Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-27 / 124. szám
1976, május 27. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Van-e olyan tartalék? AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERV IDŐSZAKARA a mezőgazdasági termelés növelését a megyei pártbizottság határozata 18—20 , százalékban irányozta elő. Ezen belül a termelőszövetkezetek termelési értékének 32—36 százalékkal kell növekednie. Ami szembeötlő: a termelésnövekedés nagy különbsége a megyei átlag és a termelőszövetkezeti szektor között. A termelésnövelés alapja az ötödik ötéves tervben a hatékonyság fokozása. Más szóval: következetesebb, szervezettebb munkával a tartalékokat kell hasznosítani. Van-e olyan nagy tartalék a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, amely a halmozott termelési érték 32 vagy 36 százalékos növekedését lehetővé teszi ? A kérdőjelre adott válasz megközelítése sokoldalúan lehetséges. Utalhatunk a munkaerő, a technika és a legfőbb termelési eszköz, a föld jobb hasznosítására. Mindez konkrétan, számokban is kifejezhető, csakúgy, mint a hektáronkénti hozamok alakulása, amelyek szintén szemléltetően példázzák a tartalékokat, a lehetőségeket. A megyei, de a termelőszövetkezeti gazdálkodásban is egyre erőteljesebb a kertkultúra, ezen belül is a télialma- termesztés. A termelőszövetkezetek almatermő területe 1970-hez viszonyítva az elmúlt év végéig jelentősen, több mint négyezer hektárral növekedett. A hektáronkénti átlagtermés 1971-hez viszonyítva szintén nőtt, 85,3 mázsáról 113,1 mázsára. Ha nem viszonyítunk, akkor a termelésnek ez az emelkedése talán elfogadható lenne. De van viszonyítási alap. Az állami gazdaságok is területük jelentős részén foglalkoznak télialma-termeléssel. 1971-ben az állami gazdaságok hektáronkénti télialma- átlagtermése 140,4 mázsa volt és az azt követő években 160 mázsa felett. A két szektor termésátlaga közötti különbség mintegy 50 mázsa alma hektáronként. Maximális követelmény lenne, hogy a termelőszövetkezetek az állami gazdaságokéval azonos eredményeket érjenek el, de hogy a közelítés erőteljesebb ütemű legyen, az reális. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZERTEÁGAZÓ, eredményessége a gazdaságossági és egyéb mutatók mellett végső soron számunkra a minőségben és mennyiségben jelenti a legtöbbet. Egyébként a nagyobb hozam az arányos nagyobb költség- ráfordítás mellett is a gazdálkodás stabilitását növeli. Az átlagterméseket viszonyítva a termelőszövetkezetek tartaléka a növénytermesztésben is nagy. Az állami gazdaságok 1973-ban búzából 39,4 mázsát, kukoricából 48,1 mázsát, cukorrépából 320,4 mázsát, dohányból 10,2 mázsát, napraforgóból 16,3 mázsát értek el hektáronként. A termelőszövetkezetek átlagtermése általában kenyérgabonánál 15—18 q-val, kukoricánál 6—7 q-val, cukorrépánál 40—60 mázsával, dohánynál 1 mázsával, napraforgót nál 6—8 mázsával volt kevesebb a negyedik ötéves terv éveiben. Kétségtelen, hogy az állami gazdaságok eszköz- és szakemberellátottsága jóval kedvezőbb, mint a termelő- szövetkezeteké, de az is biztos, hogy az ilyen vonatkozású különbségek az elmúlt években' jobban szűkültek, mint amilyen mértékben a termelés, az átlagtermések közötti különbség csökkent. A termelés nagyobb arányú növeléséhez ieltétlenül szükséges a személyi, a technikai, technológiai színvonal további növelése. Más vonatkozásban nagy tartalék a technológia, a termesztett fajták helyes megválasztása, a vetés- szerkezet gondos alakítása, az iparszerű termelési mód alkalmazása. ARRA KERESTÜK A