Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

XXXIII. évfolyam, 105. szám Ára: 80 fillér 1976. május 5, szerda Folytatódott az Akadémia közgyűlése Kedden tudományos osz­tályülésekkel folytatódott a Magyar Tudományos Aka­démia 136. közgyűlése. A műszaki tudományok osztályának az elmúlt idő­szakban végzett munkájáról Lévai András akadémikus számolt be. Szendy Károly akadémikus előadásában a villamosenergia-termeiésDen rejlő potenciális lehetősége­ket elemezte. Heller László akadémikus és Jászay Tamás kandidátus „A szén jelentő­sége a jövő energetikájában” címmel tartottak előadást. A filozófiai és történettu­dományok osztályának ülésén Ember Győző akadémikus el­nökletével kezdte meg mun­káját. Az ülésen Berend T. Iván akadémikus Gazdaság — műveltség — társadalom- tudomány” címmel tartott előadást. Először a gazdaság és műveltség kölcsönös meg­határozottságát elemezte, majd a téma történeti átte­kintéséről beszélt. Az első világháborút meg­előző, s az azt követő kor­szak jellemzése után részle­tesebben vizsgálta a II. Vi­lágháborút követő új oktatá­si tendenciákat, s felvázolta a szocialista átalakulás okta­tási eredményeit, a fennálló ellentmondásokat, és megál­lapította, hogy ennek a szakasznak a legfőbb ered­ménye az előző két korszak­ban bekövetkezett elmaradá­sok pótlása. Ezenkívül az általános alapozó oktatás tel­jessé vált, s a középfokú ok­tatás tömegesedése a jellem­zője ennek a korszaknak. Az előadás harmadik része a társadalomtudomány sze­Két hét múlva nyit a tavaszi BNV , Harmadik alkalommal ren­dezik meg a Budapesti Nem­zetközi Vásárközpontban a beruházási javak nemzet­közi seregszemléjét, a tava­szi Budapesti Nemzetközi Vá­sárt, amely két hét múlva, május 19-én nyitja meg ka­puit. A kiállítók már minden rendelkezésre álló területet lefoglaltak: a hazaiakkal együtt négy világrész 26 országának és Nyugat-Ber- linnek 1828 vállalata, cége mutatja be legkorszerűbb ter­mékeit a vásáron. A legjelentősebb külföldi kiállítók ezúttal is a szocialista országok, amelyeknek leg­több vállalata a fémmeg­munkálás és a kohászat áru­csoportjában vesz részt, de sokan állítanak ki a híradás- technikai, az irodagép és szá­mítástechnikai árucsoport­ban is. A legnagyobb kiállító a Szovjetunió, amely több, mint 1700 négyzetméternyi fedett területen vonultatja fel termékeit. Összefogás a chilei junta ellen A Chilei Népi Egység pártjainak képviselői, mexi­kóvárosi tíznapos tanácsko­zásuk befejeztével, Clodomi- ro Almeydát, Allende kor­mányának volt külügymi­niszterét választották a pár­tok közös végrehajtó taná­csának titkárává. Forrada­lompolitikája összehangolá­sának megvitatására, az egy­séges vezetés kialakítása cél­jából folytatott sokoldalú eszmecserét hat párt, a kom­munista pártot Volodia Tei- telboim, a Politikai Bizott­ság tagja képviselte. Az Egységes Népi Akció Mozgalom (MAPU) főtitkára Oscar Gaillermo Garreton, a tanácskozás munkájáról nyi­latkozva azt hangsúlyozta, hogy'a forradalmi mozgalom újjászervezi sorait, széles né­pi antifasiszta összefogásra alapozva akcióját, a diktatú­ra megdöntésére. Nem elég csak koordinálni — mondot­ta — hanem egységes veze­tésre van szükség az ellenál­lás irányítására, a hat párt képviselői által elfogadott politikai program az alapja a további küzdelmeknek. Garreton kijelentette, hogy Chilében az ellenállás nap­ról napra növekszik. Egyre több plakát, röpirat, illegális sajtótermék jelenik meg Chilében. Garreton nyilat­kozatában nagyra értékelte a szocialista közösség, a haladó világ szolidaritását a sokat szenvedett néppel. repét vizsgálta új műveltsé­gi-oktatási szerkezetünkben. A társadalomtudomány he­lyének elvi vázolása mellett részletesen tárgyalta a tár­sadalomtudományi képzés különböző jelenségeit és ez­zel összefüggésben a társa­dalomtudományi oktatás meg­újításának szükségességét. Az előadás kitért e megújítás különféle koncepcióira. s vitázva egyes megoldási ja­vaslatokkal, állást foglalt az integrált, egységes társada­lomtudományi tárgy kidol­gozása mellett. Az Akadémia dísztermé­ben rendezték meg az agrár- tudományok a biológiai tu­dományok, valamint az or­vosi tudományok osztályának együttes ülését. „Az imuno- lógia időszerű kérdései” ösz- szefoglaló címet viselő ta­nácskozáson — - amelyen Szentágothai János, az Aka­démia alelnöke elnökölt, az immunológié, vagyis a vé­dettség, az egyes betegségek­kel szemben öröklött, vagy szerzett közömbösség együt­tes vizsgálatainak időszerű kérdéseiről számoltak be az előadók. • • Sajtókonferencia az NDK nagykövetségén Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete a Né­met Szocialista Egységpárt közelgő IX. kongresszusa al­kalmából kedden sajtókonfe­renciát tartott a nagykövet­ségen. A kongresszusi taggyűlé­sek és küldöttértekezletek során kifejezésre jutott, hogy az utóbbi öt évben vég­zett szocialista építőmunka érezhető változásokat ered­ményezett az NDK állam­polgárainak életében. A VIII. kongresszuson elfogadott fő feladat megvalósítása a gaz­daság és a szociálpolitika egységében nagy fejlődést hozott az egész társadalom számára. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden: a tanácsi vállalatok tevékenysége — A veszteséges tsz-ek ügyének rendezése — Május 20-ra összehívták amegyei tanácsot Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A vb határozatot hozott a megyei tanács 1976. május 20-ra történő összehí­vására. Megvitatta és jóvá­hagyta a tanács elé kerülő napirendeket. A végrehajtó bizottság javasolja, hogy a megyei tanács tárgyalja meg az 1975. évi tanácsi költség- vetési és fejlesztésialap- gazdálkodásról szóló jelen­tést; a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság tevékenységé­ről szóló beszámolót; az egészségügyi intézmények integrációjáról szóló előter­jesztést. A végrehajtó bizottság je­lentést vitatott meg a taná­csi vállalatok tevékenységé­ről a Központi Bizottság 1974. december 5-i határoza­ta alapján. Megállapították, hogy a KB határozatának ér­telmében valamennyi taná­csi vállalat elkészítette a ha­tékonyabb és takarékosabb gazdálkodásra vonatkozó in­tézkedési tervét. A tervek szorosan kapcsolódtak az 1975. évi termelési-gazdasági tervekhez. Több vállalatnál jelentős intézkedést tettek a hatékonyság javítása érde­kében termékszerkezet át­alakítására. Például az Au­róra Cipőipari Vállalat nagy mértékben növelte a gyer­mekcipő gyártását. A Nyír­bátori Faipari Vállalat be­vezette az addig hiánycikket jelentő raklapos gyümölcs- tartályok gyártását. A Tisza- löki Faipari Vállalat új, a piaci igényeknek megfelelő gyümölcsládák gyártására tért át. A VAGÉP Vállalat megszüntette a termelésének mintegy 20—25 százalékát kitevő egyedi termékek elő­állítását, és bevezette a bú­torrugó, illetve az építőipar­ban használatos alagútzsalús berendezések sorozatgyár­tását. A 27 tanácsi vállalat 1975- ben több mint 4 milliárdos árbevételt ért el, 13,9 száza­lékkal többet, mint 1974-ben. Ez a fejlődés jelentősen meg­haladja az országos átlagot. Az elmúlt évben vesztesége­sen gazdálkodó tanácsi válla­lat megyénkben nem volt. Az elért 263 millió forint nyereségnek több mint fele az iparágazathoz tartozó vál­lalatoknál képződött. A ter­melőberendezések kihasz­nálásában is történt előrelé­pés. Az ipari vállalatok két műszakban dolgoznak. Nőtt az élő munka hatékonysága. A Központi Bizottság ha- tározatánok fontos részét ké­pezi az anyaggal és energiá­val való takarékosság. Vala­mennyi vállalat tervében előirányozta a fajlagos anyagfelhasználás csökken­tését, az importanyagok megtakarítását. A Szatmár Bútorgyár a forgácslap vesz­teségének csökkentésére szá­mítógépes eljárással szabás­térképet készíttetett. A Ke­let-magyarországi Faipari Vállalat a termeléshez és a helyiségek fűtéséhez szüksé­ges hőenergiát teljes egészé­ben hulladékból állítja elő. Hasonlóan intézkedett a Ti- szalöki és Nyírbátori Faipari Vállalat vezetése is. Az 1975. évi eredmények­hez hozzájárult az üzem- és munkaszervezési tevékeny­ség színvonalának növelése. Ugyanakkor megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a vállalatok még nem fordí­tanak kellő figyelmet az irá­nyítás, az igazgatás szerve­zésére és az információszer­zésére. A munkaidő jobb ki­használása érdekében is bő­ven van még tennivaló. A vállalatok takarékossági in­tézkedési terveik végrehaj­tásában az eddiginél is job­ban támaszkodjanak a szo­cialista brigádokra. Előterjesztést vitatott meg és fogadott el a végrehajtó bizottság az 1975. évben veszteséges és alaphiányos mezőgazdasági szövetkeze­tek veszteségének, alaphiá­nyának rendezésére. Meg­tárgyalták az 1975. évben végzett költségvetési revízi­ót, a vállalati, gazdasági fel­ügyeleti vizsgálatokról és belső ellenőrzési tapasztala­tokról szóló jelentést. Első­sorban szociális és egészség- ügyi ágazatban fejlesztési feladatokra pótelőirányzatot engedélyezett a végrehajtó bizottság. Jóváhagyta a vb Nyírbátor városban önálló zeneiskola létesítésére tett előterjesztést. A továbbiak­ban a végrehajtó bizottság személyi és egyéb kérdések­kel foglalkozott. PÓTOLJÁK AZ ELMARADÁST A FÖLDEKEN Végeztek a kalászosok fejtrágyázásával Elvetették a kora tavaszi magvakat A hideg tél következtében 9325 hektáron kipusztultak az őszi kalászosok. Ez egyben azt is jelentette, hogy ta­vaszra megnövekedett a be­vetendő terület. A megyében több, mint 208 ezer 700 hek­táron keli földbe tenni a ma­got, a palántákat. Gondot okozott a késői kitavaszodás is, a gazdaságok vezetői megfeszített munkával igye­keztek a késést behozni. Sok mezőgazdasági üzemben dol­goztak két műszakban a traktorosok és ahol csak te­hették, három műszakban üzemeltették a nagy teljesít­ményű John Deer és Rába- Steiger erőgépeket. A lemaradásból sokat be­hoztak. Kilencvenötezer hek­táron elvégezték a kalászo­sok fejtrágyázását és elve­tették a kora tavaszi magva­kat. Földbe került a mák a borsó, a cukorrépa, a tavaszi árpa. A múlt hónapban már elültettek több, mint 18 ezer 500 hektáron burgonyát és 11—12 ezer hektáron napra­forgót. Bár a népgazdaság­nak nagy szüksége lenne a napraforgó termőterületének növelésére, mégsem nőtt lé­nyegesen a terület a tavalyi­hoz képest, s a kipusztult kalászosok helyébe is inkább kukoricát vetettek a gazda­ságok. Idegenkednek a nap­raforgó-ültetéstől, mert az utóbbi évek kedvezőtlen idő­járása miatt sok helyen ala­csony volt a termésátlag és ráfizetéses a termesztés. A Szabolcs Cipőgyár szabászmühelyében óránként 600 pár szárbélést szab ki Majoros János betanitott mun­kás, a vállalat kiváló dolgozója. A nagykállói posztógyárban Porcellán Ilona laboráns sodratszámláló készülékkel ellenőrzi a fonalak minőse­gét. (Gaál Béla felvételei) Hétszáz hektárral nőtt vi­szont a szója vetésterülete. Ezzel a növénnyel még 2—3 évvel ezelőtt egyetlen gaz­daság sem foglalkozott, most 983 hektáron termesztenek szóját. A következő hetekben a kukorica és a silókukorica vár vetésre, május elsejéig 60 ezer hektáron a fővetésű silókukorica is földbe került. A kalászosok vegyszeres gyomirtásával eddig a vetés- terület 50 százalékán végez- •tek. Az idő sürget olt, ahol még nem fejezték be a gyom­irtást, mert a megmaradt ál­lomány megritkult, s ezért az átlagosnál nagyobb méretű gyomosodásra számítanak a szakemberek. A napokban le­hullott csapadék elsősorban a zöldségpalánták kiültetésé­nek kedvez. Megkezdték a paradicsom, a paprika és a dohány kiültetését is. Az eső után napsütéses idő kellene azért, hogy foly­tathassák a vetést és aka­dálytalanul dolgozhassanak a gyümölcsösökben. Az almá­sokban, a vegyes gyümölcsö­sökben befejezték a harma­dik permetezést, végzik a növényvédelmi, a talaj-elő­készítési munkát, a vegysze­res gyomirtást, a fejtrágyá- zást. A kora reggeli fagyok kárt okoztak a virágzásnál és sok gazdaságban füstölés­sel kellett védekezni a fagy ellen. Ugyancsak károkat okozott a fagy a szőlőkertek­ben, ahol most végzik a met­szést és a fejtrágyázást. Az V. ötéves tervben 8391 hektár gyümölcsöst telepíte­nek. 6521 hektáron almát termesztenek. A Nyírkert Gyümölcstermeltető Társu­lás 3287, a Szatmár Kert­rendszer 1151, az Ültetvény­tervező Vállalat 2162, az ál­lami gazdaságok 1791 hektá­ros gyümölcsösön gazdál­kodnak az elkövetkező öt év­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents