Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

1976. május 20. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Bányákkal felér! SVÁJCBAN NEM SZÉ­GYELLIK lakásonként és házanként külön csomagba összegyűjteni a papírhulla­dékot, külön az üveget, a kiürült műanyag palacko­kat, tartályokat és nem restellik a hónap bizonyos napjain az így szétváloga­tott holmit kirakni a jár­daszegélyre, ahonnan a hulladékgyűjtő vállalat el­hordhatja. Senki sem saj­nálja a csöppnyi figyelmet a háztartásokban: nem do­bálják egy edénybe a kü­lönféle anyagokat, mert mindenki tudja, hogy ezzel tekintélyes megtakarítá­sokhoz segítik a nemzet- gazdaságot. Pedig Svájc gazdag ország, közismerten magas életszínvonallal. Az effajta figyelmességet, a háztartási hulladék szét­válogatását keletkezésének pillanatában az NDK-ban is természetes állampolgá­ri teendőnek tartják a leg­több településen, igyekezve külön gyűjteni a papírt, az üveget, a műanyagot Ezzel igen megkönnyítik — és olcsóbbá teszik — a köz- tisztasági és a hulladék- gyűjtő vállalatok érték­mentő munkáját. Számos más országban is polgár­jogot nyert már ez a szo­kás, vagy — különösen az utóbbi években — gyorsan terjed. Hazánknál tehát tehetősebb országokban is. A cél, a nyersanyag meg­mentése az- enyészettől és a lehető legtöbb anyag visz- szavezetése a természetes körforgásba, hogy amit csak lehet, újra és újra — ahogyan a szakemberek mondják: másodnyers­anyagként — felhasznál­hassa az ipar. a lakosság. BÁRKI BELÁTHATJA, hogy mennél több nyers­anyagot sikerül újból fel­használni, regenerálni, an­nál kisebb tempóban fogy majd a világ nyersanyag- készlete, noha a fogyasztás gyorsan bővül. A töménte­len és rohamosan szaporo­dó hulladékhegyektől is így lehet a leghasznosabban megszabadulni. Hazánkban az egy lakosra jutó hulla­dék mennyisége 200 kg, és évente 4—6 kg-mal növek­szik. Az új anyagok termé­szetéből következően azon­ban a súlynál a hulladék’ térfogata gyorsabban emel­kedik. 8—10 év alatt az évenként megmozgatott sze­mét mennyisége 3 milliárd köbméterről 6 milliárd köbméterre „tágult”. Ez a „hulladéklánchegység” te­lis-tele van papírral, üveg­gel, műanyaggal, textíliával, fával, fémmel. Évente 100 ezer tonna műanyagot importál az or­szág és a behozott kőolaj és földgáz tekintélyes részéből is műanyag készül: cso­magolóanyag, burkolat, pa­lack, tartály stb. Számotte­vő importot takaríthatna meg a népgazdaság, ha a szemétnek vélt hulladékból „visszabányászhatnánk” az évenként elfogyasztott mű­anyagoknak akárcsak az egyharmadát is. (Gondo­sabb összegyűjtéssel és a regeneráló ipari háttér ki­alakításával az egyszer már feldolgozott műanyag alap­anyagnak a fele is vissza­menthető lenne. BECSLÉSEK SZERINT a ma kibocsátott papírmeny- nyiség 35—40 százaléka a hulladékból visszafordítha­tó a papírgyártásba és újra felhasználható. Jelenleg á papírgyárak a kibocsátott késztermék 20—25 száza­lékát kapják vissza a la­kossági és a termelő fo­gyasztásból. Mindez egy­értelműen kifizetődőnek mutatja a hulladék össze­gyűjtésének és elkülöníté­sének az eddiginél hatáso­sabb megszervezését. Külö­nösen, ha ebben az állam­polgárok is jobban segíte­nek majd. Az állampolgár azonban — végül is — szabadon dönthet: segít-e