Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 4. Díszünnepség Nyíregyházán Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója tiszteletére díszünnepséget rendeztek Nyíregyházán a Volán 5-ös számú Vállalat nagytermében, melyen a város üzemeiből, gyáraiból, szövetkezeteiből, intézményeiből mintegy 400 dolgozó vett részt. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Pénzes János, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács elnöke, Alexa László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Varga Gyi la, az MSZMP Nyíregyházi városi Bizottságának első titkára, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Berencsik Gyula, a Volán 5-ös számú Vállalat üzemi pártbizottságának titkára, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke, dr. Czimbalmos Béla, a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Czinkovszki Erzsébet, a Volán 5-ös számú Vállalat munkásnője, Erős Károly, a Volán 5-ös számú Vállalat igazgatója, Gál Tiborné, a Volán 5-ös számú Vállalat MSZBT-tagcsoportjának ügyvezető elnöke. Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Herczeg András nyugdíjas, Horváth Istvánná kétszeres kiváló dolgozó, a Vörös Csillag Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet baromfigondozója, Szarvas Ernő veterán, Szilágyi Imre, az Országos Vízügyi Hivatal kiváló dolgozója, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kubikos szocialista brigád vezetője, Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Az elnökségben foglalt helyet a felszabadulási ünnepségekre megyénkbe érkezett Timcsenko Irina Petrovna, a Kárpátontúli Területi Tanács elnökhelyettese, a szovjet delegáció vezetője. Vasile Ghita, a Román Kommunista Párt KB póttagja, a Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bizottságának titkára, Alexandru Iljes, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének tanácsosa, Anatolij Bezrucsko, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselője. A díszünnepség résztvevőit és a megjelent vendégeket Berencsik Gyula, a Volán 5-ös számú Vállalat üzemi pártbizottságának a titkára köszöntötte, majd dr. Czimbalmos Béla, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács általános elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Dr. Czimbalmos Béla ünnepi beszéde Az ünnepség előadója a bevezetőben arról szólt: harmincegy esztendővel ezelőtt, 1945. április 4-én új, nagyszerű korszak kezdetét, szabadságunk és függetlenségünk születésének napját köszöntöttük. Soha el nem múló hálát, megbecsülést érzünk a szovjet emberek áldozatvállalásáért. Nem feledjük, hogy a magyar nép számára a vörös csillagos szovjet hadsereg hozta el a szabadságot, s, hogy felszabadítónk a Szovjetunió. ■ Kegyelettel emlékezünk meg azokról a szovjet hősökről, akik az életüket adták népünk szabadságáért, függetlenségéért. Tisztelettel gondolunk azokra az antU fasiszta harcosokra — köztük a román nép fiáira — akik vérüket hullatták hazánk és szőkébb pátriánk Szabolcs-Szatmár megye felszabadításáért'. Az évfordulóhoz illő kegyelettel emlékezünk azokról a nagyszerű magyar hazafiakról is, akik a szovjet hadseregben, a partizáncsapatokban vagy az ellenállás különböző frontjain harcoltak,^s akiket ebben a dicsőséges * Magyar Tanácsköztársaság nyomdokain haladó szocialista Magyarország megteremtése, a fasizmus szétzúzása vezetett. CzimbglrpQs elvtárs ezek után idézte, hogy 1945 április 4-én a kommunisták központi lapja vezércikkében a többi között ezt írta: „Magyarország földjét nem tapossa többé egyetlen terrorlegény csizmája sem. Magyar- ország" teljes felszabadulásának napja történelmünk legjelentősebb dátuma lett... Történelmünk folyamán még soha nem adódtak olyan páratlan lehetőségek szabadságunk teljessé tételére, mint ma.” Idézte a szónok a jövendő útját megmutató MKP programjavaslatát, amelyben a párt a