Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

1976. április 21. KELET-M AGYARORSZÁG 3 Termék születik HAZÁNK MINDEN TÍZ LAKOSÁRA jut valamilyen belföldi gyártású árucikk, s ez annyit tesz, hogy egymil­lió termékféle kerül a ha­zai előállítóktól a forgalom­ba. Elgondolkoztatóan nagy szám, még akkor is, ha tudjuk, hogy a termék­családok mennyisége ennél jóval kisebb. Fontos-e ezek után, hogy termék szülessen, kutatóintézetek­ben és kísérleti műhelyek­ben, gyártmánytervezők rajztábláján, közgazdászok íróasztalain? A termék­cserélődés alapvető jel­lemzője az ipari fejlődés­nek, s menete gyorsul. Amit lehetővé tesz a tudo­mányos és technikai hala­dás, szükségessé pedig a változó igény, a használati értékkel szemben támasz­tott magasabb követel­mény. Fejleszteni kell — ma ez parancsként hangzik min­den termelőhelyen. Kérdés azonban, hogy az újat nap­világra hozó embernek, közösségnek segít-e a szer­vezet egésze? Egyszerűb­ben szólva: megfelelően szolgálja-e a vállalat belső mechanizmusa az újdonsá­gok mielőbbi gyártását? A magunk fogalmazta kér­désre nem tudjuk megadni az egyértelmű választ. Mert általában a lehetőségek adottak arra, hogy a szer­vezet egy irányban működ­jék, mégsem így történik, s ha mégis, akkor vonta­tottan. Egyetlen, kiragadott példát erre. A gépiparban az új termék ötletének megfogalmazása és a soro­zatgyártás megkezdése kö­zött négy esztendő telik el. Azaz a hat vagy nyolc éve készített termék valójában — s erkölcsi, műszaki, sű­rűn gyakorlati elavulása szemszögéből nézve —, tíz, tizenkét esztendős! A JOGOS KÍVÁNA­LOMNAK, hogy az új és életképes termék mielőbb gyártásra kerüljön, nem le­het néhány intézkedéssel érvényt szerezni. Az alko­tás bonyolult folyamatát összhangba kell hozni a termelőtevékenység racio­nalitásával. Mérlegelni szükséges, milyen jövő, ér­tékesítési remény vár az újdonságra, előállításához melyek a meglévő, s me­lyek a hiányzó feltételek — az anyagtól a szerszámon át az energiaigényig — -mekkorák a költségek s így tovább. A pontos és alapos vizsgálódáshoz elengedhe­tetlenek a szubjektív szán­dékok is, azaz, hogy min­den érdekelt akarja a meg­oldást, ne a többletmun­kát, -terhet, hanem a siker ígéretét lássa abban. Van olyan vállalati szer­vezet, ahol kialakultak ezek a körülmények. Nem vé­letlen, hanem törvényszerű, hogy a jól szervezett, de­mokratikus légkörű ter­melőhelyeken meggyorsul a termékfejlesztői tevé­kenység, hogy ennek a fordítottja szintén igaz. A szervezetlenség, a paran­csolgatással kísért kapko­dás ritkán hoz létre tartós eredményeket a gyártmá­nyok korszerűsítésében. Napjainkban a vállalatok fő figyelme az ún. folyó termelést követi nyomon, s a törődésnek csupán mor­zsája jut a fejlesztőknek. Szerény erkölcsi, anyagi megbecsülésükhöz társul a vállalati szervezet egyenet­lensége, kuszasága, az — egyebek között —, hogy nincs kialakult rendje, módszertana a fejlesztő- munka irányításának, a fejlesztési eredmények el­bírálásának, s emiatt a megengedhetőnél nagyobb a bürokrácia, a szubjekti­vitás, vele a féltékenység, az irigység szerepe. TERÜLETENKÉNT UGYAN ELTÉRŐEN, de átlagosan harmada, negye­de csupán a gyártás- és gyártmányfejlesztők ha­zai létszáma annak, amit a nemzetközi összehasonlí­tásban megfelelőnek tar­tanak. S ami súlyosbítja a gondot, ők sem töltik tel­jes munkaidejüket azzal, ami a dolguk lenne, hanem adminisztrálnak, anyag után futkosnak, napi ter­melési feladatok megoldá­sát segítik helyettesként stb. Joggal levonhatjuk te­hát azt a következtetést, hogy az adott szellemi erők hasznosítása is gyatra, s ezt a vállalati szervezet ku­szasága könnyen elfedi. A párhuzamosságok, a veze­tési, irányítási hatáskörök tisztázatlanságából szár­mazó viták, felelősségát­hárítások ezek után vég­képp lefékezik a holnapba törő igyekezetei. Fölbuk­kan még mindig az a tart­hatatlan — és sokszor megcáfolt — nézet is, hogy a fejlesztők az improduktív létszámot növelik, hiszen „nem termelők”. TÚL KOMOR LENNE A KÉP? Szándékosan a gon­dokat állítottuk a közép­pontba, s nem azt, hogy a nehézségek ellenére mi mindenféle gyártmány, új termék született. (Hiszen öt év alatt csupán a nehéz­iparban meghaladta az ezerkétszázat a friss tech­nikájú, technológiájú ter­mékcsaládok száma.) E gondok ugyanis most még inkább éreztetik súlyukat, hiszen a versenyképes ter­mékek számának gyarapí­tása elengedhetetlen a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ami magyarázatot ad arra is, miért fontos, hogy a ter­mék hogyan születik. A „hogyan” vizsgálata olyan vállalati kötelesség és ér­dek, melyet mellőzni csak nagy ár megfizetésével le­het. M. O. második emeleti 4 lépcsőházi, lakás aj­taján fehér zománc­tábla hirdette: Dr. Vejben Béla. Hangkép­zés. Korrepetálás kezdőknek és haladóknak. Belépés előtt kérjük a lábakat letörölni. Izgalomtól kipirult arcú férfi csengetett. Egy perc múlva szélesre tárta az ajtót a kék bársonykabátot viselő, őszülő, de lobogó, művészha­jú férfi. Udvariasan kezet nyújtott: — Dr. Vejben. Parancsol­jon befáradni. ................ 4. mester a barátságos szalonban hellyel kínálta a jövevényt. Őszintén meg kell mondanom — jelentette ki dr, Vejben — csak tehetsé­ges tanítványokat vállalok. — A rokonaim és baráta­im szerint komoly talentum vagyok. Állítólag Gigli és Caruso óta nem hallottak ilyen hangot. Nagyon biza­kodom, hogy eljön az idő, amikor Maria Calas-szal duettet énekelhetek — mondta magabiztosan. A mester fáradtan legyintett: — Itt az ideje, hogy kiese ­300 hektáron termel lucernát a Balkányi Állami Gazdaság. Tamás Sándor és Magyar Mihály. (Hammel József felvétele) Nagyobb létszám, új termékek Tiszaszalkán Bázis Beregben Fél éve új gazdája van a MEZŐGÉP tiszaszalkai gyáregységének. A Magyar Acélárugyár vette át a gyáregységet, hogy ott néhány éven belül létrehozza a lap- és tekercsrugógyártás bázisát. Miután a gyár budapesti központjában nincs terület a további fej­lesztésre, ezért esett a választás Tiszaszalkára. Indo­kolja az elhatározást, hogy az alapanyag nagyobbik része a Szovjetunióból érkezik, évente mintegy 6 ezer tonna, s így, a határhoz közel, a szállítási utat lerövi­dítve lehet felépíteni a gyárat. A rugógyártás régi profil­ja a Magyar Acélárugyár­nak. Mind a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium, mind az Építési és Városfejlesztési Minisztérium támogatja a fejlesztési kérelmet, ugyan­is az igények tovább növe­kednek. Új csarnokrendszer Amennyiben jóváhagy­ják az acélárugyár fejlesz­tési elképzeléseit, úgy már az idén, az év végén megkez­dődik a nagyberuházás. Az előzetes számítások szerint mintegy 152 millió forint a beruházás teljes összege, amelynek során egy új csar­nokrendszert is felépítenek Tiszaszalkán. Az új elrende­zés, néhány új gép beszerzé­se lehetővé teszi a rugógyár­tás technológiai rekonstruk­cióját és a kapacitás bőví­tését. Ez azért fontos, mert így a jövőben tőkés exportra is számíthatnak. A rugógyártás úgyneve­zett melegüzemi technológiá­val folyik. Ehhez a szüksé­ges energiát a Vásárosna- mény mellett húzódó Test­vériség gázvezeték megcsa­polásával kapják. Az építke­zésnek és a gépek szerelésé­nek a befejezése 1978 végére várható, s a következő évben már a próbaüzemet kezdik el. Az új beruházás a jelen­leginél nagyobb létszámot követel. Az V. ötéves terv végére 200-zal többen fog­nak dolgozni Tiszaszalkán. Technológia Budapestről A Magyar Acélárugyár a beruházás megkezdése előtt több változtatást végez a gyáregységnél. A meglévő gyártást tovább folytatják, így a Csepeli Szerszámgép- gyárnak továbbra is készí­tenek alkatrészeket bér­munkában, hiszen erre szer­ződés kötelezi őket. A vas- szerkezeti gyártásnál már bővítést nem terveznék. Még az idén központi daraboló­műhelyt hoznak létre a gyáregységben, az anyagrak­tárt rendezik, daruval segí­tik az anyagmozgatást és korszerűsítik a belső úthá­lózatot. A megoldandó fel­adatoknál a vállalat vezetése megértést kér a gyár dolgo­zóitól és vezetőitől, ugyanis csak a fokozatosságot meg­tartva, a meglévő anyagi le­hetőségek között tudnak változtatni. Még a nyárig egy új gyár­tási folyamat lekerül Tisza­szalkára. A meglévő csar­nokban alakítják ki a falfú­ró gyártásnak a helyet. A kész technológiát és gépi berendezéseket szállítják le Budapestről, ami évente 5— 7 millió forintos termelési értéket jelent. A teljes folyamatot A meglévő -forgácsblógé- peket felhasználva tervezik a 20,5 milliméternél nagyobb átmérőjű csigafúrók gyár­tásának letelepítését. Tisza­szalkán végzik majd a da­rabolástól kezdve az össze­hegesztésen, feszültségmen­tesítésen, esztergáláson át a teljes folyamatot. „Nagyon kevés fogalmam volt a karosszérialakatos szakmáról, amikor nyolca­dikban a szüleim javaslatá­ra ide jelentkeztem.” Azóta azonban már elsajá­tította a szakma minden csínját-bínját, hiszen az idei Szakma kiváló tanulója ver­seny első helyezettje lett a nyíregyházi Tóth István, a 110-es szakmunkásképző harmadéves tanulója. — Három napig tartott a verseny — kezdi a beszélge­tést. — Huszonkettőn ver­senyeztünk Budapesten, a Bánki Donáth szakmunkás­képzőben. Az első két nap volt az elméleti verseny, a harmadik napon a gyakorla­ti feladatot oldottuk meg. Egyetlen feladatot kaptunk, de az magába foglalta a szakma minden fontosabb műveletét. Egy túlnyomás­szabályzót kellett domborí­tani, peremezni és hegeszte­ni. Mielőtt elindultunk a versenyre, Lajos bácsi, az oktatóm azt mondta, ha ne­gyedik leszek, elégedettek lesznek. Mikor aztán meg­tudtam, hogy én vagyok az első, nem akartam elhinni. Szakmunkás lettem, a na­pokban várom a minisztéri­umtól a szakmunkás-bizo­nyítványomat. így most már •• Üres az ispotály A z elmúlt év vé­gén, november 7-re elkészült új , kisvárdai kór­házban ma már az inten­zív osztályt kivéve, min­denütt teljes erővel folyik a gyógyító munka. A 328 ágyas új' létesítménybe átszállították az utolsó beteget is, így a hajdani ispotály kiürült. Ezzel megvalósult betegek és orvosok régi vágya: kor­szerű körülmények kö­zött vannak a betegek. Az osztályok mind dol­goznak már, bár a mun­kát némileg zavarja, hogy a garanciális javítások még folynak. _ Mindez azonban nem akadálya annak, hogy gyógyítsanak. A jelenlegi helyzet már korszerűnek mondható, hiszen