Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

11976. április 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Különös barátság GYERMEKEKNEK NEM FECSKÉK Az első tavaszi madárvendégek 1 Szovjet biológus hipotézise Georgij Lindberg pro­fesszor, leningrádi ichthy- ológus véleménye szerint az ázsiai folyókban élő halak néhány százezer esztendővel ezelőtt ellátogattak Ameri­kába. Ezek a transzkontinen­tális látogatások azokban a történelem előtti időkben mentek végbe, amikor a vi­lágóceán váratlanul elzáto- nyosodott, Európát, illetve Eurázsiát és Amerikát pe­dig ideiglenesen közös folyó­rendszerek kapcsolták ösz- sze. Lindberg professzor azt hangoztatja, hogy az utóbbi kétmillió évben az óceánok feneke legalább öt alkalom­mal emelkedett fel. Az ilyen emelkedések során a tenger szintjének magassága több száz méternyit változott. A szovjet biológust e kö­vetkeztetésre a Távol-Kelet, Japán, valalamint Amerika édesvízi halainak tanulmá­nyozása indította. Fejlődé­süket kutatva Lindberg professzor egyidejűleg be­következett ugrásokat fede­zett fel a különböző konti­nensek íchthyofaunájának fejlődésében, akár az egyes halfajtákat, akár egész hal- családokat tekintve. Ezek az ugrások a tudós állás­pontja szerint csak olyan óriási folyórendszerekben következhettek be ilyen egyöntetűséggel, amelyeket ma már az óceán borít. Bélyeg­gyűjtés Az ENSZ postájának négy új bélyege igazolja a szervezet nemzetköziségét. A terveket lengyel, norvég, ma­gyar származású, ausztráliai, valamint USA-beli grafiku­sok készítették, a bélyeget Kanadában nyomtatták. — A portugál posta négy bélye­ge a nők tevékenysége előtt tiszteleg. — 10 millió dollár­ral segíti az olimpiai bizott­ságot a kanadai posta. Ki­bocsátották már a negyedik előfutár sorozatot, amelyen a torna, kosárlabda és a lab­darúgás került bélyegre. — Adenauer, az NSZK 1967- ben elhunyt kancellárja tiszteletére 50 pfennig névértékű bélyeget bocsá­tottak ki. Az új kiadvány zöld színű, de ajándékozási célra fekete színben is el­készítettek 30 ezer pél­dányt. Az állatvilág különleges­ségeinek számítanak az ún. erszényes állatok, amelyek kizárólag Ausztrália kör­nyékén és Dél-Amarikában élnek. Ezek elevenszülők, de az anyaméhben nem fejlődik méhlepény a nagyon rövid vemhességük alatt. Fejletle­nül megszületett utódaik­nak azonban jó védelmet nyújt az anya hasán kiala­kult erszény. Ausztráliában már sok fa­juk kipusztult, a megmara- dottakat pedig a kipusztu­lás fenyegeti. A felfedező európai ember ugyanis Ausztráliába vitt sok házi és vadon élő emlősállatot: lovat, tehenet, birkát, kutyát, macskát. Az utóbbiak ádáz ellenségeivé váltak a kis ter­metű erszényes állatoknak, de maga az ember is irtot­ta őket. Némelyek azonban Lengyelország délnyugati részét, a Szudéták hegylán­cát aránylag kevés magyai turista keresi fel, pedig bő­velkedik látnivalóban. Nagy része 1000 m. alatti közép- hegység, csak a legmagasabb csúcsok emelkednek maga­sabbra. A vidék legnagyobb városa az 56 ezer lakosú Je- lenia Gora. A városban szá­mos műemlék méltán meg­érdemli az érdeklődést: a bel­városban a 15. századi vá­rosmaradványoktól, bástyák­tól a 18. századi lábas háza­kig. Főtere a szép Neptun- kúttal bensőséges hangula­tot áraszt. alkalmazkodni tudtak az új viszonyokhoz, ezek száma nem csökken, 6Őt bőven ta­lálunk belőlük a világ ál­latkertjeiben. Ilyenek pél­dául a helytelenül oposszum­nak nevezett erszényes ró­kák. A helytelen elnevezés onnan származik, hogy na­gyon hasonlítanak — külső és életmód szempontjából egyaránt — a dél-amerikai oposszumra. Prémjük miatt tenyésztik is. Háromszög­letű füleik miatt hasonlíta­nak a rókához is. Képünk ritka esetet mutat be. Jó barátság alakult ki egy Tuffty nevű welszi kutya­fajta és a Nibble nevű er­szényes róka között — pe­dig tulajdonképpen örök ellenségek. Tuffty gazdája — Melbourne környékén — ha­zavitte a talált Nibble-t és azóta elválaszthatatlanok lettek. A látnivalókhoz tartozik még az érdekes néprajzi gyűjtemény és az üvegre fes­tett képeivel büszkélkedő múzeum. Érdekes magyar specialitás a Tokaj . étterem, ahol szüreti jeleneteket áb­rázoló falfestményeket és Magyarország szépen kifor­mált freskótérképét talál­juk. Jelenia Gora közelében emelkedik a vidék legmaga­sabb csúcsa, a Smezka. Az 1602 m. magas csúcson tu­rista menedékház és mete­orológiai állomás épült. Bizonyára gyakran hatot­tátok már emlegetni: meg­jöttek a fecskék, itt a ta­vaszi Ez általában valóban így is van, hiszen fecskéink többnyire március második felében érkeznek vissza téli szálláshelyükről, Afrikából. De ezek az acélkék színű, he­gyes szárnyú madárkák egyáltalán nem az elsők az érkező vándorok közül. Akadnak sokkal edzettebb madarak is, melyek már feb­ruárban megjelennek ná­lunk és gyakran hóban, fagy­ban vészelik át az utolsó he­teket, azt az időt, amíg iga­zán kibontja szárnyait a ta­vasz. Sőt szép napos tél végi időben akár madáréneket is hallhat az ember. Reggelente, iskolába me­net, itt ott még a sárgarigó jól ismert flótája is felhang­zik. De vigyázzatok, ne hagy­játok magatokat félrevezet­ni! Turpisság van a dolog­ban! Ha még van egy kis időtök a becsengetésig, néz. zetek csak utána, hol is van az a „sárgarigó"? Előre megjósolom, a várt ragyogó, sárga tollú madár helyett egy nem kevésbé szép, de feketés, fémes csillogó tol­lazatú seregélyt láttok majd az öre’g almafa egyik ágán ül­dögélni. Ő utánozza mesteri­en a sárgarigót, amelynek flótáját még az előző nyáron leste el valahol. Mindjárt utána nyávog vagy éppen kotkodácsol, mintha csak benneteket akarnak mulattat­ni. De nemcsak a kertekben, kint a mezőkön is akadnak frissen érkezett madarak. Kis csapatban mezei pacsirták keresgélnek a hóból kiálló gazok között, távolabb egy csapat kék galamb szedeget valamit, ök is az első érke­zők közé tartoznak, de egye­lőre még nem szakadnak pá­rokra, várják az idő jobbra fordulását. Mire a márciusi Vízszintes: 1. Kocsival kihajt. 6. Szó- összetételek előtagjaként két-, kettős. 7. Római 3. 8. Bőg. 9. Fogoly. 11. Mekka közepe! 12. Vissza: hires Verdi-opera. 14. Indusztria. 16. Megfejtendő. 18. Zamat. 20. Időegység. 21. Dél-euró­pai nagy folyó. 22. Mocsár. 24. A felsőfok képzője. 25. Tempó. 27. Vesztesége. 28. Vissza: ajándékozta. 29. Névelővel: közlekednek rajta. Függőleges: 1. Elkölt. 2. Kérdő név­más. 3. Olaj, angolul. 4. Ró­mai 101. 5. Füzet. 6. Megfej­tendő. 10. Csak félig bice­gő! 11. Belső elválasztású mirigy. 13. A csapadék. 14. széllel az első fecskék meg­jelennek, a mezei pacsirták már régen a magasban éne­kelnek, a kék galambpárok pedig odújuk körül búgnak, sőt a szorgalmasabbak akár már tojásokat is melengetnek a harkályvágta odúban ké­szített fészekben. Az egyike első tavaszi ven­dégeinknek a hosszú farkú barázdabillegető. Vizek part­ján, folyózátonyokon, falusi itatókutak környékén, na. gyobb pocsolyák mellett ta­lálkozhatunk vele. 'Fürgén futkos a sekély vízben, ha úgy hozza a sors a jég tete­jén, és szedegeti a számunkra szinte láthatatlan apró rova­rokat. Futkosás közben hosz- szú farkát állandóan billeg- teti. Innét kapta magyar ne­vét is, bár az igazat megvall­va éppen barázdákban tar­tózkodik a legritkábban. Ezek a korán érkező mada­rak természetesen ősszel sem repülnek messze, és valahol a Földközi-tenger mellékén töltik a telet. Enyhébb tele­ken mindig akadnak közöttük olyanok, melyek végig kitar. tanak nálunk. Gyerekek, figyeljétek a ta­vaszi érkezőket és készítsetek madárnaptárt! A vonulás be­fejeződéséig. április végéig, bizonyára sok érdekes adat gyűlik össze, amit szakköri foglalkozáson vagy a bioló­giai órán lehet majd kiérté­kelni. ________ (s. e.) Disznóölés Disznóölés. Füst kereng fel. Nem lehet bírni az ebbel. Egész évben irigyelte, mikor a moslékot ette a vén coca. De most örül, jut majd csont és konc is neki, a bendőjét megtömheti alaposan s azonfölül nem kerül füstre a bőre, nem lesz szalonna belőle. Ilus. 15. Ijesztget. 17. Tej­ipari melléktermék. 19. Csukott. 21. Megfejtendő. 23. Lóca. 24. Betegség kisérő tünete lehet. 26. E napon. 27. Kicsinyitőképző. Megfejtendő: Három dél-amerikai ál. lám (vízszintes 16, függ 6, 21.). Múlt heti megfejtés: SÁ­ROSPATAK, TARPA, VA­JA. Könyvjutalom: Sándor Katalin Anarcs, Borbély László Nyírtelek, Gyurka Julianna Nagyhalász. Vran- csik Béla Nyírcsászári és Kuburczik Tünde Nyíregy­háza. Úttörő­posta Az őrsvezetők Rákóczi- emléktalálkozóját Vaján rendezik meg április 5—9- ig. A találkozó programjá­ról tájékoztatta postánkat Maticsák Lászlóné, csapat- vezető. Április 5-én, este érkez­nek meg az Őrsvezető című úttörőlap pályázatának nyertesei és a megyei kül­döttek Vajára. A vendéglá­tás három napra a vajai pajtások feladata lesz. Még aznap este kurucruhába öl­tözött apródokkal az élen, a község vezetői, lakói fo­gadják a vár udvarán, lo­bogó tábortűz mellett a gyerekeket. A várkulcsjáték másnap reggel kezdődik. Minden vendég egy-egy va­jai pajtással indul felderí­tő útra a községbe. Papír­ból készült kulcsra írják a gyerekek a kapott kérdése­ket és válaszokat. Érdemes szép kulcsokat készíteni, mert az ötletes kulcsok ké­szítői jutalmat kapnak, s egyben ez a kulcs jelenti a várba a belépést. Itt kezdő­dik délután az emléktalál­kozó. Neves Rákóczi-kuta- tók várják a pajtásokat, hogy érdekes történeteket mondjanak el a kuruc kor­ról. A gyerekek is mesél­hetnek és ilyenkor abba a székbe ülhetnek, amelyben egykor a fejedelem ült. A díjakat nyert őrsi zászlókat ekkor pecsételik le a feje­delem eredeti pecsétjével. Lesz még ötletvásár, az „őrizzük a lángot” mozga­lom eddigi eredményeiből. Este baráti találkozóra ke - rül sor a vajai úttörőkkel, KISZ-esekkel, vetélkedővel egybekötve. Az emléktalálkozó vendé­ge lesz Nemes Péter, a MUSZ titkára, aki az őrs­vezetők zászlóiból készült kiállítást megnyitja. Ápri­lis 7-én Tarpára indul a csoport és ellátogatnak Ti- szabecsre, az első győztes csata színhelyére, majd Má­tészalkára, ahol a II. Rákó­czi Ferenc úttörőcsapat fo­gadja az őrsvezetőket. A záróünnepség 8-án, Sáros­patakon lesz a vár lovag­termében1, A vajai progra­mok házigazdája a vajai út­törőcsapat és a Vay Ádám Múzeum, j A magyi Ady Endre úttö­rőcsapat hetedikesei egy bemutató rajfoglalkozásról írtak. „A jelentés után az őrsi beszámolók következtek. Először a Béke leányőrs mondta el, hogy a szomszéd faluba kerékpártúrát tettek. Uticéljuk a községi közös tanács volt, ahol riportot készítettek. Érdeklődtek a tanács 25 éves munkájáról, a tervekről és a célokról. A fiúőrs tagjai az úttörőcsa­pat első pajtásainak felku­tatását vállalták, öt hajda­ni úttörővel beszélgettek el az akkori munkáról, felada­tokról. Megtanulták az első úttörőindulót is. Az őrsi beszámolók után daltanulás és játék követ­kezett, majd két suba fali­képpel ajándékoztuk meg a nyíregyházi járási elnöksé­get és csapatvezetőnket.” Ilyenkor húsvét előtt sokan vásárolnak illatszert. Mert évtizedek óta az illatszer az egyik legkedveltebb ajándék: mindenki mindenkor szívesen fogadja ezernyi varázs­latos illatát. Bár a parfüm szó latin eredetű (per fu- mum-annyi mint füst útján), nem a rómaiak találmánya és nem is Aphrodité, a szerelem istennője találta fel, mint ahogyan a görö­gök állították. Görögországba keletről került, valószínű­leg Kis-Ázsiából, ahol az illatszer eredeti formájában, tömjénfüst, balzsam és illatok formájában időtlen idők óta kísérte a vallási és temetési szertartásokat. Kleopátra, amikor Marcus Antoniust el­csábította, haját tömjénnel illatosította, keb­lét sáfránnyal, fahéjjal, írisszel, lótusszal és az istenek tudják, mi mindennel még. A görögök által összeállított „illatkódex" azt tanította, hogy a test minden része más illatszert igényel: a karok és a kezek illat­szere a menta, a kebleké a pálmaolaj, a nya­ké és a térdé a kakukkfű, a lábaké a na­rancsolaj, a hajé a majoránna. A görögöktől a rómaiak is örökölték az il- szerek iránti rajongást. Mértéktelenül illato­sították magukat, szőnyegeiket, fürdővizüket, de még ételeiket és boraikat is! A rómaiak után azonban a hagyaték so­káig gazdátlanul maradt. A középkor szigo­rú erkölcsei elítélték „a testi gyönyörök il­latozó forrásait” és csak á reneszánsz tá­masztotta fel újra. A Lajosok Franciaországa azután már képtelen lett volna meglenni par­fümök nélkül. Az illatszerek diadalútjának kezdete elég­gé dicstelen volt Franciaországban. A nagy­szerű Versailles a Napkirály idején csak egyetlen királyi fürdőszobával rendelkezett, amin senki sem csodálkozott és senki sem botránkozott meg, hiszen a víz, a szappan és a fürdő általános megvetés tárgya volt. Az ilyen körülmények között elkerülhe­tetlen bántó szagokat igyekeztek elfojtani a parfümök illatával és mértéktelenül locsol­ták magukra az illatszereket. Mint Alexandre Dumas írja erről a kor­szakról: „Mindenki parfümözte magát, kivé­ve a filozófusokat, akik azzal igyekeztek ki­tűnni, hogy büdösek voltak. De még az ő tá­borukban is akadtak árulók ...” Bármennyire is elterjedt Európa-szerte az illatszerek használata, fogyasztóként és termelőként egyaránt mindig Franciaország maradt élen. — Miben alszik ön, pizsamában, vagy há­lóingben? — kérdezte az újságíró az Édes élet című híres olasz filmben a Rómába ér­kezett filmcsillagot. — Két csepp francia parfümben — felel­te a színésznő. Két csepp francia parfüm — és benne van az egész illatszertörténet. R. T. Meteorológiai állomás a Szudétákban iEEEESESEESSEEEEEEEEEBEEEEEEEESEEEEEEEEBSEESBBSEEEEEEEEEEl TÖRŐ A FEJED!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents