Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 21. 42 milliós Mezőgazdasági hitel 42 millió forintot tett ki március végén az az ösz- szeg, amellyel a takarék- pénztár fiókjai a szabolcsi lakosokat segítették a háztáji és jellegében hasonló mezőgazdasági termelés növelésének elérésében. Csupán ebben az évben 802 család hitelkérelmét elégítették ki 9 millió forint hitel folyósításával. Az érdeklődés tovább nő. A hitelt igénybe vehetik a termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok, vagy bármilyen foglalkozású dolgozók — ideértve a nyugdíjasokat is — mezőgazdasági termelésük elősegítéséhez. A felmérések szerint a hitelállomány közel felét sertésvásárlásra, kisebb hányadát szarvasmarha tartására fordítja a lakos- 1 ság. Kedvező lehetőséget kínál a hitel mindazoknak, akik a vikendtelkü- ket gyümölcstermeléssel kívánják hasznosítani. Egyre nagyobb igény jelentkezik a mezőgazda- sági termékek, pl. zöldségfélék termesztésére, kisállatok beállítására (nyúl, baromfi, méh stb.), továbbá kisgépek beszerzésére irányuló hitel iránt is. Talán nem egészen köztudott, de a takarmány beszerzésére is van lehetőség hitel útján, sőt gazdasági épületek, kap- tárak, ólak stb. építésére is folyósít az OTP hitelt. Hitelt természetszerűen a saját erő kiegészítéseként engedélyezi az OTP, vagy a takarékszövetkezet. Kisebb kezdeményezéseknél 5000 forintig, míg jelentősebb árutermelésnél, beruházásnál 15 000 forintig terjedhet a hitel összege — maximálisan 5 évi lejáratra. Magasabb összegű hitel folyósítására is van lehetőség abban az esetben, ha a tenyészállat beszerzése az állatforgalmi vállalattól, vagy az Állattenyésztési Felügyelőségtől történik. Ez esetben 25 000 forintig terjedhet a hitel összege. További 25 000 forint hitelt kaphatnak az igénylők férőhely építésére, átalakítására, mezőgazdasági gép, felszerelés vásárlására. Az együttesen engedélyezhető kölcsön összege legfeljebb 50 000 forintig terjedhet. A mezőgazdasági termelési hitel kamata évi 8%. A hiteligényt a lakhely szerint illetékes takarék- pénztári fiókhoz, illetve takarékszövetkezethez kell benyújtani. — nemes — Játék a szóval: vasalás Tíz éve vasalja a sok-sok tiszta ruhát Ho- lecskó Györgyné, a Patyolat Vállalat nyíregyházi, Petőfi úti gyorstisztító üzemében. Nagy Zsigmond, a tisztabereki Petőfi Tsz kovácsa. A sok munkaeszköz javításai mellett 10 pár ló vasalása is az ő dolga. (Hammel József felvétele) KÖRNYEZETŰNK VÉDELMÉBEN Az elásott méreg... Aki másnak vermet ás, maga esik bele — tartja a szólásmondás. Esetünkben több mázsa elásott növényvédő szerről, méregről van szó. Az ismert mondást így alakíthatnánk át: aki másnak mérget ás cl, szigorú büntetést fizet, sőt börtönbe is kerülhet. Történt pedig ez az elmúlt őszön a Nyírbélteki Általános Fogyasztási és Érté-. kesítő Szövetkezet működési területén. Az ÁFÉSZ egyik osztályvezetője több mázsa méregtartalmú növényvédő és vegyszert ásatott ej a határban. Sajnos nem gondolt arra hogy a megsemmisítésre ítélt szer így nem tűnik el, hanem a talajvízben feloldódik, a talajvíz áramlásával továbbterjed, veszélyezteti a vizek, a földek tisztaságát, az embert... 27 gyógyszerész is vizsgálja Az elásott méreg dolga kitudódott és a közegészség- ügyi szervek megtették a szükséges intézkedéseket. Dr. Márton Mihály, KÖJÁLL- igazgató tájékoztatása sze. rint a nyírbélteki eset ötezer forintos szabálysértési bírsággal végződött, melyet a felelőtlenül eljáró osztály- vezető saját zsebből köteles megfizetni. Senki sem veszélyeztetheti ugyanis az emberi környezetet tudatlanságból. nemtörődömségből, esetleg kényelmességből. Az új környezetvédelmi törvény börtönbüntetés kiszabását is lehetővé teszi a különösen nagy veszélyt okozó esetekben. Kitiltott vegyszerek A KÖJÁLL igazgatója felhívta a figyelmet, hogy ezekben a napokban, amikor igazi nagyüzem van a gyümölcsösökben és háztáji kiskertekben, víkendtelkeken, különösen megnövekszik a környezet szennyezésének lehetősége. Az eldobált vegyszeres dobozok megmaradó anyagát az eső a talajba mossa, így a1 közeli vizek tisztaságát az évek során nagy veszély fenyegeti. A megyében a közegészségügyi szervek rendszeresen ellenőrzik a tsz-majoro- kat, állami gazdasági és egyéb telepeket, ahol vegyszerekkel dolgoznak. Huszonhét toxikológus gyógyszerész is közreműködik a szabálytalanságok megszüntetésében, az elvégzendő vizsgálatokban. A közegészségügyi szakemberek nemcsak a méregraktárak. a földek, gyümölcsösök, stb. környezetszeny- nyező hibaforrásait tárják fel és szüntetik meg, a bolti árusítást is figyelemmel kísérik. így szüntették meg korábban a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai háztartási boltban — ahol a feltételek nem voltak meg erre — a növényvédő szerek árusítását. Ennek pótlására nyitotta meg növényvédő szer szakboltját a piac környékén a Nyíregyházi ÁFÉSZ. S mi történjék a megmaradt, szükségtelenné vált, a forgalomból kivont, de a talajt, vizet szennyező méreganyaggal? — kérdeztük. A válasz: Fűzfőn van a központi országos megsemmisítő állomás, ide kelj szállítani a feleslegessé vált káros anyagokat. Hegsemmisítő állomás Itt van lehetőség egyelőre a szakszerű és a környezetet nem károsító megsemmisítésre. amelyért kilónként tíz forintot kell fizetniük a szolgáltatásigénylőknek. Az emberi környezet védelméA hazudós rab A vádlottnak jogában áll védekezni a bíróság előtt, de nem olyan fondorlatos hazugságokkal, mint a nyíregyházi Or- gován Antal. Rablás miatt állították a bíróság elé, el is ítélték, de perújítási kérelmet nyújtott be, amelyben rendőrtiszteket vádolt — hamisan. Azt állította, hogy a rendőrségen azért ismerte be a rablást, mert a rendőrtisztek megverték. S nem elég, hogy megverték — állította —, még a hosszú haját is levágták. A sértett elé több embert állítottak, hogy ismerje fel támadóját, Orgován azt állította, hogy a kiválasztásnál a sértettet egyenesen hozzá vezették és azt mondták: „0 volt az”. A katonai ügyészség vizsgálatot indított és megállapította, hogy a rendőrtisztek szabályosan teljesítették kötelességüket, Orgován haját a fogdaszabályoknak megfelelően a fogdában vágták le, a kiválasztás is rendben történt. A hazudós rab egyik cellatársa tanúvallomásra jelentkezett és elmondta: „Orgován a fejét a falba verte és azt mondta, majd a rendőrökre keni”. A hivatalos személy elleni erőszak és más bűn- cselekmények miatt már büntetett Orgovánt a járásbíróság hamis vád miatt egy év fegyházra ítélte. Fellebbezés után a megyei bíróság a büntetést másfél évi fegyház büntetésre felemelte. ben — s éppen a megszületett törvény segítségével is — meg kell ezt tenniük, hogy nyugodtan igyuk a kutak vizét, s ne szennyezzük mesterségesen a környezetet. A megyei tapasztalatok kedvezőek, mind többen ismerik fel, hogy a környezet- védelem elsősorban az utánunk következő generációk érdekében fontos, de már ma is lehetnek káros hatásai. Ennek a tökéletes megvalósítása nem lehet csupán a közegészségügyi szervek feladata, társadalmi méretűvé szükséges tenni a gondoskodást, környezetünk védelmében. P. G. A KÉPERNYŐ ELŐTT A harminchat évvel ezelőtt írott Mathiász-panzió ritkán játszott drámája az alig egy évvel ezelőtt elhunyt nagy írónknak, Németh Lászlónak. Éppen ezért nem könnyű megrendezni, eljátszani; újra és újra elölről kell kezdeni mindent, fiatal rendező számára nincs belátható közelségben, személyesen átélt, látott előadás, amely ha nem is mintául, de legalábbis kontrollként, ötletadó ösztönzőként szolgálhatna. E hátrány mellett viszont megvan a'helyzetnek az az előnye, hogy az új színrevitel során nem befolyásolják a rendezőt az akaratlanul is előlépő emlékképek. A múlt héten a veszprémi Petőfi Színház felvételről sugárzott előadásában, Horvai István rendezésében láthattuk a darabot, lezárt, befejezett színházi produkciót tehát. Ezért nincs különösebb értelme, hogy a rendezői koncepciót elemezze ez a recenzió, egy-két megjegyzés mégis előkívánkozik. Az egyik az, hogy Hódi Barna — bár nagy formátumú egyéniség (nagyobb, mint Gróti Ágnes) és ő a darab mondandójának egyik pillére — túlságosan is fölébe nő ebben az értelmezésben Gróti Ágnesnek, aki a problematika másik pillére, s emberileg értékesebb. A másik megjegyzésem az előbbinek folytatása: Ágnes alakját, jellemét sokkal szerényebbre formálták, mint indokolt lenne. Bár Ágnes most is felnéz — több dologban, főként a darab elején — egykori professzorára, az erkölcsi, az emberi és pedagógiai fölény mégis az övé, s ezt jobban kellett volna éreztetni a színészi játékban. Az utolsó megjegyzés: lassú tempójú az előadás. Erre a Németh- dialógusok terjedelmes voltát szokták okul hozni. Az utazás című Németh Lász- ló-színmű mostanában adott kitűnő tempójú rádióváltozata a legjobb cáfolat erre az érvelésre, bizonyítván, hogy a szinte értekezés jellegű párbeszédeket is lehet jó tempóval, de mégis követhetően előadni. Persze egy előadás ritmusa nemcsak — és nem elsősorban — a dialógusokon múlik. Egész társadalmunkat, jövőnket mélyen érintő kérdésről, a művelődésről volt szó a Hétköznapok politikája múltheti adásában. Egyre többet beszélünk erről, de sajnos még mindig nem teszünk érte annyit, amennyit kellene és lehetne. A párt közművelődés- politikai határozatának mind inkább érződik a hatása, de sok helyen még mindig fontosabbnak tartják a terméket, mint az azt létrehozó embert. Ismert követelményeket összegeztek ugyan e műsorban, de nem lehet elég sokszor hangoztatni őket, mert a rutin, a formalizmus nagy kísértő: külsőségekre, látványosságra, a papírformákkal való megelégedésre csábít. Pedig nemcsak a jövőben, hanem már ma is létkérdése minden üzemnek, hogy dolgozói, munkásai nemcsak papíron, a valóságban is műveltek legyenek. Ahol nemcsak a mára gondolnak, ott ezt észrevették már. Ehhez a jövőbe nézéshez kellenek ezek a felelősségébresztő műsorok. Seregi István A RADIO MELLETT Kit ne érdekelne, hogy „Hogyan élhetünk száz évig?”. Ezzel a címmel hangzott el a húsvéti műsorban Vámos Éva vidám irodalmi összeállítása. Persze nem is kaphattunk másfajta feleletet az izgalmas kérdésre több évszázad európai irodalmából kimazsolázott, sokszor mulatságos tanácsokból sem, mint amilyet Móra Ferenc aforizmája tükröz: „Az élet meghosszabbításának a titka az, — hogy meg ne rövidítsük.” A gyógyítás és az emberi ! test titkai szinte minden író (és más alkotóművész) képzeletét megmozgatták, s az orvos, a beteg, a patikus alakját megszámlálhatatlan műben ábrázolták. Az óriási anyagból túl sok egy-két mondatos részletet (szén. tenciát, bökverset stb.) zsúfolt a műsorba az összeállító, még néhány a témához nem tartozó aforizmát is, és így a különben jó, igényes összekötő szöveggel sem tudta gondolatilag összefogottabbá tenni az egészet. A kevesebb jó részlet többet és árnyaltabban szólhatott volna a témáról. Példa erre Kosztolányi Dezső: Esti Kornél c. regényének részlete a becsületes város orvosánál való látogatásról és Nagy Lajos ma. róan gúnyos, brilliáns kar- colata arról, hogy a munkások miért nem élhettek egészségesen a múltban az orvosi tanácsok ellenére sem... „Nem az a fontos, hogy az ember hány éves...” visszhangzott hétfőn Seres Rezső régi slágere a fenti műsorcímre egy zenés beszélgetésből, melyben a népszerű Bilicsi Tivadar ízes anekdotákkal fűszerezve vallott az 50 éves szinészpályájáról. Bizonyára nemcsak az idősebbek és a középkorúak élvezték az adást, melyben az örökzöld melódiák közben bölcs derűvel hangzottak el a kedves történetek. A művész hitvallására sem volt érdektelen odafigyelnünk: „A mai, érzelmeket rejtegető, majdhogy szégyenlő világban én az érzelmekre igyekeztem hatni.” Úgy véljük, ez most is sikerült neki. A Rádiószínház a jugoszláv Svetozar Vlajkovic „Boldogságkeresők”, a Zsebrádió-színház pedig Gyárfás Miklós „Egy úr Khalkisz felé” c. hangjátékát mutatta be a kettős ünnep második napján. Az előbbi mondanivalójában nemigen lépett túl a közhelyeken, hogy ti. mindenki másképpen keresi a boldogságot, de persze kár utána rohangálnia, mert az „.. .gyorsabb az embernél, nem lehet utolérni, csak ha megvárja az embert...” — mint a rezonőr 2. férfi (Gábor Miklós alakítása kárpótló volt) mondta. S aki még oly tiszta szándékkal keresi is a boldogságot, azt is érheti csalódás. Szóval ennyi. Rutinosan dramatizált kifejtésben, korrektül megrendezve. Gyárfás Miklós hangjútéka viszont a műfajt újabb gyöngyszemmel gazdagította. Ez a hangjáték a Khalkisz felé. önkéntes száműzetésbe menekülő „úr”, Aristoteles életének végéről kimetszett pillanat a tudós emberi, ha úgy tetszik politikusi nagyságát kiválóan mutatta meg a csónakossal való beszélgetésében, — mélyértelmű paradoxonokból is bőven építkezve. Merkovszky Pál
