Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. május 5. KERESIK a legjobb gépjármű­vezetőt A z új KRESZ beveze­tése alkalmából az elmúlt év decembe­rében és ez év januárjá­ban rejtvénypályázatot írtak ki az Autó-Motor­ban „Közlekedési próba” címmel. A pályázatra 58 223 megfejtés érkezett, amelyből 31 705 személy pályázik a „Legjobb gép- járművezető” címre is. A jelentkezőkből 1000 sze­mélyes csapatot állítottak össze, közjegyzői sorsolás útján. Ezek a versenyzők postán tesztkérdéseket kaptak. A szerzett pon­tok, valamint a gyors vá­laszadás alapján hívtuk meg a versenyzőket a négy területi elődöntő­re, de már csak kétszáz személyt. A versenyzők öt kate­góriában — személygép­kocsi, tehergépkocsi 3,5 t alatt és felett, autóbusz és motorkerékpár — áll­nak rajthoz. A miskolci elődöntőre — amelyen a Szabolcs-Szatmár me­gyei versenyzők is részt vesznek — minden kate­góriában tíz—tíz sze­mélyt, összesen ötven versenyzőt hívtak meg. A kategóriák első és máso­dik helyezettjeit meghív­ják a budapesti döntőre, a harmadik és negyedik helyezetteket 400, illetve 300 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazzák a helyszínen. Az elődöntőn a ver­senyzőknek 25 tesztkér­désre kell válaszolni, dúl. A döntőben már a tesztkérdéseken túl, gya­korlati versenyre is sor kerül. Az a versenyző, aki elnyeri a „Legjobb gépjárművezető” meg­tisztelő címet, egyben egy Skoda S—100-as gépkocsi tulajdonosa is. A vetélke­dő során 250 000 forint értékű nyereményt adunk ki. MUNKATÁRSAINK JELENTIK Tsz-ek a városok ellátásáért A zöldség-gyümölcs el­látás elsősorban a váro­sokban állítja nagy fel- ágitok elé a kereskedel­met. Sokat segíthetnek az ellátás javításában a városi és a város kör­nyéki termelőszövetkeze­tek. Munkatársaink me­gyénk három városában kértek választ arra: ho­gyan érzékelhető a tsz-ek szerepe a zöldség-gyü­mölcs ellátásban? A kép — mint a tudósításokból kiderül— rendkívül vál­tozó: Mátészalkán a jobb ellátásért sokat tesznek a szövetkezetek, Nyírbátor­ban is kiemelkedő fejlő­dést jelentettek az új tsz- pavilonok, Kisvárdán pe­dig a tanács ideiglenes bizottságot alakított, amelynek feladata éppen' a zöldség-gyümölcs ellá­tás javítása. MÁTÉSZALKA: Jó együttműködés Mátészalkán két termelő- szövetkezetnek van saját üze­meltetésű üzlethálózata. A mátészalkai Egyesült Erő Tsz egy üzletházzal rendel­kezik a központban, és több kisebb üzlettel a város kü­lönböző pontjain. Az üzlet­házban zöldséget, gyümöl­csöt, virágot vásárolhatnak a mátészalkaiak, valamint a téesz saját vágásából szár­mazó tőkehúst. A termelő- szövetkezet más mezőgazda- sági üzemekkel is kapcso­latban áll, s azoktól szalon­nát, füstölt húsokat szerez be — ezeket szintén az üz­letházban árusítják. Három kisebb zöldség-gyümölcs üz­letet is fenntartanak, vala­mint két baromfi- és ter­ményárusító helyet. A ter­melőszövetkezet tavaly össze­sen mintegy 15 millió forint értékű árut adott el üzle­teiben. A városban még egy tsz- üzlet működik — 1970-től a Kölcsey utcán a vállaji II. Rákóczi Ferenc Tsz üzemel­tet boltot. Zöldséggel, gyü­mölccsel, füstölt húsfélékkel járulnak hozzá a város ellá­tásához. 