Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

1976. június 19. KELET-MAGYARORSZAG 3 Támogatás E redendően érzékeny pontja a beruházás a gazdaságnak. Nem csupán azért, mert egyik főszereplője a bőví­tett újratermelésnek, ha­nem azért is, mert az el­múlt évtizedekben szám­talan gond kapcsolódott hozzá. Aligha véletlen: az V. ötéves terv új lapot nyitott egész beruházási rendszerünkben, a fej­lesztésnek támogatási módozatait is újraszabá­lyozta. A legfontosabb változás kétségtelenül az, hogy a beruházásokat elsősorban gazdaságosságuk alapján támogatja az állam, ezzel is tudatosan befolyásolja a vállalatokat arra, hogy megalapozottan tervez­zenek, s a népgazdasági céloktól ne térjenek el. Nézzünk egy példát. Ha egy vállalat fejleszteni kí­ván, s ehhez nem elég a saját pénze, állami támo­gatást kérhet. Ám kérvé­nyét nagyon meg kell gondolnia, hiszen azt a bank pályázatként fogad­ja csak el, s később (az Állami Fejlesztési Bank) a pályázatban vállalt fel­tételek teljesítését szigo­rúan figyelemmel kíséri. Azaz: időről időre elszá­moltatja a vállalatot — miként forgatja, haszno­sítja a társadalom erőfor­rásainak egy hányadát. Ha ígéretei nem teljesül­nek — a támogatást rész­ben, vagy egészében meg­vonhatják. A bank és a vállalat kapcsolata tehát nem szűnik meg a pénz­tártól való távozás után... Aligha kell tehát bi­zonygatni: miért lett egy­szeriben nagyon fontos érdeke a vállalatnak az, hogy a támogatott beru­házás nyereséges, hasznos legyen! Hiszen a nagvobb nyereség után fizetendő nagyobb adóból az állam tetemesebb részt engedhet el, könnyebb lesz a törlesz­tés. Az adókedvezmény természetesen csak az­után vehető igénybe, mi­után a beruházás meg­valósult, a gépek termel­nek — az új kapacitás nyereséget hoz. Szelle­mes, közgazdaságilag nem akármilyen megoldás, hogy az utólagos adóked­vezményt a Magyar Nem­zeti Bank előre hitelezi — támogatási hitelt nyújt­ván —, ezt a vállalat az üzembe helyezés után igénybe vehető adóked­vezményből fizetheti visz- sza — a hitelhez hasonló feltételek szerint. (Meg­jegyzendő: ha egy beru­házás elsőrendű népgaz­dasági érdeket szolgál és hatékonysága nem éri el a kívántat — az állam to­vábbi kedvezményként —, abból a vállalati nye­reségadóból is visszaad­hat bizonyos részt, amely a beruházástól független vállalati tevékenységből keletkezik.) B z új támogatási rendszer indítékai, elvei magától érte- tődőek, s logikusak. Olyan beruházásokra ösztönöz, amelyek a népgazdasági terv fejlesztési céljainak racionális, gazdaságos, és ezért hatékony teljesítését teszik lehetővé. Ebben van jelentősége, nagy előnye elődjéhez képest: a gaz­daság érzékeny szabályo­zására képes eszköz. (M.) ZÖLDKOSZORÚSOK Döbbenten néztük a filmkockákat, a fejlemé­nyeket, drukkolva, vajon elkerülhető-e a patikus té­vedéséből esetleg bekö­vetkezhető tragédia. Egy egész várost mozgósítot­tak, hogy az elcserélt gyógyszert be ne adják a kisfiúnak. Feszültségünk az utolsó pillanatban ol­dódott fel, amikor a kis beteg megmenekült. önkéntelenül is ez az ame­rikai film járt a fejemben, amikor Nyíregyházán, a Rá­kóczi utcai 17/5-ös gyógyszer- tár Emyei Józsefről elneve­zett zöldkoszorús szocialista brigád életével ismerkedtem. Említem is Szabari János­nak, a gyógyszertár vezetőjé­nek és Fitos Lászlóné