vagy sem, ha az elkülönített ' hulla­dékgyűjtést a köztisztasági vállalatok megszerveznék. (Az ehhez szükséges tech­nikát is előteremtve.) A többség, alighanem minden további nélkül segítene, hi­szen apró, hamarosan ru­tinná váló figyelmességre lenne csak szükség: nem ebbe, a másik ládába, vö­dörbe dobom ezt, vagy amazt a hulladékot. A vál­lalatoknak és a termelő- szövetkezeteknek viszont közvetlen anyagi érdekük rejlik abban, mennyire se­gítik az értékes hulladékok útját egyengetni. Ismere­tes pl., hogy az acélterme­léshez már eleve jelentős mennyiségű vas- és acélhul­ladékot is felhasználnak. Nos, a hazai acéltermelés­nek kb. a fele hulladékból származik. Csakhogy Svájc­ban. Olaszországban, Len­gyelországban 60—65 szá­zaléka, az NDK-ban 75, Dániában a 80—85 százalé­ka. Az NDK és Dánia ez­által jelentős vasércbeho­zataltól mentesül. Hasonló, és ennél nagyobb megta­karításokat érhetnének el a vállalatok a színesfémek visszanyerésével. A KÜLÖNFÉLE ANYA­GOK VILÁGPIACI ÁRAIT — és a KGST-n belüli új árat tekintve — jelentős de­vizamegtakarításhoz segít­hetné ez az országot, s alighanem itt kezdődik az igazi, tartalmas és egy­értelműen népgazdasági szemléletű anyagtakarékos­ság. Gerencsér Ferenc A beruházásokról tárgyalt a Nyírbátori Városi Tanács VB A beruházásokról tárgyalt — egyebek mellett — a Nyír­bátori Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága keddi ülésén. Fejlődő városunkban az V. ötéves terv során jelen­tős fejlesztéseket hajtanak végre. A vb megállapítottá: néhány kisebb hiányosság­tól, nem jelentős határidő-túl­lépésektől eltekintve rend­ben zajlanak az építkezések és az előkészítések. Az SZTK- rendelőintézet már működik, néhány hiányzó berendezés pótlását jelenleg végzik. Kö­rülbelül egy hónap múlva ke­rülhet sor a 150 személyes kollégium műszaki átadásá­ra. Az 1976-ban kezdődő 70 állami lakás építésének elő­készítése rendben megtör­tént, megkezdték a következő évek lakásépítkezéseinek elő­készítését is. A gyermekintéz­mény-kombinát építése a má­sodik félévben indulhat. Meg­kezdődött a 150 helyes gyógy­pedagógiai intézet építése, előkészítés alatt áll az OTP— MHSZ és a posta épületének beruházása. Üj helyet kap a TÜZÉP-telep, jelentős mun­kákat készít elő a vízműtár­sulat. Számos utca burkola­tának felújítására is sor ke­rül, s a nem tanácsi szervek beruházásainak is megfelelő­en előkészítették, indulhat­nak az építkezések. RÁFHÜZAS. Az eperjeskei Alkotmány Tsz-ben még szükség van a lófogatokra. A kovácsműhely előtt Áras László és Pirigyi József kerékráfhúzást végez. (Elek Emil felvétele) Tiszavasvári, Vasvári Pál Tsz TERV ÖT ÉVRE Hetekre az íróasztalok mellé kényszerültek a ter­melőszövetkezetek veze­tői. az üzemgazdászok szinte kivétel nélkül min­den tsz-ben. Most készítik a középtávú fejlesztési terveket, amelyek öt év feladatait. elképzeléseit tartalmazzák. A kész anyagokat ismertetik a tagsággal, s a közgyűlésen döntenek a tervek megva­lósításáról. A tiszavasvári Vasvári Pál Termelőszö­vetkezetben is most állít­ják össze a terveket, mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési ága­zatban. A szikes, mély fekvésű tala­jon gazdálkodó tsz elsősor­ban búzát, árpát, cukorrépát, napraforgót és dohányt ter­meszt. Piljangós növényeket csak olyan mennyiségben, ami fedezi az állattenyésztés szükségleteit, valamint azért, hogy így is segíthessék a ház­tájiban a tehéntartást. A nö­vénytermesztés terveiről és az eddigi eredményekről Pe­tő Andrásné, üzemgazdász- szal beszélgettem. Hitel nélkül — Kalászosokkal termelő- szövetkezetünk mindig nagy menyiségben foglalkozott. Az ipari növények termesztése két éve zárt rendszerben történik, tagja vagyunk a nádudvari KITE-nek. Rész­ben ennek is köszönhető, hogy nagy teljesítményű, kor­szerű gépekkel mindent el tudunk végezni a dohány­törésen kívül. Amennyire fejlesztési alapunk és tartalé­kaink engedik, minden év­ben jelentős összegért gépet vásárolunk hitel felvétele nélkül. Az idén teljesen gé­pesítjük a cukorrépa-termesz­tést, ezenkívül több, mint 3 millió forintért traktorokat, ekét, tárcsát, kultivátort, ra­kodót, növényvédőszer-keve- rő tartályt, kukoricavető gé­pet veszünk. A megyei átlag fölött A gépesítés lehetővé teszi, hogy terveik megvalósulja­nak. Búzát 700, őszi és ta­vaszi árpát 220, cukorrépát 90 hektáron termelnek. Az el­következő öt év alatt a ki­emelten fontos termék a cu­korrépa-területet 120 hektár­ra növelik, hogy a gépsort maximálisan ki tudják hasz­nálni. Ami a terméseredmé­nyeket illeti, a legtöbb nö­vénynél a megyei átlagter­més fölötti mennyiséget ter­veznek. Búzából 23 ezer 100, napraforgóból 2800 mázsa terményt szeretnének az idén betakarítani. Á dohányter­mesztés tulajdonképpen egy kiegészítő ág, hiszen olyan vetésszerkezetet alakítottak ki, hogy „holt időben” az asz- szonyoknak egyedül a dohány ad munkát. Tejhozam, szelekció — Vegyszerezésre az idén is 1 millió 200 ezer forintot fordítunk. Ezzel nem takaré­koskodhatunk ilyen talajvi­szonyok között. Hosszú ideig gondot okozott a terményszá­rítás a gazdaságban. A három vasvári termelőszövetkezet­tel közösen épített szárítónk most már elkészült, s ez év lesz az első, amikor munkát adunk saját szárítóberende­zésünknek. A gépesítés ezzel a kalászosoknál teljesen meg­valósult. Az állattenyésztés évente 5 és fél millió forintot hoz a gaz­daságnak. A jelenlegi 1000 darabos anyajuhállományt fejlesztik az elkövetkező évek­ben, amit a 280 hektáros le­gelőre és rétre alapoznak. Most jó ára van a bárányok­nak és kedvezőek az export­lehetőségek. Minden két év­ben háromszor elletnek, az anyákat saját állományból pótolják. A kisbárányokat 8 —9 hetes korukban értékesí­tik. — A legjövedelmezőbb a gazdaságban a szarvasmarha­tartás — mondja Kiss Sán­dor, állattenyésztő. Annak idején nem álltunk át a Dá­lia-programra, amit nem bántunk meg. Tejtermelést, folytatunk. A két istállót 1970 —71-ben építettük, gépesítet­tük és ma már öt tehenész gondozza a 100—120-as állo­mányt. A tejet a központi tej­begyűjtőbe szállítjuk reggel és este. A községben sok ház­nál tartanak tehenet, ami megéri a fáradságot, hiszen a tagok 5—6 ezer forintot is kapnak a tejért. 