Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. június 24. i a közelmúltban a gyermekvárosban új, százszemélyes kollé­■ <W*AI/V/D ■ giumot, tornatermet, éttermet és konyhát építettek az állami gondozott gyermekek jobb elhelyezésére. Képünk az új kollégium épületéről készült. (Elek Emil felvétele) _ Társadalmi munka Megállapodások Fehérgyarmaton Az árvíz után Fehérgyarmat ugrásszerűen fejlő­dött, a rossz nyelvek szerint főleg ezért csökkent a tár­sadalmi munka értéke a nagyközségben. Találgatni lehet: nem kielégítő a szervezés, vagy az emberek elé­gedettek és nem kívánják, hogy a közhasznú munka nyomán még szebb és vonzóbb legyen közvetlen kör­nyezetük. Ha az ember szétnéz az utcákon, tapasztalja, hogy a községre illik a „fehér”, meg a „gazdag” jelző. Ha viszont az igényeket összehasonlítjuk a tanács anyagi lehetőségeivel, látjuk, hogy jócskán szükség van az ellenszolgáltatás nélküli, kétkezi munkára. Szükség bizony — helyesel Németh Sándor, a tanács el­nöke. Aztán mindjárt bizo­nyító erejű számokat sora­koztat. Ezekből kiderül, hogy az elmúlt ötéves terv során volt olyan év, amely csak fél­millió forintot hozott.a kö­zös kasszába, de volt olyan is, amely kétmilliót. Magyarázatul hozzáteszi, hogy az árvíz utáni egy-két évben mindenki a saját por­tájával volt elfoglalva, az építkezéssel kapcsolatos utó­munkák mellett a faültetés, a kerítéskészítés sok időt el­vett az emberektől. Elfogad­ható a magyarázat, de egyet- érhetünk a társadalmi mun­ka megyei értékelőivel, akik azt mondták, hogy a fehér- gyarmatiak az utóbbi két-há- rom évben jobban kitehettek volna magukért. Jobb szervezéssel Persze azért produkáltak a gyarmatiak. Mint az elnöi^, mondja, 1973-ban indították útjára a „Tiszta, virágos Fe­hérgyarmatért” című moz­galmat. Az árvíz után 15 új utcát nyitottak a községben, s főleg ezekben az utcákban látszik meg a mozgalom hasz­na. A tanácselnök: „Szeret­nénk széthinteni a köztudat­ban, hogy az öreg házak la­kói is legyenek igényesek a portájuk előtt”. Tehát az a jo­gos kivánalom, hogy kedvező irányba változzék az embe­rek szemlélete. Az elnök sze­rint arra is számítani lehet, hogy a jövőben hatékonyabb lesz a szervező munka. Má­jus közepén ugyanis új veze­tőket állítottak a HNF helyi bizottsága élére. „Nem arra gondolok, hogy a régi vezetők szervezése nem volt kielégítő, de az új vezetőktől mindig bizonyítást, lendületes mun­kát várnak az emberek”. Az idén másfél millió Van egy új kezdeményezés, amelytől szintén eredmény várható. Németh Sándor rö­vid, lényegre törő aktákat tesz az asztalra. Mindegyik elején ez olvasható: „Megál­lapodás”. A közelmúltban a tanács megállapodást kötött a vállalatokkal a társadalmi munka végzésére. Az egyik papíron az áll, hogy a helyi vízgazdálkodási társulat idén 72 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végez, főleg az új autóbusz-pályaudvar épí­tésének előkészületeinél se­gédkeznek a társulat dolgo­zói. Még néhány felsorolás: a HÓDIKÖT helyi üzeme 30 ezer, a vasipari szövetkezet 25 ezer, a szakmunkásképző intézet 50 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt erre az évre. Abban egyetér­tünk az elnökkel, hogy év közben is hasznos lenne a megállapodás teljesítésének