Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 8. Amire nem telik a város kasszájából ________________________________________a___________________________ Bátor m ók A nyírbátoriak akarják- c a városi rangot? Mit tesznek érte most. 19*6. áprilisában? Hogy ezt megérezziik Nyírbátorba kell utaznunk s beszélgetni városlakókkal. vezetőkkel... Találkoztam párttitkárral, tanácsi szakemberrel. \b.-titkárral, munkással, nyugdíjas pedagógussal. közművelődési szakemberrel, igazgatóval, s országgyűlési képviselővel... Kétszer született S részt vettem tanácsi testület ülésén, mely — talán az újságíró szerencséjére — az elmúlt öt esztendő társadalmi munkaakcióit értékelte. Ha felületesen akarnók érvelni, elővehetném az írásbeli előterjesztést, s csupán a puszta számok felidézésével támasztanám alá véleményem. De a társadalmi munkát igen nehéz pénzzel, forinttal, summával mérni. Ismerni kell konkrétan is az elvégzett munkák listáját. Ezt a bá- toriak három és fél oldalon taglalva ismertetik. Nagyközség lakóiként félmillió forintnyi társadalmi munkát végeztek a nyírbátoriak. Mihelyt a „kétszer született város” belépett a nagyobb települések — városok — sorába, e szám azonnal megduplázódott, rá egy évre meghatszorozódott, tavaly pedig immáron nyolcszorta nagyobb összegről tett jelentést a város tanácsa, mint 1972-ben. Mit takar a báto- riak négymilliós társadalmi munkája? Piac, park, fürdő Jelenti a leendő s épülő fürdő teljes bekerítését, a piac tereprendezését, járdák- és parkok, sportudvarok kialakítását, játszóterek csinosítását. így máris jobban érthető és őrzendő a 4 millió forint értéke. Másként fogalmazva: ennyivel több maradt a tanács kasszájában más célokra, megvalósítandó feladatokra. • 440 millióval gazdálkodhat az új ötéves tervciklusban a város tanácsa. Jut sok mindenre, lakásokra, kollégiumra. orvosi rendelőre s 16 tantermes iskola, óvoda, bölcsőde lesz a milliókból. Nem kerül azonban pénz 1980-ig új művelődési központra, több és jobb minőségű közút megépítésére, s igen kicsi a fedezet játszóterek, parkok, sétányok alakítgatására, a zenei napok helyszínének parkosítására. Újabb terv: 25 millió. Ez utóbbiak miatt mégsem uralkodik pesszimista hangulat a bátoriak között! Számítanak a már meglévő és élő, a próbát kiálló erőre, a lakosság, a társadalom széles rétegeinek összefogására, segítségére. 25 millió forintot be is terveztek az ötéves terv pénzügyi elképzelései közé. Tervezhet a tanács, mert ismeri a város lakóit, állampolgárait. Tudja róluk, hogy az elmúlt években tapasztalt aktivitásuk a jövőben tovább erősödik, fokozódik. Kalenda Zoltán TISZÁNTÚLI TALÁLKOZÓ Bábjátékosnapok Nyíregyházán Négy napra, csütörtöktől vasárnapig a legfiatalabb közönség kedvencei, a bábjátékosok veszik birtokukba Nyíregyháza és a környék közművelődési intézményeit. Április 8—11. között ugyanis ismét Szabolcs-Szatmár ad otthont a Tiszántúli bábjátékosnapok rendezvényeinek. A bábosok második tiszántúli találkozójára csaknem valamennyi megye bejelentette résztvételét. A Népművelési Intézet, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei művelődési központ öt szabolcsi és kilenc, más megyéből érkező csoportot lát vendégül. E művészeti ág művelőinek és barátainak hasznos tapasztalatcseréje lesz a változatos szórakozást ígérő és gazdag program, a fesztivál résztvevői között ugyanis a kezdő, néhány éve alakult együttesek mellett bemutatkoznak nagy tapasztalattal rendelkező, nemzetközi díjnyertes, világjáró csoportok is. A békéscsabai, az ebesi, az egri, a hajdúhadházi, a kecskeméti. a mezőtúri, a miskolci, a salgótarjáni és a tisza- kécskei bábcsoportok évek óta eredményesen szerepelnek, munkájukat az; országban mindenütt ismerik. A har zai színeket a művelődési központ Mesekert Bábszínháza, a nyíregyházi úttörőház csoportja, a gávavencsellői, a mátészalkai és a vásárosna- ményi bábosok képviselik. Április 8-án 9 órakor a nyíregyházi színházban kezdődik a program, a nyírbátori gyermekrajzstúdió kiállításának megnyitójával. Az ünnepélyes megnyitó 10 óra 30 perckor lesz. Pénteken és szombaton délelőtt 10 órakor a színházban tartják a csoportok szakmai bemutatóikat. A vendégegyüttesek pénteken délután a vásárosnaményi, a nagykállói és a mátészalkai művelődési központ, valamint az újfehértói művelődési ház gyermekközönségének is bemutatkoznak. Érdekes kiállítás látható a rendezvény első napjától a városi művelődési központban. Tóth Sándorné, A népművészet mestere Salgótarjánból küldte el erre az alkalomra művészi értékű bábjait. A kiállítást délután 3 órakor nyitják meg, s a nyírbátori gyermekek rajzkiállításához hasonlóan 18-ig látható. Számos szakmai program, vita, a bábjátszás dramaturgiájával, díszleteivel és eszközeivel foglalkozó előadás és beműtató egészíti ki a fesztiválműsorokat, a vendégeknek ezen kívül alkalmuk lesz megyénk nevezetességeivel is megismerkedni. A rendezvény vasárnap délelőtt a megyei művelődési központban értékeléssel fejeződik be. S ütő András naplójegyzeteiben a következőket írja: „Degenyes, fazekas vándorszékelyek szekere közelében ólálkodva egy- egy friss jelzőt, igét, iker. szót dugdostam a nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam volna...” Vajon hány gyermek emlékezik így az anyanyelvvel való megismerkedésre és hány vallja: „A Toldi tanított beszélni”? Általános iskolások körében szerzett tapasztalataim bizonyítják, sajnos kevesen. Még a téli szünidő végén jártam az egyik nyíregyházi iskolában. Tíz-tizenegy éveseket kértem, meséljenek szünidei élményeikről. Kerek mondatokkal nyolc gyerek közül egy sem tudta elmondani, mit csinált, mi volt a legkedvesebb emléke. Csapattörténeti kiállítást nyitottak egy másik iskolában. A napló képei egy-egy jelentős ese. ményt idéztek. ..Beszéljetek ezekről” — próbáltam rávenni őket a társalgásra. A pályaválasztás előtt álló nyolcadikosok majdnem minden mondat után a jelenlévő tanárnő segítségét kérték. Elharapott Gyermekszókincs szavak, félmondatok... Hadd ne idézzek belőlük! A minap a megyei szaktárgyi verseny első helyezettjeit kerestem fel. Egy fiú a következőket mondta: (idézem szó szerint) „.. .csak a jól kellett hasznosítani. . . tehát.. . hogy mondjam.. . hasznosítani kellett az ismeretet... ismeretünket...” Nem folytatom. A gondolatok szóban és írásban való megfogalmazásának készségét nem lehet minden diáktól azo. nos szinten elvárni. Vannak fejletteb és bátrabb, de vannak gátlásosán, nehezebben beszélő gyerekek is. Nemrégiben szakemberek vitáztak az Élet és Irodalom hasábjain. A hozzászólók az olvasásfogalmazás tanítás módszerét támadták-védték. Sokan a hamarosan napvilágot látó új tantervtől várják a megoldást. Nem az iskola kizárólagos feladata, hogy gyermekeinket fogalmazni, beszélni tanítsa. Az új tanterv is csak lehetőség. Nem egyéb, mint formai keret, mely az iskola és a szülő együttes munkájá. val éreztetheti hatását. Vagyis iskolán kívül otthon is foglalkozzunk a gyerekkel, beszélgessünk vele. Szoktassuk rá az egyenes, tömör, logikus — tehát magyaros — beszédre. Ingerszegény környezetben az is visszafejlődik. amit a tanuló az iskolában elsajátított. Mert a mozi, tévé és a rádió előadásai csak passzív be. fogadásra késztetik a diákot. Káros hatását tanítók, tanárok nap mint nap érzékelik. í^rem szántam ünnepiül rontásnak e sorokat a magyar nyelv hete után. A több, mint száz előadás közéletünk és az anyanyelv kapcsolatának kérdéseit tárta fel Szabolcs-Szatmárban is. Figyelmeztetett köznyelvünk hibáira, tehát saját hibáinkra is. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a köznyelv része a gyermeki szókincs is. Haskó József AZ UNGVÁRI ÁLLAMI EGYETEM A tudományos műhelye A kárpátaljai dolgozók évszázadokon át saját egyetemről álmodtak, (olyanról), ahol gyermekeik anyanyelvükön szerezhették volna meg az ismereteket. De az osztrák urak és a cseh kapitalisták csupán a vidék természeti kincseinek felkutatására, valamint a dolgozók kizsákmányolására törekedtek, akiket csak olcsó munkaerőnek tekintettek. A szovjet hadsereg hőstettének köszönhető, hogy már a szovjet hatalom első hónapjaiban megnyílt Ung. váron a terület történetében az első felsőoktatási intézmény, az állami egyetem. Azóta az 1945-ös napfényes októberi reggel óta, amikor az egyetem szélesre tárta kapuit, és (amikor) előadótermei az első hallgatókat várták, már valamivel több, mint harminc év telt el. Ez kétségtelenül nem nagy idő, de egyetemünk gyors fejlődése és az a tény. hogy az ma már Szovjet-Ukrajna ismert centruma, amelyről nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is tudnak, mindez a Szovjetunió többi felsőoktatási intézményei önzetlen testvéri segítségének köszönhető, elsősorban a moszkvai, leningrádi, kijevi, tomszki, harkovi, ogyesz. szai és más egyetemeknek, amelyek ellátták különböző berendezésekkel és szakirodalommal, és vezető szakemberekkel is segítettek. Az első tanévben az egyetem történelmi, filológiai, bi_ ológiai és orvosi karán mindössze 168 hallgató tanult. De a háborút követő évek nehézségei ellenére is. az egyetemen új fakultások és tanszékek alakulnak, és a hallgatói létszám is gyorsan növekszik. Még 1946-ban létrehozzák a kémiai fakultást és a levelező tagozatot a történelmi és a filológiai karon, 1950-ben pedig a matematika—fizikai fakultatást és levelező tagozatot a biológusoknál és a matematikusoknál. 1959-ben már mind a hat akkor működő karon megnyitják a levelező tagozatokat. 1960-ban nyílt meg az általános műszaki kar, 1962-ben Ungváron, 1963-ban pedig Nagyszőllősön megindítják a levelező fakultásokat. 1966-ban a matematikai —fizikai fakultás alapján létrehozták a fizikai és a matematikai karokat, a filológiai karból pedig kivált a roma- nisztikai—germanisztikai fakultás. 1970. decembere óta előkészítő tagozatunk is működik. A kiváló szakképzettségű oktatói káderek felkészítése érdekében — elsősorban saját szükségletre — az egyetemen 1953 óta állandó és levelező aspirantura működik, melynek húsz szakán jelenleg több mint száz jelölt tanul. J elenleg az egyetemen 12 fakultás, 62 tanszék, 2 probléma- megoldó tudományos kutatói laboratórium, egy űrkutatói laboratórium, több mint száz gyakorlólaboratórium és szertár, számítóközpont. modern kriogén laboratórium, az elemi részecskék gyorsítását tanulmányozó laboratórium, több mint egymillió kötet tankönyvet, illetve tudományos irodalmat tartalmazó könyv, tár működik, van botanikuskert, zoológiái múzeum, sportkombinát, profilaktikus szanatórium és „Szkalka” nevű gyógysporttábor, 5 diákotthon, kísérleti tanműhelyek, vivárium és mások. Az egyetem működése óta a különböző karokon, több, mint 15 ezren végeztek, beleértve a kilencedik ötéves terv idején (1971—1975) végzett több, mint 5 ezer hallgatót is. Az egyetemen a tanítás folyamatosságát több. mint 600 oktató biztosítja, akik közül negyvenen a tudományok doktorai és professzorok, majdnem háromszázan kandidátusok és docensek. Az elmúlt ötéves tervidőszak alatt háromszorosára emelkedett azoknak a gazdasági szerződésben megállapított kutatásoknak a volume, ne, amelyeket az ipari válképzés lalatok és egyéb szervezetek megrendelésére végeztek. Egyetemünk 25 monográfiát, 12 tematikus gyűjteményt, több, mint 300 tankönyvet és előadásjegyzetet és majdnem 3000 tudományos munkát jelentett meg. A tudományos tevékenység jelentős eredményeként tartjuk számon intézetünk oktatói, valamint munkatársai által megvédett 24 doktori és 143 kandidátusi disszertációt. T ovább erősítjük és szélesítjük kapcso. tatainkat a Szovjetunió és a külföldi országok több felsőoktatási intézményével és tudományos-kutatói intézetével. A külföldi felsőoktatási intézmények közül gyümölcsözően együttműködünk a Magyar Népköztársaság nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolájával, a szegedi tanárképző főiskolával, továbbá a csehszlovákiai kassai P. I. Safarik egyetem mel, valamint a jugoszláviai újvidéki egyetemmel. Az ilyen irányú együttműködés mértékének meggyőző bizonyítéka, (az is) hogy csupán az 1971—1975. közötti időszakban több. mint 500 oktató, illetve hallgató utazott Magyarországra, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Franciaországba, Angliába, az USA-ba, Indiába, Algériába és sok más országba. Megközelítőleg ugyanennyi külföldi szakembert, illetve hallgatót fogadtunk egyetemünkön. Az egyetemen újabb tudományos kutatóintézeteket, fakultásokat, tanszékeket és szakképzést nyitunk. P ár év múlva Ungvár szélén felnő egy modern egyetemi városka, ahová szovjet hazánk minden részéről jönnek majd a fiatalok, hogy ismereteket szerezzenek, és (hogy betöltsék az SZKP XXV. kongresszusa nagyszerű távlatainak és a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa aktív építőinek sorait. Sztyepan Makszimovics Kisko docens, az Ungvári Állami Egyetem tudományos rektorhelyettese „Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították. hogy Attila név nin-. csen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe.” — E sokak számára nyilván ismerős sorok József Attila önéletrajzából valók. A második világháború pokla, a hadifogság nehéz napjai után hazatérő magyar katonák a nyitott vagonokból kidobálva csajkájukat tulajdonképpen a keserves esztendőket, a keserves emlékeket hajítják el maguktól. A film e bevezető képsora azért is válik jelentőssé, mert érzelmileg képes a mo_ zinézőt belekapcsolni a cselekmény áramába. E hazatérő katonák egyike Ambrus András, aki nincstelen lelencgyerekként vonult be, s most hazatérve azt reméli, hogy földet kap, értelmes célokért dolgozhat. De a határ- állomáson. ahol nemzetiszínű zászlókkal, a Himnusszal és gondoskodással fogadják őket — 1947-ben vagyunk — keserű csalódás éri. Elbocsátó papírját nem a saját nevére állítják ki, hanem egy Azonosítás korábban megszökött fogoly nevére, aki helyett kényelmességből őt vették nyilvántartásba. Ö is úgy érzi, mint József Attila: a létezését vonják kétségbe. Ambrus András ettől a pillanattól kezdve már-már eszelős makacssággal „harcol” elveszett nevéért. A cselekmény drámai egyensúlyát egy rendezői, írói és nemkevésbé színészi szempontból kiválóan megteremtett figura adja: a partizánból pártmegbízottá lett Csató, Madaras József megformálásában. Érthető az adott körülmények között a bizalmatlansága Ambrus Andrással szemben, aki ezzel a névváltoztatási históriával fölkeresi. Kötelessége a gyanakvás, hiszen nem egy háborús bűnös igyekszik észrevétlenné válni, elkerül, ni a felelősségre vonást. A mindvégig realista eszközökkel dolgozó film kiváló szereplehetőségek egész sorát adja. Ambrus András szerepében Cserhalmi György az érzelmek, indulatok pontos kifejezésre juttatásában jeleskedik, a rendőrtiszt alakját Koltai Róbert mértéktartó eszközökkel valósítja meg, s emlékezetes figura Ludovit Gresso gőgös tanyásgazdája. Talán a kisebb szerepet játszók (az írnoklány, a tanyai öregasszony) esetében érződik a rendező rutintalansága a színészvezetésben. A filmet Lőrincz József fényképezte. Lugossy László munkája azon filmek sorába tartozik, amelyek felelős módon gondolják végig nemzeti történelmünk egy-egy szakaszát. Antonioni legutóbbi film. je, a Foglalkozása: riporter arról szól, hogy egy ember meg akar szabadulni a nevétől, személyes múltjától, s egy meghalt ismerőse nevén és irataival él tovább. Lugossy főhőse meg akarja találni a nevét, ezzel együtt a helyét egy új társadalmi rendszerben. Az nyilván véletlen, hogy szinte egyidőben készült két film, amelynek azonos jellegű, de ellentétes előjelű az alaphelyzete. De az már nem véletlen, hogy az a film készült nálunk, amely hitet tesz a cselekvő ember mellett. Ez a szocializmusnak elkötelezett művész alapállása. Hamar Péter
