Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
1976. május 16. KELET-MAGYARORSZÁG —VASÁRNAPI MELLÉKLET 7 REFERÁTUM AZ EGÉSZSÉGÜGYI AKTÍVÁN Az etika az orvosi tevékenység erkölcsi oldala Korunkban a technika fejlődése sorra megváltoztatja a történelmi települések és tájak arculatát. Nem lehet teljesen kivétel ez alól az úgynevezett „Tiszakanyar” sem, mégis a múlt jobban jelen van ma is, mint hazáink más területén. Valóban az egész most kialakulóban levő új idegenforgalmi övezet; spontán létrejött természeti és történelmi labadtéri múzeumot biztosít. Érdemes vizen járva is átfogó képet nyerni erről, mert ha így megismerjük eredeti szépségeit — morot- váit —, földvárát stb., igazán ekkor tudjuk meg, hogy ez a valóság árnyaltabb, tájképi- leg sokrétűbb, történelmi emlékekben gazdagabb annál, mint amit bármilyen jelzővel érzékeltethetnénk. Csend és légkör Ebből az eredetiségből áradó hangulat, a Tisza és a Szamos menti kitűnő tiszta levegő az, amely a modem kor emberét feltétlenül megragadja. Évekkel ezelőtt először szóban, majd írásban is felvetettem a „Tiszakanyar” kialakítását. Kezdetben, mint ismeretlen földrajzi fogalomtól a szakemberek idegenkedtek. Lassan több, mint egy évtizede már megfogalmaztam ezt „A Felső-Tisza- vidék morotváiról” szóló tanulmányomban, amely elfogadva évek óta Debrecenben van és most az Alföldi Nyomdában várja, hogy nyilvánosságra kerüljön, örvendetes, hogy közben a nyírségi idegenforgalmi hivatal „Tiszakanyar” néven kiadott egy színes leporellót. A honismeret miatt is érdemes e tájat bejárni. Itt megtaláljuk korunk nagy „hiánycikkeit”, a páratlan csendet, vizet, tiszta levegőt és a magyar történelmi légkört is. A Tiszakanyar — a másutt élők miatt említem — a Felső-Tisza-vidéken terül el, a világhírű Tokaj kivételével közigazgatásilag Szabolcs-Szatmár megye területén fekszik. A Tiszakanyar a történelmi emlékű „hét- szilvafás" Tiszaháttal kezdődik és Tokajnál ér véget, ahol a hegyet ezüstszalagként övezve ölelkezik két folyó: a Tisza és a Bodrog. A táj sajátos hangulatú, igen változatos egységeit: a szatmári és a beregi Tiszahátot, Nyírséget, Rétközt és a Hegyalját a Tisza hatalmas kanyarulata fogja össze egy gyönyörűen kialakult csokorba. Innen ered a neve is. Ezt a tájat bejárni elsősorban vizen lenne érdemes. Sajnos, ezidáig nimcs menetrend szerinti hajójárat. Tokajból kiindulva a Tiszán, a Szamosra és a Túrra elhajózva felejthetetlen élményt jelent. Igazi szépségét és a táj kínálta romantikát a vízről szemlélve élvezhetjük. A Tisza és mellékfolyói alakították ki a Tiszahátot. Először Vásárosnaményt érdemes megnézni, majd tovább hajózva a Szamos felé, a maga nemében páratlan hangulatos partokat láthatunk. Ezt akár ősszel, vagy nyáron tesszük meg, kedves és változatos panorámában gyönyörködhetünk. Visszafelé busszal előnyösebb utazni, mert így történelmi értékeit, más részét is érinthetjük e tájnak. E célból a fontosabb helyek nevezetességeiről is szólok. Árpád-kori maradványok Csodálatos a Tisza-vidék morotvagenerá- ciója. A nyíltvizű holtágak és a féltöltött morotvák mintegy „fűzér”, úgy kísérik a Tiszát. A naptól bearanyozva tavasztól már sokszínűvé válik a vidék. Ahol a parti erdők között kiláthatunk a hajóból, ott ligetes vagy gyümölcsös táj nyújtózik ki előttünk. Hangulatos látvány egy-egy ártéri réten legelésző csorda, vagy újabban a távolabbról dübörgő traktorok, amelyek észrevétlenül belenőnek a tájba. Itt a vízből nézve is az ős- és a kul- túrtáj csodálatosan egybefonódik. De