asszisz­tens, szocialista brigád­vezetőnek. Megnyugtatnak. — Kétségtelen, hogy itt fo­kozott figyelemre, koncent­rálásra és óraműpontosságú együttműködésre van_ szük­ség. Centigrammokban gór, dolkodunk, 6 a legapróbb té­vedés is súlyos következmé­nyekkel járhatna. Szabolcsban 71 gyógyszer- tár működik. Fiatal múltra tekint vissza a szocialista brigádmozgalom a gyógysze­részeiben. A zöldkoszorús fokozatot a megyében két brigád nyerte el. Elsőnek ők. 1974. április 4-e tiszteletére alakultak. Létszámuk 31. Eb­ből 29 a nő, kettő a férfi, s Nagy Laci bácsi személyében van egy tiszteletbeli tagjuk is. Nyugdíjas, ő volt a gyógy­szertárközpont egykori igaz­gatója. „Befogadták”,, örül­nek neki, sokat segít, renge­teg tapasztalatot ad át a fia­taloknak. A brigád tagjai: gyógyszerészek, assziszten­sek, s -jelöltek, pénztáros, takarítónők. Igazi, családias kollektíva. összekovácsolta őket a ki­tűzött cél. Tavaly áprilisban teljesítették a szocialista bri­gád cím fokozatot. Oklevelet kaptak, s 3500 forint jutal­mat. Fitosné ezt úgy említi, mint előlegezett bizalmat. — Tanakodtunk akkor, mit csináljunk a pénzzel. Voltak, akik a szétosztás mellett vol­tak. Hogyan csináljuk ezt ér­dem szerint? Elvetettük. Má­sok a közös kirándulás mel­lett szavaztak. Menjünk Zemplénbe, a hegyekbe. Ez sem volt jó. Hogy jöjjenek a gyerekes anyák? Végül is közös ünnepséget tartottak. Asztal mellett. Férjek-feleségek, gyerekek. Együtt a családokkal. így kezdődött. Óriási a forgalom. Különö­sen szerdai—szombati na­pokon, amikor piac van. Fi­tosné laborál. Nagyobb mennyiségű gyógyszert mér * össze. „Előre készítjük, ami hosszabb ideig eltartható. Egyszerre 500 port, 400 dózis kanalas gyógyszert, több kiló különböző kenőcsöt.” — Nagy figyelmet igényel — jegyzi meg Szabari János. Lizák Istvánné — Szinte bele lehet „zava­rodni”, ha nem figyel az em­ber. S elég egyszer tévedni. Elindíthat egy lavinát. Még gondolni is rossz rá — pró­bálja visszaszívni, amit mon­dott. Benn a kis irodában Ba­goly Ferencné asszisztens egy halom receptbe belebújva. Ellenőrzi a napi kiadott gyógyszereket. Bagoly Ferencné — Havonta átlag 30—35 ezer receptet kell átnézni, ellenőrizni a kiadott gyógy­szereket, árakat — pillant fel az asszisztensnő. Naponta 3—4 órát „rabol” el tőle. A nyíregyházi Rákóczi utcai gyógyszertár a megye máso­dik legnagyobb forgalmú pa­tikája. Havi gyógyszerforgal­ma az 1 millió 200 ezer fo­rintot is meghaladja, össze­szokott gárda vigyáz arra, hogy a beteg azt kapja, amit az orvos előírt. És plusz em­berséget, figyelmességet, szí­ves felvilágosító szót is. Olya­nokat, amelyek elősegítették, hogy zöldkoszorús legyen a brigád. Hogy miért is szocia­lista ez a brigád? Nehéz len­ne rá pontosan válaszolni. Ök különbözőképpen fogal­maznak : Dr. Nacsa Andrásné gyógy­szerész: „Talán azért, mert próbálunk a jelszó szerint Fitos Lászlóné cselekedni. És ez eddig sike­rült. Van egy fiúnk is, Ma­rinak Attila. Állami gondo­zott, de most már mi ügye­lünk rá.” Lizák Istvánné asszisztens: „Nekem két kislányom van. Erika és a 4 éves Ági. Meg­történt már, hogy nem tud­tam érte menni az óvodába. A kartársaim vitték haza és gondoskodtak róla.” Holik Jánosné: „Én a fo­a patikában gászati hónapban tartott elő­adásokat említéném. Nem volt kötelező, de