Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

1976, május 27. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Van-e olyan tartalék? AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERV IDŐSZAKARA a me­zőgazdasági termelés növelé­sét a megyei pártbizottság határozata 18—20 , százalék­ban irányozta elő. Ezen be­lül a termelőszövetkezetek termelési értékének 32—36 százalékkal kell növekednie. Ami szembeötlő: a terme­lésnövekedés nagy különb­sége a megyei átlag és a ter­melőszövetkezeti szektor kö­zött. A termelésnövelés alapja az ötödik ötéves terv­ben a hatékonyság fokozá­sa. Más szóval: következe­tesebb, szervezettebb munká­val a tartalékokat kell hasz­nosítani. Van-e olyan nagy tartalék a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, amely a hal­mozott termelési érték 32 vagy 36 százalékos növeke­dését lehetővé teszi ? A kérdőjelre adott válasz megközelítése sokoldalúan lehetséges. Utalhatunk a mun­kaerő, a technika és a leg­főbb termelési eszköz, a föld jobb hasznosítására. Mindez konkrétan, számokban is ki­fejezhető, csakúgy, mint a hektáronkénti hozamok ala­kulása, amelyek szintén szemléltetően példázzák a tartalékokat, a lehetőségeket. A megyei, de a termelőszö­vetkezeti gazdálkodásban is egyre erőteljesebb a kertkul­túra, ezen belül is a télialma- termesztés. A termelőszövet­kezetek almatermő területe 1970-hez viszonyítva az el­múlt év végéig jelentősen, több mint négyezer hektár­ral növekedett. A hektáron­kénti átlagtermés 1971-hez viszonyítva szintén nőtt, 85,3 mázsáról 113,1 mázsára. Ha nem viszonyítunk, akkor a termelésnek ez az emelkedése talán elfogadható lenne. De van viszonyítási alap. Az ál­lami gazdaságok is területük jelentős részén foglalkoz­nak télialma-termeléssel. 1971-ben az állami gazdasá­gok hektáronkénti télialma- átlagtermése 140,4 mázsa volt és az azt követő években 160 mázsa felett. A két szek­tor termésátlaga közötti kü­lönbség mintegy 50 mázsa alma hektáronként. Maximá­lis követelmény lenne, hogy a termelőszövetkezetek az ál­lami gazdaságokéval azonos eredményeket érjenek el, de hogy a közelítés erőteljesebb ütemű legyen, az reális. A MEZŐGAZDASÁGI TER­MELÉS SZERTEÁGAZÓ, eredményessége a gazdasá­gossági és egyéb mutatók mellett végső soron számunk­ra a minőségben és mennyi­ségben jelenti a legtöbbet. Egyébként a nagyobb hozam az arányos nagyobb költség- ráfordítás mellett is a gazdál­kodás stabilitását növeli. Az átlagterméseket viszonyítva a termelőszövetkezetek tarta­léka a növénytermesztésben is nagy. Az állami gazdasá­gok 1973-ban búzából 39,4 mázsát, kukoricából 48,1 mázsát, cukorrépából 320,4 mázsát, dohányból 10,2 má­zsát, napraforgóból 16,3 má­zsát értek el hektáronként. A termelőszövetkezetek átlag­termése általában kenyérga­bonánál 15—18 q-val, kukori­cánál 6—7 q-val, cukorrépá­nál 40—60 mázsával, dohány­nál 1 mázsával, napraforgót nál 6—8 mázsával volt ke­vesebb a negyedik ötéves terv éveiben. Kétségtelen, hogy az álla­mi gazdaságok eszköz- és szakemberellátottsága jóval kedvezőbb, mint a termelő- szövetkezeteké, de az is biz­tos, hogy az ilyen vonatko­zású különbségek az elmúlt években' jobban szűkültek, mint amilyen mértékben a termelés, az átlagtermések közötti különbség csökkent. A termelés nagyobb arányú növeléséhez ieltétlenül szük­séges a személyi, a technikai, technológiai színvonal továb­bi növelése. Más vonatkozás­ban nagy tartalék a techno­lógia, a termesztett fajták he­lyes megválasztása, a vetés- szerkezet gondos alakítása, az iparszerű termelési mód alkalmazása. ARRA KERESTÜK A VÁ­LASZT, hogy a halmozott