nemcsak a természet tartogat a turista számára meglepetést, hanem a társadalom is. A Tiszahát népi hangulatú táj, megszámlálhatatlan értéke van. A különböző népi építkezések, a faragott tornácos parasztházak, jellegzetes fatomyok, kopjafás temető, a pa- szabi népművészet, népi szőttesek, Árpád- kori építkezés maradványai, a nagyszámú gémeskutak, az új almáskertek stb ... E táj központja Vásárosnamény. A gyönyörű hátteret a sík és enyhén dombos tájhoz az északi részen húzódó táj változatos sátorkúpjai adják. Távolból kelet felől a „beregszászi vonulat” is látszik. A v.-naményi kastély érdekessége mellett legnagyobb érték itt a Tisza, az úgynevezett gergelyiugornyai strand, a jól kiépített kempinggel és családi nyaralókkal. Fövenyes partja és kellemesen meleg vize sportra, horgászásra, fürdésre egyaránt kiválóan alkalmas. A természeti adottságok és a szép panoráma élvezetét elősegítik az újabban tovább emelkedő cölöpös hétvégi házak és a vendéglők is. Igen alkalmas kiinduló hely ez a környék barangolására. Megnézésre érdemes Tiszavid és Tiszakerecseny népi műemlékei, majd Lánya XIII. sz. román stílusú református temploma, továbbá az 1781-ben készült érdekes fatorony. A most fejlődő impozáns dióligetben levő tivadari Tisza-partot, gyermekek részére is alkalmas fürdőt felfrissülésként számításba vehetjük. A további út vezethet Csarodára, Tarpára, Nagyarra, Túristvándira és Szatmárcsekére. Csaroda, amely a (pleisztocénből) visszamaradt növényvilágával természet védetni terület, megtekintésre érdemes. Pl. olyan tőzegmoha fajtákat találhatunk itt, amit hazánkban sehol Sem. E tiszaháti rész jelenkori süllyedéssel különült el a Nyírségtől. Keleti nagy része átnyúlik Szovjet-Ukrajna területére. A Tisza és a Szamos mentén rétek és legelők zónája zöldell. Az ártérnél magasabban szántóföldek tarkállanak. Hajdan a közelben, délebben terpeszkedett az Ecsedi- láp. Vizét lecsapolták; A táj romantikájával egyenértékűek történelmi emlékei. Tárpán a sajátos faragott tornácú és ka- pujú falukép mellett Esze és Rákóczi kurucainak emlékeit és leszármazottjait is megtaláljuk. Itt van Bajcsy-Zsilinszky Endre sírja. Ahol Móricz lakott Túristvándiban szép környezetben látványos a híres vízimalom, amely ma ipari műemlék. Megtekinthető a kovács háza, ahol egykor Móricz lakott. A XV. században épült gótikus temploma. Ennek famenyezete igen szép, de ez már később, a XVIII. században készült. Az előbbi tájtól eltérő Nyírség homokbuckás vonulatai is könnyen elérhetők és a többi érdekességei is megtekintésre méltat- hatók. Ilyen Kisvárda és környéke, ősszel, amikor érik a világhírű jonatán alma, ez különösen vonzó lehet a turisták, magánosok és családok részére egyaránt. E területet nevezhetjük: a „Tiszakanyar környékének”. Érdekessége a kisvárdai vár, ahol a vármúzeum gazdag régészeti és hely- történeti anyaggal dicsekedhet. A termál gyógyfürdője a vár közelében vonzó területi Külön említést érdemel az újonnan átadott kórház és az Agrotechnikai Kutató Intézet kisvárdai telepe, ahol az alapító, burgonyanemesítő Teiohmann Vilmos tevékenykedett. A „könyök” csücskében Záhonyt és Tuzsért is programba lehet iktatni. Az ország keleti kapuja a záhonyi határállomás, úgyis szokták emlegetik, hogy Európa egyik legforgalmasabb „szárazföldi kikötője”. Vasúti pályája és berendezése egymagában is különleges látvány. Tuzséron van az országosan is számon tartott barokk-kúria, amelyet Ybl Miklós átépített. Az ország leghatalmasabb fatelepe itt működik. A