Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-03 / 130. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1976. június 3. A nemzetközi gyermeknap és a 30 éves úttörőmozgalom tiszteletére gyermekrajzversenyt rendezett Nyíregyházán a megyei úttörőház és a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs- Szatmár megyei Szövetsége. A vasárnap megtartott vetélkedőn a 30 résztvevő a megadott témák alapján készítette el versenyművét, majd délután aszfaltrajzversenyre került sor a Zrínyi utcán. A legügyesebbnek végül Berecz Angéla, gávavencsellői úttörő bizonyult. Képünk az aszfaltrajzversenyen készült. (Jantyik Péter felvétele) UTRAVÁLÓ KÉTEZER FIATALNAK Szakmunkásképzés r I ■■ u I fw I f es kozmuvelodes Milyen útravalót ad végzős tanulóinak a megye legnagyobb szakmunkásképző iskolája, a nyíregyházi 110- es intézet? Kétezer-három fiatalember tanul itt, három évfolyamon, 75 osztályban. Egy hetet töltenek az iskolában, s egyet a munkahelyen, 80—85 helyen. Vállalatoknál, szövetkezeteknél, kisiparosoknál. Kőmíves Kelemen faláról azt mondja a ballada: mit megraktak délig, leomlott estére. Helyi változatát így hallottam a 110-esben: mit megtanultunk egy hétig, elfelejtjük a másikon. Mi tehát az igazság a leendő munkások útravalójával? Majoros Elek igazgatóhelyettessel, Korányi Lászlóné könyvtárossal és Listván Attila kulturális nevelőtanárral beszélgettünk. Ami nem fér a tanórákba — Az igazság az — kezdi Listván Attila — hogy eny- nyi munkahelyen minden tanuló minden percét lehetetlen ellenőrizni. Az iskola vállalkozása mégsem ilyen balladaian szomorú. Sőt. A legtöbb munkahellyel jó a kapcsolatunk, s tudjuk, az iskola feladata is más, a munkahelyé is. Az intézet vezetősége éppen ezért — egyik feladataként — nagyon komolyan foglalkozik a leendő munkások szakmai és általános műveltségének alapozásával. — Köztudott, hogy egységes szakmunkásképzést vezettünk be — folytatja az igazgatóhelyettes. — Ez módot ad arra, hogy a szakmában jártas, elméletileg jól felkészült fiataljainkat megalapozott szakmai és általános műveltséggel bocsássuk útjukra. Ebbe az is beletartozik, hogy szeretnénk, ha a három év alatt a tanulók belső igényévé válna a korszerű műveltség későbbi továbbfejlesztésének szükségessége. Ez az a feladat, ami már nem fér a tanórák előírt rendjébe, ez már az úgynevezett nevelőmunka része. Ezért szánnak fontos szerepet a műveltség fejlesztésében az órákon kívüli nevelőmunkának, s a szabad idő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtésének. Csaknem 80 ezer forintot költenek ebben az évben kulturális célokra és kirándulásra, ehhez jön a könyvtár évi 40 ezres kerete. Ez együtt annyi, mint egy kisebb falu művelődési házának éves költségvetése. Mire költik a pénzt? Nem csak a magyar tanár feladata Listván Attila kezdi a felsorolást. — Kezdjük a színházzal. Évek óta bérelünk egy házat. ötszáz tanuló rendszeres színházlátogató. Megalakult az operabarátok köre is, huszonöt—harminc fiatal jár rendszeresen hangversenyre. Kétszáznegyven tagja van az iskolai archív filmklubnak, kilencvenen járnak az SZMT filmklubjába. A megye minden mozijában érvényes bérletből 500-at adtunk ki. Rendszeresek nálunk az író— olvasó találkozók, saját énekkarunk van, 17 szakkörünk, s itt van még az ifjúsági klub, no meg a könyvtár. Korányi Lászlóné függetlenített könyvtárosnak a 9500 kötetes könyvtárban sok dolga van. ^ — Szerencsére. Elértük ugyanis, hogy már nem csak a magyar tanár feladata az olvasás, a jó könyvek megszerettetése. Rendszeresek a szakkönyveket, kézikönyveket, lexikonokat, s azok használatát ismertető programok. Hétszáz diákolvasóm van. Ebben az évben kezdtem egy komolyabb felméréshez, pontos összegzést szeretnék az olvasók érdeklődési köréről, olvasmányélményéről. Nagy munka, de ha elkészül, sokan hasznát vehetjük. Tizenegy szerződés A könyvtár után — látogatottságával — a klub vezet. Vonzó a program, s bár a shake népszerűsége vitathatatlan, telt ház van politikai vetélkedőn, filmankéton is. Tizenhét szakkörük közül azokat említjük, amelyek ötletesek, másutt is megalakíthatok. Ilyen a néptáncosoké, a matematikusoké, az