Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. április 14. Kalács, sonka, kölni Jó ellátást ígér a kereskedelem húsvétra Kalácsban nem lesz hiány húsvétkor — ígéri a Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat. Jóelőre fölkészültek a várha­tó nagy forgalomra, és az ilyenkor különösen kapós áruk készítésére. Ilyen a foszlós kalács, a zsemle — ez utóbbit elsősorban a töl­tött húst készítő háziasszo­nyok keresik — de a kétna­pos ünnepen több fogy a „közönséges” kenyérből is. Nyíregyházán szombatra öt­száz mázsát sütnek... A ta­valyinál harminc mázsával több kalácsot sütnek —ösz- szesen hatszázötven mázsá- nyit. Ennek felét a megye- székhelyen adják el az ün­nepek előtt. Szerdán, április 14-én kezdik a sütését, és szombatig nincs megállás. Harmiftcezer zsemlét szál­lítanák az üzletekbe az ün­nepi bevásárláshoz, és húsz mázsa mákos, diós beigli is tarkítja a választékot. Zsur- kenyérben sem lesz hiány: 15 mázsát sütnek. A sütő­ipari vállalat mindent elkö­vetett, hogy ne legyen fenn­akadás az ellátásban — ta­nulók és nyugdíjasok dol­goznak kisegítőként a pék­ségekben. A nagy mennyisé­gű pékáru kiszállításához saját gépkocsijaikon kívül a Mátészalkai Sütőipari Válla­lat járműveit és más, „köl­csön” gépkocsikat is igény­be vesznek, hogy mindenütt időben ott legyen az áru. Valamivel kevesebb füs­tölt sonka, csülök és tarja ke­rül idén a húsvéti asztalok­ra — összesen 625 mázsát szállít ki a húsipari vállalat az üzletekbe. Csütörtökig folyamatosan szállítják a húsárukat — tehát még a hét végére is jut... Kolbászból, töltelékárukból 520 mázsá- nyit szállítanak ki a hét fo­lyamán a boltokba, összesen mintegy másfél ezer má­zsa sertés- és marhahúst akaszthatnak a kampókra a húsboltokban. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat üzleteiben is felkészülten várják a csúcs- forgalmat. Sőt, hogy némi­leg megelőzzék — immár hagyományos módon — előt­te vásárlási akciót rendez­tek — aki a múlt héten vá­sárolta meg ünnepi élelmi­szereit, és négyszáz forinton felül fizetett, az tíz százalék kedvezményt kapott vásár­lási utalvány formájában. Nyíregyházán kívül Kisvár­dán és Záhonyban is volt ilyen akció. A hagyományos élelmisze­rek közül nagy érdeklődés­re tart számot húsvét előtt a torta — félkész és töltött tor­tákból elegendő áll rendelke­zésre. Többféle tortakrémet is lehet kapni. Italból sem lesz hiány húsvétkor — hat­nyolcféle sör, borok, tömény italok kerülhetnek az ün­nepi asztalra. Az üdítő ita­lok választéka is rendkívül nagy: kólák, a Márka család tagjai, narancsital stb. kap­ható minden mennyiségben. Kölnivízből bő a választék az üzletekben — a nyuszifi­gurás olcsó gyerekkölnitől a márkás kölnikig. Szép színű tojásfestékek, levonós, fi­gurák is kaphatók, hogy a lo- csolkodók ne távozzanak üres kézzel a lányos házak­tól. t. gy. ÉiMtmmél vállalás zombat reggelenként a megyei kórház felé igyekszik néhány fia­talember. Ügyet sem vetnek rájuk a járókelők. Hosszú hajuk van, bőszárú farmer- nadrágot viselnek. Táskará­diót hallgatnak — természe­tesen hangosan. Nem okoz­nak feltűnést, legfeljebb né- hányan fordulnak utánuk az utcán: „Ilyenek ezek a fiata­lok!" Azt már kevesen tudják, hogy a TITÁSZ Vállalat if­júsági komplexbrigádjának tagjai most éppen szabad szombatosok. Csak nem a hétvégi kirándulást, a csalá­di körben töltött pihenést, az otthoni ház körüli javítgatást, takarítást választották, ha­nem a kórházban a transz­formátorok karbantartását, javítását, szerelését végzik. Senki nem kérte őket, hogy áldozzák fel szabad idejüket, maguk ajánlották fel. Szeretnek segíteni