mindenki szívesen vállalta. Sok iskolás gyereket neveltünk így a he­lyes fogápolásra.” Említik, hogy segítették, korrepetálták az asszisztens­jelölteket, Kriston Katit, Ko- mócsi Editet. El sem hinné az ember, mi mindent tud tenni a betegekért egy gyógy­szertári szocialista brigád. Egy jó szó, felvilágosítás megnyugtatólag hat a beteg­nek. Egészségügyi felvilágo­sító füzeteket mutatnak. Ezerszámra osztották ki a betegek között. Az új város­negyedekbe elvitték, a lép­csőházakat ellátták ilyen plakátokkal. S ki tudná fel­mérni a jelentőségét, amikor a különböző hűléses vírusok pánikot keltenek, s akkor is „hadra” fogható ez a brigád. Járják az iskolákat, előadá­sokat tartanak. Áldoz idejé­Dr. Nacsa Andrásné bői Miseta Mária, dr. Nacsa Andrásné, Eördögh Judit, Tamás Margit, Holikné és a többiek? A gyógyszerek mel­lé adott füzetek-tanácsok jól segítik az orvosi munkát. Na és az új gyógyszerek ismer­tetése. Idős betegeknek, gyerme­kes mamáknak házhoz viszik a gyógyszert. Borbányáról nehéz bejárni. Szőllősi Mi- hályné összegyűjti az idősök, kismamák receptjeit, s viszi a gyógyszert. Tamás Margit, Dzsunyák Mária Pócspetriből járnak be dolgozni. Ugyanezt teszik. Patronálják a jósavárosi óvodát. Szabad idejükben té­rítőkét hímeztek, csempékre festettek kis állatfigurákat. Van egy Juliska nénijük is. A szociális otthon lakója, sze­rettei a brigádon kívül nin­csenek. A zöldkoszorús fokozatot idén június 3-án kapták meg. Plusz 4 ezer forintot. Nem volt vita, hová tegyék, mire költsék. Attila, aki közben felcseperedett, bőrövet sze­retne, Juliska néninek meg­lepetést tartogatnak. Erről még nem döntöttek. Csak arról, hogy patronáltjaikat fogják ebből a pénzből segí­teni. Farkas Kálmán LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazda­sági munka színvonalának állandó javítására. Minden ember a maga munkaterü­letén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell, mit kell tenni a hatéko­nyabb munkavégzés érde­kében. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban mun­kahelyi vezetőt és beosztot­tat, ipari és mezőgazdasági munkást; milyen területen lát még kihasználatlan tar­talékokat. Aki válaszol: Hudák András, a Kelet-magyaror­szági Faipari Vállalat asz­talosipari üzemének szocia­lista brigádvezetője, jelen­leg megbízott művezető. — Vállalatunk a tuzséri fatelepről kapja az alap­anyagot, a puha, könnyen megmunkálható fenyőfát. Sajnos, a szállítmányok na­gyon heterogén összetéte- lűek, így természetesen elő­ször egy nagy válogatáson esnek keresztül. Erre nem sajnáljuk az időt, hiszen a késztermék minősége szem­pontjából nem mindegy, milyen anyagból készülnek azok. — Az alapanyagnak a legkisebb darabjait is fel­használjuk, de a termelés hatékonyságának, a munka termelékenységének növe­lésével, a termelőeszközök jobb kihasználásával is elő­segítjük a termelést. Emel­lett persze nagy gondot fordítunk az előállított ter­mékek minőségére és a ta­karékossági intézkedések előírásaira is. A vállalat tervében jelentős helyet foglal el az anyagtakaré­kosság, külön intézkedés is foglalkozik ezzel. Ennek nyomán a tároló helyiségek jó kihasználásával elértük, hogy minimálisra csökkent az ilyen irányú vesztesé­günk, nőtt a felhasználható mennyiség. Végeredmény­ben a mi feladatunk az, hogy elősegítsük