Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

1976. április 29. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Politikai siker ISMERETES, HOGY A KISZ KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA 1976 májusára összehívta a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusát, amelynek fela­data lesz a VIII. kongresszus óta végzett munka érté­kelése és azoknak a teendőknek a megfogalmazása, amelyek a párt XI. kongresszusának határozataiból, va­lamint az V. ötéves terv célkitűzéseiből a fiatalokra, különösképpen a KISZ-esekre hárulnak. A kongresszus politikai és szervezeti előkészítésé­ben fontos szerepet játszottak a KISZ-alapszervezetek értékelő és vezetőségválasztó taggyűlései. A közel 24 ezer alapszervezetben több, mint 700 ezer ifjúkommu­nista adott számot az 1975—76-os mozgalmi évben vég­zett munkájáról, mondott véleményt a szervezet egé­szének és vezetőségének tevékenységéről. Megválasz­tották az alapszervezetek új vezetőségeit és azokat a fiatalokat, akik a felsőbb szintű küldöttgyűléseken kép­viselik az alap6zervezetek tagságát. A taggyűlések tapasztalatai kedvezőek. Azt igazol­ják, hogy tovább erősödött az ifjúsági szövetség tagjai körében a politizáló készség, a közügyek iránti érdeklő­dés és az a cselekvő aktivitás, amellyel a párt politiká­jának megvalósításában, az egyéni vállalások és a kol­lektívától kapott megbízatások teljesítésében részt vet­tek. Tovább szilárdult a KISZ belső rendje, szervezeti fegyelme. Az alapszervezetek tevékenysége nyomán valósult a KISZ Központi Bizottságának 1975—76. évi akcióprogramja. EZ A POLITIKAI SIKER, amely ismételten iga­zolta a KISZ Központi Bizottság 1974 áprilisi határoza­tának helyességét, jórészt annak is köszönhető, hogy a pártalapszervezetek és azok vezetőségei minden eddigi­nél nagyobb figyelmet és segítőkészséget tanúsítottak a KISZ dolgai iránt. A pártirányítás színvonalának és ha­tékonyságának növekedése az egész mozgalmi év során érzékelhető volt, de különösen felerősödött a taggyűlé­sek előkészítésének és lebonyolításának időszakában. A pártalapszervezetek vezetőségének döntő többsége mi­nősítette a KISZ-szervezet és a KISZ-vezetőség munká­ját, segítséget nyújtott az egyéni értékelések kialakítá­sában, gondoskodott arról, hogy az illetékes állami, gaz­dasági szervek, társadalmi és tömegszervezetek első szá­mú vezetői vegyenek részt a taggyűléseken. A KISZ pártirányításának kialakult és egyre javuló gyakorlata biztosítékul szolgál a jövőt illetően is. Még­sem felesleges ezúttal is felhívni a figyelmet arra, hogy a taggyűlések befejezése egyben az 1976—77. évi moz­galmi év kezdetét jelenti az ifjúsági szervezetekben, amelyekben első és nagyon lényeges lépés az éves ak­cióprogram kidolgozása. A pártszervezeteknek ahhoz kell segítséget nyújtani, hogy a programok reális, de erőfeszítést igénylő feladatokat tartalmazzanak. Felel­jenek meg a Központi Bizottság akcióprogramjának, ugyanakkor foglalják magukba azokat a teendőket, amelyek a munkahelyi, lakóterületi, intézményi célki­tűzések megvalósításához nyújtanak közvetlen segítsé­get. Jusson értelmes, cselekvést igénylő megbízatás minden egyes KISZ-tagnak, figyelembe véve az egyéni képességeket. Gondoskodni kell arról is, hogy a fiatal párttagok megbízatásai és