Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. április 11. AZ M 10-ES SZTORIJA A csóka ültette Hilotán Kaliforniában is befutott Bármilyen furcsa — az M 10-es a szatmári tája­kor szinte fekete felhő­ként keringő, zsákmányt kereső varjaknak, csókák­nak köszönheti karrierjét. A meglepő az, hogy az M 10-es legnagyobb ellensége lett egyben a legnagyobb szaporílója is. ____________ A csókák csóréból potyog­ta^ a szatmári földbe a maj­dan- híressé váló, utánozha- ta ti áriul szép termést hozó diók. A tudományos' 'számát tekintve M 10-es — milotai dió — a galíciai kereskedők szekerén eljutott sok ország­ba, sőt a tengeren túlra is. Kaliforniában távoli, mand- zsúriai és mezopotámiai — testvéreivel keveredve — új fajtaként él tovább, meg­őrizve legelőnyösebb milo­tai tulajdonságait... A diót Milotán egy kicsit hasonló tisztelet övezi, mint Indiában a szent tehenet. Amikor a parasztember a ka­szálón megpillantotta a zsen­ge diófahajtásokat, leengedte a kaszát. Meghagyta a kis csemetét, körül kaszálta. így nőttek fel a környékre jel­lemző diófadzsungelek, ame­lyekből még mindig van vagy hétven hold, de amelyeket az emberi szabályozó, művelő erő mind kisebb térre szorít. Kilencven hold új telepítésű, szabályosan ültetett diós áll már a dzsungel mellett. A ti­szai, hullámtérben az, idővel dacoló és az új" telepítésű M 10-es ma együtt adja a milo­tai ember jövedelmének egy tekintélyes hányadát. A dióverés szertartás és szakértelem együtt, amelynél nem mellékes az sem, meny­nyit lehet vele keresni. Örö­kös vita volt, kik legyenek a „felverők”, „alverők”, ki ér­demli a nagyobb munkaegy­séget, kinek a dereka hajlong többet. Ma már becslés sze­dni állapítják meg a termést és a leverésért járó díjazást. A milotai diótermelőknek azonban szembe kell nézniük a változó ízléssel, a világpiac igényeivel is. Sok országba eljut már a milotai dió, lassan olyan márka, mint a boroknál a to­kaji. De évtizedek óta volt egy nagy fájdalma a milotai diótermelőknek: mit kezdje­nek az életük javán túllévő fákkal. A dohányhoz hasonló állami monopólium tiltotta á múltban a diófa anyagának eladását. Az állám viszont hem vásárolta fel, óriási mennyiségben rothadt el, vagy legjobb esetben vált tüzelővé a diófa, amelyről a milotai dió szenvedélyes ba­rátja, krónikása, Török Gusz­táv, a tsz üzemvezetője így beszélt: „A diófában az a nagyszerű, hogy nincs két egyforma rajzolatú, szépsége utánozhatatlan, mert mlndeh fának egyedi színezete van.” Bölcsőtől a koporsóig sok­minden készült itt diófából, de a nagy mennyiségű fával mégsem tudtak mit kezdeni. Jó ideig nem találtak rá ve­vőt sem. Később már akad­tak érdeklődők, kik fel is dolgozták és szép hasznot hozott nekik az M 10-es fá­ja. Üjabban a bútorgyárak állandó szállítója lett a milo­tai tsz, mióta létrehozták a furnérüzemet és havonként 15 ezer négyzetméter diófur­nér kerül ki a gépek alól. Az M 10-es másik karrier­je kezdődött el a diófarönkök feldolgozásával, amelyek bi­zonyos esetekben valutáért beszerezhető, importfát is ké­pesek pótolni. Ezután még jobban kell gondozni a fá­kat, ügyelni arra, hogy a „mohóbb” diófák ne szívják tele magukat túl sok nedves­séggel, mert a fagy ereket, görcsöket hagyhat rajtuk, ámi már kedvezőtlen a fa minőségére. Büszkén újságolta Török Gusztáv, hogy a milotai dió­fa már nem csak a bútorok testére jut el sok országba, de egyedi faburkolásra is fel­fedezték a szakemberek. Leg­újabb szállítmányuk Mongó­liába utazik, ahol az Ulánbá­tort parlament egyik helyisé­gének belső faburkolatát ké­szítik belőle. „Mi a magunk módján őszintén örülünk an­nak, hogy azokból a diófák­ból, amelyek alatt már gyer­mekkorunkban is játszottunk, s amelynek dióját ettük, most a szatmári diófák meleg szép­ségét hirdetve, a messzi Mon­góliában is méltó helyre ke­rülnek ...” Az M 10-es karrierje te­hát folytatódik, de a szatmá­ri kertek, hullámterek koro­názatlan királyait, az ősho­nos „vad diófákat” kiveszés- re ítéli az idő. Ezért fárado­zik Török Gusztáv azon is, hogy a régi gyümölcsfafajtá­kat átmentsék az utókornak, az újfehértói famúzeumba vagy a szabadtéri múzeumok kertjébe. Kapcsolatban áll többek között a sóstói mú­zeumfalu vezetőjével is, hogy a szatmári talpasházak mel­lől ne hiányozzanak a diófák sem. Féltő gonddal írja a kertészeti kutatóintézetnek is, akiknek felajánlotta a kihaló fajtákat, „a magról kelt dió­fákat is csak a szállítási nap reggelén tervezném kiemelni a földből, onnan, ahová a varjú elültette ...” Páll Géza Á dióbél után m diófa is útrakél Milotáról. A tsz furnérflze­mében Szokol Barnáné és Fóri Gusztávné szárításhoz osz­tályozza a hasított lapokat. (Hammel J. felv.) Börtönben A 36 éves Gyügyi Lászlót hatszor ítélte el a Mátészal­kai Járásbíróság, több mint hat évet töltött börtönben, magatartásán, életmódján mégsem változtatott. Heted­szer is súlyos bűncselek­ményt követett el falujában, Szamosszegen. A járásbíró­ság dr. Barkasz László ta­nácsa már súlyosan meg­büntette. A gátlás nélküli Gyügyi rablás, verekedés és garáz­daság miatt töltötte börtön­ben élete egyhatodát. Főleg akkor hajlamos a bűnözésre és a veszekedésre, ha ita­lozik. Többnyire alkalmi munkával kereste a pénzt, amit nyomban italra köl­tött. Élettársáról és gyer­mekeiről szinte egyáltalán nem gondoskodott. Fényé, getései és verekedései után „borotvás Gyügyinek” csú­folták a faluban — azzal fenyegetőzött. Egy nap a szamosszegi italboltban sokáig italozott, majd összeszólalkozott D. M. helyi lakossal. Szóváltás közben előrántotta borot­váját és a meglepett ember felé csapott. Szerencsére ő ügyesen elhajolt, így a bo­rotva csak az arcát érte. A vágás azonban hét centi- méteres sebet hagyott. A megsértett ember Gyügyi kezéből kicsavarta a borot­vát, erre ő elszaladt és né­hány másodperc múlva egy kapával tért vissza. A ka­pával hadonászott és azzal fenyegetőzött, hogy megöli D. M.-et. A jelenlévők azonban ártalmatlanná tet­ték a megvadult fiatalem­bert. Gyügyi ellen így szólt a vád: bűnös visszaesőként elkövetett súlyos testi sér­tés bűntettének kísérleté­ben, • amellyel összefüggés- • ben garázdaságot is elkö­vetett. ' Ezért a járásbíróság két év és hat hónap sza­badságvesztésre ítélte, s a büntetést fegyházban kell letöltenie. Az ítélet azt is kimondta, hogy feltételes szabadságra nem engedhe­tő. Mellékbüntetésként négy évre eltiltották a közügyek­től és kötelezték, hogy a büntetés letöltése alatt al- koholelvonó-kúrának vesse alá magát. Ezenkívül elren delték a szigorított őrizetét is, ami azt jelenti, hogy a két és fél évi fegyházbün­tetés letöltése ulsin még legalább kettő, legfeljebb öt évet rács mögött kell tölte­nie — a viselkedésétől füg­gően. A példás, elrettentő bün­tetés után Gyügyi enyhí­tésért fellebbezett, de az első fokú bíróság ítéletét a megyei bíróság dr. Lengyel István tanácsa helyben hagyta. Az ítélet jogerős. • ................. ‘ N. U A negyedik és ötödik ötéves tervről Nyíregyházi fórum a rádióban A nyíregyházi rádióban április 17-én, szombaton élő adásban válaszolnak a vá­ros vezetői a hallgatók, olva­sok olyan kérdéseire, ame­lyek Nyíregyháza 1971—80. közötti fejlesztési terveit, gondjait érinti. Ez lesz a nyíregyházi rádió első ze­nés élő adása, amelyet nem előzőleg felvett műsorteker­csekről, hanem adásidőben a stúdióból sugároznak. Az érdeklődők az adás nap­ján 16 órától 18 óráig hívhat­ják a rádió két telefonszá­mát (a 111—141 és a 11—244- es számot), amelyek mellett ügyeletes riporterek várják a kérdéseket. Előzőleg azon­ban már jónéhány nyíregy­házit felkeresnek mikrofon­jaikkal a stúdió munkatár­sai, (Kulifai László, Plavecz János, Podráczki Zsuzsa), hogy tÄyanok számára is le­hetőséget teremtsenek a kér­dezésre, akik szombaton dél­után egyébként nehezen jut­nának telefonhoz: például a peremkerületek, vagy az új városrészek lakói. (Lehetősé­get teremtenek arra is, hogy az érdeklődők péntekig le­vélben is feltegyenek kérdé­seket.) Szombaton 17 órakor a rá­műsorvezető-szerkesztő és Ágoston István riporter teszi fel a kérdéseket a legilletéke- sebbeknek. A 18 órakor el­hangzó 10 perces Észak-ti­szántúli krónika után még az időközben beérkezett kérdé­a megyei, városfejlesztési ter­veket ismertető vándorkiállí­tás a múzeum után most a Gumigyárban, majd a Tanár­képző Főiskolán tekinthető meg. A lakosság ezekből is részletesen tájékozódhat a fejlesztési elképzelésekről. Nyíregyháza az évtized végére 100 ezer lakosú nagyváros lesz. Milyen tervek fog­lalkoztatják most a város lakosságát és ve­zetőit? — erre a kérdésre keres választ a rádió nyíregyházi stúdiója és a Kelet-Ma- gyarország szerkesztősége közös várospo­litikai fórumában. sekre is válaszolnak a stúdió vendégei, az adás végéig, 18,30-ig. A nyíregyházi fórum mű­sorának aktualitást ad, hogy néhány nappal később kerül a város tanácsa elé Nyíregy­háza ötödik ötéves terve, s a lakosság fórumon elhangzó javaslatai közül a legjobba­kat még figyelembe vehetik a tervek véglegesítése előtt. Lapunk munkatársai is részt vesznek a nyíregyházi fórumon, s az azt követő na­pokban a Kelet-Magyarország hasábjain is visszatérünk a műsorban elhangzottakra. Az olyan közérdekű kérdések­re, amelyekre a műsor alatt a rövid idő miatt esetleg nem tudnak válaszolni, később a Kelet-Magyarországban adunk választ. M. S. dió öt perces hírműsora után hangzik fel a „Nyíregy­házi fórum” szignálja. A stú­dió kerekasztala mellett fog­lalnak helyet a városi párt- bizottság, a megyei és a vá­rosi tanács, a hazafias nép­front vezetői. A hallgatók ne­vében Szilágyi Szabolcs A műsor résztvevői, szer­kesztői sokféle kérdésre szá­mítanak, hiszen a téma a so­kak előtt jól ismert: a Ke- let-Magyaronszágban 1976. február 17-én megjelent hat­oldalas külön tájékoztató fog­lalkozott Nyíregyháza negye­dik és ötödik ötéves tervével. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT 25 ÉVES A FEHÉRGYARMATI RUHÁZATI IPARI SZÖVETKEZET Fábián Évá^ Fehérgyarmat, Esze Tamás u. 21. Üj megyei telefonkönyy Sok új előfizető kapott telefont az utóbbi időben. Jelentősen emelkedett a vidéki állomások száma. Ez tette szükségessé, hogy új telefonkönyvet készít­senek a megyében. Tavaly novemberben kezdték meg az adatok egyeztetését, a változások bejelölését. Sok közület- nek változott meg a neve. Jónéhány termelőszövet­kezet is egyesült. A tele­fonkönyvben az intézmé­nyek, szövetkezetek, szer­vek új nevét közük. Az egyeztetéseknél elő­ször a telefonszámokat el­lenőrizték, majd szoros ábécébe szedték az előfi­zetők névsorát. A közü- letek számait változatla­nul együtt találhatjuk meg a magánelőfizetőkkel. Várhatóan júniusban, vagy júliusban jelenik meg az új megyei telefon­könyv. Azoknak a neve is szerepel majd ebben, akik a megjelenés előtt egy hó­nappal kaptak készüléket. Uj információ, hogy ezen­túl évenként adnak ki nyíregyházi városi tele­fonkönyvet, mert a sok változás miatt ez szük­séges. A megyeszékhe­lyen jelenleg már közel négy és fél ezer készüléket üzemeltetnek. Az előfizetők sokat se­gíthetnek a postának az­zal, ha nemcsak a helyi, általuk tárcsázott számot keresik meg a telefon- könyvben, hanem a vidéki számokat is. Nagyon sok időt takaríthatnak meg, ha a bejelentő munkahelyen ülő postai dolgozóval ezt közük, mért így gyorsabb a kapcsolás. it. k.)

Next

/
Thumbnails
Contents