbátori Üj Barázda Termelőszövetkezet A tavaly üzembe helyezett Bábolna—15 tí- gépműhelyének dolgozói már a nagy nyári munkára, az aratásra készítik pusú szárító és a 40 vagon termény tárolá- a gépeket. Megalakult egy kombájnjavító brigád, amely a szövetkezet ki- sára alkalmas silónál is bőven akad javí- lenc gépen végzi el a kisebb-nagyobb javítási munkákat. tani való munka. Fodor László szerelő ezeket végzi. (Elek Emil felvételei) A termékszerkezet korszerűsítése KÉTSÉGTELEN, A VÁLLALATOK SZÁMÁRA végső soron meghatározottak a célok és az eszközök, hiszen az ötéves népgazdasági tervnek és a szabályozó rendszernek ez a szerepe. Vitathatatlan azonban, hogy az adott keretek mellett meglehetősen nagy a mozgásszabadság a helyi teendők és sorrendjük meghatározásában. Ezzel jól élni azonban csak akkor sikerül, ha mélyrehatói az önvizsgálat, ha megteremti az összhangot a megoldandó feladatok és a rendelkezésre álló emberi, anyagi képességek között. Érdekes tapasztalatokkal szolgálnak a megismert vállalati programok. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a tervezők például a kapacitástartalékokra, s a termékszerkezet változására. Ez erény, hiszen — egyetlen esetet kiragadva — bebizonyosodott a könnyűipar több területén, így a gyapjú-, a pamut- stb. iparban a termelésnövekedés 40 százaléka beruházások nélkül elérhető. Ugyanakkor a termékszerkezet korszerűsítésében a vállalati elképzelések alig támaszkodnak a kooperáció, a szakosodás nyújtotta előnyökre. Hasonlóan az előbbiekhez, ellentmondás rejlik abban is, hogy' a józanabb jövedelempolitika változatlanul mohó beruházási kedvvel társul, azaz amíg a vállalati tevékenység egyik részterepén reális ítéletalkotásra vezetett az önvizsgálat, a másikon nem. S bővíthetjük a figyelmeztető jelek sorát azzal is, amit az élő munka bőmarkú mérésének, túl nagyvonalú kezelésének nevezhetünk. Olyasfajta illúziót persze nem táplált senki, hogy a vállalatok tökéletes, minden részletükben maximumot nyújtó tervet készítenek. A segítség ugyan nem volt lebecsülhető — így a minisztériumok kijelölték a kiemelten fejlesztendő és a megszüntetendő termék- csoportokat, meghatározták az iparági fő haladási irányokat stb —, de teljesnek sem tarthatjuk. Az elkerülhetetlennél több bizonytalansági tényezővel kellett tehát a vállalatoknak számolniuk a programok kialakításakor. Ez is hozzájárult a túlzott óvatossághoz, illetve a lehetőségek túlbecsüléséhez, s persze, az szintén, hogy a vállalatok maguk sem próbáltak meg minden homályos részletnek a végére járni, ráhagyatkoztak némely esetben kiötölt becslésekre, licitálásszerű reményekre. Ez utóbbit különösen a beruházási és a belföldi értékesítési tervszakaszoknál láthattuk. MIT ÉR AZ ÖNVIZSGÁLAT? Leegyszerűsítés ugyan, de feleljünk azzal, hogy a nehézipari tárca vállalatai tavaly 1,2 milliárd forint megtakarítást értek el, s ennek döntő része a vállalati működés egyes elemeinek, kritikus szemügyre vételéből származott. Beszédes bizonyítéka ez annak, hogy vannak tartalékok, s szükséges az önvizsgálat, mivel helyben sem tudják, mire képesek igazán, mire van, s mire teremthető meg az emberianyagi háttér. öt évre persze nem lehetséges úgy tervezni, hogy minden apró részlet a helyén legyen, ahogy ezt valaki szellemesen megfogalmazta, nincs mód a vállalati cselekvés dogmáját megalkotni. Szükség sincs erre. Arra azonban igen, hogy a termelők például fölfigyeljenek a világszerte tapasztalható irányzatra, mely a takarékosság jegyében növeli a terméke'k megbízhatóságát és tartósságát. Más jellegű esettel előhozakodva: a könnyűiparban a következő 10, 15 évben 350 olyan telephelyet szüntetnek meg, amely alkalmatlan a fejlesztésre. Mégis, ezeknek az egységeknek egy nem jelentéktelen csoportja úgy véli, hogy lényeges beruházásokat kell végrehajtania! Tagadhatatlanul növekedett a készség az önvizsgálatra, az ötéves vállalati tervek ezt tanúsítják. A baj ott van, hogy a program készítői sokszor csupán kapacitásokat, anyag- ellátási, beruházási s más hasonló, dologi feltételeket mérlegeltek, s magát a szervezetet nem helyezték a figyelem gyújtópontjába. Holott gyakran nem a dologi részben, hanem a szervezetben, annak tökéletlen működésében lelhető meg a gondok forrása. AZ ÖNVIZSGÁLAT E LEGGYENGÉBB PONTJA azt sejteti, hogy a legnagyobb teendők, a legnehezebb feladatok ezen a területen találhatók. A termelési, értékesítési, fejlesztési sikerek reménye tehát csak akkor táplálkozhat biztos forrásokból, ha — akár a kész programok további finomítása, részleteik újra elemzése árán is — itt lesz a leggyorsabb a haladás. „Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, javítani a gyártmányszerkezetet.” (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából.) Szabolcs-Szatmár megye minden bizonnyal legnagyobb beruházása az V. ötéves terv idején a nyíregyházi gumigyárban valósul meg. Milliárdon felüli költséggel mezőgazdasági abroncsgyárat létesítenek, amely a hazai piac ellátásán túl tőkés exportra is termelni fog. Mégis, ha az iparfejlesztésről, a gyártmánystruktúra változtatásáról, a gazdaságos termékszerkezet kialakításáról beszélünk, akkor ez a nagy beruházás csak egy része a Taurus Gumiipari Vállalat átgondolt, hosszú távú politikájának. Tizenöt éves távlatban — Egy nagyvállalatnál a gazdaságos struktúra kialakítását nem rövid távú intézkedésekkel, hanem 10—15 évre előre látva lehet csak kialakítani — vélekedik Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója, akivel a gumigyár termékszerkezetének változtatásáról beszélgettünk: Az indoklás egyszerű: a minisztériumok, főhatóságok utasítására minden vállalat készít egy rangsort a termékeiről. Ez azonban csak a pillanatnyi helyzetet tükrözi, hogy az adott termelési mennyiség, a meglévő nyersanyagbeszerzési források, a kialakított árak mellett melyik terméken van haszna, s melyiknek a gyártása veszteséges a vállalat számára. Arra viszont már nem ad választ, hogy a termékek között melyik van kifutóban, melyiknek felfelé ívelő a pályája. Ezért ha a vállalat változtatni akar, akkor már tovább kell gondolkodnia, prognózist szükséges készíteni a következő évekre, hogy akkor milyen lesz a jövedelmezősége a még gyártott, vagy az újonnan bevezetendő termékeknek. Legfontosabb a verseny- képesség Ahhoz, hogy egy gyártmány a későbbiekben is nyereséges legyen több szempontot figyelembe kell venni. A legfontosabb a versenyképesség (az adott termelési meny- nyiség, technikai, piaci stb. kritériumok mellett). Vagyis az a fő kérdés, hogy a műszaki és gazdasági paraméterek tekintetében állja-e a versenyt a világon bárhol előállított hasonló termékkel? A kempingcikkeknél például a Taurus a világ egyik legnagyobb termelője, közel ötödét adja a világtermelésnek. Ám a versenyképességnek több feltétele van, hiszen egy ma még új termék néhány éven belül elavul. Ezért“vagy a technikai fejlődés, vagy a divat miatt új és újabb termékkel kell jelentkezni ugyanazon termékcsaládon belül is. Ahogy teszik ezt a szőnyegpadlóknál, ahol a hagyományos forma mellett bükié és velúr mintázatú szőnyegekkel jelentkeztek a gumigyáriak. A kempingcikkeknél a szolgáltatások kiterjesztését tartották fontosnak. S a gyártmányok versenyképességére vannak tekintettel akkor, amikor a tőkés import helyett az olcsóbb szovjet műkaucsuk felhasználását vezetik be. Mindehhez számolni kell még egy olyan szellemi, gyártási kapacitással, szakmai rutinnal, amely