számon kérése. A vállalatok, intézmények képviselői ugyanis aláírták a számok­kal is alátámasztott megál­lapodást. Két szám összeha­sonlításával fejezzük be a beszélgetést a tanácsházán. Tavaly 860 ezer forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek a nagyközség lakói, a terv szerint az idén másfél millió forint értékűt végeznek. Félezer órát vállaltak A község egyik bázis üze­mében, a MEZŐGÉP Vállalat gyáregységében konkrét ta­pasztalatokra vagyunk kiván­csiak. A téma legjobb ismerő­je, nyilvántartója Szabó Endre főkönyvelő. Mint mondja, ta­valy sem voltak tétlenek a gyáregység dolgozói. A 2. sz. iskolának 85, a 2. sz. óvodá­nak 41 órát dolgoztak, a Má­jus 14 térre 124 munkaóra rá­fordításával körhintát épí­tettek, egy kommunista mű­szak után a Lenin utcai óvo­dának 10 ezer 600 forintot ad­tak. Álig szervezett, alkalom- szerű munkájuk 338 órát tett ki. A megállapodásban erre az évre 500 órát vállaltak — célszerű irányítás mellett. A közelmúltban tartottak egy kommunista műszakot, s ezt követően 16 ezer forintot utal­tak át a tanács számlájára. Jó hallani, hogy a munkában kitűnt Dorogi György lakatos brigádja. Dorogi egyébként Nagyszekeresen lakik, a bri­gád egyik tagja, Kalicz Zsig- mond zsarolyáni lakos ... Urbanizálódás A járási hivatal szomszéd­ságában szabályos gödrök jel­zik, hogy megkezdték a 4 tan­termes iskola építését. Mol­nár Elemér iskolaigazgató egy stencilezett papírt mu­tat, amelyben az építkezéshez a szülők segítségét kérik. Lá­togatásunk napjáig 131 szülő jelezte, hogy segíti felépíteni a „tudás házát”. A GFV-nél Bakk Zoltán brigádja vállal­ta, hogy eljön az alapozáshoz. A METRIPOND dolgozói szál­lítást vállaltak, a helyi tsz homokot ad az építkezéshez. Társadalmi összefogással las­san már emelkedne az iskola falai és jelképesen egy maj­dani város falai is emelked­nek. Már nem titok, hogy Fe­hérgyarmat a városi címre aspirál. A tanács bővülő kasz- szája mellett sok-sok társa­dalmi munkára van szükség ahhoz, hogy évek, vagy egy évtized múlva városi rangra emeljék az Erdőhát központ­ját. Nábrádi Lajos TÁBORTŰZ Dalos ünnep V ásárosnaményban KONCERT ÉS A Vásárosnaményi Műve­lődési Központ, majd an­nak udvara színes és han­gulatos esemény színhelye lesz ma, csütörtökön este. Hat órakor a művelődési házban kezdődik az a dísz- hangverseny, amelyen a fő­szereplők azok az általános és középiskolás kórusta­gok, akik a Tisza mentén lévő táborban töltöttek egy hetet énektanulással. A programban fellépnek kó­rusaik, mégedig olyan is­mert szakemberek vezény­letével, mint Tarczai Zol­tán és Gebri József kar­nagyok. A teljesség ked­véért szép műsorral lépnek dobogóra a vásárosnámé- nyi kultúrház vegyes kó­rusának tagjai is, majd a Kraszna táncegyüttes teszi még színesebbé az estét. A díszhangverseny után az énekesek, a közönség, és mindazok, akik kedvelői a szép dalnak és muzsikának, a művelődési ház udvará­ra mennek, ahol fellobban a tábortűz. Itt mindenki együtt énekel majd, tanul­ják egymástól a legszebb műveket. Igazi dalos ünnep lesz ez Vásárosnaményban, amely iránt az érdeklődés már napokkal ezelőtt rend­kívüli volt. A ma esti, iga­zi művészi élményt ígérő eseményre a környék köz­ségeiből is sokan Namény- ba