Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. április 11. AZ M 10-ES SZTORIJA A csóka ültette Hilotán Kaliforniában is befutott Bármilyen furcsa — az M 10-es a szatmári tájakor szinte fekete felhőként keringő, zsákmányt kereső varjaknak, csókáknak köszönheti karrierjét. A meglepő az, hogy az M 10-es legnagyobb ellensége lett egyben a legnagyobb szaporílója is. ____________ A csókák csóréból potyogta^ a szatmári földbe a majdan- híressé váló, utánozha- ta ti áriul szép termést hozó diók. A tudományos' 'számát tekintve M 10-es — milotai dió — a galíciai kereskedők szekerén eljutott sok országba, sőt a tengeren túlra is. Kaliforniában távoli, mand- zsúriai és mezopotámiai — testvéreivel keveredve — új fajtaként él tovább, megőrizve legelőnyösebb milotai tulajdonságait... A diót Milotán egy kicsit hasonló tisztelet övezi, mint Indiában a szent tehenet. Amikor a parasztember a kaszálón megpillantotta a zsenge diófahajtásokat, leengedte a kaszát. Meghagyta a kis csemetét, körül kaszálta. így nőttek fel a környékre jellemző diófadzsungelek, amelyekből még mindig van vagy hétven hold, de amelyeket az emberi szabályozó, művelő erő mind kisebb térre szorít. Kilencven hold új telepítésű, szabályosan ültetett diós áll már a dzsungel mellett. A tiszai, hullámtérben az, idővel dacoló és az új" telepítésű M 10-es ma együtt adja a milotai ember jövedelmének egy tekintélyes hányadát. A dióverés szertartás és szakértelem együtt, amelynél nem mellékes az sem, menynyit lehet vele keresni. Örökös vita volt, kik legyenek a „felverők”, „alverők”, ki érdemli a nagyobb munkaegységet, kinek a dereka hajlong többet. Ma már becslés szedni állapítják meg a termést és a leverésért járó díjazást. A milotai diótermelőknek azonban szembe kell nézniük a változó ízléssel, a világpiac igényeivel is. Sok országba eljut már a milotai dió, lassan olyan márka, mint a boroknál a tokaji. De évtizedek óta volt egy nagy fájdalma a milotai diótermelőknek: mit kezdjenek az életük javán túllévő fákkal. A dohányhoz hasonló állami monopólium tiltotta á múltban a diófa anyagának eladását. Az állám viszont hem vásárolta fel, óriási mennyiségben rothadt el, vagy legjobb esetben vált tüzelővé a diófa, amelyről a milotai dió szenvedélyes barátja, krónikása, Török Gusztáv, a tsz üzemvezetője így beszélt: „A diófában az a nagyszerű, hogy nincs két egyforma rajzolatú, szépsége utánozhatatlan, mert mlndeh fának egyedi színezete van.” Bölcsőtől a koporsóig sokminden készült itt diófából, de a nagy mennyiségű fával mégsem tudtak mit kezdeni. Jó ideig nem találtak rá vevőt sem. Később már akadtak érdeklődők, kik fel is dolgozták és szép hasznot hozott nekik az M 10-es fája. Üjabban a bútorgyárak állandó szállítója lett a milotai tsz, mióta létrehozták a furnérüzemet és havonként 15 ezer négyzetméter diófurnér kerül ki a gépek alól. Az M 10-es másik karrierje kezdődött el a diófarönkök feldolgozásával, amelyek bizonyos esetekben valutáért beszerezhető, importfát is képesek pótolni. Ezután még jobban kell gondozni a fákat, ügyelni arra, hogy a „mohóbb” diófák ne szívják tele magukat túl sok nedvességgel, mert a fagy ereket, görcsöket hagyhat rajtuk, ámi már kedvezőtlen a fa minőségére. Büszkén újságolta Török Gusztáv, hogy a milotai diófa már nem csak a bútorok testére jut el sok országba, de egyedi faburkolásra is felfedezték a szakemberek. Legújabb szállítmányuk Mongóliába utazik, ahol az Ulánbátort parlament egyik helyiségének belső faburkolatát készítik belőle. „Mi a magunk módján őszintén örülünk annak, hogy azokból a diófákból, amelyek alatt már gyermekkorunkban is játszottunk, s amelynek dióját ettük, most a szatmári diófák meleg