termelési érték 32—36 szá­zalékos növeléséhez milyen alapok állnak rendelkezé­sünkre. A kertészeti és nö­vénytermesztési ágazat mel­lett természetesen nagy tar­talékai vannak az állatte­nyésztésnek, de a kiegészítő üzemágaknak is. Hangsú­lyozni kell, hogy a tartalékot nem csupán a termésát­lagok növelése jelenti, ha­nem az a mód is, ahogyan a termésátlag növelése a jobb eredmény elérésére végre­hajtható. A termelőszövetkezetek esz­közállománya az ötödik öt­éves terv éveiben jelentős mértékben fejlődik, növek­szik, a nagy teljesítményű, többet tudó erőgépek száma. Tovább korszerűsödik az ál- , lattenyésztés és több kémiai szer jut műtrágyázásra, vegy­szerezésre. A szervezettebb munka mellett az eszközök okszerű hasznosítása a ta­pasztalatcserék szintén ter­melést fokozó erő. Mindent egybevetve termelőszövetke­zeteinknek gyorsabb üte­mű fejlődésére van le­hetőségük. Még koránt­sem érték el azt a ma­gasságot, ahonnan a tovább­lépés, a jelenleginél jóval na­gyobb erőfeszítéseket kíván. Seres Ernő Á harmadik Dudás R ácáfolnék egyből, ha valaki azt mon­daná, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Nem, hogy egy csár­dában, s nem két dudás, de még három is megfér, s méghozzá egy faluban: Lónyán. Ügy ítélik itt az emberek, ha rendes-dolgos, még szolgalegény korában is példamutató volt a vén Dudás János, aki egy fél életen át volt kerülő a gróf erdejében, s becsülettel ment nyugdíjba a tsz-ből, akkor csak ilyen lehet a fia is, Dudás János. ö meg fogatosként szolgált becsülettel, volt vezetőségi tag is a közösben, ellátta fel­adatát tanácstagként is, s társadalmi mun­kában önkéntes rendőrként szolgálta a népet, a falut. Szép szál ember, s nem csak a mun­kájával, szavával is megtartotta-követelte a tekintélyt, mert a rend híve volt világ életé­ben. Csoda-e hát, hogy ezek után a legifjabb Dudás Jánosra esett a Petőfi utcaiak, a 17-es körzet lakóinak a jelölése? Azt vallják az itten lakók: bízunk a Dudás famíliában. Olyan helyről került ki ez a „gyerek”, hogy nem is tehetne ellenünkre. így hívtak össze a minap jelölő gyűlést Varga János házában. Régen volt annyi vendége, mint május 6-án este. Fiatalok, idősebbek jöttek el, hogy a máshová költözött Makkay Zoltán, a tsz volt főagronómusa, a 17-es körzet egykori ta­nácstagja helyébe újat válasszanak. Rácz Kati, Ember Jancsi, a fiatalok örömmel szól­tak a legifjabb Dudás mellett, s hasonlóan az idősebbek is. Különösebben nem lepte meg a fiatalembert, de azért zavarában csak ezt mondta: „Igyekezni fogok. Forduljanak hozzám bizalommal, segíteni fogok.” Nos, ami azt illeti, fordulnak is, ha baj van. Ha hiba van a vízvezeték-rendszerben, akkor Lónyán futnak-szaladnak Jánosért, jöjjön, segítsen, csak ő tud vizet fakasztani. S míg erről váltjuk a szót az immár negyed- százada itt szolgáló tanácselnökkel, Nyeste Sándorral, a siklósi vár tövéből ide került fiatal megyecskével, Ferencz Józsefnével, a népfrontbizottság elnökhelyettesével, s a titkárával, Lengyel Bélával, zivatar elől fut- va-lihegve érkezik meg Lengyel Sándor, a hivatalsegéd a tanácsházára, s levegőt kap­kodva újságolja, nem tud jönni ifj. Dudás János. Nyakig olajos, szétszedte a telepen a hidrofort, mert nincs víz, a sok jószág meg alig várja, hogy vizet kapjon. De még be­jutni sem könnyű a telepre, akkora a sár­latyak. Azt üzente: ezt a munkát nem lehet ott hagyni. Csak akkor, ha végzett. De mikor lesz az?! Nyeste Sándor jegyzi meg, hogy várják a vizes embert a tejcsarnokban is. Ott sincs két napja víz. Elromlott valami. És a környéken csak Dudás Jani ért ezekhez a masinákhoz. Ö nem nézi, meddig tart a munkaidő. Míg kész nincs valami, ott nem hagyja. Friss a tanácstagi megbízólevelen az írás, amelyet ifj. Dudás János nevére állítottak ki. 1976. május 24. De már a jelöléskor, s május 23-án, a választás napján meglepték. Laczkóné azzal ált elő a jelölő gyűlésen, mi­ért nem kísérik haza a dajkák a gyerekeket az óvodából. Nagy derültséget okozott. Vá­lasz: nincs annyi dajka. Egy másik észrevé­tel: az óvodai nyitvatartás nem igazodik a munkarendhez. Ezen azóta már változtattak, ötven gyerekről, s ugyanennyi anya mun­kájáról van szó. Most a nyitás reggel 7 óra­kor van, s délután 5-ig tart. Csak kezd zsú­folt lenni az ovi. Még Mátyusról is hoznak ide egy-két gyereket. Ott nincs óvoda. Kérdés, mi lesz később?! N egyvennégy lélek lakik ifj. Dudás Já­nos új tanácstag körzetében. Ne­héz lenne megfogalmazni, mit is várnak ettől a fiatalembertől, aki nem régen volt katona, víz- és gázszerelő, s a főváros is vonzhatta volna, de ő mégis hazajött a szűkebb páriába Ló- nyára, hogy itt éljen-dolgozzon. A választók jól jártak vele. Ök megtalálták számításu­kat. Kérdés, ifjú Dudás Jánosnak elég lesz-e ez a lónyai határ?! Ügy mutatja igen. Szí­vesen segít ha az iskolába hívják. Járdát épít, hozzáfordulnak, ha valahol a vizet be akarják vezetni. Ügy tudják, e Dudás-házból indult egy szép kezdeményezés is. János édesanyjától. Virágos park a ház homlokzata előtt. S eb­ben az utcában sok a követője. Három Dudásból most a legfiatalabbikon a sor, hogy bizonyítson. Farkas Kálmán A mezőgazdasági főiskola ilonatanyai tangazdaságában Olasz József Rapi- tox permetezőgéppel végzi a 80 hektá ros szőlőskert permetezését. (E. E. felv.) „Jön az egész falu Helyi politika három Árpád-kori településen Hogy kié volt György telke — Győrtelek régen? Arról neve árulkodik. ...Géberjént — Geberient az Árpád-kortól a felszabadulásig hány Gábor vallhatta magáénak?.. Fülpösdaróc zsellér népe évszázadokon át, vagy akárcsak Horthy 25 éve alatt, álmodott-e szabad életet, munkát, mellyel családját boldogítja?.. Ne szaporítsuk a kérdése­ket annak bogozásával, hogy mennyi könny, vér, veríték árán jutott el e három Ár­pád-kori település jelenéhez. Vizsgáljuk azt ami a mai gondokat és a holnap öröme­it jelentik. Vallassuk a falusi patriótákat, azokat az embe­reket, akik a népfrontmozga­lomban legtöbbet tesznek e három, ma már nemcsak ta- nácsilag közös község előre­lépéséért. Orvos az elnöki poszton A községért tevésnek, a társadalmi munka végzésé­nek számtalan lehetősége van, — mondja dr. Hagymást József körzeti orvos, aki a járási tiszti orvosi és a HNF községi bizottságának az el­nöki tisztét is betölti. — A mi lakosságunk meg különösen szereti szépítgetni környeze­tét. Látni kell, mennyi szere­tettel babusgatják az idei ta_ vászon ültetett rózsatöveket, díszcserjéket, gömbakácokat, virágpalántákat. Itt a föld is különösen áhítja az ápoló kezet. Ha nem gondozzák, ki- cserepesedik, s a porták elejét felveri a gaz, a dudva. És az állattartást is össze lehet egyeztetni a község szépítésé­nek, csinosításának a felada. taival. — Ha nekünk munkáskéz kell, jön az egész falu, — mondja a népfront községi bizottságának géberjéni el­nökhelyettese. — Most éppen a járdaépítés van soron. A múlt évben leraktunk a jár­dakőből 700 métert. A hiány, zó 300 méterre a közeljövő­ben kerül sor. Kopár volt az orvosi rendelőnk udvara, kör­nyéke. Megkezdtük a fásítást. A község utcáin a múlt ősz­szel 250 díszfát, cserjéj ültet­tünk el. Az idén a rózsatö­vekkel együtt 500 facsemete került a porták elé. Parkosít, juk egyik terünket, az óvo­dához