VÁLASZT, hogy a halmozott termelési érték 32—36 százalékos növeléséhez milyen alapok állnak rendelkezésünkre. A kertészeti és növénytermesztési ágazat mellett természetesen nagy tartalékai vannak az állattenyésztésnek, de a kiegészítő üzemágaknak is. Hangsúlyozni kell, hogy a tartalékot nem csupán a termésátlagok növelése jelenti, hanem az a mód is, ahogyan a termésátlag növelése a jobb eredmény elérésére végrehajtható. A termelőszövetkezetek eszközállománya az ötödik ötéves terv éveiben jelentős mértékben fejlődik, növekszik, a nagy teljesítményű, többet tudó erőgépek száma. Tovább korszerűsödik az ál- , lattenyésztés és több kémiai szer jut műtrágyázásra, vegyszerezésre. A szervezettebb munka mellett az eszközök okszerű hasznosítása a tapasztalatcserék szintén termelést fokozó erő. Mindent egybevetve termelőszövetkezeteinknek gyorsabb ütemű fejlődésére van lehetőségük. Még korántsem érték el azt a magasságot, ahonnan a továbblépés, a jelenleginél jóval nagyobb erőfeszítéseket kíván. Seres Ernő Á harmadik Dudás R ácáfolnék egyből, ha valaki azt mondaná, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Nem, hogy egy csárdában, s nem két dudás, de még három is megfér, s méghozzá egy faluban: Lónyán. Ügy ítélik itt az emberek, ha rendes-dolgos, még szolgalegény korában is példamutató volt a vén Dudás János, aki egy fél életen át volt kerülő a gróf erdejében, s becsülettel ment nyugdíjba a tsz-ből, akkor csak ilyen lehet a fia is, Dudás János. ö meg fogatosként szolgált becsülettel, volt vezetőségi tag is a közösben, ellátta feladatát tanácstagként is, s társadalmi munkában önkéntes rendőrként szolgálta a népet, a falut. Szép szál ember, s nem csak a munkájával, szavával is megtartotta-követelte a tekintélyt, mert a rend híve volt világ életében. Csoda-e hát, hogy ezek után a legifjabb Dudás Jánosra esett a Petőfi utcaiak, a 17-es körzet lakóinak a jelölése? Azt vallják az itten lakók: bízunk a Dudás famíliában. Olyan helyről került ki ez a „gyerek”, hogy nem is tehetne ellenünkre. így hívtak össze a minap jelölő gyűlést Varga János házában. Régen volt annyi vendége, mint május 6-án este. Fiatalok, idősebbek jöttek el, hogy a máshová költözött Makkay Zoltán, a tsz volt főagronómusa, a 17-es körzet egykori tanácstagja helyébe újat válasszanak. Rácz Kati, Ember Jancsi, a fiatalok örömmel szóltak a legifjabb Dudás mellett, s hasonlóan az idősebbek is. Különösebben nem lepte meg a fiatalembert, de azért zavarában csak ezt mondta: „Igyekezni fogok. Forduljanak hozzám bizalommal, segíteni fogok.” Nos, ami azt illeti, fordulnak is, ha baj van. Ha hiba van a vízvezeték-rendszerben, akkor Lónyán futnak-szaladnak Jánosért, jöjjön, segítsen, csak ő tud vizet fakasztani. S míg erről váltjuk a szót az immár negyed- százada itt szolgáló tanácselnökkel, Nyeste Sándorral, a siklósi vár tövéből ide került fiatal megyecskével, Ferencz Józsefnével, a népfrontbizottság elnökhelyettesével, s a titkárával, Lengyel Bélával, zivatar elől fut- va-lihegve érkezik meg Lengyel Sándor, a hivatalsegéd a tanácsházára, s levegőt kapkodva újságolja, nem tud jönni ifj. Dudás János. Nyakig olajos, szétszedte a telepen a hidrofort, mert nincs víz, a sok jószág meg alig várja, hogy vizet kapjon. De még bejutni sem könnyű a telepre, akkora a sárlatyak. Azt üzente: ezt a munkát nem lehet ott hagyni. Csak akkor, ha végzett. De mikor lesz az?! Nyeste Sándor jegyzi meg, hogy várják a vizes embert a tejcsarnokban is. Ott sincs két napja víz. Elromlott valami. És a környéken csak Dudás Jani ért ezekhez a masinákhoz. Ö nem nézi, meddig tart a munkaidő. Míg kész nincs valami, ott nem hagyja. Friss a tanácstagi megbízólevelen az írás, amelyet ifj. Dudás János nevére állítottak ki. 1976. május 24. De már a jelöléskor, s május 23-án, a választás napján meglepték. Laczkóné azzal ált elő a jelölő gyűlésen, miért nem kísérik haza a dajkák a gyerekeket az óvodából. Nagy derültséget okozott. Válasz: nincs annyi dajka. Egy másik észrevétel: az óvodai nyitvatartás nem igazodik a munkarendhez. Ezen azóta már változtattak, ötven gyerekről, s ugyanennyi anya munkájáról van szó. Most a nyitás reggel 7 órakor van, s délután 5-ig tart. Csak kezd zsúfolt lenni az ovi. Még Mátyusról is hoznak ide egy-két gyereket. Ott nincs óvoda. Kérdés, mi lesz később?! N egyvennégy lélek lakik ifj. Dudás János új tanácstag körzetében. Nehéz lenne megfogalmazni, mit is várnak ettől a fiatalembertől, aki nem régen volt katona, víz- és gázszerelő, s a főváros is vonzhatta volna, de ő mégis hazajött a szűkebb páriába Ló- nyára, hogy itt éljen-dolgozzon. A választók jól jártak vele. Ök megtalálták számításukat. Kérdés, ifjú Dudás Jánosnak elég lesz-e ez a lónyai határ?! Ügy mutatja igen. Szívesen segít ha az iskolába hívják. Járdát épít, hozzáfordulnak, ha valahol a vizet be akarják vezetni. Ügy tudják, e Dudás-házból indult egy szép kezdeményezés is. János édesanyjától. Virágos park a ház homlokzata előtt. S ebben az utcában sok a követője. Három Dudásból most a legfiatalabbikon a sor, hogy bizonyítson. Farkas Kálmán A mezőgazdasági főiskola ilonatanyai tangazdaságában Olasz József Rapi- tox permetezőgéppel végzi a 80 hektá ros szőlőskert permetezését. (E. E. felv.) „Jön az egész falu Helyi politika három Árpád-kori településen Hogy kié volt György telke — Győrtelek régen? Arról neve árulkodik. ...Géberjént — Geberient az Árpád-kortól a felszabadulásig hány Gábor vallhatta magáénak?.. Fülpösdaróc zsellér népe évszázadokon át, vagy akárcsak Horthy 25 éve alatt, álmodott-e szabad életet, munkát, mellyel családját boldogítja?.. Ne szaporítsuk a kérdéseket annak bogozásával, hogy mennyi könny, vér, veríték árán jutott el e három Árpád-kori település jelenéhez. Vizsgáljuk azt ami a mai gondokat és a holnap örömeit jelentik. Vallassuk a falusi patriótákat, azokat az embereket, akik a népfrontmozgalomban legtöbbet tesznek e három, ma már nemcsak ta- nácsilag közös község előrelépéséért. Orvos az elnöki poszton A községért tevésnek, a társadalmi munka végzésének számtalan lehetősége van, — mondja dr. Hagymást József körzeti orvos, aki a járási tiszti orvosi és a HNF községi bizottságának az elnöki tisztét is betölti. — A mi lakosságunk meg különösen szereti szépítgetni környezetét. Látni kell, mennyi szeretettel babusgatják az idei ta_ vászon ültetett rózsatöveket, díszcserjéket, gömbakácokat, virágpalántákat. Itt a föld is különösen áhítja az ápoló kezet. Ha nem gondozzák, ki- cserepesedik, s a porták elejét felveri a gaz, a dudva. És az állattartást is össze lehet egyeztetni a község szépítésének, csinosításának a felada. taival. — Ha nekünk munkáskéz kell, jön az egész falu, — mondja a népfront községi bizottságának géberjéni elnökhelyettese. — Most éppen a járdaépítés van soron. A múlt évben leraktunk a járdakőből 700 métert. A hiány, zó 300 méterre a közeljövőben kerül sor. Kopár volt az orvosi rendelőnk udvara, környéke. Megkezdtük a fásítást. A község utcáin a múlt őszszel 250 díszfát, cserjéj ültettünk el. Az idén a rózsatövekkel együtt 500 facsemete került a porták elé. Parkosít, juk