Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. május 15. KÖRNYEZETVÉDELEM Á sóstói erdő — holnap „Valószínűleg 1970—1980 lesz az a 10 év, amelynek folyamán az ember leszokik arról, hogy bolygóját úgy kezelje, mintha volna még egy tartalék.” (Steven Ross) □ felgyorsult életritmus, a technizálódás, az ipar egyre fokozódó termelése, az iparszerű állatenyésztés egyre többet vesznek el a megművelt területekből. A városok! terjeszkedése, korszerűsödése pedig a zöld felületek csökkenését eredményezheti. Az ember is a természet része, saját környezetének megteremtője és alakítója. Nem mindegy tehát, hogy a természeti környezet milyen mértékig van kitéve a művi környezet (városok, ipari létesítmények, közlekedés) fokozódó ártalmainak. Az utóbbi tíz évben mezőgazdaságilag művelt területből kereken 70 ezer hektárt vontak ki az ipar, bányászat, út, vasút és egyéb létesítmények céljára hazánkban. Végigtekintve a földtörténeti korokat, kitűnik, hogy több tízezer évvel ezelőtt egy embernek 4 négyzetkilométer föld-1 terület jutott. Ma — bár szeszélyes megoszlásban — de számottevően megsokszorozódott a lakosságszám. így pl. at NSZK-ban a -népsűrűség 200 fő/négyzetkilométer, Hollandiában a 300 főt is meghaladja. A várható demográfiai robbanást figyelembe véve, a földön élő emberek száma megnégyszereződhet. Vagyis, ha a lélekszám 12 milliárd lesz és ha a föld felületének csak a felét tekintjük lakhatónak, úgy a népsűrűség 200 fő/négyzetkilométer lesz, azaz aranyi, mint ma az NSZK-é. így szükségszerűen adódik, hogy a városok környékén védő erdősávot kell kialakítani, melynek rendeltetése több célt foglal magába. Ennek a zöld felületet fejleszteni kívánó folyamatnak vagyunk részesei Nyíregyházán is. A városba kényszerült lakók kikapcsolódást, felüdülést keresnek. A felgyorsult élettempóban az ember a regenerálódást a szabad természetben keresi. A fák csökkentik azokat az ártalmakat, melyeket az ipari telepek juttatnak a lakónegyedek fölé szennyező por, füst és gázok formájában. Igyre csökken a vidéken élők aránya. A városi települé- Tsek szerkezetében azonban olyan változás megy vég- _ _ be, hogy inkább a város perifériája vált kedvelt lakóterületté és a városközpontok inkább a hivataloknak, bevásárlóközpontoknak adnak helyet. E Az elmúlt években Nyíregyháza lakossága is dinamikusan növekedétt. A jelenlegi 90 ezres lélekszáma mellett 2000- ben már a 100 ezer főt meghaladó települései kell számolni. Ez a várost övező erdőterület zsúfoltságát is jelentheti, ami mindenképpen a gyors területrendezés megtételére hívja fel a figyelmet. Sajnálatos, hogy az elmúlt évek során megcsonkult a sóstói erdőfelület. Ez a zöldfelület-csökkenés pedig veszélyt jelenthet a város számára. Ismert ugyanis, hogy a Nyírség uralkodó széliránya északi, északkeleti. Ennek a meglcnető- sen gyakori és esetenként hosszabb ideig tartó szeles periódusnak a város lakosságára nézve káros hatása van. Különösen áll ez a város északi részén épülő lakónegyedekre. A sóstói erdő elsősorban egészségvédelmi rendeltetésű, de megkívánja oldani a városlakók hétvégi pihenését is. A fejlesztési terv az urbanizálódó és iparosodó város környezet- védelme érdekében a kormány ide vonatkozó rendelkezései szellemében indult el. Szem előtt tartották azt is, hogy hosz- szú lejáratú tervet kell készíteni a szükséges zöldövezetek létesítésére, a meglévők megóvására, átalakítására. Ugyanis a nagyvárosok, ipari negyedek ismert ártalmai Nyíregyházát sem kerülik el. levegő és víz szennyeződése, az egyre elviselhetetle- I | Hnebb zajártalom már Nyíregyházán sem ismeretlenek. ^JjEzzel párosul a saját probléma; a defláció, tehát a gyakori szél okozta kár. A felmérések megállapították, hogy a jelenleg meglévő sóstói erdőterület nem elegendő a rohamos fejlődésnek indult, iparosodó város zöldterületi igényeinek kielégítésére. • A fejlesztési terv reális olyan szempontból is, hogy figyelembe veszi a közlekedési viszonyokat, a városközelséget, a megfelelően kiépített közúti hálózatot. Ezek segítségével az erdő minden irányból megközelíthető. Számolva a nagyfokú hétvégi autóparkirozási problémákkal — arról is gondoskodik, hogy az erdei utak csak rövid szakaszokon szolgálják a gépkocsi-közlekedést és az erdő nagy része a gyaloglás, a séta lehetőségét adja. A parkerdő fejlesztési koncepciója minden elhatározásával egy célt szolgál; környezetünket úgy alakítani, hogy az ember közelebb kerüljön a természethez. A sóstói erdőrekonstrukció az első 10 évre 141 hektár pihenő- és 213 hektár sétaerdő kialakítását vette tervbe. Ennek beruházási és fenntartási költsége 31 millió forint. Az átlagos évi erdőfelület-növekedés tehát 14 hektár parkerdő és 21 hektár sétaerdő. □ em véletlen, hogy a kormányzati szervek milliós nagyságrendű költséget fordítanak újabb erdőfelületek kialakítására. Ennek szükségességét alátámasztják olyan adatok is, miszerint Magyarországon az erdővel borított terület 16,7 százalék, Európában 30 százalék és a föld egészének mezőgazdaságilag művelt területéből 31 százalék. Ezeknek az intézkedéseknek együttes érvényre juttatása ad lehetőséget arra, hogy Nyíregyházán elkerülhessük a jövőben mindazokat a környezeti ártalomforrásokat, amelyek a jelen időszakban megvannak, vagy kialakulásukat tevékenységünkkel elősegítettük. Jenser György' okleveles szakmérnök A VOR nyíregyházi gyárának új szabászüzemében műszakonként 650 férfiöltöny szabásmunkáit végzik el, a minőségi követelményeknek megfelelően. (Elek Emil felvétele) NYÍRBÁTOR Uj kollégium, lakások, rendelő, fürdő Üj középiskolai kollégiumot avatnak Nyírbátorban. Idén ősztől százötven bejáró diáklány költözik be a modern, kétszintes kollégiumba. A több mint húszmillió forintos diákszálló is csak részben oldja meg a gondokat: a kollégiumi elhelyezést kérő tanulók 50—60 százalékának tudnak helyet biztosítani. A kollégiumban elkészül egy ezer személyes új ebédlő is. Az V. ötéves tervben egy újabb 150 személyes résszel bővítik a diákszállót. Májusban kezdik építeni és jövő év tavaszán adnak át hetven új tanácsi lakást. A lakásépítésre nagy gondot fordítanak: itt feltétlen tartani akarják a határidőt, hogy a fiatalok lakásigényét minél rövidebb időn belül rendezni tudják. Az első 28 lakásba már a jövő év elején beköltözhetnek az új lakók. Április elején kezdték meg a rendelést a 22 millió forintból épült új SZTK-ren- delőintézetben. Egy új orvos jött Nyírbátorba, de még így is gyermek-, nő- és belgyógyász szakorvoshiánnyal küzd a város. Augusztus 20-ától látogathatják az új fürdőt, amely 9 millió forintba kerül. Igen sok társadalmi munkával járulnak hozzá a lakosok, hogy mielőbb és kevesebb költséggel készüljön el. Most építik az öltözőt, és a kazánházat. Vasárnap a tanácsi dolgozók és a területi KISZ- alapszervezet tagjai faültetéssel, parkosítással segítették az építést. Zeneiskolába járhat az új tanévtől 200 nyírbátori kisdiák. A régi gyógyszertár épületét alakították át e célra. Kozák György, a terv-, pénzügyi és munkaügyi osztály vezetője elmondta: ebben az öt évben 266 millió forintot fordít a tanács városfejlesztésre. Ebből a legtöbbet lakásépítésre költenek, 284 új lakással gazdagodik Nyírbátor. Ezen kívül egy 16 tantermes általános iskola, egy 80 személyes bölcsőde és egy 100 személyes óvoda átadásával egy gyermekintézmény-kombinátot építenek. Víz- és szennyvíz- elvezetésre szintén jelentős összeget fordítanak. Amire kevesebb jut: az útépítés. Az V. ötéves tervben ezt helyezik előtérbe. T. K. Javuló ellátás a nagykállói járásban A nagykállói járás élelmiszer- és zöldség-gyümölcs ellátását nagyon megnehezíti, hogy több község és 77 tanya boltjait kell nap mint nap friss áruval ellátni. Gesz- teréden, Szakolyban és Bal- kányban még tavaly elkészült a tejbolt, ahol tejtermékeket is vásárolhatnak a fo- gasztók. Idén Kállósemjén- ben adnak át egy tejboltot. A zöldség-gyümölcs ellátást az ÁFÉSZ bonyolítja le. Idén először termelnek zöldségfélét 14 hektáron. Bö- könyben szakszövetkezet alakult, szintén zöldségfélét forgalmaz. Közös társulást alakítanak az ellátás javítására. Például a Balkányi ÁFÉSZ és a Kossuth Szakszövetkezet egyesült. Fűszer- és vegyesáruboltot hoztak létre és új italboltot nyitottak. Biriben a Táncsics Termelőszövetkezet épített egy melegkonyhai éttermet. Az ÁFÉSZ tavaly ősztől üzemelteti. Biriben is lehet tehát ezentúl meleg ebédet fo- gvasztani a helybelieknek és az ide érkezőknek. Tüzelő- és gázolaj, valamint benzinkutat épített a Bökönyi Szakszövetkezet a községben. Az új szolgáltatást 4974-től vehetik igénybe a lakosok. Ezentúl nem kell a fűtőolajat kannákban hozni Balkányból. A kút 20 köbméter fűtőolaj tárolására alkalmas. Télen a napi szükséglet megközelítette a 10 köbmétert. Ugyanilyen kutat fúrnak idén Szakolyban. Több konzerv Nyírtassről A nyírtassi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, ben 1969 nyarán egy kis konzervüzem kezdte meg működését. Csupán harmincöt fős létszámmal. Az első évben 7—800 ezer forintot termeltek. 1975-ben pedig, a hetedik termelési évet zárták 7—7 és Cél millió forinttal. A létszám megduplázódott. — Termékejjiket a Hajdú— Szabolcs megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalaton keresztül hozzuk forgalomba — mondja Domokos Mátyás művezető. Fő profilunk a hőkezelt savanyúság és kisebb mértékben gyümölcsbefőtt. Az elmúlt évben mintegy 85 vagon készárut termeltünk. Termékeinket keresettnek mondhatjuk, értékesítéssel semmi problémánk nincs. Konzervüzemünk rentábilis és ezek késztettek arra, hogy az elmúlt év őszén egy nagyobb rekonstrukcióba kezd. jünk 11—12 millió forintos összeggel. Üj üzemünk — előreláthatólag — ez év júniusában megkezdi a próbaüzemelést és a nyáron, illetve a télen már teljes Kapacitással dolgozni fog. Ebben az évben, mintegy tízmillió forint a tervezett termelési értékünk. A közel, jövőben — létszámnövekedés nélkül — a várható termelési értékünk 15—20 millió forint. Az üzem tsz-segédüzem jellegű. Abban az időszakban ad munkát a dolgozóknak, amikor a termelőszövetkezet egyéb területén a munkalehe. tőség megszűnt. A tavaszi növényápolások befejezése után, július elején a konzervüzem megkezdi a termelést és szeptember közepéig üzemel egyfolytában. Szeptember közepétől a munkák szünetelnek, — minden dolgozó az őszi betakarítási munkákat végzi, de főleg almaszedéssel és csomagolással foglalkoznak. November közepétől március közepéig ismét a saját terme, lésű ipari alma feldolgozása következik. (P. v.) FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT CSERESZNYEVIRAG Beküldte: Csákányi György Nyíregyháza, öz köz 53. Tudnivalók a tavaszi BNV megtekintéséről A Dobi István úti vásár- központban a jövő héten, május 19-én nyílik meg, és 9 napon át május 27-ig tartja nyitva kapuit a beruházási javakat bemutató harmadik tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A szakmai programoknak szentelik a legtöbb időt. így öt alkalommal, május 20, 21. 24 és 25 és 26-án szakmai napot tartanak, amikor délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak szakmai jeggyel lehet megtekinteni a vásárt. A nagyközönség délután 2 órától lehet a vásár vendége a szakmai napokon, de a hét végén, szombaton és vasárnap egész napon át. tehát délelőtt 10 óra és délután 6 óra között. A szakvásáron a szakosítás, nak megfelelően 3 termék- csoportban: a műszeriparban; a híradástechnika, irodagép és számítástechnika; az energiatermelés, villamosgépgyártás; a fémmegmunkálás és kohászat; az építőipar, szivattyúk és vízgépek; a közlekedés és anyagmozgatás; a könnyűipari alapanyag- és gépgyártás, valamint a vegyipar és a bányászat szekciójában 26 ország és Nyugat- Berlin több mint 1800 kiállítója vonultatta fel műszáki újdonságait, áruit. A belépőjegyek ára nem változott. A nagyközönség változatlanul 15 forintért kapja, amit még a városban, a metro és a BKV pénztárainál is megvásárolhat. Az egyszeri belépésre érvényes szakmai jegy ára is változatlanul 60 forint. Az ipari tanulók és egyéb iskolák tanulói, továbbá a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén személyenként 5 forint. A tavaszi BNV vidéki látogatói ezúttal is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos menettérti utazási kedvezményét. A vásárközpont földalatti vasúttal, busszal és villamossal egyaránt elérhető. A Dobi István úti parkolóhelyeket a Fővárosi Garázsipari Vállalat kezeli, s parkolásért díjat szed;