máso­kon. Felelősséget éreznek a betegek iránt. így nem kell hétközben leállítani a gyó­gyító gépeket, az elektromos berendezések karbantartása miatt. Mérhetik állandóan a betegek szív- és érműködését, végezhetik az életmentő mű­téteket. Hosszú lenne felso­rolni azokat a vizsgálatokat, amelyeket az áramszünet miatt félbe kellene hagyni. Munkájuk egyébként is jól szervezett, fegyelmezett. Hét­közben a szolgáltató csoport megkapja a bejelentéseket a villamos berendezések hibái­ról; beosztják a munkát. Ki ide, ki oda megy. Természe­tesen úgy, hogy minél keve­sebb idő teljen a felesleges járkálással. Megszervezik, hogy az egy irányba jutó sze­relést egyszerre végezzék el. Egyedül a kórház, a rendelő- intézet, a szanatórium a ki­vétel. Ebben mindannyian részt vesznek, hogy mielőbb, gyorsan működjenek a be­rendezések. Csak hétvégeken lehet így együtt a brigád. Szombat reggelenként a trafóháznál találkoznak. Tóth Kornélia s ßOLKA LOLKA A „Bolka és Lolka” c. té­véfilmsorozat a gyermekek­nek szánt rövidfilmek világ­piacán igazi bestsellerré vált. Bolkát és Lolkát a világ több mint 80 országában ismerik, ahol változatlanul népszerű­ek a tv gyermek és felnőtt nézői körében egyaránt, — még azokban az országokban is, ahol eddig a Walt Disney- filmek egyeduralma meg­dönthetetlen volt. A Bolka és tévésorozat Lolka sorozatnak eddig több mint 100 folytatása készült el. A két kisfiú kalandjainak megfilmesítése Wladislaw Nehrebecki rendező ötlete volt, az alakok grafikai meg­formálása viszont Alfred Led. wig munkája. A forgató- könyv szerzői a legelső foly­tatástól egészen máig Wla- dyslaw Nehrebecki és Leszek Mech. Az egyes filmeket azonban — az első, Nehre­becki rendezte „Ij” c. film óta — ma már többen ren­dezik, szinte versenyezve Máig sem vesztett mon­danivalójának aktualitásá­ból és döbbenetes megrázó erejéből az 1968-as francia­algériai kitűnő filmdráma, a tévében szombat este be­mutatott „Z, avagy egy po­litikai gyilkosság anatómiá­ja.” Ma is figyelmeztet a fasizálódás reális veszélyei­re, bizonyos lumpen, kis­polgári rétegek demagóg manipulálásának lehetősé­geire a polgári demokrá­ciákban (különösen válsá­gok idején), amire a közel­múlt, sőt napjaink történe­te is nem egy sajnálatos példával szolgál. Teszi ezt a film azzal, hogy egy való­ban megtörtént esetből ál­talánosít, a művészi meg­formálásnak ebben az eset­ben az érzelmeket is való­sággal felkorbácsoló magas szintjén és hőfokán. Ez nem csupán „politikai krimi” — Vasszili Vasszili- kosz magyarul is megjelent regénye alapján — az 1963- ban politikai ellenfelei ál­tal, közlekedési balesetnek álcázottan meggyilkolt Lambrakisz görög baloldali képviselő halálának több mint gyanús körülményei­ből építkezik egy drámai nyomozás történetévé, még­pedig az említett általánosí­tás érdekében konkrét hely­színhez kötetlenül. Tudjuk, hogy a megtörtént esetre a görög ezredesek — azóta dicstelenül megbukott — fasiszta diktatúrája követ­kezett. (A tragikus epilógus, az igazság erőszakos elfojtá­sa erre utalt.) A film szen­vedélyes tiltakozás és vád a bárhol is jelentkező hason­ló tendenciák ellen. Örömmel üdvözöljük a „História” című, vasárnap indult színes történelmi magazinműsort. A tartalmi és műfaji változatossága miatt neveztük — jobb hij. ján — így, s a szaktudo­mány benne közreműködő illusztris képviselőit csak dicsérni lehet, hogy a tu­dományos eredmények nép­szerűsítéséből és közkincs- csé tételéből is részt vállal­nak. A műsorból hiteles és pontos tudósításokat, in­formációkat kaptunk, — többek között arról is, hogy mi a történelem, ismere­tének, tanulságainak