Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 4. A Szovjetunióból érkező a komorói rakodón. gépkocsik átrakása Lengyeltóti István hangkeverő-berendezés műszeres ellenőrzését végzi. (H. J. feiv.) EGY LÁNY ÉS KÉT FIÚ Három olyan fiatalt ke­restünk fel, akik a hétköz­napi tetteikkel a közösség­nek a hasznára váltak. Tö­rekvéseiket, szűkebb kollek­tívájuk, a KlSZ-alapszerve- zet elismerte és ajánlásuk alapján nyertek felvételt a pártba. Öt megyében Közülük való a 27 éves Ruzsinszki Zoltán autóvilla­mossági szerelő, a Volán 21- es Vállalat műszaki előadója. — Vannap példaképeim, mégis akkor vagyok igazán boldog, ha közvetlen környe­zetemnek valamiben példát mutathatok. A tanulástól sem húzódoztam soha. Az érettségi után a marxista kö­zépiskolát éppen olyan jó eredménnyel végeztem el, mint a KPM műszaki tiszti tanfolyamát. A KlSZ-alap- szervezetnek, amelynek tit­kára vagyok és amelyik ja­vasolt a párt soraiba, 56 tag­ja van. Zömében gépkocsi- vezetők. Nehezíti a munkán­kat az is, hogy állandó jel­leggel öt megye területén dolgozunk. Ahhoz, hogy rend­szeres szervezeti életet tud­junk élni, kirendeltségenként KISZ-csoportokat szervez­tünk. Velük tudtuk mozgó­sítani fiataljainkat a KISZ IX. kongresszusára vállalt feladatok teljesítésére is. Többesszámban beszél. So­ha nem mondja, hogy ezt én csináltam. A KlSZ-taggyű- lés ajánlata ezzel ellentét­ben személyes érdemének tudja be, hogy a nyíregyházi központ számára csak „főha­diszállás” ahhoz, hogy a munkaköri követelmények­nek megfelelően irányítsa a gépek szerelését, javítását, önként vállalt társadalmi feladatának, a KlSZ-titkár­ságnak pedig úgy tesz eleget, hogy szabad idejében fáradt­ságot nem ismerve szervez, agitál a munkaidő jobb ki­használására, a gépek kímé­lésére, az üzemanyaggal való takarékosságra, a szabad idő ésszerű felhasználására, a társadalmi munkára, a vál­lalati sportolási lehetőségek kihasználására. A pártalap- szervezet a fiatalok szavára hallgatva vette fel a pártba. Kommunistának nem szü­letnek az emberek, hanem azzá nevelődnek, formálód­nak. így van ez Nyíregyhá­zán a Hajtóművek és Festő- berendezések 4-es számú gyáregységében a 26 éves Tomasovszki András tmk-la- katos esetében is. De vajon a fenti gondolat megfordult-e benne, amikor kérte felvéte­lét a pártba. A beszélgetés­ben kiderült, hogy ő egyet vall: becsületesen helytállni minden helyzetben. Helytállni mindenkor — Panaszkodni, hogy a KISZ-ben nincs munka, hogy nem lehet az egyéni vállalást telesíteni, ha csak nem rosz- szul vállalták — igaztalan. Nekem az a feladatom, hogy a forgácsológépeket rendben tartsam, hogy azok bizton­ságosan üzemeljenek. Ha mennek a gépek, én akár karbatett kézzel is sétálhat­nék. Ezt soha sem teszem. _ KISZ-titkár vagyok a mű-’ helyben. És hogy nem eredményte­lenül, azt nemcsak az bizo­nyítja, hogy a KISZ ajánlása alapján vették fel a pártba. Erről tanúskodik az is, hogy 1974-ben elnyerték a KISZ KB dicsérő oklevelét, hogy élenjárnak a termelésben, KÖNYVHETI HÍREK Ma: hét író—olvasó találkozó A könyv ünnepi heté­nek gazdag prog­ramja a mai napon folytatódik. A legfőbb színhelyek a könyvesbol­tok, ahol az érdeklődők mind nagyobb számban keresik az új műveket. Különös érdeklődésre tar­tanak számot a művészeti albumok, a versesköte­tek, a klasszikus alkotók művei. Figyelem kíséri a mai magyar írók alkotá­sait is, különösen a már klasszikusnak számítók könyveit. Az író—olvasó találkozókon a tapasztala­tok szerint élénk az ér­deklődés, sok olyan kér­dés hangzik el, mely az ol­vasók egyre táguló irodal­mi horizontjáról árul­kodik. Ma, június negyedikén a következő helyeken lesznek találkozók: Nyír­egyházán a növényvédő ál­lomás és a TIGÁZ dolgo­zói együttesen fogadják 14 órakor Szilvási Lajost, a SZAVICSAV-nál fél négy­kor Fekete Gyula, a KE- MÉV-nél