egyéni vállalásai példamuta­tó munkára serkentsék őket és egyben a pártmegbizatás rangját is viseljék, amelynek teljesítésével nemcsak a KISZ-, de a pártszervezet előtt is kötelesek elszámolni. A FELADATVÁLLALÁSOK ÉS MEGBÍZATÁSOK tartalma akkor lesz igazán jó, ha azok a munkában, ta­nulásban való becsületes helytállást, az aktív, cselekvő tettekben megnyilvánuló politikai elkötelezettséget, a közmegbecsülést kiváltó egyéni magatartást, az egyéni műveltség emelkedését, a pozitív személyiségjegyek mind teljesebb kibontakoztatását igénylik a KISZ tag­jaitól. Az éves akcióprogramot természetesen valóra kell váltani. A pártalapszervezeteknek ne legyen mindegy, hogy a KISZ-esek folyamatosan és időarányosan teljesí­tik-e önként vállalt kötelezettségeiket. Ehhez az szüksé­ges, hogy egyrészt folyamatosan ellenőrizzék ezt, más­részt segítsék megteremteni a munkavégzés feltételeit, igényeljék ezt az állami, gazdasági vezetőktől is. Fon­tos ez azért is, mert a most megválasztott KISZ-titkárok és vezetőségi tagok jelentős hányada új, akiket jószán­dék és tenniakarás jellemez, de még rutintalanok, bá­tortalanok. Szükségük van a pártszervezet tanácsaira, operatív segítségére, esetenként határozott védelmébe is. A párt- és a KISZ-szervezetek közötti összhang azt igéftyli, hogy a KISZ vezetői mindig tudják, melyek a pártszervezet előtt álló legfontosabb feladatok, mihez kell kapcsolódniuk, mit kell segíteniük. Többek között ezért is szükséges, hogy a KISZ-alapszervezet titkárai rendszeresen részt vegyenek a pártszervezet taggyűlé­sein és vezetőségi ülésein. A pártszervezet vezetői, idő­sebb kommunisták, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők év közben is gyakrabban üljenek le a fiatalok közé, menjenek el KISZ-rendezvényekre, mert így még élőbbé, igazabbá válik a jövő évi értékelő taggyűlésen elhangzó véleményük. A KISZ MÁJUSI KONGRESSZUSA minden bi­zonnyal sok új és nagyszerű feladatot ad a KISZ tag­jainak, amelyek mindegyike közös társadalmi céljainkat szolgálja. Ennek tudatában kell segítenünk ezek való­ra váltását. Petroszki István, az MSZMP KB munkatársa „LÁNG’-ÉK FRISS DIPLOMÁSOK. ÁP­RILIS 4-ÉN NYERTÉK EL A SZOCIALISTA CIMET. EGY ESZTEN­DEJE „HAJTOTTAK” ÉRTE. LÁNG A BRI­GÁD NEVE. OTT Vö- RÖSLIK A LÁNG A KAZÁNON. INNEN KÖLCSÖNÖZTÉK A NEVET. TIZENKETTEN VANNAK, TÖBBSÉGE HUSZONÉVES. EGY SINCS KÖZTÜK VIN­CE, DE KALANDOS UTAKAT JÁRTAK, S HELYTÁLLÁSUK NÉ­HA FIGYELMET ÉR­DEMEL. Víz, gőz, olaj, s ő nélkülük nem élne a Villamosszigete­lő és Műanyaggyár kisvárdai üzeme. A prések mellett ál­lók jórészt csak azt tudják, van ez is, az is. De ha nem lenne!?.... Vezetékek rendszere há­lózza be a föld alatt a gyárat. Két kazán termeli az ener­giát s szállítja a vezetékekbe. Óránként hat tonnányit. Egy órányi kiesés nem jelent semmit. Egy napira azonban már számolni kezd Papp Sán­dor műszaki vezető. „Leg­alább 1 millió forint terme­lési érték”. Résen kell lenniök a kazán kezelőknek, ahogy ők nevezik, a vizeseknek, vagyis a víz- és központifűtés-sze­relőknek. A megspórolt idő A csillogó kazánok előtt a vezérlőasztal. Külön kis biro­dalom. Tiltó táblák. Tűz- és robbanásveszély! Tilos a dohányzás! Idegennek belép­ni tilos. Nem kis büszkeség­gel mondja a műszaki vezető, hogy itt ragyogni kell min­dennek. S mintha