1975-ben közel két­millió forintot forgalmaz­tak, idén úgy tervezik, to­vább növelik a választékot és az árumennyiséget. A Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ a város környéki ter­melőszövetkezetekkel szoros kapcsolatban áll: többek kö­zött a jármi, paposi, nyír- csaholyi tsz-ekkel. Zöldsé­get, gyümölcsöt vásárol fel tőlük, s azt saját üzleteiben árusítja. Az ÁFÉSZ emellett zöldség-gyümölcs termesztő szakcsoportot is működtet, a kisgazdaságok támogatására fóliatelepet hoztak létre, s innen vásárolhatnak palán­tákat a termelők. A város ta­nácsának kezdeményezésére idén áprilisban gyümölcsfa- lerakatot is létesítettek. A fo­gyasztási szövetkezet sertés- tenyésztő szakcsoportja ugyancsak hozzájárul a vá­ros húsellátásához: a háztá­ji gazdaságokból származó évi száz tonna hús jelentős részét Mátészalka lakosai vásárolhatják meg. T. Gy. KISVÁRDA: Feltárták a gondokat — Jó, ha egy levesre való kijön egy kiló zöldségből — hangzik el a panasz nap, mint nap Kisvárdán. A zöldség­gyümölcs ellátás a tavaszi panaszok ellenére rossznak nem nevezhető, de nem is ki­elégítő. Magasak az árak, a helytelen raktározás miatt sok a minőségromlás, akado­zó és hiányos szállítás jel­lemzi sokszor áz áruviszonyo­kat. í. A város és a járás terüle­tén működő termelőszövetke­zetek nagy része csak mini­mális területen termel zöld­séget: a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet például tizenkét hektáron. Közvetle­nül azonban ők sem vettek részt az utóbbi években a város ellátásában: két ön­álló boltja a tsz 1970-ben fel­számolta, azóta termékeiket a MÉK — a város legnagyobb zöldség-gyümölcs ellátója — vásárolja fel és értékesíti. A városellátás javítása érde­kében a városi tanács vezetői tárgyaltak a MÉK illetékesei­vel. A megbeszélés eredmé- ménye: a Rákóczi Termelő- szövetkezet által’ termelt zöldséget ez évtől kezdve Kisvárdán értékesítik. Nemrég egy új kezdemé­nyezés megvalósításához kezdtek. Az új lakótelepek, a tömblakások építésével ugyanis csökkent Kisvár­dán a kertes lakások száma, s ezzel párhuzamosan nőttek a vásárlói igények. Ezért a tanács a város szélén kije­lölt egy területet és azt az ér­deklődők között 100 forintos éves bérleti díj ellenében 90 négyszögölenként kiosztotta. Eddig 33-an igényeltek te­rületet. A „birtokon” — bár­mit — persze elsősorban zöldségféléket — termelhet­nek saját igényük szerint az emberek. A bérelés feltéte­le, hogy a földet művelni kell. Szintén a végrehajtó bi­zottság javaslatára került sor az április 26-i tanácsülésen egy öttagú ideiglenes koor­dináló bizottság létrehozá­sára. A bizottság feladata a kisvárdai zöldség-gyümölcs ellátás elemzése, és tanács­adás. Megbízatásuk május végéig szól. H. Zs. NYÍRBÁTOR: Új tsz-pavilon Nyírbátor zöldség-gyümölcs ellátását az ÁFÉSZ, az Új Barázda Termelőszövetkezet Szemközt a valósággal és a nyíregyházi, valamint a debreceni MÉK biztosítja. A tavaly szeptemberben meg­nyílt új piaci pavilonsor lé­Találkozó a kollégiumban Az asztal mellett négyen ültek, rriégis hatan voltak. Váci Mihály 1963-as parla­menti felszólalását a tanyai, kollégiumokról a Rózsás-ta­nyáról elszármazott Kozák András színművész olvasta, aki mellett az ibrányi szüle­tésű Berecz János ült. aki a párt KB külügyi osztályának vezetője, s ott volt a kated­rán a szabolcsi tanyavilág egyik központjában könyvtá- roskodó Ratkó József költő, és a Bujtoson úszni tanult Balczó András olimpiai és világbajnok. A helyzetet és