Szilvási Lajos találkozik olvasóival. Nagyecseden a községi könyvtárban délután há­romkor Sándor Iván, Dombrádon a könyvtár­ban este hatkor Fekete Gyula, Tiszaeszláron 19 órakor Sándor Iván, Gesz- teréden pedig hét órakor Szilvási Lajos lesz a könyvnapi vendég. hogy az alapszervezet tagjai ott vannak valamennyi kö­zösen szervezett társadalmi munkán. Patronálják a 14-es számú általános iskola úttö­rőcsapatát, a gyáron belül pedig sportpályát építenek. Tomasovszki András felvéte­li ajánlatához oda írták azt is, hogy aranykoszorús KISZ- jelvény tulajdonosa, hogy kiváló dolgozó, hogy munkás­őr. Aki azt mondja, hogy ma a KISZ-ben nem lehet min­den tagnak testhezálló mun­kát, vállalást találni, az vi­tatkozzék Reménnyi Katalin­nal, a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola harmad­éves matematika—pedagógia szakos hallgatójával. Kapcsolat az üzemekkel — Falusi lány vagyok. Tu­dom, mi mindent lehet vál­lalni és teljesíteni az ottani alapszervezetekben. Jók a kapcsolataink a város üzemi fiataljaival. Tudom, nekik is van mit tenni. Itt a főisko­lán meg különösen adódnak a feladatok. A tanulás az „főfoglalkozás”, ebben profi­nak kell lenni. Társadalmi munkának a főiskolások szá­mára ott van a középiskolá­ban tanuló hátrányos hely­zetű gyermekek segítése. Sigér Imre Júniusban kezdik szerelni Több téyéprogram egy antennáról Jósayárosban A televízióban a közel­múltban láthattuk annak a nagy központi antenna- rendszernek a modelljét, amellyel a GELKA Köz­ponti Antenna Tervező Iroda szocialista brigád­ja az Alkotó ifjúság-pá­lyázaton díjat nyert. Az adás láttán, bizonyárasok nyíregyházi néző — aki esetleg naponta bosszan­kodik az antennahibák miatt — jegyezte meg: biztos, évek telnek majd el gyakorlati megvalósulá­sáig. Mindannyiunk számára te­hát kellemes csalódást okoz a hír, amelyet Bíró László, a GELKA Szabolcs-Szatmár megyei vezetője mondott: a bemutatott antennarendszer szerelését (a munkaterület át­adásától függően) a megyé­ben elsőként a Jósa városban, ez év júniusában kezdik el. A városrész kétharmadát lesz hivatott ellátni. Az egyetlen antenna 2535 készüléktulaj­donos számára nyújt majd jó vételi lehetőséget, s nemcsak a hazai első és második prog­ram, hanem a környező tele­vízióállomások adásainak vétele tekintetében is. A nagy központi antenna legalkalmasabb helyét, a szakemberek műszeres méré­sek alapján választották ki. A már említett előnyén túl, az új antennarendszer költ­ségmegtakarítást eredmé­nyez. Kedvező az is, hogy a szerelésnél nem kell minden egyes bérház tetőszerkezetét megbontani. A hibaforráso­kat csökkenti az is, hogy a kábelek a földbe kerülnek, összességében pedig várható, hogy esztétikai hatása lénye­gesen jobb lesz a korábbi központi antennákkal szem­ben. A tervek szerint a szerelé­si munkák felével ebben az évben elkészülnek, a teljes befejezés — a GELKA me­gyei vezetőjének tájékozta­tása szerint — 1977-ben vár­ható. Ennek üzemeltetését is a GELKA fogja végezni, te­hát ellentétben a jelenlegi központi antennarendszerek­nél lévő gyakorlattal, a hibá­kat, panaszaikat a lakók majd közvetlenül a GELKA-nak je­lezhetik. Ennek a gyakorlat­nak az előnyei pedig, a hi­bák gyorsabb elhárításában fognak mégmutatkozni. A'jelentős műszaki feladat előtt a nyíregyházi szerviz­üzem szakemberei megkezd­ték a televízió kettes műso­rának vételére alkalmas an­tennák szerelését, az IKSZV kezelésében lévő bérházak­nál. Ugyanakkor folyamato­san végzik a már meglévő központi antennák felújítását is. S ha elkészülnek vele, szó van róla, hogy ezek üzemel­tetését is átveszi a GELKA. A megyei kirendeltséghez tartozó szervizállomások — az alvállalkozói szerződésben álló ipari szövetkezetekkel együtt — évente több ezer te­levíziót és háztartási gépet javítanak meg. A javítási időtartam