Tisza itteni partja is igen alkalmas fürdőhelynek. A „könyökből” kiindulva Nyíregyháza felé, van kialakulóban egy új hazai „Ipari tengely” is. A Tisza bal partján hajdan árterület volt. A szabályozások óta a felszín nagy része rét és legelő, újabban egyre több a szántóföld is. E terület gyógynövény-termesztéséről, ezen belül is mentatermesztéséről ismert. Mentaüzem is működik, pl. Nagyhalászban. E részen a több számú morotva galériaszerű- en tájképileg is meghatározóan és hangulatosam kíséri a folyópartot. Kirándulásra Dombrád, Tiszatelek, Két- érközi-morotva különösen alkalmas hely. A horgászok paradicsomaként emlegetik. A Tisza itt hatalmas és elég mély katlanban folyik. Partján széles sávban változatosan gazdag lombos erdő zöldell. Az itteni kitűnő halászlének messze vidéken híre van. Közelében található a ma már külföldön A megyei egészségügyi aktivén — amelyről hírt adtunk — dr. Magyar János főorvos mondott vitaindítót az etikai helyzetről. Az alábbiakban ennek főbb gondolatait közöljük és ismertetjük a hozzászólások summáját. A bevezetőben dr. Magyar János a megye általános egészségügyi helyzetét és fejlődését ismertette, majd megállapította: „Az egészségügy V. ötéves tervének fejlesztési, szervezési, működési irányelveinek, az egészség- ügyi intézmények integrációjának megvalósítása szükségessé teszi az etikai helyzet vizsgálatát, hogy az egészségügyi dolgozók ma. gatartását megfelelő intézkedésekkel a jelenlegi negativisztikus jelenségektől megszabadítsuk.” Részletesen ismertette az MSZMP PB 1959-es határozatát, amely az etikai helyzetre vonatkozóan ma is érvényes követelményeket fogalmazott meg, de amely direktívák nem valósultak meg. Ennek okait a következőkben összegezte: nem volt teljes összhang az állami intézkedések és a szakszervezet nevelő tevékenysége között. Nem oldódtak fel az egészségügyi ellátás terén azok a feszültségek és hiányosságok, amelyek forrásai lehetnek az etikai torzulásoknak. A lakosság magatartásában erősödött a hiányosságok miatt a biztosabb és kivételesebb ellátásra való törekvés. És végül, az egészség- ügyi ellátáson kívüli hasonló jelenségek és magatartások is közrejátszottak abban, hogy megfelelő pozitív változás az orvosetika területén nem következett be. A megyei etikai bizottság munkájában az elmúlt 10 éves tapasztalat azt mutatja, hogy minden részletre kiterjedő elemzést a járások és városok, továbbá az egészségügyi intézmények között elvégezni nem lehet, mert még a 77 tárgyalt esetben is igen nagy a szóródás. Míg az első évben a bizottság 17 ügyet tárgyalt, 1975-ben mindössze hármat. Az orvosetikai bizottságok anyagából, továbbá a területről és az intézményekből szerzett tapasztalatokból megállapítható, hogy az etikai helyzettel jelentőségének megfelelő mértékben nem foglalkoztak. Nem értékelték azt rendszeresen, túlságosan belenyugodtak és -törődtek a meglévő helyzetbe. Általános megelégedettség volt észlelhető, ha nem történt súlyosabb, törvénybe ütköző cselekmény, úgy gondolták, az etikával nem szükséges külön foglalkozni. Itt a főorvos több példát ismertetett, majd indokolta a megyei egészségügyi osztálynak azt az intézkedését, amely megszüntette a magánszülések vezetését. Foglalkozott a me: gyei orvoshiánnyal, a túlterheléssel, ami egyik oka volt annak, hogy a szakmai etikai és politikai továbbképzésre kevesebb idő jutott. Mindezt a referátum magyarázatnak igen, de elfogadhatónak nem ítélte. Kitért annak a pozitív változásnak az ismertetésére, ami a szakmai