Kelet-Magyarország, 1976. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

1976. május 1. KELET-MAGYARORSZÁG 11 Játék a harangokkal Képünkön: Kaunász jfc.ösi ütőhangszer a harang, leginkább bronzból készül. MátSez ókorban is használ­ták az alvó istenség feléb­resztésére, vagy a baj elhárí­tására. A Bakkhosz-misztéri- umokon harang hívta isten- tiszteletre a résztvevőket. A legrégibb ismert harang asz- szír eredetű, és i. e. 800-ban készült. A kínai hagyomány azonban még régebbre, a 3. évezredbe nyúlik vissza. Ké­sőbb i. sz. 500 után a keresz­tény egyház is átvette, sőt 1169-ben kötelezővé tették a templomok számára. Európá­ban a 7. század derekán, Franciaországban öntötték az első harangokat, de a mai formájukat, csak a 13. szá­zadban vették' fel. A 151 században kezdődött el az óriási harangok korszaka, ezek a nagy székesegyházak részére készültek, a kölni dó­litván város harangjátéka. mé pl. 25 tonnás. A világ leg­nagyobb harangja a moszkvai Kremlben van, a „Harang­cár” súlya 200 tonna. 1733- ban készült. Magyarországon az első adatok harangokról a 14—15. századból valók. A harangjáték több, fel­függesztett, különböző ma­gasságra hangolt harangokból álló hangszer, amelynek az egyes tagjait ütővel vagy hen­geres óramechanizmus segít­ségével szólaltatják meg. A kínaiaknál ősidők óta hasz­nálatos, Európában középkori szerzetesek honosították meg. Főleg templom- és városháza­tornyokban alkalmazták. Vi­rágzása a barokk korra esik. Főleg Angliában, Németor­országban, Hollandiában kedvelték. Különösen híres a müncheni és a salzburgi ha­rangjáték. Barkács-festékkel ÚJJÁVARÁZSOLT KÁD. Sok régi lakásban még ma is a hagyományos lábakon álló, régi fürdőkád áll, amelyet már rendszerint kikezdett az idő vasfoga. Repedezett rajta a fes­ték, itt-ott rozsdás is. Az ilyen kádat házilag újjávarázsolhat­juk. Fessük be a kádat fehér és világoskék szintetikus zo­máncfestékkel, stilizált hullámmintásra. Ha a kád külső fe­lülete nagyon érdes, festés előtt dörzsöljük jól le dörzspapír­ral, vagy drótkefével. Aztán krétával rajzoljuk meg a hul­lámvonalakat, a kékre és a fehérre festendő részeket. FESTETT KÖVEK. Szabadságunk alatt, tengerparti nya­raláskor bizonyára találunk majd néhány szép formájú, víz­mosta követ. A legszebbeket szedjük össze, jól mossuk meg, majd fessük be fedőfestékkel, fessünk rá halat, bogarat, eset­leg díszítsük monogrammal. Ha szükséges az egyes részeket többször is fessük át. Minden színt hagyjunk jól megszáradni és csak azután fessünk rá újabb színnel mintákat. Végül a befestett köveket kenjük be színtelen lakkal. Pavlova—a kék madár Nagyezsda Pavlova nevét 1973-ban, a moszkvai nem­zetközi balettversenyen is­mertük meg, amikor az aranyérem mellé megkapta a Nagy Színház nagydíját. A moszkvai Nagy Színház közönsége előtt 19 évesen mu­tatkozott be a Giselle fősze­repében. Ez a nap azért is emlékezetes számára, mert akkor kötött házasságot a 27 éves Vjacseszlav Gorgyejen­nel, a ISIagy Színház magán­táncosával. Férjét 1973-ban, a versenyre készülve ismerte meg: akkori partnere ugyan­csak aranyérmet nyert a ran­gos nemzetközi mezőnyben. — Keményen dolgozom most is. hogy méltó legyek a bizalomra. Szerencsés vagyok, hogy olyan kiváló mesterrel dolgozhatom, mint Marina Szemjonova — mondja Pav­lova. Nagyezsda most a Diótörő, a Don Quijote, a Csipkerózsi­ka főszerepére készül, part­nere — Vjacseszlav Gorgye- jev. A fiatal balerina türelmet­lenül várja A kék madár cí­mű szovjet—amerikai koop- rodukciós film bemutatóját, hiszen a tavaly nyáron forga­tott filmben szerepel. Giselle: Nagyesda Pavlo­va. (APN fotó: E. Kotla- kov felvétele — KS) $ Automatizált vízmű Harkovban üzembe he­lyezték a városi vízművek automatizált irányítási rend­szerének első egységét. Elektronikus berendezések szabályozzák a szivattyúállo­mások és vezetékek üzemét, ellenőrzik a vízfelhasználást és a víznyomást, jelzik azt is, hol vált hibássá a vezeték. Előzetes számítások kimu­tatták, hogy az új rendszer több millió köbméter ivó­víz megtakarítását eredmé­nyezi. Új gyógyital A Krivoj-Rogi Üdítőital­gyár munkatársai Ukrán Virágcsokor néven új gyógy­italt hoztak forgalomba. Ké­szítéséhez olyan gyógynö­vényeket használtak fel, mint a kakukkfű, a hársfavirág, a keskeny levelű olaj fűz. Az új készítmény nemcsak gyó­gyító hatással, hanem kelle­mes ízével is kitűnik. Film a föld­rengésekről A Krim-félszigeten folytat­ják a Vita az elemekkel cí­mű film Japánban megkez­dett forgatását. A filmben a két országban az utóbbi években bekövetkezett nagy földrengésekről készült do- kumentális filmanyagot hasz­nálják fel. A Konsztantyin Lundisev rendezte filmet a Tokióban 1976-ban, a föld­rengésveszélyes zónák épüle­teinek tervezésével és elké­szítésével foglalkozó tizedik nemzetközi konferencia al­kalmából mutatják be. A sebesség „démonjai" Ki hinné el a képen látható három „kis macskáról”, hogy felnőve félelmetes ragado­zók lesznek, és az őserdőben a sebesség „dé­monjai”? E kis macskák gepárdkölykök a híres kaliforniai San Diego állatkertből. A gepárdok — bár vérengző ragadozók — fogságban rövid idő alatt megszelídülnek, sőt ragaszkodó állattá válnak. Éppen ezért még vadászatra is felhasználhatók, hasonló­an a sólyomhoz. Idomított gepárdokat már az ősidőkben felhasználtak vadászatra, de később Ázsiában, Észak- és Északkelet-Afri- kában az előkelők és gazdagok előjoga volt a gepárddal való vadászat. Rövid távon az egyik leggyorsabban futó emlős, eléri az óránkénti 120 km-es sebességet. Vadászatkor bőrsapkát húznak a fejére — akár a sólyomnak — és így viszik ko­csin a vadászterületre. Ha a vadász megpil­lantja a vadat, leveszi a sapkát a gepárd fe­jéről és megmutatja a célt. A gepárd leug­rik a kocsiról, minden fedezéket felhasználva „becserkészi” a vadat, és ha már eléggé meg­közelítette, hirtelen felugrik és rárohan ál­dozatára. Nagyon ritka esetben téveszti el célját. Érdekes a gepárddal kapcsolatban, hogy külső tulajdonságai mintha a macskafélék és a kutyafélék tulajdonságaiból keveredtek volna ki. Fejének alakja, agyveleje, füle, far­ka macskaszerű. Ilyen a talppárnás talpa is: 10 hetes koráig éppen úgy kiereszti-behúzza a karmait, mint a macska. Később erre már képtelen, ezért a járása kopog, akár a ku­tyáé. Fogazata viszont inkább a fókáéhoz hasonlít. Öreg órák Nehéz ma már elképzelni, hogyan éltek őseink, amikor még nem volt óra, hogyan adtak egymásnak randevút a szerelmesek, hogy kezdődött a munkaidő, stb. Mert bár­milyen szellemesek is voltak a régi idők „órái”, azok pon­tosságához bizony sok kétség fért. Ilyenek voltak a nap­órák, vízórák, homokórák, tűzórák. A tulajdonképpeni mechanikus órák az 1300-as években jelentek meg. Óriá­si fejlődést hozott az 1400- ban feltalált rugómeghajtású óra, majd 1510-ben Heinlein Péter nürnbergi lakatos hor­dozható órája. Ez utóbbit ta­lálóan „nürnbergi tojás”- nak hívták. Ettől kezdve gyorsan peregtek az esemé­nyek. 1674-ben Huygens fel­találta a hajszálrugót, 1676- ban Hook a horgonygátszer- kezetet — ekkor jelentek meg az ankerórák. 1695-ben az angol Tompion készítette el az első cilinderórát és 1715- ben Grahann a róla elnevezett és az ingaóráknál még ma is alkalmazott gátszerkezetet. Ö használt először hőkom­penzáló ingát is. 1842-ben ta­lálták fel a felhúzó szerkeze­tet. A 19. sz. második felétől kezdve az órák fejlesztésénél a pontosság iránya és a mé­retek csökkentése volt a cél. A hagyományos órákat súly- vagy rugómeghajtás működteti, amelyek járását inga vagy billenő szabályoz­za. A rugómeghajtású órák kerékrendszerének tengelyei kőcsapágyakban futnak. A régi órák gyűjtése divat. Képeink egy-egy régi óra- gyűjteményt mutatnak be. A fali órákat egy lengyel, wroclavi elektromérnök gyűjtötte, aki órái kedvéért kitanulta az órásmestereéget, és maga javítja gyűjteménye darabjait. A másik képen régi — köztük 17. századi — fali és asztali órák láthatók. Leendői mmieme A kisinyovi egyetemen ki­bernetikai tudományos ku­tatóintézet kezdte meg mun­káját. Több mint száz olyan fiatal vesz részt munkájá­ban, akik az alkalmazott ma­tematikát választották hi­vatásuknak. A hallgatók a köztársasági tervezési tudományos ku­tatóintézet munkatársaival közösen megkezdték a mol­dovai öntözőrendszer műsza­ki-gazdasági elemzésének kidolgozását, összeállítják a köztársaság vízgazdálkodási matematikai modelljét. A leendő matematikusok részt vesznek a főiskolák automa­tizált irányítási rendszeré­nek kidolgozásában. Ez a rendszer végzi az érettségi­zőkről szóló információk fel­dolgozását, az órarendek összeállítását és más főisko­lai munkák, feladatok meg­oldását. 1 MAGAZINOM A GAZINOMAAAZINOMAG A ZINoMAGATINoMAGAZINoMAGAZIM imAGAZIN0MAGAZIN0MAUAZIN0MAGAziN0MAGA^IN0MAGAZIN0MAGAZin

Next

/
Thumbnails
Contents