Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

1976. május 15. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 Érdekek összhangja Tapasztalatok a SZÁÉV-nél Aligha van Szabolcs-Szatmar. márnák olyan eldugott falva, települése, ahonnan ne dol­goznának megyénk legna­gyobb ipari üzemében, a SZÁÉV-nél. Csaknem 4 és fél ezer ember verbuválódik a' Nyírségből. Szatmárból. Reggelente legalább 2000 munkás, kőműves, ács, ku­bikos, vasbetonszerelő, stb. várja a munkásjáratot, hogy eljusson 46 építkezési helyre, ahol ez év első harmadában 91 különböző létesítmény építését kezdték meg. Ti­zenöt saját és a Volántól bé­relt autóbusz, s 24 „fakarusz” (összesen 39 szállítóeszköz) szállítja, hordja munkába és haza az embereket.” Átcsoportosítás Óramű pontossággal indul­nak. hogy a munkát idejében megkezdhessék. A járatok öt­ven kilométeres körzetben ingáznak. Ez hasznos a mun. kásnak is, a családnak is, a vállalatnak is. Igaz, hogy az idei esztendő első hónapjai nem kedveztek az ég alatti üzemnek, s ha most kizáró­lag a számokat néznénk, el kellene marasztalni a vállala­tot. mert az első negyedév­re meghatározott 171 milliós tervvel szemben ..csak” 159,7 milliót teljesítettek. Ha viszont a párt ez év április 22-i határozatából az említett két intelemből indu­lunk ki— márpedig ez a reá. lis — akkor nincs különösebb aggodalomra ok. Ugyanis az időjárás miatt külső munkát nem végezhettek több helyen, s így az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítését kihasz­nálva, átcsoportosítottak munkásokat, s a már meg­kezdett és elsődlegesen nép- gazdaságilag is fontos lakás- építkezésekhez irányították őket. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévre tervezett 36 lakás helyett 116 (!) lakást adtak át. Erről tanúskodik az a gaz­dasági tájékoztató is, ame­lyet negyedévenként adnak közre az ellenőrzési, üzem­gazdasági és tervosztály gon­dozásában. Nincs tehát ok az elkeseredésre, mert az idei terv reális, megalapozott, s az elmaradást másutt pótol­ták, mert a lakások belső szerelésével később már nem kell foglalkozniok. Értékel­te az üzemi párt-vb is a há­rom hónap munkáját. Tájé­koztatót adott erről Kanda Pál igazgató, s az sem mellé­kes, hogy éppen a párthatá­rozat szellemének megfelelő­en ebben az évben az új kö­vetelményeknek megfelelő­en láttak a szocialista mun­kaverseny és brigádmozga­lom fejlesztéséhez. „Ráépítet­ték” a helyi s egyben a leg­fontosabb a termelést segítő, a termelékenység emelését javító, a hatékonyságot bizto. sító intézkedési cselekvési programjukra. Erről számolt be a párt vb ülésén Somorjai Béla műszaki igazgatóhelyet­tes. Ezt az anyagot megbe­szélték és megbeszélik a párt- alapszervezetekben Sátoralja­újhelytől Mátészalkáig, hogy 11 pártszervezet 340 kom­munistája, a szocialista bri­gádok értsék, mi a feladatuk. Szűkült az „olló Három hónap után — ha az év elején van! — nehéz meg­ítélni előre egy ekkora válla­lat jövőbeni, eggkz esztendő­re kiható tevékenységét. Any- nyi azonban bizonyos: a párt-, a szakszervezeti, az ifjúsági, a szocialista brigád vezetői, stb fórumokat hatékonyan igye­keztek felhasználni. Egyrészt abban, hogy elkészüljön — és jól — az idei terv. Ennek ér­dekében sok fórumon megvi­tatták a tervjavaslatot. Az eszmecseréken több száz ész­revétel, javaslat, kezdemé. „A fő figyelmet a Központi Bizottság 1975. novemberi határozatával összhang­ban, továbbra is a társadalmi termelés ha­tékonyságának növelésére, az anyagi, szel­lemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani... A Központi Bizottság ismé­telten hangsúlyozza: az V. ötéves terv megvalósításának fontos feltétele az 1976. évi népgazdasági terv megfelelő teljesíté­se.” (Az MSZMP KB 1976. április 22-i ha­tározatából.) nyezés hangzott el. így „állt” össze a végleges terv. E ja­vaslatok közül emeljük ki a bérfejlesztéssel kapcsolatos intézkedést. Szűkült az „olló” a műszakiak és a f'zikaiak bére között. A kollektív szer­ződés szintén kollektív mun­ka. sok hasznos javaslat ke­rül elfogadásra, amelyet a munkások tettek. Néhány, különösen jelentős munkát szükséges megemlí­teni. Elsősorban az egyedi nagyberuházásokat. ame­lyekben jelentős szerepe van a SZÁÉV-nek. Egyik, a Test­vériség gázvezeték építésének a befejező szakasza. Program szerint az első negyedévben itt 1,1 millió forint értékű munkát végeztek el. s idén még 7,6 milliós munka vár rájuk. Elmaradás nincs, a ne­hézségek ellenére is „tartják” a határidőket. A másik a Bu­dapesti Finomkötóttáru Gyár üzemének építése Mátészal­kán. Idén itt 40 milliós ter­melési értéket kell produkál­nia a vállalatnak. Ebből az első három hónapban 9,6 mil­liót építettek „be”. Elkészült az üzemcsarnok után a szoci­ális létesítmény szerkezeti váza is. Szükséges szólni a lakásépítési programról. 1976- ban a terv szerint 863 lakást kell megépíteniük. Csakhogy nem mindegy, mikor költöz­hetnek be a családok. Ga­rantálja a vállalat, hogy eb­ből az első fél évben 4'il-et adnak át. Irány a főváros Illik szólni arról az áldo­zatvállalásról, amelyet a SZÁÉV vállalat megbízatás, illetve az ÉVM kijelölése alapján teljesít. Gondokkal küzdenek a fővárosi építőipa­ri vállalatok. Különösen ami a létesítmények belső, illetve végszerelését illeti. Kevés a szakemberük. Ezért fordul­tak a SZÁÉV-hoz segítségért. Csakhogy ezt az áldozatot vállalniok kellett munkások tucatjának. Ezért került sor a mátészalkai stáb munkahe­lyén márciusban párttaggyű­lésre. Itt a pártvezetőség — a vállalat gazdasági és üzemi pártbizottságának a felkérése alapján — elmondta. hogy több fontos létesítmény befe­jezését szükséges biztosíta­ni a fővárosban. Igaz Dezső építésvezető, a pártvezetőség 2 hét múlva jelentették, ké­szen állnak a küldetésre. így indult 100 SZÁÉV-es munkás a fővárosba. Lehet, hogy túl nagy hátránya nem szárma­zik ebből a vállalatnak, de hogy a népgazdaságnak min­denképpen előnyére válik, az biztos. Az is vezette a vállalat gazdasági, párt-, és társadal­mi vezetőit, hogy társadalmi érdeket szolgálnak. Hogy mi­lyen munkákat végeznek a SZÁÉV-esek Budapesten? Befejeznek egy 12 tantermes iskolát. Kezük munkája nyo­mán valósul meg egy 150 sze­mélyes óvoda és egy 1Ö0 sze­mélyes bölcsőde. Ezeket szer­kezeti készültségi állapotban vette át a fővárosba helyezett építésvezetőség. S, ha már odahelyeznek egy 100-as épí­tőipari stábot, akkor ezt oko­san, gazdaságosan illik is ki­használni. 1977-ben éppen ezt figyelembe véve önállóan épít meg a SZÁÉV egy 16 tantér, mes iskolát is. Gondoskodtak a fővárosba települt munká­sok megfelelő ellátásáról. Biz­tosítva van részükre a szál­ló. étkezés, szórakozási lehe­tőség, s dekádonként (10 nap) autóbusz hozza őket haza a családhoz, s vissza a munka­helyre. Természetes az is, hogy 17 százalékos bérpótlék is megilleti őket. Igazolni a jó hírnevet Ha a számok mögé tekin­tünk — s így elemezte az első három hónap munkáját az üzemi párt-vb, s értékelik majd az alapszervezetekben — az operativ intézkedések, az üzem. és munkaszervezés­ben, a szocialista munkaver­senyben rejlő lehetőségek ki­használásával „rávernek” a második negyedévben a SZÁÉV-esek, s a kiváló címet nyert vállalat idén is igazol­ni fogja jó hírét. Farkas Kálmán Kemecse: Társadalmi munka, kongresszusi beszámoló KISZ-napot rendez ma, május 15-én, szombaton Ke- mecsén a KISZ-bizottság és a Corvina ifjúsági klub. A délután 14 órakor kezdődő műszákban a fiatalok társa­dalmi munkát végeznek. Az iskola udvarán létesítendő úttörőparkot építik, ameiyet a 30 éve alakult uttörőszövet- ség tiszteletére, születésnapi ajándéknak szánják. A park­ban — főleg a Kisdobosok ré­szére :— játékterek is lesznek. A társadalmi munka után. az ifjúsági házban. 17 óra 30 perckor a KISZ IX. kongresz- szusáról hallhatnak élmény- beszámolót a fiatalok. A be­számolót Csonka Ottó az ál­lami gazdaság ifjúsági szer­vezetének titkára, a községi KISZ-bizottság tagja, a kong­resszus küldötte tartja. Mátészalka: Iskolaépítés — társadalmi összefogással Új, tizenkét tantermes is­kolával gazdagodik az V. öt­éves tervben Mátészalka. Az iskola a keleti lakótele­pen kap helyet a sportpálya szomszédságában, amely az iskolai testnevelést is lehe­tővé teszi. A bölcsődék és az óvodák az V. ötéves terv vé­géig nem igénylenek fejlesz­tést. Ezért a városi tanács felhívást intézett a vállala­tokhoz és szocialista brigá­dokhoz, hogy a társadalmi munkáért kapott pénzt ajánlják föl oktatási intéz­mények építésére. A megyei tanács által meghatározott összegen túl közel 5 millió forintra lesz szükség — tu­dósítja Zsoldos Barnabás. LEHEIDE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974. decemberé­ben határozatot hozott a gazdasági munka színvona­lának javítására. Minden ember a maga munkaterü­letén tudja legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg soro­zatunkban vezetőt és be­osztottat, ipari, közlekedési és mezőgazdasági mun­kást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tarta­lékokat. Aki válaszol: Kiss Vik­tor, a MÁV nyíregyházi vontatási főnökségének mozdonyvezetője. — Huszonegy éve vagyok vasutas, előbb lakatosként dolgoztam, tíz éve pedig mozdonyvezetőként teljesí­tek szolgálatot. Gőzmoz­donyt nem vezettem, egye­nesen a Diesel-mozdonyra ültettek, jelenleg a legmo­dernebb villanymozdony- nyal járok. Ezt csak azért mondom, hogy érzékeltes­sem: végigkísértem a vasút rohamos fejlődését, úgy ér­zem részem van abban, hogy a vontatási főnökség majd minden évben eléri az élüzem címet, vagy a kiváló címet. Most május 1-én is kiválók lettünk, de lehetnénk kiválóbbak is. — Az egyik legnagyobb gond a vasútnál, hogy hiá­ba van meg a technika, ha a személyzet még nem tud­ja megfelelően kezelni és kihasználni. Több millió fo­rintos költséggel az idén építettek nekünk egy szere­lőcsarnokot. Gyorsult a mozdonyok átfutási ideje, de a csarnok szakember-el­látottsága jobb is lehetne. Elszomorító, hogy a mo­dern csarnokba nem tervez­tek mosóvágányt, így a mozdonyok mosását csak ideiglenes jelleggel oldották meg. Kétnaponként, de leg­alább havonta a műszaki vizsgálatokkal egyidőben a mozdonyokat belülről is le­mossák, karbantartják Miskolcon és a nagyobb állomásokon. Nálunk még nem. Ezek a milliókat érő gépek nagyobb gondossá­got érdemelnek. — Sajnálatos, sőt bosz- szantó, hogy egy-egy 10 órás szolgálatban csak öt­hat órát töltök mozgásban lévő mozdonyon. A többi időt ácsorgással és vonat­ra várással töltöm el. A VÁLASZOL: Kiss Viktor menetirányítókat és a for­galmistákét anyagilag is érdekeltebbé kellene tenni a közlekedés szervezésé­ben, akkor az értékes moz­donyok nem állnának ki­használatlanul, s az áru is hamarabb eljutna rendelte­tési helyére. Számos eset­ben előfordul, hogy Mis­kolcra viszek tehervona- tot, s onnan az üres moz­donnyal, vonat nélkül jö­vök haza. Ugyanakkor kis idő múlva egy vonatot irá­nyítanak Nyíregyházára — miskolci mozdonnyal. Né­ha meg személyvonattal, utasként jövök haza Mis­kolcról. Jobban össze kelle­ne hangolni a vasútigazga- tóságok munkáját. — Január óta egyetlen vasutas: a mozdonyvezető továbbítja az irányvonato­kat Záhony és Miskolc köT zött. A felelősségünk a kor­szerű biztonsági berendezé­sek mellett is igen jelentős, Az utasítás (vasúti KRESZ) gyakran változik, a ren­deletek néha egymásnak ellent mondanak, s mindez a fölösleges várakoztatás­sal idegesítő. Gyakran elő­fordul, hogy például a fé- nyeslitkei bejárati jelző előtt három órát ácsorgunk egyfolytában. Ez idő alatt a mozdony értékes vonatot tudna továbbítani. Az is igaz, hogy a különböző szakszolgálatok különböző utasításai nemcsak bizton­ságossá, de bonyolulttá is teszik a vasutasok munká­ját. De jobb szervezéssel csökkenteni lehetne az ide­gesítő ácsorgást. Túl az idegességen: a jobb szer­vezéssel százezreket taka­ríthatnának meg, s erre azért is szükség van, mert a vasút az