szépségét hirdetve, a messzi Mongóliában is méltó helyre kerülnek ...” Az M 10-es karrierje tehát folytatódik, de a szatmári kertek, hullámterek koronázatlan királyait, az őshonos „vad diófákat” kiveszés- re ítéli az idő. Ezért fáradozik Török Gusztáv azon is, hogy a régi gyümölcsfafajtákat átmentsék az utókornak, az újfehértói famúzeumba vagy a szabadtéri múzeumok kertjébe. Kapcsolatban áll többek között a sóstói múzeumfalu vezetőjével is, hogy a szatmári talpasházak mellől ne hiányozzanak a diófák sem. Féltő gonddal írja a kertészeti kutatóintézetnek is, akiknek felajánlotta a kihaló fajtákat, „a magról kelt diófákat is csak a szállítási nap reggelén tervezném kiemelni a földből, onnan, ahová a varjú elültette ...” Páll Géza Á dióbél után m diófa is útrakél Milotáról. A tsz furnérflzemében Szokol Barnáné és Fóri Gusztávné szárításhoz osztályozza a hasított lapokat. (Hammel J. felv.) Börtönben A 36 éves Gyügyi Lászlót hatszor ítélte el a Mátészalkai Járásbíróság, több mint hat évet töltött börtönben, magatartásán, életmódján mégsem változtatott. Hetedszer is súlyos bűncselekményt követett el falujában, Szamosszegen. A járásbíróság dr. Barkasz László tanácsa már súlyosan megbüntette. A gátlás nélküli Gyügyi rablás, verekedés és garázdaság miatt töltötte börtönben élete egyhatodát. Főleg akkor hajlamos a bűnözésre és a veszekedésre, ha italozik. Többnyire alkalmi munkával kereste a pénzt, amit nyomban italra költött. Élettársáról és gyermekeiről szinte egyáltalán nem gondoskodott. Fényé, getései és verekedései után „borotvás Gyügyinek” csúfolták a faluban — azzal fenyegetőzött. Egy nap a szamosszegi italboltban sokáig italozott, majd összeszólalkozott D. M. helyi lakossal. Szóváltás közben előrántotta borotváját és a meglepett ember felé csapott. Szerencsére ő ügyesen elhajolt, így a borotva csak az arcát érte. A vágás azonban hét centi- méteres sebet hagyott. A megsértett ember Gyügyi kezéből kicsavarta a borotvát, erre ő elszaladt és néhány másodperc múlva egy kapával tért vissza. A kapával hadonászott és azzal fenyegetőzött, hogy megöli D. M.-et. A jelenlévők azonban ártalmatlanná tették a megvadult fiatalembert. Gyügyi ellen így szólt a vád: bűnös visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, • amellyel összefüggés- • ben garázdaságot is elkövetett. ' Ezért a járásbíróság két év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte, s a büntetést fegyházban kell letöltenie. Az ítélet azt is kimondta, hogy feltételes szabadságra nem engedhető. Mellékbüntetésként négy évre eltiltották a közügyektől és kötelezték, hogy a büntetés letöltése alatt al- koholelvonó-kúrának vesse alá magát. Ezenkívül elren delték a szigorított őrizetét is, ami azt jelenti, hogy a két és fél évi fegyházbüntetés letöltése ulsin még legalább kettő, legfeljebb öt évet rács mögött kell töltenie — a viselkedésétől függően. A példás, elrettentő büntetés után Gyügyi enyhítésért fellebbezett, de az első fokú bíróság ítéletét a megyei bíróság dr. Lengyel István tanácsa helyben hagyta. Az ítélet jogerős. • ................. ‘ N. U A negyedik és ötödik ötéves tervről Nyíregyházi fórum a rádióban A nyíregyházi rádióban április 17-én, szombaton élő adásban válaszolnak a város vezetői a hallgatók, olvasok olyan kérdéseire, amelyek Nyíregyháza 1971—80. közötti fejlesztési terveit, gondjait érinti. Ez lesz a nyíregyházi rádió első zenés élő adása, amelyet nem előzőleg felvett műsortekercsekről, hanem adásidőben a stúdióból sugároznak. Az érdeklődők az adás napján 16 órától 18 óráig hívhatják a rádió két telefonszámát (a 111—141 és a 11—244- es számot), amelyek mellett ügyeletes riporterek várják a kérdéseket. Előzőleg azonban már jónéhány nyíregyházit felkeresnek mikrofonjaikkal a stúdió munkatársai, (Kulifai László, Plavecz János, Podráczki Zsuzsa), hogy tÄyanok számára is lehetőséget teremtsenek a kérdezésre, akik szombaton délután egyébként nehezen jutnának telefonhoz: például a peremkerületek, vagy az új városrészek lakói. (Lehetőséget teremtenek arra is, hogy az érdeklődők péntekig levélben is feltegyenek kérdéseket.) Szombaton 17 órakor a ráműsorvezető-szerkesztő és Ágoston István riporter teszi fel a kérdéseket a legilletéke- sebbeknek. A 18 órakor elhangzó 10 perces Észak-tiszántúli krónika után még az időközben beérkezett kérdéa megyei, városfejlesztési terveket ismertető vándorkiállítás a múzeum után most a Gumigyárban, majd a Tanárképző Főiskolán tekinthető meg. A lakosság ezekből is részletesen tájékozódhat a fejlesztési elképzelésekről. Nyíregyháza az évtized végére 100 ezer lakosú nagyváros lesz. Milyen tervek foglalkoztatják most a város lakosságát és vezetőit? — erre a kérdésre keres választ a rádió nyíregyházi stúdiója és a Kelet-Ma- gyarország szerkesztősége közös várospolitikai fórumában. sekre is válaszolnak a stúdió vendégei, az adás végéig, 18,30-ig. A nyíregyházi fórum műsorának aktualitást ad, hogy néhány nappal később kerül a város tanácsa elé Nyíregyháza ötödik ötéves terve, s a lakosság fórumon elhangzó javaslatai közül a legjobbakat még figyelembe vehetik a tervek véglegesítése előtt. Lapunk munkatársai is részt vesznek a nyíregyházi fórumon, s az azt követő napokban a Kelet-Magyarország hasábjain is visszatérünk a műsorban elhangzottakra. Az olyan közérdekű kérdésekre, amelyekre a műsor alatt a rövid idő miatt esetleg nem tudnak válaszolni, később a Kelet-Magyarországban adunk választ. M. S. dió öt perces hírműsora után hangzik fel a „Nyíregyházi fórum” szignálja. A stúdió kerekasztala mellett foglalnak helyet a városi párt- bizottság, a megyei és a városi tanács, a hazafias népfront vezetői. A hallgatók nevében Szilágyi Szabolcs A műsor résztvevői, szerkesztői sokféle kérdésre számítanak, hiszen a téma a sokak előtt jól ismert: a Ke- let-Magyaronszágban 1976. február 17-én megjelent hatoldalas külön tájékoztató foglalkozott Nyíregyháza negyedik és ötödik ötéves tervével. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT 25 ÉVES A FEHÉRGYARMATI RUHÁZATI IPARI SZÖVETKEZET Fábián Évá^ Fehérgyarmat, Esze Tamás u. 21. Üj megyei telefonkönyy Sok új előfizető kapott telefont az utóbbi időben. Jelentősen emelkedett a vidéki állomások száma. Ez tette szükségessé, hogy új telefonkönyvet készítsenek a megyében. Tavaly novemberben kezdték meg az adatok egyeztetését, a változások bejelölését. Sok közület- nek változott meg a neve. Jónéhány termelőszövetkezet is egyesült. A telefonkönyvben az intézmények, szövetkezetek, szervek új nevét közük. Az egyeztetéseknél először a telefonszámokat ellenőrizték, majd szoros ábécébe szedték az előfizetők névsorát. A közü- letek számait változatlanul együtt találhatjuk meg a magánelőfizetőkkel. Várhatóan júniusban, vagy júliusban jelenik meg az új megyei telefonkönyv. Azoknak a neve is szerepel majd ebben, akik a megjelenés előtt egy hónappal kaptak készüléket. Uj információ, hogy ezentúl évenként adnak ki nyíregyházi városi telefonkönyvet, mert a sok változás miatt ez szükséges. A megyeszékhelyen jelenleg már közel négy és fél ezer készüléket üzemeltetnek. Az előfizetők sokat segíthetnek a postának azzal, ha nemcsak a helyi, általuk tárcsázott számot keresik meg a telefon- könyvben, hanem a vidéki számokat is. Nagyon sok időt takaríthatnak meg, ha a bejelentő munkahelyen ülő postai dolgozóval ezt közük, mért így gyorsabb a kapcsolás. it. k.)