a műsort Kása Ferenc rendez­te el így, aki szintén innen indult a filmvilág magaslatai felé. Velük szemben nyírsző- lősi tanyai kollégisták, kicsik és nagyok. LEGYÜNK BARÁTOK! hí­vott fel a műsor címe a té­véújságban. Ifjúsági prog­ram volt ez, mégpedig ko­moly céllal. Az egyik: ismer­kedjenek össze azok, akik most indulnak az élet első lépéseivel valamerre, álmo­dott. vagy valós célok felé, és azok, akik kemény és szí­vós munkával eljutottak fe­lelősségteli közéleti és mű­vészi őrhelyekre, emberi ki- teljesedéssel. A kérdések és válaszok egy téma körül csoportosultak: hogyan juthat el valaki hát­rányos helyzetből is messzi­re, magasra, hogyan rövidít­hető le az út a tanyától az egyetemig. Nem afféle költői kérdésfeltevés volt ez. Izgal­mas beszéd kerekedett ki be­lőle, hiszen ha történt is egy és más Váci felszólalása óta tanyasi kollégiumok ügyé­ben, az egyenlitőnyi távol­ságból még alig farngódott le valami a kis magyarkák ja­vára. így aztán el is kellett néhány tömör fogalmazású mondat arról, mi kell a to­vábblépéshez. LEGNAGYOBB ELLENFE­LED ÖNMAGAD vagy — mondta Berecz János. Rákö­szönt ez arra. amit Balczó mondott: soha ne ellenfe­ledre haragudjál, nanem Sa­jót restségedre, ha valami nem megy. Egyformán fo­galmazott Ratkó, s a versét elmondó gyermek a napra­forgóról, mely opportunista módon úgy nyújtogatja nya­kát a nap felé, hogy nem marad másnak fény. És Ko­zák András, amikor arról beszélt, hogy a szülői háznak csak néhány tégláját találta csupán, s a temető adott tá­jolásra módot, hol is állt egykoron, a jövőt villantotta tel, a megszűnő tanyavilágot. A képek, melyek egymást váltogatták a képernyőn Ká­sa képei voltak. A tiszta arc. A merengő. A magabiztos. A félénk. A kilenctagú család ágyait két helyiségbe elhe­lyező. Értették egymást. A közös eredet baráttá kovácsolta a nyírszőlősi kollégistákat és azokat, akik nem felejtették és nem feledik a tájat, ahon­nan útnak indultak. Hasznos randevú volt ez, s nem csu­pán azért, mert a kisiskolá­sok látták, hová lehet jutni szorgalommal és akarással. Azért is, mert akik eljutot­tak, s a maguk posztján fe­lelősek, láthatták: sokan vannak még, akiknek gond a start, s hosszabb az út a sikerig, mint másoknak. KÖZÖS A FELELŐSSÉG — fogalmazott a politikus. Köl­tőé. színészé, filmesé, sporto­lóé, kommunista pártmunká­sé. A kimondott szó, a leírt, a tett és a példa meghatáro­zó lehet a kicsik világában, s megújulóan hajtóerő azért, amit Váci oly türelmetlenül sürgetett. Milyen egyszerűre, útvesztömentesre fordították le az oktatáspolitikai hatá­rozatot, a hátrányos helyzet megszüntetésének sürgető igényét. A tévében rende­zett találkozó egyszeri volt. De nem marad abba a meg­kezdett barátkozás. Mert a jelenvolt felnőttek nagy ba­tyut vittek magukkal. A sze­mek kérését, a szavak této- vaságát, a „nem elég” meg­újuló igazát. Kellene sokkal több ilyen felnőtt—gyermek párbeszéd. Nem ünnepi al­kalommal, hanem hétközna­pokon. De égetően fontos is, hogy politikus és művész szembetalálkozzon a leendő politikusokkal és művészek­kel, a minden hatalmat el­váró leendő munkással! Egy ötvenperces műsor gondolatokat keltett nézőben, részvevőben egyaránt. A pi­ros karika a rádióújságban ugyan ifjúsági műsort ígért. De nagyon oda kell figyelni ezekre is. Lelkiismeret-éb- resztgető