látogatnak. FÉLÓRÁNKÉNT EGY ESKÜVŐ Házasodnak a huszonévesek Hosszú fehér ruhában, rö­vid fátyollal és orchidea csokorral, vagy nagyestélyi­ben, színes csokorral — a menyasszony. Szmokingban, csokornyakkendővel — a vő­legény. A násznép — gyak­ran 200—300 fő — pezsgővel köszönti a házaspárt. így esküsznek ma a fiata­lok Budapesten. S lehetőleg a Ságvári téri teremben. Más­fél évtizede, amióta ezt, pon­tosabban a II. Központi Há­zasságkötő termet megnyitot­ták, itt kötik a legtöbb há­zasságot. S nemcsak az V. kerületbeliek választják, éle­tük jelentős eseményének színteréül, hanem a főváros, az ország legkülönbözőbb részén lakók. Óbu­daiak és újpestiek épp­úgy, mint a józsefvárosi­ak és a csepeliek. De jöttek Pécsről, Győrből, Gyöngyös­ről, Nyíregyházáról, a Békés megyei Gádorosról, Balaton- fenyvesről, Tiszacsermelyről fél falunyi násznéppel együtt. Az ünnepé­lyes aktus után bevo­nulnak egy elegáns étterem­be ünnepi ebédre, vagy va­csorára. Vagy: a városi nász­nép kerekedik fel, s falun üli meg a lakodalmat, a nép­szokás szerint. Hogy kik házasodnak itt? Színész színésznővel, a sakk­bajnoknő a külföldi sakkszö­vetség főtitkárával, mun­kás a technikusnővel, tsz-ta- gok, egyetemisták, különbö­ző rendű és rangú emberek. Zömmel huszonévesek. De akad tizen-, sőt hetvenéves pár is. Tavaly 1834 házasságot ce­lebráltak itt, míg a kerüle­tek többségében 400—1000-t. A XII., XIV. kerületi és a két másik központi házasságkö­tő terem majdnem olyan láto­gatott, mint a Ságvári téri, az elsőséget azonban ez ideig nem hódították el. Pedig az I. számú a főváros szívében, a Lenin körúton’ a IÍI-as, a legújabb, legmodernebb a budai Várban, romantikus műemlékházban van. Hiába, a központi Il-es „vezet” ma is, bár jelenleg tatarozók állványai „éktelenkednek” az épület körül. A vonzerő — amint a házasulandók mon­dották — a szép környezet az Országház mellett, s főleg, hogy a nagy teremben sok vendéget fogadhatnak. Zene, virág, díszkivilágítás teszi ünnepélyessé a hangulatot. Schweitzer Ferencné, Hor- nyák Sándorné anyakönyv­vezetők mondják: telt ház van minden nap; félóránként kötnek egy-egy házasságot. Szeptemberig foglalt min­den hét vége, pedig a főidény most kezdődik, és szeptem­berig tart. Az előjegyzések alapján az idén még több há­zasságra számítanak. Fővá- rosszerte nőtt a házasulási kedv: míg 1971-ben 11507 házasságot jegyeztek az anya­könyvbe, 1975-ben 21 207-et regisztráltak. Jövőre — elő­reláthatóan — az ideinél is nagyobb lesz ez a szám. Az ötvenes évek népes korosz­tálya ezekben az években vá­laszt élettársat. Megfontoltan? Felelősség­gel? A válások száma egye­lőre nem csökken, de nem is emelkedik. Már ez is a fej­lődés jele. A 30 napi gondol­kodási idő — amelyet két év­vel ezelőtt írtak elő — ked­vezően hatott: nem egy fia­tal jött rá, hogy elsiette a döntést és idejében lemond­ta a kitűzött esküvőt. Az egyik pár későn ébredt rá erre: házasságuk egyéves évfordulóján fordítottak há­tat egymásnak. Ók a kisebb­ség. Az ötvenes korosztály — amint a demográfiai ada­tok bizonyítják — vállalja a családalapítást, a gyermeke­ket is. M. E. Fotópályázatunkra érkezett NEMCSAK LÄNYHOBBY... Hadházy Jenő Nyíregyháza, Sóstói út 31/b,

Next

/
Thumbnails
Contents