továbbképzések terén bekövetkezett a múlt évben és ami jellemző 1976- ra is. Dr. Magyar János hangsúlyozta, hogy az orvos tudása az első és alapvető etikai kötelesség, diplomája így válik nem egyszerűen kenyéradó oklevéllé. A megyei helyzet jó, orvosaink túlnyomó többsége ennek a követelménynek meg is felel. Igen nagy súllyal szólt az orvos és beteg kapcsolatának jelentőségé, ről, melyből ki kell zárni a betegnek azt az érzését, hogy ki van szolgáltatva. Szólt a magánpraxisról, amely ma korszerű felszerelések nélkül, korrektül nem folytatható. A referátum ezután az 1976. június 30-ig elkészülő megyei egészségügyi célprogramról szólt. Világosan kell látni — mondta —, hogy az etikai célprogram nem orvosellenes, azt az orvosokkal együtt lehet és kell megoldani, hiszen orvosaink döntő többsége hivatásának él, köztiszteletben, társadalmi megbecsülésben részesül. Mégis, az etikában megtalálható negatív jelenségek, amelyek ugyan az orvosok kis részénél fordul elő, rosSz hatással van az egész közvéleményre, azt irritálja és az ellátásban még meglévő nehézségeket és gondokat súlyosbítja. Nem könnyű egy hosszabb idő óta beidegződött állapotot felszámolni, társadalmi felfogást megváltoz- toztatni, s e téren kell előrelépni. Éppen ezért van nagy jelentősége, szerepe ebben a munkában a párt-, a társadalmi és tömegszerveis keresett „paszabi” népművészet remekeinek az alkotóháza. Színes szőttesei még sokáig öregbítik hírnevét. Kár lenne kihagyni a programból Tiszabercelt, ahol a magyar irodalmi felvilágosodás nagy egyéniségének, Bessenyei Györgynek szülőházában megnézhetjük a szerény, de értékes emlékszobát. A megye területén utolsó állomásként talán az egyik legérdekesebb látnivalót találjuk. Szép innen a panoráma is. A megye névadójának, a vezérnek ősi székhelye: Szabolcs község. Ma szabálytalan háromszög alakú földváráról híres, innen tárul elénk az említett pompás látvány a Tisza szélesedő folyama mögött, a háttérben magasodó hegyaljai táj. Az itteni Árpád-kori várral egyidősnek tekinthető és a templomnál található régészeti emlék a bazilika, amely a Tiszántúlnak egyetlen ilyen kori emléke. Az 1970- es kutatások során vált ismertté. Valószínű zeteknek, nem külön-külön, hanem együttesen kell fellépni az anomáliák ellen, s az eredményesség elsősorban társadalmi összefogástól is függ. Gondoskodni kell arról, hogy az orvosokkal, egészségügyi szakdolgozókkal szemben támasztott magasabb követelmények széles körben ismertté váljanak és lehetőség nyíljék ennek megfelelően szélesebb körű felelősségrevonásra. A felügyeleteket az egészségügyi intézményekben és területen, községekben, városokban, járásokban a komoly felkészültség, lelkiismeretesség, a szakmai hibák eltusolá- sától mentes, etikus légkör kell, hogy jellemezze. A továbbiakban hangsúlyozta a vezetői példamutatás szükségességét, a munkahelyi légkör kedvező kialakítását. Hivatkozott a XI. kongresszus határozatára, amely kimondja: „Államunk továbbra is érvényt szerez törvényeinknek, s úgy fejleszti őket tovább, hogy gátat vessen a szocialista elveket sértő jövedelmek keletkezésének.” Utalt arra a referátum, hogy az egészségügyi törvény és a rendtartás lényegbeli módosítása nem szükséges, de követelményeinek megtartása igen. Rámutatott: elejét kell venni az ágyárusításnak, a keresőképesség megállapításánál nagyobb kontroll alakítandó ki; utalt az intézeti munkakörrel összeférhetetlen magángyakorlatra, meg kell szüntetni a kivételes és jogtalan igények kielégítését. A kitüntetések