pedig játszóteret épí­tünk. De van itt a népfront­nak gazdasági teendője is. Segíteni kell a sertéstartókat, hogy még egyszer elő ne for­duljon, hogy szinte nullára csökkenjen le a kocák száma. A lakosság jobb áruellátásá­nak a szorgalmazása is bele­fér a népfrontosok tevékeny­ségébe. Gondoskodás az öregekről A sokoldalú népfrontmun­kának, a megvalósult kezde­ményezéseknek kétségkívül a lakosság látja a hasznát. Se­gítségükkel derítették'fel és gondozzák az idős embereket. Magyar Miklósáé körzeti ápolónő 27 idős, szociális gon­dozotthoz látogat el állandó jelleggel. Közös erővel, társa­dalmi munkában épült meg a gázcseretelep. 1975-ben a 300 ezer forintra tervezett tár­sadalmi munkát 70 ezerrel teljesítette túl a lakosság. Er­re az évre már 470 ezer fo­rintot terveznek. Szóvá teszik azt is, hogy a termelőszövet­kezet rosszul gazdálkodik, és még a háztáji földeket is drágán művelik, ezért sokan szabadulni, akarnak a jogos földterülettől. — Fogy a község. — pana­szolja Bólabán Istvánná, a szociális otthon gondozónője, a HNF fülpösdaróci titkára. — A fiatalok elmennek Má­tészalkára, Pestre, szerit az Ifjúgárdisták Szemlére gyülekeznek május 28-án, pénteken Nyíregyhá­za ifjúgárdistái Sóstón — ek­kor kezdődik a VII. városi If­jú Gárda-szemle, mely há­rom napig tart. összesen 375 fiatal vesz részt a szemlén, mely menetdalversennyel kezdődik — a részvevők éne­kelve vonulnak a KlSZ-tá- borba. Az ünnepélyes meg­nyitó után raj versenyek kö­vetkeznek : fegyveres váltó­futás, lövészet, úszás. Utána alaki fegyelmezettségét méri össze a tizenöt szakasz. A szombati programban elméleti „vizsga” sze­repel délelőtt, ahol politikai, katonatechnikai, ifjúságvé­delmi, polgári védelmi is­meretekről adnak számot a országba. Nemcsak üres kas. tély vár itt hasznosításra, de iskola is. Az viszont igaz, hogy az idősebbje, akit ide köt egy élet öröme és gondja, az annál jobban szereti, ápol­ja a környezetét. Gyűjtik az emlékeket Hagymási doktor nem ide­való. De nagyon megszerette ezt a tájat, az itteni embere­ket. Ez érződik az őt körül­vevő tiszteletből is. Lokál­patriotizmusáról tanúskodik, hogy maga köré szervezte a község öregjeit, fiataljait. A honismereti szakkörben gyűj. tik a szájhagyományban élő, meg nem írott dokumentu­mokban fellelhető győrteleki, géberjéni és fülpösdaróci emlékeket. Igazi házigazda­ként kalauzol végig a három községen. Szeme különösen csillog, amikor Győrteleken, a láp szélén, a Dankó Pista utcában a takaros házakat, a köré sereglő, egészségtől csat. tanó gyerekhadat mutatja. — Gondok, tennivalók, si­kerek és kudarcok teszik éle­tünket — mondja Pecséri Ádám tanácselnök. — A sző. vetkezetten a gazdaságos ter­melést kell sürgősen megva­lósítani, a nőket még na­gyobb számban munkába állí­tani, hogy a község még előbbre léphessen. így való­sítható meg, hogy ne vágyja­nak ei innen a fiatalok. így lehet a jövőt megalapozni. Sigér Imre szemléje fiatalok. Délelőtt tíztől egész napos harci túra kezdődik. Harminc kilométer hosszú a sóstói erdőben kijelölt útvo­nal — „szennyezett terepen” haladnak, lángokat oltanak, elsősegélyt nyújtanak, lőnek, futnak, sátrat vernek a túra részvevői. Este az erdei tor­napályán tábortűz mellett pihenik ki a fáradalmakat. Az utolsó napon, vasárnap az eredmények kihirdetése, a szemle értékelése után az ifjúgárdisták a városi stadi­onba mennek — itt részt vesznek a tömegsportnapon, majd este Ifjú Gárda-bál zárja az eseménysort. A vá­rosi szemle legjobbjai részt vesznek a július 22. és 25. között megrendezendő me­gyei szemlén Mátészalkán.

Next

/
Thumbnails
Contents