egészségőröké, a film-színház esztétika iránt érdeklődőké, a színjátszóké, a helytörténetkutatóké, az idegen nyelveket tanulóké. Szólnunk kell még egy fontos felismerésről. Az iskola rájött, hogy Szakmai és általános műveltséget jól megalapozni önállóan, elszigetelten ma már lehetetlen. Ezért kötött megállapodásokat a város közművelődési intézményeivel. Tizenegy ilyen szerződésük van. A megyei könyvtár például a rendhagyó irodalomórák szervezését segíti. Sikeresen alakul a kapcsolat a városi művelődési központtal — főleg közös tárlatokat rendeznek — a városmajori, illetve az SZMT művelődési házzal. Gyakori vendégeik az énekzene szakos tanárképző főiskolások — zenei ismeretterjesztő programokkal. Hég nem mindenkié a program Minden úgy megy, ahogy azt a „nagykönyvben” megírták. Vagy talán mégsem? — Nem hallgatunk mi gondjainkról sem — válaszol Listván Attila. — Tanulóink 80 százaléka bejáró, tehát hiába készül minden program mindenkinek, ha nem mindenki kérhet, vagy kér belőle. Vagy egy másik példa. Küzdünk a kampányszerű mozgalmak ellen, s ez olyan jól „sikerült”, hogy az „Alkotó ifjúság” idei pályázatára egyetlen munka sem érkezett. Tavaly óriási volt az érdeklődés. Több szakkör kellene — de nincs több pénzünk, talán átszervezéssel megoldjuk ezt is. S keresik az újabb formákat, tovább javítják a közösségteremtő művelődés már bevált módszereit, kutatják az utat minden egyes fiatalhoz. Hogy mind a kétezer egyre gazdagabb útravalót kapjon. Baraksó Erzsébet A JOBB ELLÁTÁSÉRT Sütőipari fejlesztések megyénkben A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat az ötéves terv első évében több mint tízmillió forintos fejlesztést hajt végre. Erről adott tájékoztatást dr. Bartha Lajos főmérnök. Eddig a vállalat 19 üzemében a kemencék fűtéáét olajtüzelő berendezésekkel oldották meg. Csak a nyíregyházi 1-es számú Vöröshadsereg úti üzem és a nyíregyházi 2-es számú Bethlen G. u. 45. szám alatti üzem volt kazánfűtéses szén- tüzelésű. Mindkét üzem rendkívül zsúfolt, beépítettsége nagyfokú, — ezért a szénnel történő tüzelés körülményes volt. A levegőt nagymértékben szennyezte és a keletkezett széngáz a dolgozók egészségét károsította. A Bethlen Gábor utcai üzemet 1976. február, a Vöröshadsereg útit április közepétől alakították át olajtüzelésre. Egyidejűleg mindkét üzemben korszerűsítették az öltözőket, á fürdőket. Demecserben a napokban kezdték meg az üzem rekonstrukciós bővítését. Ebben az évben 1,5 millió forinttal bővítik a szociális létesítményeket, majd 1977. évben 3 millió forintos beruházással új kemencéket szerelnek be és növelik az üzem feldolgozóterét. A kisvárdai kenyérgyárban saját karbantartó brigáddal, két új félautomata falazat nélküli kemencét szereltek be az elhasználódott hasonló típusú kemencék helyett. A sütőipari tervben szerepel a nyíregyházi 3-as számú üzem átalakítása is ' ipari tanuló-képzés céljára, tanműhelynek. A Magyar Szabványügyi Hivatal az országos szabványokat bizonyos témák szerinti csoportosításban is megjelenteti. Ezek a szabvány- gyűjtemények nagyon hasznos célt szolgálnak, mivel egy helyen, jól kezelhetőén tartalmazzák a témára vonatkozó műszaki előírásokat. A napokban jelent meg egy új, 500 oldalas gyűjtemény egy igen fontos témakörben. A „Tűzvédelem” című négy kötetre tervezett sorozat egyik tagja e kiadvány és a tűzoltófelszerelések és -berendezések országos szabványait tartalmazza. A tűzrendészeti szabályzatokon kívül rendkívül nagy szükség van a tűzvédelmi eszközök, felszerelések műszaki leírását tartalmazó szabványokra: ezek írják elő a felszerelések műszaki jellemzőit, vizsgálatuk, alkalmazásuk és használatuk módját. Mivel a felszerelések technikájában is lényeges változások történtek, ezért a szabványok korszerűsítését, bővítését is el kellett végezni. Jelenleg ötféle oltóanyaggal töltött (víz, hab, por, széndioxid, halon) tűzoltókészülék van forgalomban. A változásokra jellemző például, hogy a régebbi „gázoltó” készüléket a „halonnal oltó” váltotta fel, s az új szabvány megtiltotta a metilbromid és széntetraklorid oltóanyag használatát. Ez utóbbiak ugyanis, bár a tüzet jól