esetében az etikai magatartás legyen a fő fokmérő a szakmai tudás mellett. Lényegesen nagyobb teret kap az oktatás és nevelés és az intézeti etikai tanácsokra e téren nagy munka hárul. Az etikát megsértőket — folytatta — felelősségre kell vonni, el kell határolni a becsületes dolgozóktól, olyan közhangulatot kell teremteni, amely lehetetlenné teszi az ügyeskedők számára a jogtalan előnyök biztosítását. A referátum közölte, hogy az egészség- ügyi intézményekben (kórházakban) létre kell hozni az etikai tanácsokat, amelyekben az állami vezetés, a párt-. KISZ- és szakszervezet delegálja állandó képviselőjét négyéves időtartamra. A tanács vezetőjét a fenti szervekkel egyetértésben az intézet igazgatója jelöli ki. A VITA SUMMÁJA A vitában felszólalók elöljáróban azt fejezték ki: időszerű volt napirendre tűzni az etikai kérdést. Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára ezzel kapcsolatban így vélekedett: „Nem könnyű kérdés ez, de egyszer szembe kell nézni vele, őszintén és reálisan. Ha nem így lenne, akkor nem kellett volna kommunista egészségügyi aktíva sem. Nem feltétlenül kell azonnal egyetérteni, de a megértés után követelmény, hogy a kommunisták álljanak is ki a jobbítás mellett. Az egészségügyi célprogram alapállása jó, mert első helyen a lakosság jobb ellátását szolgálja, célul tűzi ki a harácsolás felszámolását, szorgalmazza az emberi viszonylatok rendbehozását. A fejlett szocializmusban az emberi viszonyok megjavítása is benne- foglaltatik. Rendkívül fontos a szakmai színvonal állandó növelése, de ezzel egyidőben nem nélkülözhető az ideológiai, politikai nevelés, ami nagy felelősséget ró a pártalap- szervezetekre. Mintegy kiegészítő volt ezt követően dr. Medve László miniszterhelyettes felszólalása. Kifejtette: a társadalompolitikai elvárások nagy munkát rónak az egészségügyre, amely területen az utóbbi időben számos változás ment végbe. Beletartozik ebbe az etikai helyzet megváltoztatása is. A mostani helyzetnek vannak előzményei, de azok a tényezők, amelyek kialakították ezt, már csak nyomokban léteznek. Van, ahol adminisztratív intézkedés szükséges, de sokkal fontosabb a megelőzés, a nevelés. A közvélemény és a társadalmi együttmunkálkodás segíthet csak. Igen fontos, hogy az orvosok közül mind többen váljanak közéletivé, ez jelentősen változtat az emberi kapcsolatokon, oldja a zártságot. El kell érni, hogy ne az egyes ember, hanem az intézet, általában az orvosok iránti bizalom legyen a meghatározó. A hozzászólók, orvosok, szakdolgozók ösz- szességükben azt fogalmazták meg: hathatós társadalmi segítséggel megvalósítható e célprogram, amely az egészségügy érdekeit maradéktalanul szolgálja. I. István király építtette és'1092-ben a templom falai között tartották a szabolcsi zsinatot. Tehát érdemes a megtekintésre, mert ma már ez az épségben maradt, XI. századi templom értékes műemlék hazánk területén. Utolsó állomása a Tiszakanyamak Tokaj. A Dunakanyartól ugyan eltérő, de annál aligha kisebb értékű tájat mutattunk be. Tokajt nem kell bemutatni, csupán annyit, hogy világhírnevéhez mérten a fejlesztése nem volt eddig kielégítő. A létrejött Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság tervei előnyös fejlődést biztosítanak, de a jövőben még kifejezettebben érdemes a Tiszakanyar egységében gondolni a fejlesztésre és a további propagandára is. Egészen sajátos lehetőséget kínáló idegenforgalmi övezetévé válhat hazánknak az egyre erőteljesebben kialakuló „Tiszakanyar”. Dr. Vargha László Gyula
