Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-05 / 132. szám
1976. június 5. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 Á rakamazi határban A babvetés után közvetlenül vegyszerezéssel kezelik a területet. Ezzel a gyoinosodást gátolják meg. Szorgos kezű asszonyok kapálják a zöldséget a rakamazi Győzelem Tsz kertészetében. A tsz 10 holdas tábláján Bara Imre és Szopkó Mihály veti a babot. (Hammel József felvételei) Lukács György és kultúránk A z idei első négy hónap adatai biztatóak, bár még nem vonhatunk le az esztendő egészére messzemenő következtetéseket. A népgazdaság tervszerűen, a célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. A szocialista ipar termelése 4,7 százalékkal növekedett, az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,8 százalékkal. Éves szinten bizonyosan teljesül a tervezett 6 százalékos ipari termelésnövekedés. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripar termelése az első négy hónapban 4,5 százalékkal csökkent, az állatállomány és -felvásárlás ugyanis kedvezőtlenül alakult. Az idei termivalók közt azonban a minőségi követelmények a döntőek. Biztató jel, hogy az ipari munka termelékenysége 5,3 százalékkal nőtt, gyorsabban mint a termelés. A foglalkoztatottak száma ugyanis 0,6 százalékkal csökkent. Az építőipar az idén április 30-ig mindössze egy százalékkal termelt többet, a beruházási kifizetések pedig még némileg csökkentek is a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Mindezt az új feltételekre és gazdálkodási időszakra való átállás indokolja. Az év végéig teljesíthető lesz a beruházások szerény 2 százalékos tervezett növekedése. Erre utalnak a gyorsított beruházások kedvező tapasztalatai. Az induló új nagyberuházások kis száma ugyanis lehetővé teszi széles körben a tervezés és a kivitelezés további koncentrálását. így egyebek közt a pályáza-' tok útján odaítélt idei 7,5 milliárd forintos export- fejlesztési hitelkeret hatékony felhasználását is. A hosszú távú fejlesztésekhez csakúgy mint a termelés nyersanyag- és energiaellátáshoz szilárd alapot teremtenek a KGST-országokkal öt esztendőre kötött államközi szerződések. A Szovjetunióival ezekívül 10 éves megállapodást is kötöttünk: marhahúst és gabonát szállítunk olaj és más tőkés piacokon beszerezhető nyersanyagok ellenében. Az ilyen kölcsönös szállítások értéke öt év alatt eléri az 1,3 milliárd dollárt. Az 1976-os esztendő java, időben is, tennivalókban is még előttünk áll. Változatlanul érvényes az MSZMP KB legutóbbi ülésének útmutatása, mely szerint a fő figyelmet „...továbbra is a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani. Az iparban a gazdaságos termelés bővítésére törekedve folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaero-gazdál- kodást.” A szocialista munkaverseny, a tömeges aktivitás és kezdeményezőkészség különösen fontos most, amikor a belső tartalékok feltárása, az anyagi javak, a szellemi és a fizikai erők ésszerű, takarékos felhasználása, a korszerűbb, olcsóbb és jobb munka •— sok kampányszerű nekibuzdulás után — hosszú távú stratégiai feladattá, parancsoló létszükségletté vált. K. J. O t éve hunyt el Lukács György. Századunk történelmi, társadalompolitikai és kulturális fejlődésének mély törései és ellentmondásai szolgáltatták gondolkodói tevékenysége számára az alapvető ösztönzéseket. Ezek feltárásán dolgozott élete végéig. De ezeknek a mély töréseknek a tőkés társadalom lényegisé- géből eredeztetése igazgatta útját a kommunista mozgalommal való elkötelezettséghez is. Ma nem lehetséges ezekről a problémákról, tudományosan, színvonalasan és kulturáltan beszélni, ha nem ismerjük mindazt, amit Lukács György filozófiai és esztétikai munkásságával teremtett. Ez még azokban az esetekben is így van, amikor a problémák lukácsi megválaszolásához kritikailag viszonyulunk. A századelőn azoknak az értelmiségi csoportosulásoknak egyik vezéregyéniségeként tűnik fel, akiknél elméleti-kritikai programként a hagyományos — konzervatív értékelések széttörése, a politikai és világnézeti radikalizmus szempontjainak érvényesítése jelenik meg. Ez időtájt a kor társadalmi valósága elleni szubjektív — romantikus lázadását rendkívüli világirodalmi és elméleti műveltsége és Ady költészetének hatása nyomán kísérelte meg formába ölteni. További fejlődésének, világnézeti és filozófiai tájékozódásának, a marxizmushoz való közeledésének döntő ösztönzést adott a világ- háborús válság és az 1918— 19-es eseményekben való aktív részvétele, a kommunista mozgalomhoz való csatlakozása. A kor és a mozgalom ellentmondásos fejlődéstendenciái azonban csak fokozatosan tette lehetővé számára, hogy a „Marxhoz vezető utat” végigjárja, s megtalálja filozófiai és esztétikai gondolkodásában azt a mértéket, amelynek alapján életművének belső arányai végül is kiformálódtak. A magyar fejlődés problémái, az irodalmi-művészeti események nyomon követése és értékelése állandó összetevőjét képezik az életműnek. S ezek az értékelések minden bizonnyal az életmű elméleti-módszertani alapjainak konkretizálódása szempontjából sem hanyagolha- tóak el. Mert például nem joggal tehetjük-e fel, hogy más, közvetlenebb tényezők mellett a világirodalmi rangú magyar költészet politi- kusságának, közéleti töltetének is szerep jutott annak a mércének a kiformálódásában, amellyel az alkotások politikai-közéleti töltetét mindenkor számon kérte a kritika? Éppen azért kellett megküzdenie a teoretikusnak, hogy ne maradjanak az esztétikai elismerés körén kívül azok az alkotások, amelyek egy másfajta társaLEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottság» 1974 decemberében határozatot hozott » gazdasági munka színvonalának állandó javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az amin változtatni kell, mit kell tenni a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban munkahelyi vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: — milyen területen lát még kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Harcsa Tibor, a nyíregyházi ELEK- TERFÉM szövetkezet RA- MOVIL szervizállomásának vezetője. — A mi munkánk igen jelentős, hiszen a párt- és a kormányhatározatok, elvárások elsősorban a lakosság érdekeit szolgálják. — Nyíregyházán a szolgáltatóházban — Mártírok tere — 30 dolgozó végzi a szolgáltatásokat. Az elmúlt évben hárommillió-hatszázezer, az idén már négymillió 500 ezer az éves tervünk. A megemelt tervünk is bizonyítja: időben felmértük az igényeket és a lehetőségeket. Többet és jobban, de hogyan? — Mi az amit mégis tehetnénk? Vegyük sorjában. Itt van például a határidő, A hiba felderítése, megállapítása, a szakszerű, gyors munka biztosított. De az alkatrészellátás hiányossága többször közbeszól. Véleményem szerint ezen lehetne segíteni a felsőbb -szervek egyetlen intézkedésével, ha a kisebb szervizeket összevonnák. Jelenleg ugyanis több helyen a raktározás úgymond „kivonja a forgalomból” az egyes alkatrészeket, s ezek felesleges tárolása nem is gazdaságos az adott kis szervizek számára. Lehetne azon is gondolkozni, hogy intézményesen megoldanák a különféle alkatrészek gyártását, mert jelenleg a saját erőre való támaszkodás nem felel meg az igényeknek és gazdaságtalan is. — Szorgalmazni kell szolgáltatásunk bővítését is. Ennek érdekében már történ-: tek bizonyos lépések. — Sok szó esik az árképzésről. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy szigorúan a kormány határozatainak megfelelően járunk el. Tadalmi-politikai közeg vagy alkotói szemlélet termékeként közvetettebben — általánosabban teljesítették a művészeti megformálás mindenkori követelményeit. (Az esztétikum sajátosságának realizmuskoncepciója már ezt a tágabb — dialektiku- sabb műérzékenységet tükrözi.) Lukács György az első magyar filozófus, aki európai szintű teljesítményével egyúttal elsőként szüntette meg azt az űrt, amelyet a magyar műveltség vonatkozásában még Erdélyi János vetett fel a múlt században, firtatván a magyar filozófiai teljesítmény hiányát. Lukács György aktualitása napjaink eleven társadalmi — emberi problematikájában gyökerezik. Olvasnunk kell őt. Egyetértetve vagy polemizálva, de semmiképpen sem az érdektelenség közönyével. Egyre szélesebb körök társadalmi szemléletének korszerűsége múlik ma azon, hogy az életmű teljesítményei megjelennek-e életünk kérdéseinek megközelítésénél. H. I. Harcsa Tibor Ián egy példa: a televízió esetében egy képcsőcsere 125 forint! Az alacsony árképzés a jövőben is a legfontosabb feladatunk lesz. S ami pánasz adódik, az elsősorban a hibás gyártásra vezethető vissza, örülünk annak, hogy kevés a reklamáció. A panaszok gyors intézése mellett, hogy a vitás ügyeket elkerüljük, igénybevesszük a KERMI segítségét is. — A munkánk jobb végzését segítené elő a szállítás jobb megoldása is. A ho- zom-viszem szolgálat feladata ellátásához bővíteni kellene a gépkocsiparkot. Ez igencsak sürgős feladata szövetkezetünk vezetőségének. Úgy érzem, hogy saját erőből ennek a követelménynek nem tudunk mindenben eleget tenni, ezért a KISZÖV elnökségének és d megyei tanácsnak tárrró'1 gatását kérnénk újabb gépkocsik vásárlásához. — Feltétlenül szólni kell a szervizállomásunk műszerezettségéről is. Az élet bizonyítja: rutin javításokra nem szabad építeni egy szervizállomást. Ma már nap mint nap olyan korszerű gépek, berendezések kerülnek forgalomba, hogy azok javítása megfelelő műszerezettség nélkül elképzelhetetlen. S ebben bizony jócskán el vagyunk maradva. A műszerezettség hiányát ideig-óráig lehet jó szakmai felkészültséggel pótolni, de a jövőt illetően nem megoldás. Arra kellene tehát szövetkezetünk vezetőinek törekedniük, hogy a műszerezettség kérdésében előbbre tudjunk lépni. Úgy gondolom, hogy a lehetőségek adottak. Szezon előtt a konzervgyár Megérkezett az elstt egres szállítmány Megérkezett június 2-án az első egres szállítmány a Nyíregyházi Konzervgyárba. Ebben a hónapban 25 vagon egrest dolgoznak föl. A nyers gyümölcsből 25 vagon 1 kilogrammos és 14—15 vagon 5 kilogrammos kiszerelésű konzerv készül. A szamóca feldolgozását június 7-én kezdik meg a gyárban. Júniusban fél kilogrammos, dobozos befőttből 40 vagonnal készítenek belföldi fogyasztásra, tőkés exportra pedig 55 vagon árut szállítanak. HERLEG
