Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
1976. június 19. KELET-MAGYARORSZAG 3 Támogatás E redendően érzékeny pontja a beruházás a gazdaságnak. Nem csupán azért, mert egyik főszereplője a bővített újratermelésnek, hanem azért is, mert az elmúlt évtizedekben számtalan gond kapcsolódott hozzá. Aligha véletlen: az V. ötéves terv új lapot nyitott egész beruházási rendszerünkben, a fejlesztésnek támogatási módozatait is újraszabályozta. A legfontosabb változás kétségtelenül az, hogy a beruházásokat elsősorban gazdaságosságuk alapján támogatja az állam, ezzel is tudatosan befolyásolja a vállalatokat arra, hogy megalapozottan tervezzenek, s a népgazdasági céloktól ne térjenek el. Nézzünk egy példát. Ha egy vállalat fejleszteni kíván, s ehhez nem elég a saját pénze, állami támogatást kérhet. Ám kérvényét nagyon meg kell gondolnia, hiszen azt a bank pályázatként fogadja csak el, s később (az Állami Fejlesztési Bank) a pályázatban vállalt feltételek teljesítését szigorúan figyelemmel kíséri. Azaz: időről időre elszámoltatja a vállalatot — miként forgatja, hasznosítja a társadalom erőforrásainak egy hányadát. Ha ígéretei nem teljesülnek — a támogatást részben, vagy egészében megvonhatják. A bank és a vállalat kapcsolata tehát nem szűnik meg a pénztártól való távozás után... Aligha kell tehát bizonygatni: miért lett egyszeriben nagyon fontos érdeke a vállalatnak az, hogy a támogatott beruházás nyereséges, hasznos legyen! Hiszen a nagvobb nyereség után fizetendő nagyobb adóból az állam tetemesebb részt engedhet el, könnyebb lesz a törlesztés. Az adókedvezmény természetesen csak azután vehető igénybe, miután a beruházás megvalósult, a gépek termelnek — az új kapacitás nyereséget hoz. Szellemes, közgazdaságilag nem akármilyen megoldás, hogy az utólagos adókedvezményt a Magyar Nemzeti Bank előre hitelezi — támogatási hitelt nyújtván —, ezt a vállalat az üzembe helyezés után igénybe vehető adókedvezményből fizetheti visz- sza — a hitelhez hasonló feltételek szerint. (Megjegyzendő: ha egy beruházás elsőrendű népgazdasági érdeket szolgál és hatékonysága nem éri el a kívántat — az állam további kedvezményként —, abból a vállalati nyereségadóból is visszaadhat bizonyos részt, amely a beruházástól független vállalati tevékenységből keletkezik.) B z új támogatási rendszer indítékai, elvei magától érte- tődőek, s logikusak. Olyan beruházásokra ösztönöz, amelyek a népgazdasági terv fejlesztési céljainak racionális, gazdaságos, és ezért hatékony teljesítését teszik lehetővé. Ebben van jelentősége, nagy előnye elődjéhez képest: a gazdaság érzékeny szabályozására képes eszköz. (M.) ZÖLDKOSZORÚSOK Döbbenten néztük a filmkockákat, a fejleményeket, drukkolva, vajon elkerülhető-e a patikus tévedéséből esetleg bekövetkezhető tragédia. Egy egész várost mozgósítottak, hogy az elcserélt gyógyszert be ne adják a kisfiúnak. Feszültségünk az utolsó pillanatban oldódott fel, amikor a kis beteg megmenekült. önkéntelenül is ez az amerikai film járt a fejemben, amikor Nyíregyházán, a Rákóczi utcai 17/5-ös gyógyszer- tár Emyei Józsefről elnevezett zöldkoszorús szocialista brigád életével ismerkedtem. Említem is Szabari Jánosnak, a gyógyszertár vezetőjének és Fitos Lászlóné asszisztens, szocialista brigádvezetőnek. Megnyugtatnak. — Kétségtelen, hogy itt fokozott figyelemre, koncentrálásra és óraműpontosságú együttműködésre van_ szükség. Centigrammokban gór, dolkodunk, 6 a legapróbb tévedés is súlyos következményekkel járhatna. Szabolcsban 71 gyógyszer- tár működik. Fiatal múltra tekint vissza a szocialista brigádmozgalom a gyógyszerészeiben. A zöldkoszorús fokozatot a megyében két brigád nyerte el. Elsőnek ők. 1974. április 4-e tiszteletére alakultak. Létszámuk 31. Ebből 29 a nő, kettő a férfi, s Nagy Laci bácsi személyében van egy tiszteletbeli tagjuk is. Nyugdíjas, ő volt a gyógyszertárközpont egykori igazgatója. „Befogadták”,, örülnek neki, sokat segít, rengeteg tapasztalatot ad át a fiataloknak. A brigád tagjai: gyógyszerészek, asszisztensek, s -jelöltek, pénztáros, takarítónők. Igazi, családias kollektíva. összekovácsolta őket a kitűzött cél. Tavaly áprilisban teljesítették a szocialista brigád cím fokozatot. Oklevelet kaptak, s 3500 forint jutalmat. Fitosné ezt úgy említi, mint előlegezett bizalmat. — Tanakodtunk akkor, mit csináljunk a pénzzel. Voltak, akik a szétosztás mellett voltak. Hogyan csináljuk ezt érdem szerint? Elvetettük. Mások a közös kirándulás mellett szavaztak. Menjünk Zemplénbe, a hegyekbe. Ez sem volt jó. Hogy jöjjenek a gyerekes anyák? Végül is közös ünnepséget tartottak. Asztal mellett. Férjek-feleségek, gyerekek. Együtt a családokkal. így kezdődött. Óriási a forgalom. Különösen szerdai—szombati napokon, amikor piac van. Fitosné laborál. Nagyobb mennyiségű gyógyszert mér * össze. „Előre készítjük, ami hosszabb ideig eltartható. Egyszerre 500 port, 400 dózis kanalas gyógyszert, több kiló különböző kenőcsöt.” — Nagy figyelmet igényel — jegyzi meg Szabari János. Lizák Istvánné — Szinte bele lehet „zavarodni”, ha nem figyel az ember. S elég egyszer tévedni. Elindíthat egy lavinát. Még gondolni is rossz rá — próbálja visszaszívni, amit mondott. Benn a kis irodában Bagoly Ferencné asszisztens egy halom receptbe belebújva. Ellenőrzi a napi kiadott gyógyszereket. Bagoly Ferencné — Havonta átlag 30—35 ezer receptet kell átnézni, ellenőrizni a kiadott gyógyszereket, árakat — pillant fel az asszisztensnő. Naponta 3—4 órát „rabol” el tőle. A nyíregyházi Rákóczi utcai gyógyszertár a megye második legnagyobb forgalmú patikája. Havi gyógyszerforgalma az 1 millió 200 ezer forintot is meghaladja, összeszokott gárda vigyáz arra, hogy a beteg azt kapja, amit az orvos előírt. És plusz emberséget, figyelmességet, szíves felvilágosító szót is. Olyanokat, amelyek elősegítették, hogy zöldkoszorús legyen a brigád. Hogy miért is szocialista ez a brigád? Nehéz lenne rá pontosan válaszolni. Ök különbözőképpen fogalmaznak : Dr. Nacsa Andrásné gyógyszerész: „Talán azért, mert próbálunk a jelszó szerint Fitos Lászlóné cselekedni. És ez eddig sikerült. Van egy fiúnk is, Marinak Attila. Állami gondozott, de most már mi ügyelünk rá.” Lizák Istvánné asszisztens: „Nekem két kislányom van. Erika és a 4 éves Ági. Megtörtént már, hogy nem tudtam érte menni az óvodába. A kartársaim vitték haza és gondoskodtak róla.” Holik Jánosné: „Én a foa patikában gászati hónapban tartott előadásokat említéném. Nem volt kötelező, de mindenki szívesen vállalta. Sok iskolás gyereket neveltünk így a helyes fogápolásra.” Említik, hogy segítették, korrepetálták az asszisztensjelölteket, Kriston Katit, Ko- mócsi Editet. El sem hinné az ember, mi mindent tud tenni a betegekért egy gyógyszertári szocialista brigád. Egy jó szó, felvilágosítás megnyugtatólag hat a betegnek. Egészségügyi felvilágosító füzeteket mutatnak. Ezerszámra osztották ki a betegek között. Az új városnegyedekbe elvitték, a lépcsőházakat ellátták ilyen plakátokkal. S ki tudná felmérni a jelentőségét, amikor a különböző hűléses vírusok pánikot keltenek, s akkor is „hadra” fogható ez a brigád. Járják az iskolákat, előadásokat tartanak. Áldoz idejéDr. Nacsa Andrásné bői Miseta Mária, dr. Nacsa Andrásné, Eördögh Judit, Tamás Margit, Holikné és a többiek? A gyógyszerek mellé adott füzetek-tanácsok jól segítik az orvosi munkát. Na és az új gyógyszerek ismertetése. Idős betegeknek, gyermekes mamáknak házhoz viszik a gyógyszert. Borbányáról nehéz bejárni. Szőllősi Mi- hályné összegyűjti az idősök, kismamák receptjeit, s viszi a gyógyszert. Tamás Margit, Dzsunyák Mária Pócspetriből járnak be dolgozni. Ugyanezt teszik. Patronálják a jósavárosi óvodát. Szabad idejükben térítőkét hímeztek, csempékre festettek kis állatfigurákat. Van egy Juliska nénijük is. A szociális otthon lakója, szerettei a brigádon kívül nincsenek. A zöldkoszorús fokozatot idén június 3-án kapták meg. Plusz 4 ezer forintot. Nem volt vita, hová tegyék, mire költsék. Attila, aki közben felcseperedett, bőrövet szeretne, Juliska néninek meglepetést tartogatnak. Erről még nem döntöttek. Csak arról, hogy patronáltjaikat fogják ebből a pénzből segíteni. Farkas Kálmán LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának állandó javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell, mit kell tenni a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban munkahelyi vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást; milyen területen lát még kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Hudák András, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat asztalosipari üzemének szocialista brigádvezetője, jelenleg megbízott művezető. — Vállalatunk a tuzséri fatelepről kapja az alapanyagot, a puha, könnyen megmunkálható fenyőfát. Sajnos, a szállítmányok nagyon heterogén összetéte- lűek, így természetesen először egy nagy válogatáson esnek keresztül. Erre nem sajnáljuk az időt, hiszen a késztermék minősége szempontjából nem mindegy, milyen anyagból készülnek azok. — Az alapanyagnak a legkisebb darabjait is felhasználjuk, de a termelés hatékonyságának, a munka termelékenységének növelésével, a termelőeszközök jobb kihasználásával is elősegítjük a termelést. Emellett persze nagy gondot fordítunk az előállított termékek minőségére és a takarékossági intézkedések előírásaira is. A vállalat tervében jelentős helyet foglal el az anyagtakarékosság, külön intézkedés is foglalkozik ezzel. Ennek nyomán a tároló helyiségek jó kihasználásával elértük, hogy minimálisra csökkent az ilyen irányú veszteségünk, nőtt a felhasználható mennyiség. Végeredményben a mi feladatunk az, hogy elősegítsük ennek az intézkedésnek a végrehajtását. — A nagyobb termelést segítik az újonnan beállíVÁLASZOL: Hudák András tott korszerű automata gépeink. A négyfejes gyalugép szinte ontja magából az ajtó, ablak és bútorváz szerkezeti elemeit. Ez úgy működik, ahogyan a mesében van: egy ember adagolja az alapanyagot, a másik oldalon pedig a kész, megmunkált elem kerül ki. Ugyanilyen a páros csapológép is. Ezeknél gyakorlatilag kizárt a hibalehetőseg, a selejtkészítés. — Persze óhatatlan, hogy selejttermék ne készüljön. Ezeket aztán újból felhasználjuk más termék gyártásánál. Egyetlen darab fa sem veszhet el. A gyalulás melléktermékeként kikerülő forgácsot a nyíregyházi Ságvári és a Vörös Csillag termelőszövetkezeteknek értékesítjük, ahol a baromfitenyésztésben hasznosítják alomként. — Természetesen az alapanyagok között is van különbség. A gyengébb minőségű, egyenetlen, görcsös fából lemezeit ajtókat ^ké- szítünk, aminek ez kitűnően megfelel, de lehetne más terméket is gyártani ezekből. — Vállalatunk dolgozói megértették a takarékossági intézkedés hasznosságát, érzik a felelősséget munkájuk iránt. Termelési értekezleteken megbeszéljük és közösen fogadjuk el a terveket. Azonban törekednünk kell a munkaidő, meglévő eszközeink és tartalékaink még jobb kihasználására Dr. Jávori Ferenc, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala földhasználati főosztályának megbízott főosztályvezetője pénteken a termőföldek hasznosításáról tájékoztatta az újságírókat. Egyebek között elmondotta: az utóbbi években az időközben tett központi és helyi intézkedések ellenére több tízezer hektár föld maradt megműveletlen. A helyzet megváltoztatására a MÉM több intézkedést tett. Az arra illetékes szervek rendszeresen ellenőrzik a földek állapotát és a művelést elmulasztó földhasználókkal szemben szankciókat alkalmaznak. A megyei földhivatalok megszervezik és biztosítják a határszemléket, és számonké- rik a mulasztást. Nyaralási történet Z ápolya Dezső főosztályvezetőről minden beosztottja tudja, hogy ez a pedáns szakember a legsmucigabb hivatalfőnök az egész kerületben. Bár makacs légcsőhurutja van és a magaslati levegő jót tenne neki, mégis minden évben Tihanyba megy üdülni, csak azért, hogy a szokásos nyaralási ajándékokat néhány tucat balatoni kecskekörömmel tudhassa le. Ez ugyanis nem kerül semmibe, mindenki szedhet ott belőle. Éppen ezért az idén nagy meglepetést keltett Zápolya munkahelyén, az Aludttejipari Trösztnél, hogy a főosztályvezető szokásától eltérően ezúttal a Mátrában töltötte a nyári szabadságát. Mindenki azon töprengett, milyen ajándékkal lepi most meg őket. — Nagyon kedves meglepetést tartogatok a maguk számára, szeretett kartársaim — mondta Zápolya a kölcsönös üdvözlések után, amikor első ízben jelent meg a hivatalban. — Maguk most nyilván azt hiszik, hogy a mátrai üdülésem miatt elesnek a szokásos ajándéktól. Nos, kedves munkatársaim, kár volt aggódniuk, mert én nem az az ember vagyok. Én már tavaly nyáron tudtam, hogy az idén nem a Balatonra megyek nyaralni, és ezért akkor dupla mennyiségű kecskekörömről gondoskodtam... És ezzel kiosztotta a tartalékolt kecskekörmöket. Heves Ferenc i Á termőföld hasznosításáról