ennek az intézkedésnek a végrehaj­tását. — A nagyobb termelést segítik az újonnan beállí­VÁLASZOL: Hudák András tott korszerű automata gé­peink. A négyfejes gyalu­gép szinte ontja magából az ajtó, ablak és bútorváz szerkezeti elemeit. Ez úgy működik, ahogyan a mesé­ben van: egy ember adagol­ja az alapanyagot, a másik oldalon pedig a kész, meg­munkált elem kerül ki. Ugyanilyen a páros csapo­lógép is. Ezeknél gyakorla­tilag kizárt a hibalehetőseg, a selejtkészítés. — Persze óhatatlan, hogy selejttermék ne készüljön. Ezeket aztán újból felhasz­náljuk más termék gyártá­sánál. Egyetlen darab fa sem veszhet el. A gyalulás melléktermékeként kike­rülő forgácsot a nyíregyhá­zi Ságvári és a Vörös Csil­lag termelőszövetkezetek­nek értékesítjük, ahol a ba­romfitenyésztésben hasz­nosítják alomként. — Természetesen az alapanyagok között is van különbség. A gyengébb mi­nőségű, egyenetlen, görcsös fából lemezeit ajtókat ^ké- szítünk, aminek ez kitűnő­en megfelel, de lehetne más terméket is gyártani ezek­ből. — Vállalatunk dolgozói megértették a takarékossá­gi intézkedés hasznosságát, érzik a felelősséget mun­kájuk iránt. Termelési ér­tekezleteken megbeszéljük és közösen fogadjuk el a terveket. Azonban töre­kednünk kell a munkaidő, meglévő eszközeink és tar­talékaink még jobb kihasz­nálására Dr. Jávori Ferenc, a MÉM Országos Földügyi és Térké­pészeti Hivatala földhaszná­lati főosztályának megbízott főosztályvezetője pénteken a termőföldek hasznosításáról tájékoztatta az újságírókat. Egyebek között elmondotta: az utóbbi években az időköz­ben tett központi és helyi in­tézkedések ellenére több tíz­ezer hektár föld maradt megműveletlen. A helyzet megváltoztatására a MÉM több intézkedést tett. Az ar­ra illetékes szervek rendsze­resen ellenőrzik a földek ál­lapotát és a művelést elmu­lasztó földhasználókkal szem­ben szankciókat alkalmaz­nak. A megyei földhivatalok megszervezik és biztosítják a határszemléket, és számonké- rik a mulasztást. Nyaralási történet Z ápolya Dezső főosz­tályvezetőről min­den beosztottja tudja, hogy ez a pedáns szakember a legsmucigabb hivatalfőnök az egész ke­rületben. Bár makacs lég­csőhurutja van és a ma­gaslati levegő jót tenne neki, mégis minden évben Tihanyba megy üdülni, csak azért, hogy a szoká­sos nyaralási ajándékokat néhány tucat balatoni kecskekörömmel tudhassa le. Ez ugyanis nem kerül semmibe, mindenki szed­het ott belőle. Éppen ezért az idén nagy meglepetést keltett Zápolya munkahe­lyén, az Aludttejipari Trösztnél, hogy a főosz­tályvezető szokásától elté­rően ezúttal a Mátrában töltötte a nyári szabadsá­gát. Mindenki azon töp­rengett, milyen ajándék­kal lepi most meg őket. — Nagyon kedves meg­lepetést tartogatok a ma­guk számára, szeretett kartársaim — mondta Zá­polya a kölcsönös üdvöz­lések után, amikor első ízben jelent meg a hiva­talban. — Maguk most nyilván azt hiszik, hogy a mátrai üdülésem miatt el­esnek a szokásos ajándék­tól. Nos, kedves munka­társaim, kár volt aggódni­uk, mert én nem az az ember vagyok. Én már ta­valy nyáron tudtam, hogy az idén nem a Balatonra megyek nyaralni, és ezért akkor dupla mennyiségű kecskekörömről gondos­kodtam... És ezzel kiosztotta a tar­talékolt kecskekörmöket. Heves Ferenc i Á termőföld hasznosításáról

Next

/
Thumbnails
Contents