Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1076. április 24. Meglialaladitl 892 szövetkezeti költ Megyei küldöttközgyűlést tartottak a fogyasztási szövetkezetek Megyei küldöttközgyű­lést tartottak április 23- áji a Szabolcs-Szatmár megyei fogyasztási szö­vetkezetek képviselői. Az úttörőház nagytermében sorra került küldöttköz­gyűlésen Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke számolt be a megyei pártbizottság határozatában megjelölt szövetkezeti feladatok végrehajtásáról. A MÉSZÖV elnöke el­mondta, hogy az ÁFÉSZ-ek a megye kiskereskedelmi for­galmából több mint 60 szá­zalékban részesednek, a ki­segítő és háztáji gazdaságok­ból évenként 8—9 ezer va­gont kitevő mezőgazdasági terméket vásárolnak fel, 180 millió forintot tesz ki az ipa­ri termelési érték és keres­kedelmi szolgáltatás. Mind- ezek jelzik az ÁFÉSZ-ek gazdasági jelentőségét me­gyénkben. A fogyasztási szövetkeze­tek egyik fő feladata az áru­ellátás biztosítása. A megyei szövetség rendszeresen fi­gyelemmel kísérte és segítet­te az árubeszerzést, áruellá­tást. Tizenegy nagykeres­kedelmi vállalattal kötöttek érdekképviseleti megállapo­dást. A Kelet Szövetkezetke­reskedelmi Vállalat 1 év alatt 20,8 százalékkal növelte az ÁFÉSZ-ek részére nyújtott árubeszerzést. A hiányok pótlására nagy segítséget je­lentett a kishatármenti for­galomban beszerzett mintegy 1,4 millió rubel értékű áru. Növekedett az ÁFÉSZ-ek megyén kívüli árubeszerzése is, ami ugyan költséges, de indokolt az áruhiányok eny­hítése véglett. Az ÁFÉSZ-ek a korábbi évekhez képest nagyobb erő­feszítéseket tettek a meglévő kereskedelmi egységek állag- megóvása érdekében. A MÉ­SZÖV elnökségének felhívá­sa nyomán felülvizsgálták a boltok állapotát: egy év alatt 892 boltegységet, az összes bolthálózat 48 százalékát ta­tarozták. Erre a célra 19,3 millió forintot költöttek. A szövetkezeti tagok 1,8 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a boltok felújításához. A megyei küldöttközgyűlé­sen elmondták, hogy rend­szeresen foglalkoznak a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésének segítésével, a felvásárlás javításával. Az el­múlt időszakban újabb me­zőgazdasági szakcsoportok alakultak a megyében, szá­muk ma már 125. A háztáji és kisegítő gazdaságok ter­meléséből és saját hizlalás­ból egy év alatt az ÁFÉSZ- ek 27 ezer sertést vágtak. Több szövetkezetnél első íz­ben szervezték meg a fóliás palántanevelést, amelyet a tagok előnyös feltételek mel­lett vásároltak meg. Gondok vannak azonban a kistételű áruk felvásárlásával, ezt a tevékenységet tovább kell ja­vítani. A tanácskozáson felhívták a figyelmet a szövetkezeti beruházások időbeni megva­lósítására, a gazdasági haté­konyságra, az együttműködés javítására az ipari szövetke­zetekkel, hsz-ekkel, különö­sen a lakossági szolgáltatá­sok fejlesztésében. Helytörténeti vetélkedő a megye- székhelyről Ki tud többet Nyíregy­házáról címmel vetélke­dőt rendezett április 23- án, pénteken a Nyíregy­házi Széchenyi István Közgazdasági Szakközép- iskola Hámán Kató KISZ- alapszervezete. A verse­nyen az iskola valamennyi alapszervezete részt vett, 6—6 tagú csapatokkal. A versenyzők egy része a megyeszékhely történeté­vel, gazdasági életével kapcsolatos elméleti kér­désekre válaszoltak. A többiek a város nevezetes helyeit fölkeresve adtak számot helytörténeti tu­dásukról — írja ' tudósí­tónk, Fignár Sybill. mm Ülést tartott a népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége április 23-án délelőtt ülést tartott. Napi­renden a megyei küldöttér­tekezlet szóban előadott be­számolója szerepelt, amely az elnökség véleményével kiegészítve felöleli a nép­Egészségügy az Kétnapos továbbképzésen vettek részt a megye kö­zépiskoláinak és szakmun­kásképző intézeteinek vö­röskeresztes tanárelnökei áp­rilis 22-én és 23-án Nyír­egyházán. A továbbképzést a Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezete, a Pedagó­gus Továbbképző Kabinet és a megyei egészségnevelési csoport szervezte. Az első napon Az egészséges élet­módra nevelés fontossága a középiskolákban címmel frontmozgalom utóbbi négy­éves tevékenységét me­gyénkben. A számvetést az elnökség után a népfront megyei bizottsága is megvi­tatja, s ezután kerül majd a megyei küldöttértekezlet elé. iskolákban hallottak előadást a résztve­vők. Ezt kővetően a MENCS három modelliskoléjának képviselői tartottak beszá­molót eddigi tapasztalataikról. A vita után egészségügyi fil­mek vetítése zárta a progra­mot. A második napon Vö­röskeresztes feladatok a kö­zépiskolákban és a szakmun­kásképző intézetekben cím­mel hangzott el előadás. Délután a családi életre ne­veléssel kapcsolatos filme­ket vetítettek. Kiváló vállalatok kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) munkaerő és a termelésben lekötött eszközök folyamatos kihasználását. — A Nyíregyházi Konzerv­gyárban elért politikai, gaz­dasági eredmények a párt- szervezet, a gazdasági és társadalmi szervek vezetése, a kommunisták, a szocialis­ta brigádok tagjainak lelkes és odaadó munkája eredmé­nyeként jöhetett létre. Ta­pasztalataink szerint a vál­lalatnál a gazdasági célok középpontjába mindig a nép­gazdasági és a dolgozó em­berek érdekelt állították. A megyei pártbizottság titkára beszéde befejezése­ként szólt a megnövekedett feladatokról; — Népgazdaságunk jelen­legi helyzetéből adódóan a körülmények nehezebbek, ezt tükrözi a népgazdaság 1976. évi terve is. Ismerve a le­hetőségeinket, dolgozó né­pünknek a párt politikájá­ba vetett hitét, szorgalmát, cselekvőkészségét, a feszítet­tebb feladatok is valóra vált­hatók. Ez vonatkozik e vál­lalat kollektívájára is. Bí­zunk abban, hogy ez a kol­lektíva továbbra is becsü­lettel veszi ki részét me­gyénk, egész népgazdasá­gunk. fejlett szocialista tár­sadalmunk építésében. Az ünnepi termelési ta­nácskozáson kitüntetéseket adtak át. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntette ki Dániel Andrásnét. Ambrózi László- né, Dakó Ferencné, Duleba Kálmánná, Raska Béla, Sza­káig Andrásné, Dorogi Já­nosáé, Koleszár Andrásné, Gábor Gyula, Hájer Lajos és Tóth Pál az Élelmiszeripar kiváló dolgozója lett. 45 dol­gozót a Vállalat kiváló dol­gozója címmel tüntettek ki. Az Útépítő Tröszt által meghirdetett szocialista munkaversenyben elért ered­ményei alapján Élüzem cím­mel tüntették ki a Nyíregy­házi Közúti Építő Vállalatot. A kitüntetés átadása alkal­mából rendezett ünnepi ta­nácskozáson részt vett Hek- mann László, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja és Husi Márton, a tröszt vezérigazgató-helyet­tese. Ezen az ünnepségen vette át a „Tröszt kiváló bri­gádja" kitüntetést Fekete István brigádja. Kovács Ist­ván és Mikó Antal brigádja a „Vállalat kiváló brigádja" címet nyerte el, negyven­négy brigád különböző fo­kozatú kitüntetést, negyven­hetén pedig Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. A Kohó- és gépipar kiváló szövetkezete címet nyerte el a Nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet. A kitünte­tést Járai Antal, az OKISZ elnökségének tagja adta át. Ezen az ünnepi termelési ta­nácskozáson emlékeztek meg a szövetkezet megalakulásá­nak 25. éves évfordulójáról. A szövetkezet 108 százalékra teljesítette múlt évi tervét és a bázisévtől 26 millióval na­gyobb termelési értéket tel­jes egészében a termelékeny­ség növelésével érték el. Áz ünnepségen 21 szocialista brigád kapott különböző fo­kozatú kitüntetést, huszon­egyen a Szövetkezet kiváló dolgozói lettek. Kiváló szövetkezet címmel tüntették ki a Tiszalöki Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezetei. A ki­tüntetést Nemes András, a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának helyettes vezetője adta át. a szövet­kezet tiszalöki áruházának Tyereskova szocialista bri­gádja a Szakma kiváló bri­gádja, két brigád a Szövet­kezet kiváló brigádja kitün­tetést kapta, tizenöt szocia­lista brigád kapott különböző fokozatokat. Az Országos Szövetkezeti Tanács kitüntetését Katona Lászlóné, a Tyereskova bri­gád vezetője vehette át, hu­szonötén pedig Kiváló dol­gozó kitüntetést kaptak. A jogi kultúráért MEGÉLÉNKÜLT AZ ÉRDEKLŐDÉS A JOGI KÉRDÉSEK IRÄNT. A JOGI KULTÚRA MEGTEREMTÉSE A SZÉLES TÖMEGEK SZÜKSÉG­LETÉVÉ VÁLT. Tapasztaljuk, hogy a jogi alapművelt­ség megszerzése egyre inkább az állam­polgárok belső igényéből fakad. Ugyanak­kor a dolgozó tömegeknek a bekapcsolása a közélet, az állami élet folyamatába, to­vábbi fejlődésünknek is fontos feltétele. Minthogy a lakosság jogtudatának a fej­lesztése a szocialista törvényesség tovább- szilárdításához is szükséges. A szocialista jogi kultúráért folytatan­dó jogpropaganda az ideológiai munka szerves része, amelyet a pártunk XI. kong­resszusa politikai feladattá tett. A jogi tudatlanság még sok konfliktus és jogsértés forrása. A jogi tájékozatlanság még egyes szakembereknél, egyes hivatali személyeknél a hatáskörükbe tartozó kér­désekben is jelentkezik. Márpedig a mun­kaköri feladatok ellátásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket mindenki kö­teles jól megismerni. A jogszabályok tényleges ismeretén túl fontos, hogy helyes szemlélettel sajátítsuk el a jogszabályokat. A jogszemléletünk el­vi alapjait az alkotmányunk rögzíti: a jogok és kötelességek egységére kell meg­tanítani a lakosság tömegeit, és arra is, hogy jogaikat a társadalom érdekével összhangban gyakorolják. Ez két irányú követelményt jelent. Egyrészt: a szocialista demokrácia a jogok és kötelességek egységét jelenti. A kettőt nem lehet egymástól szétválasztani, sőt ezt az egységet úgy kell értelmeznünk, hogy a jogok forrása és bővítése mindig csak a kötelezettségek maradéktalan és mind jobb teljesítéséből fakadhatnak. Saj­nos, itt még akadnak gondjaink. Vannak, akik a demokráciától elválasztják az ál­lampolgári fegyelmet, az önmaga által vég­zett jobb munkától az életszínvonal emel­kedésére, a nagyobb munkabérre vonatko­zó igényt. Éppen ezért, aki a szocialista de­mokráciát csak a jogok oldaláról közelíti meg, kötelezettségek teljesítése nélkül, szembekerül önmaga és a társadalom ér­dekeivel, a közvéleménnyel. Jó lenne kialakítani olyan közéleti szokást is, hogy a bírálattal1 egyidőben — amennyiben ez lehetséges — megoldásra vonatkozó javaslataikat is megtennék. A vitának csak a felelős döntés előtt van he­lye, a döntések után már csak arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy miként tud­nánk azt mind jobban és következeteseb­ben végrehajtani. A jogok és kötelezettsé­gek szétválasztása a gyakorlatban annál is inkább káros állampolgári magatartást vált ki, mert ezek egységes irányban fej­lődnek. Nehéz eldönteni, hogy ha valaki pl. részt vesz a népfronttanácskozásokon, az állampolgári jogait gyakorolja-e, vagy pe­dig az állampolgári kötelezettségének tesz-e eleget. A helyes jogszemléletünk másik irá­nyú követelménye éppen abból a feltétel­ből fogalmazódott meg, hogy a mi társa­dalmunkban az egyéni és a társadalmi ér­dek új tartalmat kapott, az egyéni érdek az össztársadalmi érdekben feloldható. Ez úgy is kifejezésre jut, hogy a szocialista állampolgári magatartás is több annál, minthogy az állampolgár csak megismerje jogait és kötelességeit. Ez a magatartás mindig felelősségérzetet is jelent a közös­ségért. A társadalmi érdek érvényesítése mindig embereken múlik. Éppen ezért fontos, hogy egyéni érdeknek a társadalmi érdekkel való egybeesését jobban tudato­sítsuk. Szükséges ugyanis, hogy az emberek ezt át is éljék, így is érezzék. Ennek a pozi­tív hatása abban mutatkozna meg, hogy az állampolgárok mind nagyobb része a jogszabályokat meggyőződésből, saját ér­dekük felismeréséből tartják meg, és nem attól való félelemből, hogy megsértésük esetén majd felelősségre vonják őket. Job­ban kell hangsúlyoznunk azt is, hogy a csoportérdekből sem lehet a társadalmi ér­dek rovására tevékenykedni. Az elmúlt időkben egyes gazdasági vezetők csoport- érdekekre hivatkozással különböző gazda­sági bűncselekményeket követtek el. A csoportérdekből sem lehet szembekerülni a társadalmi érdekkel, mert ez nem menti a bűnösséget, sőt még enyhítőként sem értékelhető ez a javukra. Az össztársadal­mi céljaink — amelyek a társadalmi ér­dekeinknek megfelelnek — nem valósul­hatnának meg, ha minden kollektíva, cso­port így gondolkozna. A jogpropaganda munkában is ezekre az elvi követelményekre jobban kell fi­gyelnünk, bármilyen jogi kérdés bemuta­tására is kerüljön sor. A jogi ismeretter­jesztő munkánk tartalmát ezen a területen kell fejlesztenünk. Az elkövetkező időben a jogi felvilágosítás mennyiségi növelése mellett elsősorban a színvonal, a hatékony­ság emelésére szeretnénk koncentrálni. E minőségi követelmények elérése kétségte­lenül nehezebb feladatot jelent, azonban számunkra követelmény. Sok szerv végez jogpropaganda tevé­kenységet. Koordinálásra nemcsak az ösz- szehangoltság végett van szükség, hanem azért is, hogy a minőségi követelmények teljesíthetése végett az ilyen irányú tevé­kenységre fordítható erót okosan osszuk el: elsősorban a feladatok pontosabb, elhatá­rolásával. Egyes közös feladatokra is job­ban kell összpontosítani. (Pl. alkoholizmus ellen, családvédelemre, stb.) A jogpropa­gandában súlypontokat kell kialakítanunk. Egyes időszakban ugyanis előtérbe kerül­nek bizonyos jogi kérdések. A jogi isme­reteket a lakosság egyes rétegei között differenciálni kell, azok érdekköréhez, tu­datához kell igazítanunk a mondanivalót és szintjét. Dr Kovács Pál Fotópályázatunkra érkezeit BIZTONSÁGOS „JÄRMÜ” Beküldte: Galamb Tibor, Olcsva.

Next

/
Thumbnails
Contents