egyik terünket, az óvodához pedig játszóteret építünk. De van itt a népfrontnak gazdasági teendője is. Segíteni kell a sertéstartókat, hogy még egyszer elő ne forduljon, hogy szinte nullára csökkenjen le a kocák száma. A lakosság jobb áruellátásának a szorgalmazása is belefér a népfrontosok tevékenységébe. Gondoskodás az öregekről A sokoldalú népfrontmunkának, a megvalósult kezdeményezéseknek kétségkívül a lakosság látja a hasznát. Segítségükkel derítették'fel és gondozzák az idős embereket. Magyar Miklósáé körzeti ápolónő 27 idős, szociális gondozotthoz látogat el állandó jelleggel. Közös erővel, társadalmi munkában épült meg a gázcseretelep. 1975-ben a 300 ezer forintra tervezett társadalmi munkát 70 ezerrel teljesítette túl a lakosság. Erre az évre már 470 ezer forintot terveznek. Szóvá teszik azt is, hogy a termelőszövetkezet rosszul gazdálkodik, és még a háztáji földeket is drágán művelik, ezért sokan szabadulni, akarnak a jogos földterülettől. — Fogy a község. — panaszolja Bólabán Istvánná, a szociális otthon gondozónője, a HNF fülpösdaróci titkára. — A fiatalok elmennek Mátészalkára, Pestre, szerit az Ifjúgárdisták Szemlére gyülekeznek május 28-án, pénteken Nyíregyháza ifjúgárdistái Sóstón — ekkor kezdődik a VII. városi Ifjú Gárda-szemle, mely három napig tart. összesen 375 fiatal vesz részt a szemlén, mely menetdalversennyel kezdődik — a részvevők énekelve vonulnak a KlSZ-tá- borba. Az ünnepélyes megnyitó után raj versenyek következnek : fegyveres váltófutás, lövészet, úszás. Utána alaki fegyelmezettségét méri össze a tizenöt szakasz. A szombati programban elméleti „vizsga” szerepel délelőtt, ahol politikai, katonatechnikai, ifjúságvédelmi, polgári védelmi ismeretekről adnak számot a országba. Nemcsak üres kas. tély vár itt hasznosításra, de iskola is. Az viszont igaz, hogy az idősebbje, akit ide köt egy élet öröme és gondja, az annál jobban szereti, ápolja a környezetét. Gyűjtik az emlékeket Hagymási doktor nem idevaló. De nagyon megszerette ezt a tájat, az itteni embereket. Ez érződik az őt körülvevő tiszteletből is. Lokálpatriotizmusáról tanúskodik, hogy maga köré szervezte a község öregjeit, fiataljait. A honismereti szakkörben gyűj. tik a szájhagyományban élő, meg nem írott dokumentumokban fellelhető győrteleki, géberjéni és fülpösdaróci emlékeket. Igazi házigazdaként kalauzol végig a három községen. Szeme különösen csillog, amikor Győrteleken, a láp szélén, a Dankó Pista utcában a takaros házakat, a köré sereglő, egészségtől csat. tanó gyerekhadat mutatja. — Gondok, tennivalók, sikerek és kudarcok teszik életünket — mondja Pecséri Ádám tanácselnök. — A sző. vetkezetten a gazdaságos termelést kell sürgősen megvalósítani, a nőket még nagyobb számban munkába állítani, hogy a község még előbbre léphessen. így valósítható meg, hogy ne vágyjanak ei innen a fiatalok. így lehet a jövőt megalapozni. Sigér Imre szemléje fiatalok. Délelőtt tíztől egész napos harci túra kezdődik. Harminc kilométer hosszú a sóstói erdőben kijelölt útvonal — „szennyezett terepen” haladnak, lángokat oltanak, elsősegélyt nyújtanak, lőnek, futnak, sátrat vernek a túra részvevői. Este az erdei tornapályán tábortűz mellett pihenik ki a fáradalmakat. Az utolsó napon, vasárnap az eredmények kihirdetése, a szemle értékelése után az ifjúgárdisták a városi stadionba mennek — itt részt vesznek a tömegsportnapon, majd este Ifjú Gárda-bál zárja az eseménysort. A városi szemle legjobbjai részt vesznek a július 22. és 25. között megrendezendő megyei szemlén Mátészalkán.