földreformot sürgette, erőteljes ipar- és kereskedelemfejlesztő politikát követelt. az ásványkincsek és a vállalatok állami tulájdonba- vételét kezdeményezte, s leszögezte,, hogy egységes központi terv alapján, állami támogatás és irányítás mellett kell az országot újjáépíteni. Ezt követően elemezte, hogyan vált valóra százezrek, és milliók lelkes támogatása révén e program, hogyan indult az új élet a felszabadult Magyarországon. Majd arról a történelmet formáló és alakító 31 esztendőről beszélt, amely alatt végérvényesen felszámoltuk a kizsákmányoló osztályok uralmát, megteremtettük és megszilárdítottuk a munkáshatalmat. Elemezte a társadalmi, gazdasági életben bekövekezett változásokat. az iparban, mezőgazdaságban. kereskedelemben, a kulturális életben elért eredményeket, a tudomány, a művészet sikereit, a magyar nép élet- és munkakörülményeinek gyökeres megváltozását. Hangsúlyozta: hazánk elismerést, megbecsülést, tekintélyt vívott ki a nemzetközi kapcsolatokban. Pártunknak az egész nemzet jövőjét szolgáló politikája egyetértésre és növekvő támogatásra talál népünk körében. Majd így folytatta: ezt példázza az a megnövekedett társadalmi aktivitás, közéleti érdeklődés, amellyel népünk a XI. kongresszusra l^észült, s a szocialista munkaverseny-mozga- lom, amely a kongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére bontakozott ki. Szólt arról, hogy népünk __ szorgalmas munkája, a szocializmusba vetett hite vitte sikerre negyedik ötéves tervünket. Az ünnepség szónoka részletesen elemezte, példákkal bizonyította, milyen eredményeket értünk el Szabolcs- Szatmárban a negyedik. 5 éves terv teljesítésével. Szólt az ipar, az építőipar és a szocialista mezőgazdaság termelési értékének növekedéséről, arról, hogy az ipari termelés szerkezete tovább korszerűsödött, olyan iparágak honosodtak meg Szabolcs- Szatmárban és igazolták jó hírünket, amelyeknek az ide telepítése korábban nehezen volt elképzelhető. Terveinket túlteljesítve csaknem 25 ezer új lakást építettünk, 7200 óvodai helyet hoztunk létre, megközelítően kétszeresére teljesítve a negyedik 5 éves terv előirányzatát, s 882 új kórházi ágy, 183 általános iskolai tanterem építését fejeztük be. Emlékeztetett arra, hogy 617 millió forintos társadalmi munkát végeztek Szabolcs- Szatmár dolgozói, rangos helyet biztosítva ezzel a megyék sorában. Ezt követően szólt az ötödik 5 éves terv sikeres megalapozásáról, arról a nagy és reális vállalkozásról, amelyet 1980-ig kell elérnünk. A megyei pártértekezlet, majd a megyei pártbizottság 1976. január 9-i ülése kijelölte azt az utat, amelyet a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása, a népgazdasági terv megyei céljai megvalósítása során kell elérnünk. A cél változatlanul az országos átlagot meghaladó növekedés, a területek, települések kiegyensúlyozott, arányos fejlesztése, amelyet a gazdasági felemelkedés intenzív útját járva kell megvalósítani. Az ünnepség szónoka hangsúlyozta: tovább nő az ipari munkahelyek száma, a nem termelő ágazatok is több munkaerőt igényelnek és foglalkoztatnak. Minőségi változáson megy keresztül a megye bölcsődei, óvodai, általános iskolai, szakmunkás- képző- és szakközépiskolai hálózata. Sokoldalúan, az igényekhez közelítve fejlődik az egészségügyi, szociális ellátás, megkétszereződik a jó ivóvizet fogyasztó népesség száma és 20 ezer kás megépítésére kerül lasor. Czimbalmos elvtárs ezt követően a nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy az 1976-os esztendőben a kommunizmus, a szocializmus, a világ haladó erői tovább erősödtek. Ezt igazolta az SZKP XXV. kongresszusa. Ez a kongresszus a proletár internacionalizmus szellemétől áthatva, marxista— leninista elemzését adta a Szovjetunió fejlődésének, meghatározta a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép feladatait a kommunizmus építésében, tudományosan értékelte a nemzetközi helyzetet. Részletesen szólt a Szovjetunió tizedik ötéves tervéről, amelynek megvalósításával újabb nagy lépést tesznek előre a kommunizmus építésének útján. Hangsúlyozta; hogy a Szovjetunióban folyó kommunista építő munka. annak hatalmas eredményei, tapasztalatai bennünket is segítenek. Számunkra ma is a legfőbb vezérelv. a jövő eredményeinek biztosítéka, hogy erősítsük kapcsolatainkat, együttműködésünket ä Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Összefűz bennünket a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, nagy társadalmi céljaink, a szocializmus és a kommunizmus, Dr. Czimbalmos Béla befejezésül a következőket mondta: hazánk felszabadulásának 31. évfordulójára emlé kezve semmi sem lehet tér mészetesebb népünk számára, mint az, hogy örökre a múlté a kizsákmányolok és az őket kiszolgálók világa. A magyar proletárdiktatúra megerősödött, virágzik. Ma a 31 esztendővel ezelőttihez hasonlóan, forradalmi időket élünk. Ez a forradalom hazánk gazdasági, társadalmi felemelkedését, belpolitikai szilárdságát, nemzetközi kapcsolatainak erősödését, széle sítését, a béke. a haladás és a szocializmus ügyét szolgál ja. Az igaz hazafiság a XI. (Folytatás a 4. oldalon) Felavatták a MOM mátészalkai gyárát Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója tiszteletére avatták fel szombaton Mátészalkán a Magyar Optikai Művek gyárát. Az avatóünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB ipari, mezőgazdasági és köz. lekedési osztályának vezetője, dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Hegymegi István, az MSZMP KB tagja, a Mátészalkai Állami Tangazdaság igazgatója, Mátészalka város és a járás párt- és állami vezetői. A gyár dolgozóit, a vendégeket Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezér- igazgatója köszöntötte, majd Nemeslaki Tivadar, az MSZMP KB tagja, kohó- és gépipari miniszter mondott ünnepi beszédet. A Központi Bizottság, a kormány és a minisztérium névében köszöntötte a MOM 'kollektíváját, majd így folytatta: — Ez az ünnepség Szabolcs-Szatmár megye, Mátészalka iparosodása és a vállalat fejlődése szempontjából egyaránt fontos esemény. Ma olyan gyárat avatunk, amely nemcsak a megyének, hanem műszeriparunknak is fontos bázisa lesz. A gyáravatás jelentőségét emeli, hogy egybeesik hazánk felszabadulásának évfordulójával. A miniszter ezt követően április 4. jelentőségét, a fel- szabadulás óta eltelt 31 év eredményeit méltatta. Szólt arról, hogy a gyáravatás fontos része annak a hosszú távú ipartelepítési és területfejlesztési programnak, amit pártunk az 1960-as évek elején határozott el, hogy megszűnjék, az ipar területi, elhelyezkedésében meglévő aránytalanság. Hangsúlyozta: — Az ipartelepítés a város fejlődésének fontos tényezőié. Az új gyár létesítése közvetve és közvelenül hozzájárul Mátészalka városi színvonalának emelkedéséhez is. Nemeslaki Tivadar ezt követően a megye iparosodásáról beszélt, ahol egyetlen ötéves terv időszaka alatt több, mint 20 százalékkal nőtt az iparban, a szolgáltatásban és a közlekedésben dolgozók száma, mérséklődött az elvándorlás. Szólt a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak arról a törekvéséről, amelyet a vidéki ipartelepítés megvalósításában vállalt és vállal a jövőben is Elmondta: — Elképzeléseink szerint itt Szabolcs-Szatmárban a KGM-hez tartozó gyárakban a termelés, a termelékenység és különösen az export jelen, tősen növekszik majd a következő öt év alatt. Ehhez a fejlődéshez kedvezően alakultak.az alapok. Öt év alatt a gépipar termelése közel ötszörösére, a foglalkoztatott létszám a háromszorosára emelkedett. A megyében működik az Öntödei Vállalat, a Hajtóművek- és FestőberenNemeslaki Tivadar miniszter átadja rendeltetésének a létesítményt. A gyár dolgozói az iinnepi gyűlésen. (Hammel József felvételei) dezések Gyára, az Elektroakusztikai Gyár, az Eletro. mechanikai Vállalat, a MET- RIPOND Mérleggyár, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár és itt Mátészalkán az Ipari Szerelvény és Gépgyár gyáregysége. Ezeknek az üzemeknek a sorába lép a Magyar Optikai Művek gyára is. Az új gyárról elmondta: a telepítés két ütemben valósult meg. Az első ütemben — 1969 és 1972 között — felépült a vízóragyár, a második ütemben — 1972 és 1975 között — pedig a szemüveglen. csegyár. A gyár teljes beruházási költsége a forgóalappal együtt 383 millió forint. Az új gyár mintegy tízezer négyzetméter beépített alapterületen helyezkedik el, s létesítményei megfelelő feltételeket teremtenek a termeléshez, jó lehetőséget ahhoz, hogy a gyár munkásai, alkalmazottai kultúrált és biz. tonságos körülmények között dolgozhassanak. — Ez az ipartelepítés együtt" jár az ide kerülő termékek gyártásának korszerűsítésével. A beruházási költségek mintegy 56 százalékát gépek Szovjet és román delegáció érkezett megyénkbe Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából sorra kerülő megyei ünnepségekre a megyei pártbizottság és a megyei tanács meghívására delegációk érkeztek a Szovjetunió Kárpátontúli területéről és a romániai Szatmár megyéből. A szovjet delegáció vezetője Timcsenko Irinxt Petrovna. a Kárpátontúli Területi Tanács elnökhelyettese. A küldöttség tagjai: Busko Mirosz- lav Ivanovics, a perecseni járási pártbizottság első titkára, Lovszka Mihajlov Mit- rorics, a nagyszőlősi járás Március 8. Kolhozának brigádvezetője, Busznak Katye- rina Jurijevna, a pereszvjáni fafeldolgozó kombinát brigádvezetője. Szovjet vendégeinket a határon Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára és dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta. A román delegáció vezetője Vasile Ghita, az RKP KB póttagja, a Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bizottságának titkára. A delegáció tagjai: Gavril Arde- lean, a tasnádi városi pártbizottság titkárhelyettese, a városi tanács elnökhelyettese; Francisc Bartha, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség (UTC) Szatmár megyei titkára, a megyei tanács vb- tagja. Román vendégeinket a határon Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta. és berendezések vásárlására fordították. Sokatmondó tény, hogy a gyáregységben 418 termelő gép üzemel. A gyártmányoknak megfelelő magas színvonalú, fejlett technológiát, korszerű technikát telepítettek mind a vízóra, mind pedig a szemüveglencsegyártás területén. Méltatta a miniszter a gyárnak azt a kezdeményezését, amely nyomán eddig 300 szakmunkást képeztek ki, s jelenleg is 150 szakmun. kástanuló képzése folyik, EU ismeréssel szólt a kollektíva munkájáról: a tavalyi 168 millió forint értékű termék közel felét már exportálhatták. A feladatokról szólva hangsúlyozta: — Ahhoz, hogy a vállalat és ez a gyár a népgazdaság igényeit az V. ötéves terv időszakában kielégítse, erőteljesen szükséges a termelést növelni. Az ország lakás- építési programja mennyiségben és minőségben is na. gyobb követelményeket támaszt a vízóragyártással szemben, de szemüveglencséből is maradéktalanul ki kell elégíteni a lakosság igényeit, és erőteljesen növelni kell a gazdaságos exportot. A kollektívának ezért nagy figyelmet kell fordítani a gyártmányfejlesztésre, a selejt csökkentésére, a minőség javítására, a termelékenység, a hatékonyság növelésére. A vállalat térvei szerint el kell érni, hogy a gyáregység termelése 1980-ig az elmúlt évinek háromszorosára, exportja pedig mintegy kétszeresére emelkedjék. Nemeslaki Tivadar befejezésül köszönetét mondott a MOM egész kolletívájának, a tervezőknek és kivitelezőknek eredményes munkájukért. Az avatóbeszédét követően kitüntetések átadására került sor. A „KGM kiváló dol_ gója” kitüntetést heten, Kiváló dolgozó kitüntetést tizenöten kaptak. Az avatóünnepség gyárlátogatással ért véget. Balogh József
