Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-24 / 97. szám

1976. április 24.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

A TÉT

Soha nem volt,, könnyű jó vezetőnek bizonyulni, de most még nehezebb, mint eddig. Megsokszorozódott a felelősség, nagyobb a tét. A bonyolultabb gazdasági környezetben nemcsak a termelési feladatok összetettebbek, hanem az emberi viszonylatok is. A gazdálkodási döntések szinte kivétel nélkül emberekre is vonatkoznak; a vezetőknek ennek tudatában kell mérlegelniük lépéseiket, így kell dönteniük, kockázatot vállalniuk a közös cél érdekében.

Ez a cél nem több és nem kevesebb, mint hogy helyi és országos méretekben egyaránt, minőségi változást érjünk el gazdálkodásunkban. A kényszerítő tényezőket most úgy fordíthatjuk a saját javunkra, hogy a nehézségekkel megbirkózva, megerősödve kerüljünk ki a mai helyzetből. Egyszerre kell szembenéznünk a nehezebb világpiaci körülményekkel és saját lazaságainkkal. Mozgósítanunk kell tárgyi és szellemi tartalékainkat, meg kell tanulnunk erőink legcélszerűbb csoportosítását, hogy terveink betűjét valósággá változtathassuk.

Tudjuk, mit akarunk, s azt is, hogy jóval többet kell tennünk, mint eddig. De hogyan? Soha nem beszéltünk annyit gazdaságosságról, hatékonyságról, mint manapság, tisztában vagyunk vele, hogy ezek fokozása az általános módszer. Egyetértünk vele, törekszünk is rá, teljes egyetértéssel — mindaddig, amíg nem tesz szükségessé fájó. sebészi beavatkozást. Ilyenkor felszisszenünk, Mert egyszerű helyeselni, amíg a szomszéd — a másik vállalat. a másik részleg — átszervezéséről, átcsoportosításáról, esetleg megszüntetéséről van szó.

Egyébként is megsokszorozódott a vezetői gond.

Mi a saját, közvetlen környezetünk dolgait ismerjük, annak az összefüggéseiben gondolkozunk, az ott szerzett tapasztalatokból következtetünk. Nekik az összefüg. gések láncolatát kell látniuk, a műhelytől a gyárig, az iparágig, a népgazdaságig. Egyszerre kell megfelelniük az ország és saját területük elvárásainak. Egyeztetniük kell a népgazdasági és a helyi érdekeket, hosszabb és rö- videbb távú intézkedéseinknél egyaránt a kettő egységét kell szem előtt tartaniuk.

Mindenütt helyileg — és minden helyzetben. A vezetők képességeinek próbája és egyben bizonyítéka hogy ez mennyire, milyen eredménnyel sikerül. Napról napra lényeges kérdésekben kell dönteniük, nem hagyatkozhatnak a rutinra. nem „kapcsolhatnak ki” az állandó készenlétből. Támaszkodhatnak, számíthatnak a szakemberek gárdájára, az üzemi demokrácia fórumaira, de a vélemények ismerete, figyelembevétele mégsem veszi le vállukról a felelősséget. A döntés joga az ő kezükben van, következményei is rájuk hárulnak a kisebb és a nagyobb közösség előtt.

Egy-egy döntésnek, intézkedésnek mindenkor politikai tartalma van, még akkor is. ha látszólag a legszárazabb műszaki tényeket tartalmazza. A politikai sikerekhez a gazdasági eredmények adják a fedezetet, mint ahogyan a gazdasági siker is politikai tett társadalmunkban.

Folyamatosan vetik a paprikát az ópályi Kossuth Tsz kertészetében. Korábban vetett ágyakban már erőteljes, szép palánták fejlődnek.

Szépen fejlődik a káposzta a nyírtass! Dózsa Tsz fóliasátraiban.

BENNÜNKET NEM KEIL A MUNKÁRA BIZTATNI"

Csengeri asszonyok

Kétszázhetven nő dolgozik a csengeri Lenin Termelőszövetkezetben. Legtöbben a növénytermesztésben dolgoznak. Tavasztól őszig munkahelyük a széles határ, kapálnak, egyelnek, gyümölcsfát metszenek, szüretelnek. a kertészetben palántáznak, ősszel pedig betakarítják a termést.

A gépesítés nyomán a csengeri termelőszövetkezetben is egyre több munkaerő szabadul fel, de a melléküzemágak segítségével mindig mindenkinek tud munkát adni a termelőszövetkezet. A nők téli foglalkoztatása is megoldott. Jelenleg, például hetvenen a növénytermesztők közül a Nyíregyházi Konzervgyárnak almát hámoznak.

Egyenlő bérezés

— Naponta 60—70 kilogramm almát tisztít meg 1— 1 személy. Keresetük egyéni teljesítménytől függ, legtöbbünknek itt is eléri a száz forintot, nem panaszkodhatunk — jegyezte meg Antal Bálintné brigádvezető, aki egyébként most hetven asz- szony munkájáért felel. Különben egy 38 tagú női brigádnak a tagja. Szeretnék elnyerni a szocialista brigád címet. Esti tanfolyamot indít a szövetkezet húsz nőnek. Ugyanis tavasztól ránk vár egy 200 hektáros törpe almával beültetett gyümölcsös ápolása, gondozása.

— Ha tanulunk, nagyobb hozzáértéssel, másként tudjuk végezni a munkát, és így több hasznot hozunk a közösnek. Ezért jó, hogy a szövetkezet különböző tanfolyamokat szervez, ahol szakmai ismereteket sajátíthatunk el.

Mezei Lászlóné, a nőbizottság elnöke: — Ugyanazért a munkáért nálunk ugyanannyi bért kap a nő, mint a férfi.

— Én tavaly 26 ezer forintot kerestem, de társaim közül is többen — meséli Csor- vási Gyuláné. — Egyik brigádgyűlésen a férfiak szóvá is tették, hogyan lehetséges az, hogy a nők ugyanannyit, vagy még többet is keresnek, mint a férfiak. Bennünket soha nem kell munkára biztatni. Tavaly például az almaszüret idején 400 vagon almának a leszüretelése mellett a válogatását, és esti műszakban pedig a csomagolását is elvállaltuk.

Szabadnap a háztájira

Antal Bálintné:

— A háztáji művelésnél sokat számít, hogy a szövetkezet erre szabadnapot ad, ha kérünk. Könnyíti helyzetünket az is, hogy bevásárlási gondjaink nincsenek. Helyben mindent megkapunk, csak pénz legyen. Az üzletek nyitvatartása munkaidőnkhöz igazodik.

Az asszonyoknak legna- gyob gondja általában az, hogy kire hagyják a gyerekeket. Szerencsére a csengeri asszonyoknak nincs ilyen gondjuk. Bölcsődébe, óvodába minden gyermek bejut. A kisgyermekes anyák munkakezdését az óvoda és bölcsőde nyitásához igazították.

— Reggel kocsi visz bennünket a telepre, vagy a határba. Kevesen választják a kerékpárt, a gyalogutat.

Fizetett

szabadság

Különösen nagy örömmel fogadták, amikor a termelő- szövetkezetekben is bevezették a fizetett szabadságot. Erre ledolgozott munkanapjaik alapján mindnyájan jogosultak. Többen üdültek már szabadságuk alatt a debreceni termelőszövetkezeti üdülőben. Évente általában egy-két személyt külföldi jutalomüdülésben részesít a termelőszövetkezet. Az idén megyei autóbusz- körutat terveznek. A legtöbben azért munkával töltik a szabadságukat.

Varga Ilona a nyolc általános után jött a termelő- szövetkezetbe dolgozni.

— Megtalálják a fiatalok is a számításukat, a szórakozást, a társaságot. A községnek mozija, presszója, a téesz KISZ-szervezetének klubja, könyvtára van. Itt nem lehet unatkozni.

Csorvási Gyuláné fia levelező hallgató a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Leányuk szintén a szövetkezet ösztöndíjasa, érettségi után itt fog dolgozni.

— Látják, hogy aki a szövetkezetben dolgozik, jól halad — mondja Csorvásiné. A férjem is téesz-tag, előbb traktoros volt, most raktáros. Szép házunk, kocsink van, most pedig a gyerekeknek gyűjtünk.

Gondok a jég yzetfüzetben

Ahol ennyi asszony dolgozik, bizony akadnak problémák is. A nők érdekvédelmének ellátására 21 tagú nőbizottságot választottak. Elnöke Mezei Lászlóné, aki fáradhatatlan munkájában. Vaskos jegyzetfüzetében sorakoznak az asszonyok kérései, esetenként panaszai. Szoboszlai József né két gyermekét egyedül neveli. Most a gyümölcsfeldolgozóban van, de szeretne átkerülni az állattartó telepre, mert az közelebb van lakásához, jobban tudna így a gyerekekről gondoskodni. A nőbizottság elnöke kérését már továbbította a vezetőséghez, Szabó Lászlóné gyermekének napközi otthoni elhelyezése érdekében pedig ő maga jár el.

Soltész Ágnes

LEHETNE

JOBBAN?

Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, ml az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat.

Aki válaszol: Győrfi István, a nyíregyházi vas- szerkezeti és gépipari vállalat üzemi pártvezetőségének a titkára.

— Igazságtalan lennék, ha lebecsülném azokat a számokkal mért eredményeket, amelyeket az élőmunka-ráfordításnál, az importanyagok, energia, villamos- és kőolajtermékek megtakarítása terén a vállalat egységei elértek. De azokat a megvalósítható ötleteket és elképzeléseket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amelyeket az éppen most folyó, párttagokkal történő elbeszélgetések hoznak felszínre. A párttagság nagy figyelmet fordít a vállalati gazdasági helyzet reális megítélésére, és a tennivalókat ebből a szempontból vizsgálja. így a pártalapszervezetek tevékenységét a gazdaságszervező munka a korábbinál nagyobb igényű feladatok megvalósítására ösztönzi.

— Egyik legfontosabb terület, ahol előbbre kell lépni a teljesítménybérben foglalkoztatottak számának növelése az .órabéresek rovására. A vállalat egy részénél végzett munkanap- fényképezés máris hozott kézzelfogható — a dolgozóknak borítékban mérhető — eredményeket. De a munkaidő jobb kihasználását tovább kell fokozni. Szinte hihetetlen, hogy a 654 fizikai állományú dolgozó közül csak 400 munkást tudunk teljesítmény bérben foglalkoztatni.

Szükséges egy olyan termelési* rend kidolgozása, amelyben valamilyen módon a tmk-sokat is a termeléshez kötjük. így minimálisra csökkenthető az órabérben foglalkoztatottak száma. Ezekkel együtt a mozgóbér elosztásánál is a termelési eredményeknek kell domináló szerepet biztosítani, hogy minden szubVÁLASZOL

Győrfi István

jektivitás háttérbe szoruljon. Abban van a kommunisták szerepe, hogy az üzemvezetést ezeknek a kivitelezésében segítsék.

— A teljesítménybérezés hatékonyabb alkalmazása a munkafegyelem és a munkamorál további javulását is magával hozza. Ez az üzemvezetést is arra készteti, hogy ne csak munkát adjanak, hanem minden esetben biztosítsák a szükséges anyagot is.

— Javításra szorul a vállalati beruházási tevékenység is. Segítsenek a kommunisták abban, hogy az építkezési beruházások csökkenésénél felszabaduló anyagi eszközökből a legszükségesebb, a termelékenységet és csakis a gazdaságos termelést, munkaintenzitást legjobban biztosító gépi és technikai eszközök kerülhessenek megvásárlásra.

— A technológiai fegyelem sem tart egyenletesen lépést a termeléssel. A vállalati ellenőrzést segítve a munkahelyek pártalapszer- vezetei, a KISZ-es fiatalok a gyártási sorrend megtartásával és megtartatásával sokat tehetnek a gépek jobb megóvásáért, élettartamának növeléséért. Mindezekhez az is szükséges, hogy a párt- és tömegszervezetek tagsága nagyobb ambícióval szélesítse gazdaságpolitikai ismereteit. A párt- és gazdasági vezetés pedig gondosabb törődéssel segítse ebben a munkáskollektívákat.

Krónikaírók

Gyulaházán

a néphagyomAny szerint gyulahaza ONNAN KAPTA A NEVÉT, HOGY GYULA VEZÉR BIRTOKA VOLT. A LEVÉLTÁRI ADATOK A ÁRA UTALNAK, HOGY BÍRÓSÁGI KIVÉGZÖHELY, S ITT VÉGEZTÉK KI TARPAI MARTONT IS 1437-BEN.

J

elenleg 2200 lakosú község, s igen mozgalmas életet él. Gyulaháza neve ismert, s a község jelenlegi vezetői munkájukkal még ismertebbé igyekeznek tenni, így többek között Szabó Im- réné is, aki az általános iskola pedagógusa. Jól ismeri szűkebb hazáját. Itt született, volt tanácselnök. 1961-től pedig az általános iskola tanára. Ö szervezte meg a

községben működő honismereti szakkört, irodalmi színpadot és népi tánccsoportot. Műsoraikkal már több helyen bemutatkoztak és szép eredményeket értek el.

Egyszerű, halk, szerény asszony.

— Van már vagy 15 éve, a mezőn voltunk kint. s elkezdtünk lépegetni, táncol- gatni, s rájöttünk, tudunk mi táncolni. Megalakult a tánccsoportunk. Eddigi fellépéseink során, úgy érzem, nem vallottunk szégyent. Jelenleg a május 9-i műsorra készülünk, s bizony nagy gondot jelentett kiválasztani azt a 8 párt, aki fellép, mert mindenki nagyon szeret és tud táncolni.

— Szeretem a fiatalokat, jó velük dolgozni. Csak foglalkoztatni kell őket. lehetőséget kell nekik adni. Azt szeretném elérni, hogy minden ember, s a fiatalok ismernék hazájukat, szülőföldjüket. megszeretnék, ragaszkodnának hozzá. Ezért alakítottuk meg a honismereti szakkörünket.

— Már feldolgoztuk a kenyérsütést, a szövés-fonást, a Tanácsköztársaság emlékeit, a község düllőneveit. Ezek a munkák nemcsak a község könyvtárában, hanem a Jósa András Múzeumban is megtalálhatók. A község jelenlegi életét pedig krónikások írják. így például az időjárás alakulása a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatosan, születés, csecsemőgondozás, kulturális ügyek, termelőszövetkezeti és pártmunka, valamint a tanácsi munkák eseményeit. 12 krónikaíró van a faluban.

Nemcsak a felnőtt szakkör tagjai, hanem a fiatalabb nemzedék, az úttörők is nagy munkában vannak. Felkeresik az egykori diákokat, gyűjtik az újabb változásokat. Elkészítették a régi és az új iskola fényképét, s ezzel ajándékozzák meg azokat, akik a községből elkerültek.

Irodalmi színpadunk legutóbbi „Szép csillag a honszeretet” címmel adott műsort, amelyben a felszabadulást és az azóta eltelt időt dolgozták fel. Az életből merítik a témát.

R

endszeresen szerveznek író—olvasó találkozót, könyvismertetést, ankétot, országjáró kirándulást, kerékpártúrát.

Segítőtársa Murinkó János is, az úttörőcsapat vezetője. Mindketten örömmel újságolják, nagy segítséget kapnak munkájukhoz a község vezetőitől.

(nánási)