oltják, mérgezőek, míg az újabban alkalmazott, halogén elemeket tartalmazó telített szénhidrogén töltés veszélytelen. Egy-egy készülék nem alkalmas mindenfajta tűz oltására. Ezt a készülékben betűjelzéssel fel kell tüntetni. így például az úgynevezett ,.A” A vállalat a szállítópark korszerűsítésére 6 csukott szekrényű ZSUK gépkocsit szerzett be, amelyek júniusban már munkába állnak. A fizikai munka megköny- nyítésére, a minőség javítására kisgépek beszerzését is tervezi a vállalat. A termék- választék bővítéséhez az NDK-ból 3 db cukrászdagasztó gépet rendeltek, a III. negyedévre. Ugyancsak várjuk a félautomata zsemlyeformázó gépet, a nagy teljesítményű, rotációs kiflisodró gépet. A dolgozók lakásvásárlását 250 ezer forinttal támogatja a vállalat. Ezenkívül Tisza- vasváriban egy hétvégi ház felépítését tervezik. A fejlesztésekkel kapcsolatosan a termékválasztékot is bővíteni kívánják. Kísérletként bevezetik a burgonyás kenyeret. A fogyasztók nagyon megkedvelték a finom rozskenyeret. Már ez évben megkezdik az ötéves tervben szereplő jelentősebb beruházásaiknak előkészítését. Nagykállóban 1977-ben kezdik meg a 7,5 tonnás sütőüzem építését. Mándokon 1978-ban egy 6,2 tonnás üzemet alakítanak ki a gabonaforgalmi és malomipari vállalattól megvett malomépületből. 1979-ben rekonstrukciós bővítést hajtanak végre Ujfehértón. Beállítják az első alagútkemen- cét és. ebben az évben megkezdik az új. 48 tonnás nyíregyházi kenyérgyár előkészítését. 1979-ben 5 millió. 1980-ban pedig 16,7 millió forintot -ruháznak be első ütemként. F. P. tűzosztály a lánggal és parázzsal égő szilárd anyagot (fa, papír, szalma, szén, textília) jelenti. A „B” osztályba tartoznak a tűzveszélyes folyadékok (olaj, benzin stb.), a „C”-be az éghető gázok (városi és pébégáz, acetilén stb.), a „D” osztályba pedig az éghető fémek és ötvözeteik (pl. alumínium, magnézium). „E” jelzésű a tűzosztály akkor, ha a fenti anyagok nagyfeszültségű villamos berendezés jelenlétében égnek. Az a porral oltó készülék tehát, amely pl. a „B”, „C” és „E” felirattal van ellátva, alkalmas tűzveszélyes folyadék és gáz oltására elektromos berendezésnél is. Közüzemiek T ársadalmilag lebecsült munkakörökről volt szó a minap egy sajtótájékoztatón. Fabók Zoltán, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára hívta fel a figyelmet a kommunális és közüzemi vállalatok jelentőségére és gondjaira. A jelentőséget az adja, hogy az iparfejlesztés, a városiasodás, a környezetvédelem elképzelhetetlen nélkülük. Anélkül a mintegy 120 ezer ember nélkül, akiknek a köztisztaságot, az ivóvizet, a civilizáció legelemibb feltételeit köszönhetjük. Mintegy 120 ezren vannak, mégis jóval kevesebben a kelleténél. És ebből erednek az említett gondok. Manapság, amikor annyi szakma között válogathat a pályaválasztó fiatal, ugyan miért jelentkezne akár a csatornázási művekhez, akár az annyit szidalmazott ingatlankezelő vállalatok bármelyikéhez ? És miért ne jelentkezne — kérdezik viszont sokan, akik ezekben a munkakörökben keresik a kenyerüket. Akik itt váltak törzsgárda-, szocialista brigádtaggá. Hiszen az utóbbi években feltűnően javuló körülmények között dolgozhatnak. Egyik-másik köztisztasági vállalat szociális viszonyai — modern munkásszálló, üdülő, hasznos gépek — bármilyen összehasonlítást kibírnak. Az ágazat egészét ás a fejlődés jellemzi, ami pedig a jövedelmet illeti, az előző tervidőszakban átlag 40 százalékkal emelkedett. És a követelményeknek megfelelően emelkedik tovább az ötödik ötéves tervben is. Hiszen a közműves vízellátásban részesülő lakosság további egymillióval növekszik, az ellátási arány 72—73 százalékos lesz 1980-ban. Több mint 30 milliárd forintot ruháznak be víztermelésbe, szennyvízelvezetésbe, fürdőellátásba, hévízhasznosításba. Nyilvánvaló, hogy a kéményseprők, a temetkezés, az ingatlankezelő vállalatoknál dolgozók is méltán tartanak igényt a társadalom megbecsülésére. Legalább annyi megbecsülésre, amennyi helytállást — ugyancsak méltán — elvárunk tőlük. L. M. IRÁNY A HATÁRBA FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Beküldte: Galamb Tibor, Olcsva. Szabványok a tűz ellen