csak iga­zolni látszanék, egy fiatal fiú Jenei Béla söpröget. Leemelem a falról az olaj- ellátásról szóló üzemeltetési naplót. Nézem a bejegyzése­ket. Itt minden fontos. Ellen­őrzések. Mellette az észrevé­tel. Rendben minden, s az aláírás. Február 8. „Rossz a szivattyú.” Szeptember 5. „A víz befolyik”. Lakónikus rö­vidséggel közlik mi a baj, s akkor a brigád „kirepül” s munkához lát. Csarnokok, melegség, gőz, présgépek, munkások. Min­den csarnokban és a szociális épületben egy-egy hőközpont működik. Jól működnek? Ez ,,Láng”-ék dolga. Papp Sán­dor magyarázza: „Ezeket el­lenőrzik a fiúk. Itt osztják el a gőzt, vizsgálják a tömítése­ket, itt gyűjtik össze a kon- denzvizet. Ezt megvizsgálják, nem került-e bele szennyező­dés, mert csak így kerülhet vissza a víz, a kazánba”. Tavaly a VSZM kisvárdai gyáregysége 222 millió forint értékben gyártott fékbetéte­ket. Idei tervük 293 millió. Hogy mi köze van ehhez a Láng-brigádnak? Papp vála­sza: „Ha alacsony a gőznyo­más, akkor a fékbetétek szá­rítási ideje hosszabb. Ez idő- veszteséggel járna”. S ebből O Szabolcsiak részvételével Közegészségügyi napok Siófokon Ebben az esztendőben 19. alkalommal rendezik meg a közegészségügyi napo­kát a Balaton mentén. Az idei rendezvény színhelye Siófok lesz. A május 4-től 6- ig tartó eseménysorozatra szabolcsi közegészségügyi szakemberek is utaznak, és referátumokkal vesznek részt a tudományos munkában. A balatoni közegészség- ügyi napok keretében kör­nyezetvédelmi, ifjúság-egész­ségügyi, járványügyi szek­ció működik majd, itt vi­tatják meg a legújabb tud­nivalókat, itt adnak számot a megyék tapasztalataikról. A? utolsó napon élelmezés­egészségügyi témák is napi­rendre kerülnek. A tudományos tanácskozá­sok időszakában több kerek- asztal-értekezletre is sor ke­rül majd, melyek az idősze­rű higiénés kérdésekkel fog­lalkoznak. Nem robbant fel a kazán... Résen a LÁNG már következtetni lehet arra is, hogy csökkenne a terme­lékenység. Vasárnap zenéltek Lángék azok, akik erre lát­hatatlanul vigyáznak. Danes Géza nyurga, fekete fiú, alig huszonegy esztendős, kezé­ben svédfogó. Mögötte ellen­téte, az alacsony, szökés Hasulyó Balázs két villás­kulccsal. ö is huszonegy éves. Fennt voltak a szociális épü­letben. Szelepet cseréltek, el­lenőrizték a csőrendszert. Ér­kezik Balogh László is, lobo­gó szőke hajjal. Ö is huszon­éves. A főnök vagyis az ener­getikai művezető. Nem tar­tozik a brigádba, de patro- nálójuk. És ha valami „buli” van, nem hagyják ki belőle. Villamosenergia-ipari tech­nikumot végzett. Lángék most Danes Gézá­ra, a fekete fiúra büszkék. Kisvárdai srác, központifű- tés- és csőhálózatberendezés- szerelő szakmunkásként sza­badult Nyíregyházán. Itt gyökeresedett meg a VSZM- ben. Amolyan tréfamester is, mindenre van valami frap­páns megjegyzése. Kérde­zem, má az apja. „S. m.” vá­laszolja. A srácok nevetnek. Értem, vagyis segédmunkás. És azt is értem, amit nem akart kimondani. De aztán rá­kérdezek. Bujócskázunk. Ro­konok? Testvérek? Ja. ér­tem. Van közöttük cimbal­mos, bőgős, ö meg gitározik, toldja meg a kis szőke fiú Hasulyó. Most vasárnap is zenéltek, dicsekszik. Tudja mert ott lakik a szomszéd­ban. Géza, a „hajtás" Géza kiváló dolgozó lett április 4-én, szólja el magát Papp Sándor. És a többiek a „haverok” hozáfűzik: „Meg­érdemelte Géza. Hajtós gye­rek”. „Rengeteg társadalmi munkát végzett.” Legjobban Hasulyó dicséri. Aztán újsá­golják, hogyan is történt. De­mokratikusan jelölte a bri­gád. Ellenszavazat nélkül. Letették mellette a voksot a brigádvezetők is. Danes Gé­za hallgat, aztán halkan meg­jegyzi, ő nem várta, nem is tudta. „Ügy voltam vele, ha megérdemlem, megkapom, ha úgy látják nem. akkor sem történt semmi, dolgo­zom tovább becsülettel.” Előtte három nappal tudat­brigád ták Gézával, hogy kitüntetik. „Két heti fizetést kaptam, 1370 forintot. Aki műszakban volt, akit csak el tudtam ér­ni, mindenkinek szóltam. Jöt­tek a fiúk. Nagyon jól esett. Műszak után megittunk va­lamit. Vettem egy hajszárí­tót, meg egy frankó nadrágot csináltattam. Amire telett”. Ráverős fiúk. Balogh Laci dicséri őket, s azt magyaráz­za, nézném csak végig, meny­nyi munkával is jár a kazá­nok mosása, kormozása. „Egy műszakban nem megy. S, ha nem fog össze a brigád, nem is tudom mi lenne. Ezt meg csak üzemszüneti napokon végezhetik, amikor nem ter­melnek a gépek. Rámegy a szabad szombat, vasárnap.” Hogy hétfőn indulhasson a gyár. „megtörtént, amikor a kazán tápszivattyúja meg­hibásodott. Ha nem kap vizet a kazán, leáll a termelés. Gyorsan kellett itt cseleked­ni. És a Láng-brigád helyt állt. Este 6-ra végeztek”. Mindenki a „fedélzeten" Valaki közbeszól, s azt magyarázza, ha valami baj van, fedélzetre szólít minden­kit a brigádvezetője Nádra Sándor. „Aki benn volt, mozgott 12—13 órát.” Géza folytatja: „És persze utána még a próbaüzemelést is meg kellett csinálni, nehogy baj történjen. Egy kétlépcsős szivattyút kellett darabokra szedni, majd összerakni.” Csak úgy mellesleg jegyzi meg Danes Géza, ha idejé­ben nem kapott volna vizet a kazán, felrobban. A huszonéves Láng-brigád résen volt. Tizenkét ember. Tóth Sándor a helyettes bri­gádvezető, Baratt Jóska a naplóvezető. Dojcsánszki Im­re, Hasulyó, Tóth Lajos, Vir- ga Lajos, Nagy Gergely, Danes és persze az „öreg” Rádi Laci bácsi, meg Jenei Béla. Tóth István a Láng­brigád pénztárosa sem a pénzre vigyázott ekkor, ha­nem doleozott. Mert van bri­gádpénztár is! Ha névadó, születésnap, névnap, betegség van. ebből vesznek. Közösen meghatározott összeggel já­rulnak hozzá, minden hónap­ban. Legutóbb éppen Rádi Laci bácsit és Jenei Bálát látogat­ták meg, s lepték meg kis ajándékkal amikor kórházban feküdtek. Jólesett a Láng­brigád figyelmessége. Farkas Kálmán A Jósaváros megmozdul yíregyháza legif­jabb városrészé­nek lakói akciót kezdtek. Céljuk egy: szép, tiszta környezet ki­alakítása. Érhető ez egy olyan területen. ohol az első pillanatra hatalmas betontömböket lát az ember, s a természet üzenetét csak egy-egy virágágyás, fácska hozza. Itt csak az segít, ha min­denki felismeri: a boldog élet tartozéka a rend, a tarka színesség, a tiszta­ság, a friss környezet. Ezért ötvözték eggyé a Tiszta Nyíregyházáért mozgalmat a Virágos erkélyek akcióval, a közterek parkosítását a meglévő zöldterületek védelmével. Társadalmi és tömeg­szervezetek, ifjúsági szervezet és magános egyaránt részese a min­denkihez eljuttatott fel­hívásnak. Megfogalma­zódik ebben a szebb iránti vágy, az értéket óvó felelősség, a jövőnek is alkotó óhaj. De milyen lényeges, hogy nem ma­radnak meg csupán e külsőség mellett. Prog­ramjuk