ország legna­gyobb „vállalata”. Munkások, vezetők — sokszemközt A KLUBTEREM MEG­TELT. Körülbelül ötven fia­tal és idősebb munkás ül a ka­rosszékekben. Többségük egy- egy szocialista brigád vezető­je. néhányan pedig brigádta­gok. Harmadik foglalkozását tartotta a fehérgyarmati mű­velődési központban a nem­rég alakult „szocialista bri­gádvezetők klubja”. Vendé­geik voltak ezen a napon, ott ültek közöttük: a nagyközsé­gi pártbizottság titkára, a téglagyár, a METRIPOND gyáregység vezetői, a „Győz­hetetlen Brigád” Tsz elnöke és az ÁFÉSZ-elnök. A klub- foglalkozás témája: fórum a brigádmozgalom, a -munka- verseny kérdéséről. A vezetők és a munkások találkozásának merőben új formája volt ez Fehérgyar­maton — klubban került egy­más mellé az igazgató és a beosztott, az elnök és a téesz- tag. Beszélgetésre készültek, kérdezz-felelek „játékra” — olyan témában, mely igen kö­zelről érinti mindannyiukat. A kérdések zöme jó előre megszületett, a klub vezető­je (a művelődési központ fia­tal munkatársa) papírra ve­tette az előzetes oeszélgetése- ken elhangzottakat. Olyan dolgok kerültek terítékre, mint a brigádok közösségi élete, a vezetők jelenléte „lent” az üzemekben, az anyagi és erkölcsi elismerés problémái, a munkahelyi lég­kör, a demokrácia kérdései. A klubban ülő vezetők nem voltak könnyű helyzetben a válaszadáskor. A tsz-elnök vé­leménye szerint valóban gon­dok vannak a dolgozók vé­leménynyilvánításával — ám úgy vélte, ez csak a közgyű­lésen. sok ember jelenlétében probléma. Ö úgy látja — mondta —, hogy a kisebb fó­rumokon, az ágazati és bri­gádértekezleteken lényegesen többen mondják el azt, ami a szívüket nyomja ... úr Lászlóné, a tsz egyik dolgozója ehhez hozzáfűzte: a tsz-egyesülés verte hullá­mok még nem csillapultak el, rányomják bélyegüket a szö­vetkezetben a közérzetre. Alapvető kérdéssé vált a klubfoglalkozáson egy másik téma: a brigádmozgalom cél­ja. Csaknem minden üzem­ben szóba került a dolgozók között: a brigádverseny célját sok vezető csak a tervteljesí­tés segítésében iát] a. Egy brigádvezető a METRIPOND- bói részletesen kifejtette er­ről a véleményét. MÚZSÁI JÁNOS SZERINT a nyolc óra ledolgozásával még nem szocialista brigád a brigád! „Azért meg is fizet­nek bennünket!” — mondta nem kis hévvel a brigádveze­tő. Ellenben a szocialista bri­gád tagjainak példamutatása már igenis alapvető fontossá­gú. És pluszt munkaidőn túl is kell nyújtani, mégpedig nem is keveset — a tanulás­ban, a társadalmi munkában, a közös programok szervezé­sében. Az elmondottak csak rész­letei a klubfoglalkozáson el­hangzottaknak. ám jellemző részletei. A kérdések azt tük­rözték: igénylik, várják a tá­mogatást a brigádban dolgo­zók. Azt követelik vezetőik­től. hogy foglalkozzanak a munkaverseny-mozgalommal annak jelentőségéhez méltó­an, hogy lássák (hiszen köte­lességük látni) a termelési eredményeken túl a szocialis­ta brigádok emberformáló erejét is! S ők, a brigádok­ban dolgozók cöbbet szeret­nének tenni az eddiginél — ehhez kérnek nagyobb támo­gatást. Hogy valóban többet sze­retnének, arra hadd írjuk le a klubfoglalkozás egyik jelen­tős eseményét: egy felhívást. A már említett METRIPOND. os brigádvezető fordult tár­saihoz, a vele egy üzemben és másutt dolgozó brigádve­zetőkhöz: vállaljanak véd­nökséget a nagyközség szo­cialista brigádjai a fehérgyar­mati strandfürdő fölött, segít­sék annak építését, szépítsék minden lehetséges módon ... A FELHÍVÁST MOSTANÁ­BAN beszélik meg a fehér­gyarmati szocialista brigá­dokban, — az eredményt még nem ismerjük. De abban biz­tosak lehetünk: ne.n marad visszhang nélkül. S ebben nagy szerepe van a művelő­dési központ új klubjának... Talán a kezdeményezés nyo­mán gyarapodni fog a klub­tagok száma is, és elérhetik azt, amit egy brigádvezető úgy fogalmazott tréfásan: „De jó lenne, ha már nem fér­nénk be ebbe a klubterembe, hanem nagyobbá kellene át­költözni ...” Tarnavölgyi György

Next

/
Thumbnails
Contents