lehetővé teszi, hogy a gyári kollektíva képes legyen az új gyártásra, az új eljárásokra. Bár a vállalat értékítéletére van bízva, hogy milyen fejlesztéseket lát jónak, hogyan alakítja ki stratégiai tervét, azonban az előbbi tényezők meghatározzák a döntési lehetőségeket. A nyíregyházi gyárban napjainkban mintegy 300 terméket gyártanak. Ám ezek közül négy termékcsalád — a kempingcikkek, a kerékpárköpeny és -tömlő, a pneutömlő és a padlóburkolat — adja a gyár termelésének 80 százalékát. — Maximálisan törekedni kell a tőkés piac mellett a KGST-ben rejlő szakosodás si lehetőségek hasznosítására1 — fogalmazza meg Gergely Ferenc. /fStratégiai termékek" A gyárban az előbb említett feltételek mellett négy csoportba osztják a termékeket. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek az úgynevezett stratégiai termékek, ezek hosszú távon meghatározzák a gyár gazdaságos működé-. sét. Jelenleg ehhez tartoznak! a kempingcikkek, 1980-ra Nyíregyházára telepítik a teljes termelést, innen kerül exportra. A mezőgazdasági abroncsgyártás szintén évtizedekre meghatározza majd. a gyár- arculatát. Itt az egy főre jutó termelési érték eléri a világ 25 legnagyobb vegyipari objektumának átlagát. Ezért tűzték ki célul, hogy áz üzembe helyezést követő öt éven belül a világ legnagyobb termelői közé lépjenek ezzel a termékkel. Az elhatározást indokolja, hogy a nagy belföldi igény mellett a világpiacon is nagy a kereslet, a mezőgazdaság korszerűsödésével pedig még tovább fog növekedni. Igazodni a világpiachoz Egyébként ezeknél a legfontosabb termékeknél a termelés nagysága már régen túlnőtte a tízmilliós Magyar- ország kereteit, egy termékcsalád gyártása akkor gazdaságos, ha 2—300 milliós fogyasztási piacra terveznek. Bármennyire gazdaságos azonban egy-egy termék gyártása, mindent egyszerre sem népgazdasági, sem vállalati szinten nem lehet fejleszteni. Ezért sorolják a gumigyárban stratégiai tartalékhoz azokat a termékeket, amelyeket gyártanak ugyan, de nem versenyképes széria- nagyságban. Azonban ha a következő években olyan tartós változások következnek be a világpiacon, hogy érdemes fejleszteni, akkor a termelést növelni tudják. Ilyen a tavalyi BNV-n díjat nyert gumikonténer, a gumisiló, a tauril lemez. Az idén kezdenek hozzá a cipőorr-mereví- tők gyártásához, amellyel tőkés importot takarítanak meg. A termelékenysége nagyon jó ennek az új gyártmánynak, ezért a fejlesztési tartalékban ez is szerepel. A harmadik csoportba azokat a termékeket sorolták, amelyeknek a gyártását a divatviszonyok határozzák meg. így ma is készül esőkabát- szöyet á gyárban, készítenek auf ószőnyegeket, ha, ezeknél nagyobb .kereslet jelentkezik," akkor fejlesztik a gyártást. Évi kétmilliárdos termelés Végül vannak olyan termékek, amelyeket a szérianagyságuk vagy technológiai szintjük miatt nem gazdaságos gyártani. Egyik napról a másikra nem hagyhatják abba a termelést, azonban szakosodással, vagy az import biztosításával lehetővé lehet tenni, hogy másutt gazdaságosan folyjon a termelés. így szüntették be a laticelgyártást, s a hazai ellátást Csehszlovákiából oldják meg, vagy adták át az orvosegészségügyi cikkek gyártását kisebb üzemeknek. A termékszerkezet korszerűsítésének célja a termelés hatékonyságának javítása, egyben a szérianagyság növelése. A nyíregyházi gyár az V. ötéves terv végére a jelenlegi, közel egymilliárdos termelést kétmilliárdra emeli, a tavalyi 5 millió dolláros tőkés export helyett a beruházások befejezése után 16—17 millió dolláros exportot fog elérni. (lányi) M. O. Koós János és Kovács János, a nyírteleki MEZŐGÉP hegesztő szakmunkásai védőgázas hegesztővel 6,5 tonnás mezőgazdasági pótkocsi oldalfalait állítják össze. (Gaál Béla felv.)