tartalmazza a gazdagabb élet kialakí­tásának tervét is. Élje­nek itt egészséges, ter­mészetet kedvelő, jó­zanéletű, a közösségért tenni tudó, a közvagyont védő emberek. A szocialista életfor­mát megalapozó, kez­deményező akció ez. Első lépéseit nagy figyelem kiséri, s ami még fonto­sabb, tenniakarás. Kö­vetendő jó mozgalom amit a Május 1. tér 10. lakói kezdeményeztek, s amiből kiderül: egy al­vó város ébred! (b) Szövetkezeti elnökök tanácskozása Megyénk ipari szövetkezetei elnökei részvételével szerdán délelőtt tanácskozást tartot­tak a szövetkezetek ifjúsági házában. Czimbalmos István, a KISZÖV megyei elnöke a Központi Bizottság ez év áp­rilis 22-i ülésének határozata alapján értékelte a megye 43 szövetkezete első negyedévi termelését, az V. ötéves terv felkészülésével és teljesítésé­vel kapcsolatos feladatokat. A tanácskozás során a kong­resszusi munkaverseny máso­dik szakaszában elért ered­mények értékelése alapján 11 szövetkezet kapott oklevelet a KISZÖV elnökségétől. N Á rendíthetetlen feltaláló A z előadó már nagyon unta az ügyet. — Értse meg, Kenesei úr — mond­ta szinte utálkozva —, hogy egér­fogó minket nem érdél. Hiszen azt már régen feltalálták. — Ugyan kérem, hogy jön az az egér­fogó ehhez az egérfogóhoz! Az én találmá­nyom minden idők legpraktikusabb egérfo­gója. Az előadó ásított. — Hát mi a lényege a dolognak? — kér­dezte azután, alig palástolt érdektelenség­gel. — Egyszerű az egész — felelte a látogató, miközben kinyitotta az aktatáskáját. — Nem kell hozzá más, csak egy darabka kifeszített spárga, amire ráhúzunk egy zsilettpengét. Ez a spárga közepére kerül, így, ahogy tetszik látni. Namármost, a spárga egyik végére rá­kötünk egy diót, s a másik végére pedig egy mogyorót. Tessék, ennyi az egész. Ugye, egy­szerű? — Jó, jó, de hogy működik ez? — Az egér kijön a lyukból, megáll a spárga közepénél, a penge előtt, és tűnődni kezd: „Dió? Mogyoró? ... Dió? Mogyoró? .. ” S miközben ide-oda forgatja a fejét, a zsi­lettpenge szépen elnyiszálja a torkát... Ugye­bár, meg tetszett engem érteni? Az előadó most már komolyan dühbe gurult. — Menjen a fenébe a marhaságaival!... Ilyen ostobasággal feltartani az embert! Ne­kem komoly munkám van! — kiabálta. De a feltaláló nem zavartatta magát. — Talán nem tetszik? — kérdezte nyu­godtan. — Mert van egy másik megoldás is. Ez még olcsóbb és egyszerűbb is. Nem kell a dió, és nem kell a mogyoró ... — Csak a spárga kell, meg a zsilettpenge? — gúnyolódott a hivatalnok. — És ez, hogy működik? — Ezt is elmagyarázom. Előjön az egér, megáll a spárgánál, és rosszalóan megcsóvál­ja a fejét. „Se dió, se mogyoró?!... „Se dió, se mogyoró?!...” És míg csóválja a fejét, ezenközben elnyiszálja a nyakát. Az előadó gyorsan vizet töltött magának az asztalán álló kancsóból, és egy hajtásra kiitta a pohár tartalmát. — Jaj istenem — nyögött rosszulléttel küzdve —, hát sose szabadulok meg magá­tól? Mit vétett magának a Találmányi Hiva­tal? Most Kenesein volt a megütközés sora. Méltatlankodva kelt fel helyéről, s minden idők legpraktikusabb egérfogójának alkat­részeit visszatette táskájába, azután megin­dult kifelé, de az ajtóból még visszaszólt: — Még így se kell? ... Jó, hát akkor fel­ajánlom külföldnek. De aztán majd magukra vessenek! Heves Ferenc-

Next

/
Thumbnails
Contents