Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-04 / 131. szám
1976. június 4. KELET-MAG Y ARORSZÄG 3 A záhonyi ötlet NEHÉZ LENNE TÚLÉRTÉKELNI annak a kezdeményezésnek a jelentőségét, fontosságát, amely Záhonyból indult el. Záhony hazánk keleti kapuja, Európa egyik legnagyobb szárazföldi kikötője, sok ezer ember munkahelye. Az MSZMP MÁV-pártbizott- sága az egész körzetben dolgozik, a pártszervezetekben csaknem ezer kommunista tevékenykedik. Egészen sajátos módját találta meg az üzemi párt- bizottság a XI. kongresszus dokumentumai, határozatai ismertetésének, s annak, hogy értik-e ezeket a párt tagjai. Ki tud többet a XI. pártkongresszusról címmel szellemi vetélkedőt hirdettek a pártcsoportok részvételével. A munkát gondos előkészítés előzte meg. Elhatározták ezt már 1975 novemberében, s úgy döntöttek, hogy felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére alapos előkészítés után kerülhet sor a vetélkedőre. Most utólag csak azt lehet közölni, teljes volt a siker, hiszen lehetetlen volna mérni az eredményét. Mindenesetre, néhány gondolatból, tényből következtetni lehet arra, mit is hozott ez a vetélkedő a párttagok, a pártszervezetek, a pártbizottság és az egész vasúti körzet számára. A vetélkedő célja az volt, hogy minél „több párttag és pártonkívüli ismerje meg a pártkongresszus anyagait, -dokumentumait, s hogy ezek alapján még hatékonyabban tudjanak dolgozni megvalósításukért. E szellemi vetélkedőben 930 párttag, a tevékenykedő 120 pártcsoportból 112 vett részt. Szinte „mozgásba” hozta a pártszervezeteket, a tömegszervezeteket és -mozgalmakat is, hiszen olyan versenyprogramot állítottak össze, amely eleve szükségessé tette valamennyi társadalmi és tömegszervezet munkáját. AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁG irányítása nyomán a pártszervezetekben a pártcsoportok öt főből álló csapatokat „állítottak” maguk közül jelentkezés, felkészültség, érdeklődési kör alapján. Ezek a csoportok szabad idejüket feláldozva „bújták” a könyvtárakat, a • XI. kongresszus dokumentumait, a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalommal összefüggő írásokat, könyveket, konzultáltak párt-, gazdasági és társadalmi vezetőkkel. Először a „selejtezők” , megrendezésére került sor. A vetélkedő négy részből állt., Az első részében kérdezz — felelek „komolyjá- : ték” volt, majd szellemi totó következett. Utána politikai jellegű, az agitációs tömegpolitikai munkát segítő filmeket vetítettek. Egyebek között például politikai plakátokat vetítettek, amelyeket fel kellett ismerni, melyik, mikor készült, milyen célt szolgált, mi a politikai, eszmei mondanivalója. Érdekes volt a magnós vetélkedő. Szalagra rögzítették korábban — a XI. kongresszus idején — a felszólalók hangjait. Nemcsak az volt versenyfeladata. hogy felismerjék például Brezsnyev, Zsivkov, Gie- rek elvtárs hangját, hanem az is, hogy elmondják dióhéjban miről beszéltek, mit jegyeztek meg ezekből a felszólalásokból. A szellemi totó 13+1 találatból állt, s csak ízelítőül említünk néhány kérdést belőle. Ilyenek voltak: Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat a társadalom továbbfejlődése területén milyen alapvető célt tűzött ki? Az ország fiataljainak hány százaléka tagja a KISZ- nek? Mikor újítottuk meg a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést? A párttagok felvételénél milyen elveket alkalmazunk? Az V. ötéves tervben a nemzeti jövedelmet milyen arányban növeljük? És így tovább. Ezek mellett 110 olyan kérdésre kellett választ ad- niok a csapiatok tagjainak, amelyek a XI. kongresszussal, a helyi feladatokkal függnek össze. Mindez nagy felkészülést igényelt. Az alapszervezetek, a pártcsoportok dicséretére: alaposan felkészültek. És itt — bár selejtezők voltak — nem akadt vesztes, csak nyertes. Dicséretes volt az összefogás a siker érdekében. Segítették ezt a munkát pártonkívüli oktatótisztek, az agitációs és propagandabizottság. Sok mindenki. KILENC KÖRZETBEN BONYOLÍTOTTAK LE a selejtezőket, amelyeken a legjobb „pártcsoportcsa- patok” vettek részt. így a kilenc körzetből egy-egy, összesen kilenc csapat került a döntőbe, ahol az említett feladatok mellett olyan, az agitációs munkát segítő, a tömegpolitikai munka színvonalát emelő kiállítást is kellett saját maguknak készíteniük, amelyeket pontoztak. E kiállítást a 31 szabad esztendő eredményei címmel rendezték, amelynek áldozatos munkával, sok-sok utánjárással készült tablói, színes képei, történelmi dokumentumai ma is láthatók Záhonyban. Valóságos honismereti körökké alakultak át ezek a pártcsoportok, s a helyi történelmet, a felszabadulást reprezentáló dokumentumokat gyűjtöttek össze a megye területéről. Eközben elevenebbé vált a politikai élet, jobban politizálnak az emberek, s ezzel a vetélkedővel csak erősítették a jó politikai légkört, a pártszervezetek cselekvési egységét, kiállását a párthatározatok végrehajtása mellett. „Felrázta” ez a kezdeményezés a pártcsoportokat is. Mindemellett valamire figyelmeztet is a záhonyi ötlet. Nemcsak a régi módszerekkel, a pártoktatás különböző formáit, s a politikai vitaköröket lehet politikánk, a párt határozatai ismertetésére, a párttagság véleményének a formálására felhasználni, hanem az ilyen új vonzó kezdeményezéseket is. Állandóan keresni KELL AZ ÚJAT. Igaz, ez nem könnyű, s megvalósítása több munkával jár, mint a sablonmegoldás, de feltétlenül megéri. Hogy a győztes csapatok és tagjaik mit- kaptak ajándékba? Erről is gondoskodott az üzemi pártbizottság és az üzemi KISZ-bizottság. Száz KISZ-fiatal, már a vetélkedőket megelőző hónapokban pártfeladatként kapták meg: készítsenek „meglepetést” a győzteseknek. A száz fiatal a saját maga készített szép ajándéktárgy- gyal lepte meg a győzteseket. Farkas Kálmán ÉPÍTŐMUNKÁSOK S zabolcs-Szatmár megyében az építőiparban dolgozó munkások száma megközelíti, a 12 ezer főt. Jelentős nagyvállalatok alakultak ki, mint az állami építőipari vállalat, az építő és szakipari vállalat, a közmű- és mélyépítő vállalat, vagy a közúti építő vállalat. Ezeket az ipari szövetkezetekben dolgozók egészítik ki. Az építők munkája mindig látványos, ő általuk épül, gazdagodik megyénk. A negyedik ötHázgyári lakások összeállítását végzik aSZÁÉV dolgozói a Jósavárosban. éves tervben gyárak, ipari és mezőgazdasági üzemek építése, közel 25 ezer lakás, óvodák, bölcsődék, kórházak átadása fémjelzi munkájukat. Feladatuk az elkövetkezendő években sem kisebb. A szabolcsi építőmunkások tevékenysége már a megye, illetve az országhatáron túlra is kiterjed. Részt vesznek a fővárosi nagy építkezéseken, valamint az orenburgi gázvezeték beruházásánál. Gergely János gépkezelő a mátészalkai BFK építkezésén dolgozik. Elek Emil képriportja. Szobafalat emel magasba Az építők munkája nyomán új lakónegyedek születnek Nyíregyházán. Kisudvar E zúttal én látogattam meg Gábor bátyámat szülőfalumban. Jól fogadja és adja a szót. Különösen élvezi, győzelemnek tekinti, ha okfejtései, érvei találóbbak. Az üdvözlések után letette a kezében lévő kést, műanyag fonalat a kisablakba. De már beszéddel folytatta. — Felkötözöm még ezt a kis szőlőt. Csurrant valamennyit ősszel. Elpoharaz- gatom apránként. Ilonka nénéd nem igen issza. Sok a sava. Szétnézel az udvaron? — Ha látni valamit... — Nem sok az újdonság. Közeledik a négy disznó elszállítása, meg az új kerítés... Kiengedte a sertéseket. Szép négy fiatal állat. Jó pénzt kap érte. — Malackorukban láttad, öcskös. Megnőttek, kivastagodtak. Ez kell már nekem. A disznóval bírok. A marhatartás már nehéz. Sok ci- pekedés, fejés, viliázás — nehéz nekem. Ha a disznókat leadom, újra beállítok vagy négyet. Pénz jön. Marad is. Meg a nyugdíj. így vagyunk, jól vagyunk. — Hát a kerítés. Az hol van? — A hátóó udvarban, a szín hátánál... Közben számoltam. Elöl az utcai kerítés. Betonból, vasból. A felső udvari lugas előtt drótkerítés betonágasokkal. Ilyen, csak alacsonyabb a ház előtti virágos kertnek. Közben, átkerítve a felsőudvar. Alól elkerítve és bekerítve a gyümölcsös. Egy végiében, az egész pár száz métert is ki tenne! A középső udvar egy részét közrefogva, láttam az új kerítést. — Ez az, öcsém. Két estére csináltuk meg a fiammal, meg egy-két segítséggel. Amikor ráértek. — Minek az ide? Mi célból kellett? — Nem kölcsönpénzből van, miért ne csináltam volna? — mosolygott, mintha újabb győzelmet készítene ellenem. — Kisebb helyen lesznek az eladásra szánt ba- romfik. Nyáron, a diófa árnyékában jó hűvösön lesznek. Kevesebb a strapa nekik — jobban fejlődnek. Nem tudsz te ennyit sem, öcsém? Kíváncsian néztem rá. — Tudod mért volt régen satnya a baromfi, te nagyokos? Mert elrohangálta-ka- pargálta magát az udvaron, kertben. Szem nem mindig jutott nekik... Mentek, bóklásztak szüntelen bogarak, giliszták után. Most előttük a táp. (ab.)
