Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
1976. június 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nemzeti kincsünk A FÖLD NEMZETI KINCS — állapította meg az MSZMP XI. kongresszusa, melynek hasznosítása a társadalom, a dolgozó közösségek, az állampolgárok egyetemes érdeke. Közügy tehát, nem önkéntes elhatározás kérdése, hogy valaki megműveli, vagy sem a földet. A termőföld ipartelepítés, útépítés és egyéb okok miatt állandóan csökken. Ezentúl is nagy kiterjedésű területek maradnak műveletlenül. Az elmúlt évben például országosan 49 ezer hektár szántó. Jelentős a műveletlen földterület a Nyírségben. A földek hasznosítására a KB-határozaton túl számos központi megyei intézkedés történt, ezek hathatósan segítik elő a gond megoldását, de legtöbbet mégis helyben lehet és kell tenni. A legnagyobb műveletlenül, parlagon hagyott területek Szabolcs-Szatmár homokosabb területein, — ott ahol számottevő az egyéni gazdálkodó, — találhatók. Haldoklik az egyéni gazdálkodás — mondta dr. Mik- lóssy Ferenc, a nyírlugos- szabadságtelepi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke. A földművelők kiöregednek, fiaik, lányaik már nem vállalják a kínos keservvel járó homok művelését. Különösen, akkor, ha tudják, hogy egy eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezet és a munkáért jól fizető állami gazdaság van a közelben. A nyírlugosi határban elhagyott, parlagon maradt föld több mint ezer hektár. A FÖLD MŰVELÉSÉNEK, HASZNOSÍTÁSÁNAK A GONDJA a termelőszövetkezetekre maradt. A vezetők a megoldás útját keresve többszőr is tanácskoztak, mérlegelték a legjobb lehetőségeket. A megfontolásra nagy szükség volt, hiszen az addig rentábilis gazdálkodást a' kevés hasznot hajtó, gyenge homok könnyen bizonytalanná teheti. — Kockázatot vállaltunk és vállalunk — mondta az elnök — de mi tudjuk és érezzük, hogy föld nem maradhat műveletlenül. Úgy gondoltuk, hogy táblásítás után a homok egy részét erdősítjük, ez körülbelül kétharmad, a többi terület hasznosításával az exportképes ágazat felfejlesztésére, a juhászat növelésére tervezzük. Elgondolásaink megvalósításához jó lehetőség volt az export árualapot növelő hitel, egymillió forintot igényeltünk és kaptunk. Egymillió forint a megyei tanácson keresztül az állami támogatás. A nyírlugos-szabadság- telepi határ az elmúlt 15 év alatt — amióta a termelőszövetkezet létezik — jelentősen megváltozott. Már most is erdős, ligetes, gyümölcsösök teszik változatosabbá, gazdagabbá a tájat. Az újabb erdősítés a nyár-, fenyő-, akác-, vöröstölgy-te- lepítés ha sikerül, tovább növeli a határ értékét. De az erdősítéssel nemcsak sok munka van, nagyon sok gond is. — A Debreceni Agrártudományi Egyetem készítette a fejlesztési tervet, s a telepítés irányítását a területi szövetség erdészeti csoportja végzi. A telepítés, a fák ápolása három-négy évig jó munkát biztosít a termelőszövetkezeti tagoknak. De mégsem ez a legfontosabb számunkra, hanem a juhászat. Juhászatunkat ötezer darabos anyajuhállományra fejlesztjük. Már megérkezett az állatforgalmin keresztül ezer darab anyajuh. A juhászati ágazatnak jó lehetőségei vannak. A SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZETBEN a korábbi években intenzíven foglalkoztak dohánytermesztéssel. A dohánytermesztés ma sem szűnt meg, csak a technológia változott, a szárítást már nem a hagyományos módon pajtákban végzik. A földterület hasznosítása mellett nagy jelentősége van a dohánypajták meglétének. — Négy dohánypajtát alakítunk át aránylag kis költséggel, így a juhászat fejlesztése az anyajuhok