mi a haszna a ma embere szá­mára. Érdekes új lehetőség a nyomukveszett múzeális értékek, történelmi tárgyak keresése a tévénézők segít­ségül hívásával. Régtől hi­ányoltuk már az ilyen jel­legű műsortípust, annál is inkább, mert a „Száza. dunk”-sorozat is hosszabb ideje szünetel. Az idei költészet napja alkalmából két produkciót láthattunk. Az egyikről, Be­rek Katalin József Attila- műsoráról csak elismeréssel lehet szólni. Egyszerre volt személyes, bensőséges val­lomás arról, hogy mit je­lentett az ő felnőtté, em­berré válásában József At­tila költészete, és a költő életéből és műveiből való keresztmetszet, mélyen át- érző előadóművészettel. A másikról, Csokonai Vitéz Mihály „A méla Tempefői”- jéből készült zenés tévéjá­tékról azonban aligha írha­tunk hasonló jókat, elsősor­ban a szatíra-regény (Cso­konai saját meghatározása!) tartalmi és játékstílusbeli túlkarikirozása miatt. Az még csak hagyján, hogy a betoldott, egyébként telje­sen elütő hangvételű szép Csokonai-versek tovább lassították az inkább mono­lógokban, mint valódi pár­beszédekből történő kifejle­tei, de a játék szatirikus élének kicsorbulása a darab holmi túlzottan rokokós súlytalansággal történt megelevenítésével, — már erősen kifogásolható. (Nyil­ván ezt kívánták ellensú­lyozni az alkotók a keretjá­tékkal.) A darabértelmezés hibái a színészi játékfelfo­gások ellentmondásosságá­ban is tükröződtek. Merkovszky Pál Nem is oly régen jelent meg újra A törökverő, Dar­vas József 1938-ban írott regénye. Ezért is lehet örül­ni. hogy az Ifjúsági Rádió most ismét műsorra tűzte a műből Tertinszky Edit ál­tal készített összeállítást. Bizonyosan fel fogja kelteni az érdeklődést a regény iránt Tertinszky Edit munkájá­nak nemcsak az az érdeme, hogy Darvas József Hunya­di-ábrázolásának jellemzőbb jegyeit (tág látókör, önzet­len hazaszeretet, az észér­vekre való hajlani tudás, magabiztosság, önbecsülés) jól visszaadja, hanem az is, hogy nyilatkozatokból, val­lomásokból összeállította az író arcképét is, mintegy be­vezetőként. A hallgató ezál­tal többet tudott meg Dar­vasról, az író és a regény a téma kapcsolatáról. A rádiós utijegyzet azon műfajok egyike amelyekben különösen sok közismert dolgot, tényt lehet újra el­mondani más csoportosítás­ban, tálalásban, kiegészítve újabb adatokkal. Vannak esetek, amikor nem lehet bizonyos tények ismétlggg^ elől kitérni. Róbert László újabb vietnami utijegyzete (egy sorozat első adása) is tartalmaz ilyeneket, ha a harmincéves felszabadító háború egyes mozzanatai­ról, motívumairól beszél. Ez a jegyzetsor azonban a bé­kéről szól, arról, hogyan ta­lálják meg helyüket a bé­kében az emberek. Mint ki­tűnik: épp olyan magától értetődően, mint a háború idején. A megváltozott té­ma, az újra virágzó élet nem változtatta meg a szer­ző nyugodt tempójú, szi­kár mondatait, melyekben az örömteli együttérzést nem nagy szavak, hanem a fel-felcsillanó színes jel­zők, képek fejezik ki. A hallgatók panaszos le­veleire válaszoló Mit üzen a rádió? címmel elhangzó műsornak dicséretes voná­sa, hogy a legtöbbször olyan sérelmekre keresi az or­voslást, s azokat teszi adás­ba, amelyek — sajnos — nem egyedülállóak. Az ilyen nehéz ügyekből le­vonható tanulság másoknak is hasznára van így, ha mással nem, legalább azzal, hogy megerősíti őket iga­zukban. A hallgatókkal va­ló szorosabb kapcsolatnak, a rádió (és minden tömeg­kommunikációs fórum) iránti bizalomnak ez a hi­vatástudattal végzett segítő igazságkeresés ez egyik él­tető forrása. Nagyszabású és igen szép vállalkozásba kezdett a rá­dió a Világszínház címmel elindított drámatörténeti