a kórház, rendelő, mentő, véradó együttes a legkomolyabb szervezési igényeknek felel meg. Az intézmény nagy erőpró­bája volt a tavaszi influ­enza, amely igen erősen hatott ezen a területen. A körzeti és kórházi orvo­sok együttműködése, a higiénikus környezet azonban gátját állta a tömeges megbetegedések. nek. A z új kórházban rendszeressé te­szik a tudomá­nyos üléseket, havonta meglesz a kör­zeti és kórházi orvo­sok szakmai konzultáció­ja is. A távolabbi tervek­ben szerepel, hogy a kör­zetek és a kórház között rádiótelefonos összekötte­tést építsenek ki, hogy konzíliumokra is lehető­ség nyíljék. A kórházak területi funkcióinak meg­határozása megtörtént, t ezen belül Kisvárda bá­ziskórház lesz. csak az osztályvizsga van hátra. Tóth István gyakorlatát a Volán 5. sz. Vállalatnál vég­zi, és szakmunkásként is ott szeretne dolgozni. Januártól jár a Kossuth Lajos Szakkö­zépiskolába különbözeti elő­készítőre. Ha sikerül, ősztől harmadikos lesz. Beszélgetésünkkor több­ször elmondta, sokat köszön­het oktatójának, Sallay La­josnak. Lajos bácsi öreg sza­ki, sokat lehet tőle tanulni. Negyedszázada dolgozik a Volánnál, hét éve szakokta­tó. — Három éve képezünk karosszérialakatosokat — mondja — és három éve ve­szünk részt országos- verse­nyeken. Az első évben kilen­cedik, a másodikban a hato­dik helyen végeztek tanuló­ink. Az idén pedig a mi gye­rekünk lett az ország legjobb karosszérialakatosa. A bu • dapesti és a jászberényi gye­rekeket előzte meg, ahol spe­ciális képzés folyik. Elmon­dani és leírni nem lehet azt az örömet, amit ilyenkor egy oktató érez. Igaz, én egy ki­csit titokban reménykedtem ebben. De nem mertem eb hinni, hogy sikerülhet. Sike­rült, és én örülök a legjob­ban. Szilágyi Mária réljem a táblát az ajtón. Két­ségtelenül félreérthető fo­galmazás. Nálam valóban hangképzés folyik, de nem tenor, szoprán, alt, bariton, koloratúr, vagyis nem ének- hangképzésre specializáltam magam. Nálam a növendé­kek elsajátíthatják az embe­ri hangot. A barátságos, ud­varias, rokonszenves, egy­mást tiszteletben tartó és megbecsülő emberi hangot. A tekintélyt tisztelő, de nem alázatoskodó beosztott hang­ját, a vezető beosztásban lévő szigorú fegyelmet követelő, de nem fölényes, gőgös, „ki­nyilatkoztató” hangját. Vagy­is megismétlem tömören: nálam egy kéthónapos gyors tanfolyamon bárki elsajátít­hatja az emberi hangot. Kedves barátom! Diktálja be á személyi adatait, és még ma elkezdem az oktatást. A mester tiszta fényű, kék szemében fanatikus tűz lo­bogott. — Ne tétovázzon, ne töp- ‘ tengjen! Ha a tandíj miatt nem meri elszánni magát, elárulom, hogy az egész tan­folyam költsége négy forint, mely havi kétforintos rész­letben egyenlíthető. Nagy- családosok, szociális szem­pontból rászorultak csökken­tett tandíjat fizetnek. Ez nálam nem kenyérkereseti forrás. Ez szent misszió. A férfi egy kicsit csalódot­tan vállat vont, vette a ka­lapját és indult az ajtó felé: — Az ilyesmi engem nem érdekel. Én Leoncavallo Ba- jazzókjának Tükör áriáját szerettem volna megtanulni. Engem néhány év múlva le­szerződtet talán a milánói Scala. A jelenlegi foglalko­zásomnál pedig nem tartom szükségesnek az emberi han­got. mester kíváncsian előrehajolt: — Hol dolgozik? — Tisztviselő va­gyok egy hivatalban. Én fog­lalkozom az ügyfelekkel... Galambos Szilveszter 4 Bizonyítvány a minisztériumból .Fin/ fasz tikus novella

Next

/
Thumbnails
Contents