vásárlási árán kívül nagyobb anyagi ráfordítást nem igényel. Ami fontos, a juhászaihoz kiváló szakembereink vannak. Valamikor a dohányosokról volt hires a Szabadságtelep, nincs messze az idő, hogy juhászainkról legyen az. Mint volt a dohányos nemzetség, most alakul a juhásznemzetség. Az egyik nagyon jó juhászunk ifjú Pósán György, aki még az állami gazdaságban tanulta ki a mesterséget és a fia is, felesége is jó értője ennek a szakmának. De képezünk új szakembereket is. A kockázatvállalás nem egyszer hangzott el a beszélgetés során. Ha ez van, akkor létezik annak a reménye is, hogy a tartalék-, elhagyott földek igénybevétele és hasznosítása jövedelemmel is kecsegtet. A beszélgetésben Zsuk Lászlóné, Debreceni Mária is részt vett, aki a pontos számok tudója és közölte: — Ha a lehetőségeket, a hitelt és a kapott állami támogatást az erdőtelepítésnél és a juhászatban megfelelően, gondosan hasznosítjuk, akkor a termelés növekedése mellett a nyereség növekedése is számottevő lesz. A juhászattal kapcsolatban már úgy tervezzük, hogy 1976. év után 720 ezer forint többletnyereséget biztosít. 1980-ig ez a nyereség 2 millió 100 ezer forint lesz. A bruttó árbevétel 2 millió 435 ezer forintról 7 millió 131 ezer forintra nő, A GAZDÁLKODÁSBAN AZ ÁRBEVÉTEL, A NYERESÉG üzemi szinten, az üzemi érdeket tekintve mindig fontos. A tartalékföldek hasznosítása azonban nem csupán üzemi érdek, nép- gazdasági érdek is. Szabadságtelepen az üzemi és népgazdasági érdeket jól egyeztetve, jó példát mutattak és mutatnak, hogyan kell a feladatokat végrehajtani, miként kell a lehetőségekkel élni. Seres Ernő ARATAS '76 A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz különböző üzemegységei rádióösszeköttetésben vannak a kombájno- sokkal. A nyírmada—pusztadobosi Béke Termelőszövetkezet gépudvarában 12 startra kész barna óriás várja az aratás kezdetét. A régi gépeket felújították, előkészítették és megérkezett a két új SZK— 6-os is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az aratás minél gyorsabb és eredményesebb végrehajtásához. A gépszemlét 24-én tartják, amikor is felsorakoznak a betakarító és szállítógépek, ellenőrzik műszaki felkészültNyírmadán 12 kombájn — köztük a most érkezett 2 darab SZK 6-os — várja az aratás kezdetét. ségüket. A gyakorlat szerint szerelők és traktorosok együtt kombájnoznak, míg a másodvezető fiatalok, a jövő aratói lesznek. Folyamatosan készítik elő a kovácsműhelyben az ekevasakat is, hogy aratás után azonnal megkezdhessék a tarlóhántást. A szövetkezet 1300 hektáros kalászossal rendelkezik, de ebből csak 340 hektár a búza. A homokos, dombos földekbe rozsot vetettek. Nem lesz baj az alkatrész- ellátással a vásárosnamény— olcsvai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Gondoskodtak tartalékalkatrészekről, a raktáron közel 2 millió forint értékű anyag vár beépítésre. Befejezték egy nyitott gépszín építését, amit az aratás idején gabonatárolóként fognak használni. A szövetkezetnék öt szalmabálázója van, így az aratással egyidőben végezhetik a szalma betakarítását is. Mozgó szervizt és raktárát állítanak be, a kombájnoknak csak az esetleges nagyjavítások miatt kell bemenniük a géplisztharmat és fuzárium támadta meg a szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezet 900 hektár területű kalászosát. 