sorozattal. Az irodalomban a drámai műnem az, amely a leghatásosabban, leggyor­sabban képes reagálni a társadalom fontos politikai emberi gondjaira. Az ógö­rög drámák is — melyékkel az európai dráma története útjára indult — ilyen társa­dalmi. politikai, erkölcsi indításúak voltak. Drámát napjainkban is ezzel a szán­dékkal, a társadalmi fele­lősségre ébresztés szándé­kával írnak a progresszív írók. S hogy kortárs íróink alkotásait jobban érthessük, élvezhessük, értéküket meg­ítélhessük, szinte elenged­hetetlen a régi drámák is­merete. Ezért nemcsak szép, hanem nagyon hasznos is ez a mába elvezető visszapil­lantás. Seregi István világsikere egymással a két kis mihasz­na kalandjainak fordulatos­ságában, ötletességében és szellemességében. — A Bolka és Lolka soro­zat sikerének titka — mond­ja Wladyslaw Nehrebecki — nem csupán a jól sikerült grafikai köntös, hanem min­denekelőtt az ötletesen meg­konstruált cselekmény. Bol­ka és Lolka a gyermekek képzeletében ugyanis a jó és a rossz megtestesítői, s ka­landjaik semmiben sem kü­lönböznek a velük egykorú gyerekek hétköznapi ábránd­jaitól és játékaitól. A két kis­fiú, újabban pedig Tola kis­lány kalandjait a gyermeki képzeletre szabott helyzetko­mikum jellemzi, s így a ne­velésben fontos didaktikai szerepet töltenek be. Most készül a Bolka és Lolka kalandjairól szóló, első, teljes estét betöltő film, cí­me: „Nyolcvan nap alatt a világ körül”. Szövegkönyvét Verne közismert regénye alapján Wladyslaw Nehre­becki és Leszek Mech írta. A filmet Wladyslaw Nehrebecki és Stanislaw Duelz rendezi, a munkatársak egész stábjának közreműködésével. (H. P.) Képek Lengyelországból A „MAZUREK” JACHT. A lengyel hajósok már régóta megérdemelt hírnek örvendenek világszerte. Közismert Leo­nid Teliga kapitány, hajós és író vitorláshajón tett világkörü­li útja az „Opty” jachton. Később ugyanilyen út tette híressé Krzysztof Baranowski kapitány — különben újságíró — ne­vét. A lengyel vitorláshajózásból azonban derekasan kiveszik részüket a nők is. Teresa Remiszewska atlanti-óceáni útja után jóval nehezebb vitorláshajós útra készül Krystyna Choj- nowska-Liskiewicz. A gdanski jachtgyárban épített „Mazu- rek” jachton (amelyet a férj, Chojnoswki mérnök konstruált) a bátor asszony világkörüli útra készül. Nemrégiben zajlott le a hajó ünnepélyes vízrebocsátása a Lengyel Vitorlás Szövet­ség elnöke, a szejm elnökhelyettese, a néhány hete tragikus hirtelenséggel elhunyt Andrzej Benesz részvételével. A jacht végső kidolgozása és „kozmetikája” már befejeződött. A NEMZETKÖZI SAJTÓ- ÉS KÖNYVKLUBOK. Len­gyelországban a kultúra terjesztése, a világpolitikai esemé­nyek ismertetése és az olvasómozgalom népszerűsítése terén nagyfontosságú szerepet töltenek be a nemzetközi sajtó- és könyvklubok. A helyi büfében kapható fekete és sütemény mellett az olvasóteremben át lehet olvasni minden lengyel új­ságot és folyóiratot s nagyszámú külföldi lapot. A nemzetközi sajtó és könyvklubok azonban nemcsak napilapok és folyóira­tok olvasására nyújtanak lehetőséget. A klubokba nagy töme­geket vonzanak az érdekes fotó- vagy festészeti kiállítások, az ismert publicistákkal, művészekkel, színészekkel rendezett ta­lálkozók, amelyeket közvetlen eszmecserékkel kötnek egybe. A nemzetközi sajtó- és könyvklubok különösen népszerűek a tanulóifjúság és az egyetemisták körében, akik itt mindig ta­lálnak a maguk számára valami érdekeset. Nagyszámú klub működik Lengyelország minden nagyobb és sok kisebb váro­sában, s mindegyik hatalmas érdeklődésnek örvend. MKÉPERNYőBTífl A rTETT] MELLETT

Next

/
Thumbnails
Contents