átlagosan 3,5 nap jelenleg, az országos szinttől jobb ez a szám. Természete­sen előfordul, hogy egy-egy javítás elhúzódik, egyik oka az, hogy általában minden szervizhez egy 70 kilométeres vidéki körzet is tartozik, aho­vá hetente kétszer jutnak el a szerelők. Megtörténik, hogy a kiutazás és a bejelentés ép­pen keresztezik egymást, és ez időeltolódáshoz vezet. Az időnként jelentkező alkat­részhiány szintén késleltető tényező. Bár megyénk ebből a szempontból is kedvező helyzetben van, a GELKA-ki- rendeltség alkatrész-felújító üzemének jóvoltából, amely megyén kívüli igényeket is kielégít. Nyíregyházán az év első fe­lében fogják megnyitni a Jósavárosban azt a 360 négy­zetméter alapterületű tel­jes profilú szervizüzemet, amellyel háromra emelkedik Nyíregyházán a lakosság szolgálatában álló üzletek száma. Polgári védelem a szövetkezetekben A termelés, értékesítés, valamint a szolgáltatás kü­lönböző területein működő szövetkezetek tevékenységi körében a termeléshez és a szolgáltatáshoz csak közvet­ve kapcsolódó feladatok is jelentkeznek például tűzvé­delmi, honvédelmi feladatok teljesítése — köztük a pol­gári védelem. Egy esetleges, a mai kor fegyverzetével vívott hábo­rúban az érintett országok teljes területe (lakó- és ipar­terület, mezőgazdaság) egy­aránt veszélyeztetett lenne, így a szövetkezetek a hábo­rú idején közvetve, vagy közvetlenül részt vennének a fegyveres harc erőinek hát­fon­kiszolgálásában, mint a ország helytállásának tos tényezői. A szövetkezeteknek pontos polgári védelmi feladatai és kötelességei vannak. Ezeket alapvetően a jogszabályok, továbbá a hatósági jogkört gyakorló szervek rendelke­zései, ajánlásai, határozatai szabják meg. A honvédelmi törvény vo­natkozó rendelkezése értel­mében — a védelmi ágazat­ra jellemző egyszemélyi ve­zetés elve alapján — a szö­vetkezet polgári védelmi ve­zetője a szövetkezet elnöke. Ugyanilyen értelemben rögzíti ezt a tényt a polgári Fotópályázatunkra érkezett kígyózó fák Beküldte: Both Pál Ambrus Csengerújfalu, Kossuth út 107. védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt. határozat is (35. pont), amely a szövetke­zet elnökére ruházza a pol­gári védelmi feladatok vég­rehajtását, szervezését és irányítását. Az elnöki tisztséghez kap­csolódó jogi felelősség sze­mélyhez kötött és ezáltal nem is ruházható át. Az el­nök alapvető kötelessége a polgári védelmi feladatok végrehajtásának szervezése és irányítása, a tagsági vi­szonyban és a szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgo­zók esetében a hatósági jog­kör ellátása. A fentiek érdekében a szövetkezet elnöke szervezi és ellenőrzi tagjainak és dolgo­zóinak polgári védelmi ki­képzését, felkészítését. Elő­készíti és megvalósítja az anyagi javak radiológiai, biológiai és vegyi védelmét. Végzi a szövetkezet rendel­tetésszerű tevékenységéhez kapcsolódó polgári védel­mi műszaki-fejlesztési stb. tevékenységeket. A tanácsi szervek rendel­kezése alapján felkészíti a szövetkezetnél működő pol­gári védelmi szervezeteket feladataik egy esetleges há­ború idején történő ellátá­sára, a mentésben, a mente­sítésben stb. való közremű­ködésre. Közreműködik az elemi csapás, a támadó fegy­verek alkalmazása követ­kezményeinek csökkentésé­ben és a károk felszámolá­sában. Az egyes feladatcsoporto­kon belül az adott szövetke­zetnél jelentkező konkrét feladatokat a jogszabály alapján kiadásra kerülő uta-: sítások, rendelkezések hiva­tottak megállapítani, illető­leg előírni. A szövetkezet el­nökére háruló polgári vé­delmi feladatok ellátásához a jogszabályok megfelelő polgári védelmi jogkör biz­tosításával kellő alapot is teremtenek. E jogkör révén válik a szövetkezet elnöke a szó szoros értelmében a szö­vetkezet polgári védelmé­nek vezetőjévé. Akiknek bizalmat szavazott a KISZ

Next

/
Thumbnails
Contents