300 hektáron repülőgépes növényvédelmet végeztek, a többit a hagyományos szántóföldi permetezéssel óvták meg a további fertőzéstől. A permetezéssel egyidőben lombtrágyát is kijuttattak a fiatal növényekre, hogy erősítse a leveleket és táplálja a kalászokat, a szemeket. A múlt évben állították üzembe a Colimán típusú szárítóberendezést, ami óránként 10 tonna gabona folyamatos szárítására alkalmas. Ez egyben azt is jelenti, hogy 3—4 nappal korábban kezdhetik meg az aratást és a kisebb eső sem okoz terményveszteséget. 700 hektáros búzatermő területtel rendelkeznek és előzetes termésbecslés szerint 28—30 mázsát várnak hektáronként. Ez magasabb, mint a tavalyi. Sipos Béla Szépen fejlődik a búza Szamosszeg határában. (Hammel József felvételei) Június 28-tól Szervezéstudományi akadémia műhelybe. Három központi urh adó-vevővel van felszerelve a szövetkezet. A rádió- technikát egy éve vezették be és a kezdeti sikereken fel- búzdulva ezen a nyáron alkalmazzák az aratásban is. A kombájnosok kézi adó-vevővel vannak felszerelve, köny- nyen és gyorsan értesíthetik a termelőszövetkezet vezetőit, ha valamilyen hiba adódik. 330 hektár a kalászos terület, ami csak búza. 33 mázsás átlagtermést várnak és bíznak benne, hogy július első felében elkezdhetik az aratást, két héten belül pedig be is fejezik. • Kalászhányással egyidőben ( Harmadik alkalommal rendezi meg a szervezéstudományi nyári akadémiát ebben az évben Nyíregyházán a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezési szakosztálya és a társaság megyei szervezete. A június 28-tól július 3-ig tartó rendezvénysorozat előadásainak témája a vállalatok szervező tevékenységének gyakorlati alkalmazása lesz. A nyári akadémia hétfői programjában három előadás szerepel: dr. Bérezi Gyula kandidátus, az SZVT alel- nöke, az Országos Vezetőképző Központ főigazgatója „A szervezési ismeretek oktatása a vezetőképzésben”, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára „Szabolcs- Szatmár megye társadalmi és gazdasági helyzetéről, fejlődéséről”, Folkmayer Tibor, a nyíregyházi városi pártbizottság titkára „A DH munka- rendszer bevezetésének tapasztalatai a Nyíregyházi Konzervgyárban” címmel tart előadást. A keddi programban Rátos Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója „A vállalatok szervezésének tapasztalatai” című előadása, üzem- látogatás és konzultáció szerepel. Szerdán Kostály Gábor, a szervezési szakosztály titkára tart előadást „A vállalati információszervezés helyzete és fejlesztésének irányai” címmel. „A szervezésfejlesztési koncepciók kialakításának módszere” lesz a címe Landos Balázs, a Magyar Alumíniumipari Tröszt szervezési főosztályvezetője csütörtöki előadásának, pénteken pedig dr. Kurin Tibor, a Szerszámgépipari Művek szervezési főosztályvezetője tart előadást a termelésirányítási rendszer szervezésének tapasztalatairól. Az egyhetes programban üzemlátogatások, viták, konzultációk egészítik ki az előadásokat. Startra készen a kombájnok ■ Szőkülnek a kalászok, duzzadnak a szemek. Szabolcs-Szatmár megye ter- rmelőszövetkezeteiben és gazdaságaiban időben felkészültek az aratásra. A terméskilátás biztató. A gabonatáblák tiszták, belvíz és jégverés csak kis mércékben tizedelte meg a kalászosokat. Az őszi árpa már fejet hajtott, ami első és legbiztosabb jele az érésnek. A jövő év kenyere, a búza is vastag, tömött kalászokat és nagy szemeket hozott. A gabonafélék mennyiségének és minőségének megóvása érdekében döntő a szervezett, gyors betakarítás. Ennek érdekében a mezőgazdasági üzemek több új kombájnt vásároltak, és az eddigieknél is nagyobb gondot fordítottak a tárolóhelyek létesítésére, a betakarítás után a szalma lehúzására, bálázására és a tarlóhántásra. A megye szövetkezeteiben és gazdaságaiban összesen mintegy 90 ezer hektár kalászos várja a betakarító gépeket.