1980-ig el szeretnénk érni a 150 dara­bos állományt és a tejhozam növelése érdekében szelekciót tervezünk. Ez azt jelenti, hogy a tejtermelés szerint vá­logatunk a szaporulatból. A sertésállományt fiatalíta­ni és növelni fogják. A mi­nőségi vágásra törekednek és a több húst adó fajtákkal fog­nak foglalkozni. Tagjai a ti- szadobi sertéskombinátnak, ahol külön állománya lesz a Vasvári Pál Termelőszö­vetkezetnek. Sok szó esik még a tsz-ben egy segédüzem létrehozásá­ról, ami különösen a növény- termesztésben dolgozó asszo­nyoknak jelentene állandó foglalkoztatást. Többek kö­zött erről is dönteniük kell majd a május végi közgyűlé­sen. ( Balogh Júlia Hűszaki átadások megyeszerte A napokban újabb műsza­ki átadásokra került sor a NYIRBER lebonyolításában lévő beruházásoknál. Nyír­egyházán hétfőn tartották meg a jósavárosi 31. jelű épületben készült üzlet mű­szaki átadását, továbbá befe­jeződött az I B ütemben je­lölt kert építése is. Befeje­ződött a Sarkantyú utcai bölcsőde bővítési munkája. Kisvárdán a szennyvíztelep műszaki átadását tartották meg szerdán, Mátészalkán pedig a Keleti lakótelep épí­tésénél a tereprendezést fe­jezték be. Biriben ma, csü­törtökön tartják meg a bel­vízhálózat műszaki átadását. Kiváló munkás- orok A szabolcs-szatmári munkásőrök ismét jelentős események előtt állnak. A testület legjobbjai, a kiváló cím tulajdonosai május 23. és június 30. között a saját egységüknél tanácskozást tartanak. A tanácskozá­son küldötteket választa­nak a megyei fórumra, amelyre nyár végén kerül sor. A kongresszusokra való felkészüléshez ha­sonlóan a megyei tanács­kozáson megválasztják az országos küldötteket. Az utóbbi küldöttek igen je­lentős eseménynek lesz­nek résztvevői 1977 elején. Ekkor rendezik meg a ki­váló munkásőrök és kivá­ló parancsnokok országos tanácskozását — a mun­kásőrség megalakulásának 20. évfordulója jegyében. A figyelem tehát a kö­vetkező hetekben, hóna­pokban ismét a munkás­őrökre terelődik. Részben azért, mert a tanácsko­zásoknak meghívott ven­dégei is lesznek: a pártbi­zottságok. valamint a na­gyobb üzemek párt- és gazdasági vezetői is. Gon­dolatébresztő, őszinte han­gú vita alakul majd ki, amely az egész testület életét és munkáját érinti. Propagálják a-jő tapasz­talatokat, segítő szándék­kal feltárják azokat a gondokat, amelyek meg­oldásában a felsőbb pa­rancsnokok, vagy a vál­lalati vezetők is tudnak segíteni. A munkahelyi feladatok ellátása és a társadalmi megbízatás tel­jesítése ugyanis kölcsönö­sen hatnak egymásra, kí­vánalom, hogy a testület tagjai példamutatóan dol­gozzanak, ösztönzőleg has­sanak a munkahelyi és a társadalmi feladatok tel­jesítésére. A tanácskozá­sok is segítséget adhatnak ahhoz, hogy a munkás­őrök ennek a kívánalom­nak eleget tegyenek. A kiváló munkásőrök és parancsnokok elé bizonyára még magasabb kívánalmakat, feladatokat szabnak a ta­nácskozások. Elvárható tőlük, hogy a kiváló cím­hez méltóan éljenek és dolgozzanak. Munkahe­lyükön segítsék az ötödik ötéves terv eredményes indítását, a kiképzési terv maradéktalan végrehajtá­sával készüljenek a testü­let megalakulásának tör­ténelmi évfordulójára. Se­gítsék a közösségi érde­kek előtérbe állítását, a szocialista versenymozgal­mat, a kommunista er­kölcs fejlődését. Legyenek kezdeményezőek, támo­gassák a fiatal munkás­őröket és azokat, akik még nem érték el a kiváló cí­met. A meghívott vendé­gekkel közösen keressék a lehetőséget a munka­helyi és a kiképzési fel­adatok még jobb össze­hangolására. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents