Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
1 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 30. •• 6776 LAKÁS, 32 TANTEREM, 300 ÓVODAI, 200 BÖLCSŐDEI HELY 1980-IG Illést tartott Nyíregyháza város tanácsa Csütörtökön ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács. Az ülésen részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára. Napirenden szerepelt a város ötödik ötéves, ezen belül részletesebben az 1976. évi költségvetési és fejlesztési tervének megállapítása. Értékelték a negyedik ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtását. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Ki kaphat belvizes kölcsönt ? Megyénkben évente több száz lakóépület rongálódik meg belvíz következtében. Államunk a kárt szenvedettek segítségére siet; épületfelújításhoz 60 ezer, újjáépítéshez pedig 130 ezer forint kamatmentes kölcsönt nyújt. E kölcsönre jogosultak az építőanyag vásárlásánál soron kívüliséget élveznek, a típusterveket (ezeknek alkalmazása egyébként kötelező) a TÜZÉP- től is megvásárolhatják, és helyszíni adaptálását, az első fokú építési hatóságok. így például a községi tanácsok műszaki ügyintézői is elvégzik. A városfejlesztéssel foglalkozó írásos beszámolókhoz Biró László, á tanács elnöke fűzött kiegészítést. Az elmúlt öt év alatt jelentős mértékben fejlődött Nyíregyháza ipara. Mintegy ötezer új munkahelyet teremtettek, ebből Háromezret a nők számára. Az évi hét- milliárd forint előállított érték a megye ipari termelésének felét képviseli. Az építőipari tevékenység megközelíti a kétmilliárd forintot. A mezőgazdasági nagyüzemekben mintegy 110 millió forint beruházás valósult meg. A nagyobb költségű technológiák miatt csökkent ugyan a célcsoportos lakásépítés lehetősége, de a megfelelő lakásszám növelését az OTP-szö- vetkezeti, illetve a magán- építkezésék ellensúlyozták. Hasonló gondok miatt jutott kevesebb pénz a gyermekintézmény-hálózat fejlesztésére. Azonban sokat segített a nagyarányú társadalmi munka. Ennek eredményeként 900 új óvodai hely épült, több, mint amennyit a város rendelkezésére álló pénzalap ismeretében terveztek. Nem épült meg a tervezett bolti elárusító alapterület, elmaradt a vásárcsarnok építése. Ezt az ötödik ötéves tervben kell pótolni. Sokat fejlődött a városi közlekedés, de még nem kielégítő. Tovább kell fejleszteni az úthálózatot, a forgalomirányító berendezéseket, növelni szükséges az autóbuszok számát. Ugyancsak gyorsabb ütemű fejlődés szükséges a szolgáltatások területén, különösen a villamos háztartási gépek, berendezések, gépkocsik javítása igényel nagyobb figyelmet. A tervidőszak utolsó két évében különösen jelentős mértékben nőtt Nyíregyházán a társadalmi aktivitás. A lakosságtól és az üzemektől összesen 90 millió forint értékű segítséget kapott a város a különböző feladatok megoldásához. A város fejlesztése szempontjából újabb“, nagy jelentőségű feadatokat tartalmaz Nyíregyháza ötödik ötéves terve. Az 1976—30 évi közép távú költségvetés összegét a tanács 1 milliárd 37 millió 585 ezer forint bevétellel és kiadással fogadta el. Az ötéves fejlesztési tervét pedig 2 milliárd 176 millió 400 ezer forint bevételi és kiadási előirányzattal határozta meg. Ez több, mint 300 millióval haladja meg a negyedik ötéves tervben megvalósult összeget. A terv számol azzal, hogy 1980-ra Nyíregyháza lakossága már eléri a százezres lé- lekszámot, s ennek megfelelően kerül sor a fejlesztésekre is. Többek között felépül 6776 lakás, 32 általános iskolai tanterem, 300 óvodai és 200 bölcsődei hely. A tanács a továbbiakban az egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékében döntött, elfogadta a vb ez évi munkatervát. s személyi ügyet tárgyalt. A tanács megbízta Csathó Jánost az általános elnökhelyettesi tisztség ellátásával. (tóth) A belvizes témával kapcsolatosan szerkesztőségünkbe évente több tucatnyi érdeklődő levél érkezik. Zilahi Józsefet, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának a vezetőjét kértük meg, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit; mi is tulajdonképpen a belvízkár, milyen feltételek mellett kaphat valaki' kamatmentes kölcsönt? — Jelentős mennyiségű hóolvadás, vagy nagyobb csapadék után, ahol a vízelvezető hálózat ezt kellő módon nem tudja elvezetni, belvíz keletkezik. Közismert, hogy a talaj felszíne alatt — általában 1—4 méterrel — talajvíz található. Ennek szintje ugyanazon helyen is az időjárás csapadékosságával és az évszakkal is összefügg. Csapadékos időszak — nálunk általában a tavasz és az ősz — vagy közvetlen árvízveszély után, valamint a megemelkedett talajvízszínt következtében olyan elöntések keletkeznek, hogy a lakóépületek alapjai tartósan víz alá kerülnek és megrongálódnak, ennek következtében közvetlen élet- és vagyonveszé- lyes állapot állhat elő. A belvíz tényét minden esetben a vízügyi igazgatóság állapítja meg. (Nagykiterjedésű elöntés esetén hivatalból, a tanács, vagy a lakosság kérése nélkül.) A jelenlegi viszonyok között ' más a helyzet. Most a helyi tanács, vagy az érintett családok bejelentésére végzik el a vizsgálatot. A vízügyi igazgatóság szakvéleménye alapján a községi vagy városi tanácsok műszaki ügyintézői a helyszínen állapítják meg, hogy az épület milyen mértékben károsodott. Gazdaságos-e felújítani, vagy le kell bontani, és helyette újat építeni. Műszaki adatfelvételi lapot készítenek erről, amely feljogosítja az épület tulajdonosát — az építési telekkel rendelkező személyt — kamatmentes kölcsön igénybevételére. A tömegesen jelentkező belvíz-, vagy árvízkár esetén ezeknek az adatlapoknak a kiállítási határidejét az építésügyi és városfejlesztési miniszter határozza meg. 1975-ben október 31-ig kellett ezeket elkészíteni, kölcsönt pedig 1976. február 15- ig lehetett igényelni. A szórványosan — tehát nem tömegesen — jelentkező bel-, illetve árvízkároknál a ténymegállapítást, és a műszaki felméréseket folyamatosan végezzük. 1976-ban Szabolcs-Szatmárban belvíz- tényt eddig sehol nem állapítottak meg, hiszen meglehetősen csapadékhiányos volt a tavasz. Ez nem jelenti azt, hogy belvíz okozta károkkal nem találkoztunk. Ugyanis előfordul, hogy egy rossz tereprendezés miatt például egy adott községnek 3—4 háza átmenetileg belvíz alá kerül, és az épület megrongálódik. Az ilyen egyedi eseteket is kivizsgáljuk, és a körülményeknek megfelelően rendezzük. Sajnos előfordulnak visz- szaélések is. Itt a törvény szigorával éltünk, intézkedtünk, hogy az OTP a kedvezményes hitelt vonja meg. (soltész) NEGYEDÉVI MÉRLEG Túlteljesítések az ipari szövetkezetekben A KISZÖV elnöksége csütörtökön tárgyalta és értékelte a nőpolitikái határozatok végrehajtását, az 1976 első negyedévi termelést az ipari szövetkezetekben. Az ipari szövetkezetek az év első három hónapjában a bázishoz és a tervhez viszonyítva is jelentősen túlteljesítették termelési tervüket. A teljes termelési érték az ipari szövetkezeteknél 354 millió forint volt, a késztermék és javító szolgáltatás értéke 286 millió 622 ezer forint, 24,3 százalékkal több mint egy évvel korábban. A termelésnövekedés néhány ipari szövetkezetnél a megyei átlagot jóval meghaladta. A Nagykállói Vasipari Szövetkezet termelése a bázishoz viszonyítva 192,3 százalék, a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet termelése 221,8, a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet termelése és javító-szolgáltató tevékenysége 131,2 százalék volt. Az építőipari szövetkezetek termelése elmaradt az 1975 évi első negyedévi termeléshez viszonyítva. Jelentősen csökkent a termelés a Tisza- vasvári Építőipari Szövetkezetnél, a Mátészalkai Építőipari Szövetkezetnél. Megyei szinten az ipari szövetkezetek teljes termelése 18,3 százalékkal növekedett. A termelékenység növekedése . egy fő termelőre vetítve 9,4 százalék volt. Leghatékonyabb volt a termelés a fém- tömegcikk iparban, a gépgyártásban, a fafeldolgozó iparban és a textilruházatban. Az ipari szövetkezetek termelői létszáma az első negyedévben megyei szinten 8,6 százalékkal növekedett. Jó eredménynek számít, hogy a nem termelői létszám 12,8 százalékkal csökkent. Az ösz- szes foglalkoztatottak száma ma már meghaladja.a 13 ezer főt, a növekedés a bázishoz viszonyítva 5,2 százalék. Az ipari szövetkezeteknél az év első három hónapjában jelentősen növekedett a késztermék-értékesítés. A fémtömegcikk ipar 91 százalékkal, a gépgyártóipar 70 százalékkal több árut értékesített, mint egy évvel korábban. A cipőiparban 6 millió 700 ezer forinttal több készterméket értékesítettek az 1975 évi első negyedévéhez viszonyítva. A külkereskedelmi értékesítés 5,8 százalékkal növekedett, ebben számot tevő a cipőexport. A cipőipar az első negyedévben gyártott több mint 370 ezer pár cipőből 273 ezer párat exportált. A lakásépítés — ezt az építőipari szövetkezetek tervteljesítése is jelzi — elmaradt a tervezettől. Az első negyedévben csupán 28 lakás került átadásra, amelyből 24 több szintes. Kivitelezés alatt jelenleg 262 lakás van, 10,6 százalékkal kevesebb, mint 1975 első negyedévében. Az építő szövetkezetek 53 új lakás építését kezdték meg, s ebből ötven több szintes. Ülést tartott az SZMT elnöksége Április 29-én ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusa és az SZMT-küldöttértekezlet határozatainak a végrehajtására készített ötéves program megvitatása. Ezt követően tájékoztató jelentés hangzott el a társadalombiztosítási megyei igazgatóság 1975. évi munkájáról, a társadalombiztosítási törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Ezután szóbeli tájékoztató volt a Hazafias Népfront országos elnöksége kongresszusi irányelveinek megvitatásával kapcsolatos szakszervezeti teendőkről, feladatokról. Közoktatáspolitikai-pedagó giai fórum Fehérgyarmaton Az elmúlt tanévben megyénk négy városában, az 1975—76-os tanévben Fehér- gyarmaton rendezett fórumot a megyei továbbképzési kabinet. A megyei tanács járási hivatala művelődési osztálya összegyűjtötte a járás pedagógusai kérdéseit, s azokat írásban előre eljuttatta a megye illetékeseihez. Az 50 meghívott, a keddi tanácskozáson képviselte a járás óvodai dolgozóit, alsó és felső tagozatosait, az úttörő raj vezetők és csapatvezetők népes táborát. A kérdések az oktatáspolitika széles skáláját érintik. Az új tanterv bevezetését helyeselve, a pedagógusok előzetes felkészítéséről is szó esett. Egy-két nagyközségi tanács most kezd élni azzal a lehetőséggel, hogy a munkáltatói jogkörön túl, a bérgazdálkodási szerepét is az iskola igazgatója lássa el. A megyei vezetőket e folyamat további alakulásáról kérdezték az egybegyűltek. Több esetben megoldatlan gondot jelent egy tapasztalt, jó, azonban viszonylag magas alapbérű nevelő alkalmazása, ennek kapcsán a bérezési gondokról esett szó. A tanulócsoport létszámbontási határa, a vezető beosztásúak és napközis dolgozók munkaideje, a 11 napos szabad szombatos oktatás várható bevezetése, a technikai dolgozók bére szerepelt a további kérdések között. A nevelőhiány enyhítése érdekében újabb ösztönzők bevezetését javasolták. A fórumon résztvevők kérték, hogy a megjelenő oktatási segédeszközöket továbbra is központilag osszák el, s minden új dologból jusson minden iskolának. Pozitívan értékelték a pedagógusszakszervezet megnövekedett szerepét, s az e munkát végző szakszervezeti funkcionáriusokat, akik legtöbbször alig kapnak még erkölcsi megbecsülést is. Bár a jelenlevő meghívottak összetétele nem tükrözte a tényt, a pedagóguspálya elnőiesedett. A férfiak számarányát gya- rapítandó elhangzott olyan javaslat, hogy a pedagógus- képző intézmények nagyobb gondot fordítsanak a fiúk beiskolázására. A tantestületek mindegyikét képviselte egy-egy nevelő, akik hazaérve iskoláikba a halllottakról tájékoztatják a pedagógusokat. Molnár Károly Az Országos Filharmónia évadzáró hangversenye Április 28-án hangzott el á színházban az Országos Filharmónia nagyzenekari hangversenyeinek évadzáró előadása, melyen a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar játszott Molnár László vezénylésével. Vincze Imre kamarazene- karra írt Concertinója nyitotta meg a hangversenyt. Ezt a kitűnően megírt, ötletesen hangszerelt modern hangvételű művet mesterien kiegyensúlyozott, minden részletében találó színekkel- vonalakkal kidolgozott és pompás fantáziával szervesen felépített zenekari interpretálásban hallottuk. Második számként Liszt: A-dúr zongoraversenyét játszotta Bacher'Mihály. Összehasonlíthatatlan és egyedülálló az a csillogó, külső virtuóz elem, mely ebben a zongora-, versenyben mély zenei és érzelmi tartalommal egyesül. Csodálatot érdemel az, hogy egy olyan műben, mely any- nyira csak a szabadon csapongó fantázia belső formáló ösztöne alatt keletkezett, mégis mennyire megvan, — ha csak kontúrokban is — a nagy, összefogó, zárt formai váz. Szeretetre méltó és gyönyörködtető ez a mű, köl- tőiségével és lendületével egyaránt. Ezt éreztük Bächer Mihály és a zenekar kitűnő tolmácsolásában. Utolsó számként hangzott el Mendelssohn III. (skót) szimfónia. Mendelssohn öt szimfóniát írt, melyből kettő szerepel a hangversenyműsorban. Legérdekesebb a hangversenyen elhangzott a-moll, azaz skót szimfónia. Angliai és skóciai útja alkalmával (1829) fogant meg a szerzőben a szimfónia gondolata. Molnár László ezen hangversenyen újabb fényes bizonyítékát adta kivételes karmesteri elhivatottságának. Intelligencia, biztos ízlés, jó formaérzék magas fokon párosult itt a sajátos karmesteri adottságokkal, a szuggesz- tiv parancsoló erővel, az orcheszterhangzás finom és gazdag ismeretével, a technikai kivitel könnyedségével és természetességével. Molnár László sokat fejlődött, értelmezése most még érettebb, határozottabb, elmélyültebb. Vikár Sándor FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT AZ ELSŐ TITOK Beküldte: Hajdú István, Vásárosnamény, Kölcsey u. 11.