dolgok ezek, smert olyan egyszerűek, azért oly nagyon komolyak. nyegesen megkönnyítette a zöldség, gyümölcs árusítását, így ezek a termékek frisseb­ben jutnak el a vásárlókhoz. A tsz új zöldségpavilonjában olyan mennyiségű friss árut kínálnak, amely alapvetően megjavította Nyírbátor zöld­ség-gyümölcs ellátását. Még ebben az ötéves tervben - a MÉK is nyit új zöldségbol­tot. A húsellátás terén jelent­kezik a legtöbb gond. A ház­táji gazdálkodást ösztönző intézkedések eredménye va­lószínűleg a következő évtől látszik meg. A tsz sertéshiz­laldájából egész éven át el­látják a falatozót: kolbászt, hurkát, lacipecsenyét, főtt fej­húst árusítanak itt. A baromfifeldolgozó vál­lalattal kötött szerződés elő­segíti: több friss csirkét le­het majd kapni a városban. Az ÁFÉSZ a környező tsz- ektől élő baromfit és halat is felvásárol. Vágott és cserepes virágot igen keveset vehetünk Nyír­bátorban. Figyelemre méltó, hogy ebben ném mezőgazda- sági szövetkezet segítségé­vel léptek előre: az új vi­rágüzletet a tanácsi építő vál­lalat nyitja meg. Az a ter­vük, hogy a fürdő forrásá­nak 50 fokos vizével fólia alatt virágot és zöldséget ter­mesztenek. Igazán kellemes két órát szerzett május elsején este a Majális csak tévékészi- tőknek! címmel adott mű­sor. Jobb volt, mint egy szilveszteri összeállítás. Úgy látszik, akkor sikerül való­ban szórakoztatóvá egy ilyen szándékkal készített műsor, ha nem a minden­áron való szórakoztatás görcsös igyekezete uralja a szerzők és az előadók al­kotói kedvét (mint például a szilveszteri adások össze­állításakor). A műsor egé­sze sikeres, jó hatású, de — mint általában minden sok számból álló, többféle műfajt felhasználó összeál­lításnak — ennek is akad­tak gyenge részei. Nem kellett volna énekelnie an­nak a slágerszerzőnek, aki­nek nincs jó énekhangja: jónevű komikusunk kissé ügyetlen beszédű riporter­nek bizonyult a slágerszer­zők körében; az eredetihez képest halvány lett A bu­szon című kedvelt filmso­rozat „magyar változata”, paródiája; s a nótakedvelők versenye a vége felé veszí­tett játékosságából. Ha va­lamennyit el akartam vol­na sorolni, most azt mon­danám: kész, ennél több feltűnő hibát nem találtam. Sokkal több jót: kedvesen peregtek a Szülők klubjá­nak képei, saját kis műso­rának számai, Biíázsovits Lajos klubvezetői irányítá­sával; mosolyt csaltak elő Brachfeld Sigfrid konfe- ranszai; üdítettek a Ráto- nyi „elővezette”, jól válasz­tott operettdalok; s 'gén jól, szellemes beadásokkal ját­szott a humor labdájával Gálvölgyi János is. Egy szó mint száz: a műfajok ve­télkedése ezúttal sikerrel járt; a legtöbbet a nézőnek hozta-adta, mert jól érezte magát e két óra alatt. Nemrég hiányoltam e ha­sábokon a munkásportrékat a képernyőről, pontosabban azt. hogy az utóbbi időben kevesebbet látni, mint ré­gebben. Most — egy soro­zat ötödik, utolsó darabja­ként — egy fiatal szak­munkást mutatott be a te­levízió. Juhász Imre zsalu­zó építőmunkás életútja, életmódja hasonlatos sok tíz- vagy sok százezer fia­taléhoz, mégis oéldaként emlegethető. Nem azért, mert magas társadalmi funkciót tölt be, a KISZ KB tagja, hanem gondolkodása, életfelfogása okán. Olyan ember, aki saját boldogulá­sát a közösségért végzett munkából eredezteti, ezt tartja természetesnek. E tulajdonsága rokonítja a sorozatban bemutatott töb­bi fiatallal és másokkal. A portréfilm (készítői Végb Miklós szerkesztő, Szüágyi Virgil operatőr, Kökényessy Ferenc rendező) bevágott képekkel, képsorokkal ol­dotta az önvallomásos be­szélgetést, sajnos azonban valójában adós maradt az építőipari fiatalok életét, munkáját bemutató képek­kel, amit — nem álsze­rénységből — kért is fiatal munkásunk. Minden apróságnak örül­ni lehet, ami a képernyő monotóniáját, a kép egy­hangúságát oldja, megtöri. A műsorszünet közben ve­tített mozgó életképek jobb hatásúak, mint a puszta felirat. Gyakrabban kellene élni ezzel a szünetki töltő megoldással, talán érdemes lenne mini etűdöket kom­ponálni erre a célra. Seregi István A RADIO MELLETT A májusi kettős ünnepen a szokásostól is gazdagabb, változatos programot kínált a rádió. A szombat délelőt­ti, több mint kétórás főmű- sor, a „Munka ünnepén” színes hangképei az ünnepi hangulat érzékeltetésével együtt a Május elseje tar­talmát és szerepét is bemu­tatta, hazánkból az egész világra ki-kitekinigetve. Es­te az „Arcok, találkozások, emlékek” keretében Major Tamás bensőséges közvet­lenséggel elhangzott vallo­másai jelentettek Különö­sen élvezetes rádiózást. A művész estje rendhagyó volt: úgyszólván semmi szerepillusztráció, néhány szép vers, és sok, a nagyívű pályát meghatározó talál­kozásra való emlékezés, művészi-emberi hitvallás. Vasárnap délelőtt Hege­dűs Géza „Az olvasás gyö­nyörűsége” c.. igen hasznos sorozatában a legény mű­fajáról, történetéről és stí­lusváltozatairól tudhattunk meg sok érdekeset, ezúttal egyáltalán nem didaktiku­sán „szájbarágó” módon, hanem valóban érdeklődést keltve. A jól sikerült adás legfőbb erényei közé tar­tozott a kedvcsináló könyv- ajánlás a kezdő, vagy majd­nem kezdő olvasónak, és az. hogy — szinte melléke­sen — olyan kérdések is megválaszolásra kerültek, mint pl. a művészet és a tudomány különböző szere­pe a világ megismerésé­ben. Ide írjuk a professzor egyik megjegyzésre érde­mes megállapítását a kri­olyan, mint a rágógumirá­gás: szájmozgás evés nél­kül. . „A gyermek az anyaszí- vűeké. hogy felnevelődjön.” — írta Bertolt Brecht a „Kaukázusi krétakörében. Á világirodalomban sok­szor feldolgozott, az igaz­ság felfedezésére alkalmas krétakört most a Rádió­színház rajzolta meg jel­képesen. Szabó Orsolya „Budapesti krétakör” c. dokumentumjátékában. A nyilatkozatokból összeállí­tott valóságos dráma bizo­nyán ellentétes állásfogla­lásokat is kivált a bemuta­tott ügy érdemében: kié le­gyen a gyermek, akiről a természetes anyja tájéko­zatlanságából (?) és némi adminisztrációs hibából — írásban lemondott. egy évig nem is látogatta a csecsemőotthonban, s aki örökbe adva a szó igazi ér­telmében jó anyukára ta­lált? A jogi döntés sem lehetett könnyű, mert a tényleges anyának is vol­tak nyomós érvei a gyer­mek visszaperlésére. így azután a dokumentumjá­tékban valóságos, izzóan drámai szemben állás fe­szült. amit a készítői bőven — az utolsó negyedórára már feleslegesen is túl­nyújtva — ki is használtak. A kiváltott állásfoglalá­sunk inkább a „krétaköri”, mint az ügy állását (nem véglegesen) lezáró jogi dön­tésnek megfelelő lehetett. Azt hisszük, a dokumen­tumjáték alkotóinak szán­déka szerint is. miről, aminek „.. .olvasása Merkovszky Pál (bürget) T. K. flKÉPERNYÖiaim

Next

/
Thumbnails
Contents