Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. április 18. GYÚJTOGATÁS A TORINÓI FIAT-MÜVEK­NÉL. Mintegy két és fél millió dollár kár ke­letkezett szándékos gyújtogatás következtében a torinói FIAT gumiabroncs-üzemegységében. A képen: tűzoltók birkóznak a lángokkal. CSEHSZLOVÁK—NDK EGYÜTTMŰKÖDÉS KIKÖTÖÉPÍTÉSBEN. A rostocki tengeri kikötő korszerűsítésével és bővítésével kétmillió ton­nával növekedik rövidesen a szén- és vasércki­rakodási kapacitás. A munkát csehszlovák és német munkások közösen végzik, s céljuk, hogy április végére megkezdhessék a próbaüzemet az új berendezésekkel. HÉTFŐ: Pr igába a megkez­dődik a Csehszlovák Kommu­nista Párt XV. kongresszusa. — Törvényhatósági választá­sok, a PFSZ sikerével, a meg­szállt Ciszjordánlában. — Áz űrhajózás napját ünnepli a vi­lág. KEDD: Keiel-Timor ügye a Biztonsági Tanács előtt. — A leszerelési bizottság ülése Géni­ben. — Meghiúsult puccsok Szudánban és Csád Köztársa­ságban. SZERDA: tJj államfő és kor­mányfő Kambodzsában. — Amerikai—görög tárgyalások új katonai keretszerződésről. — Antiimperialista tüntetés Nico­siában. CSÜTÖRTÖK: Heves belső viták az Arab Szocialista Unió­ban, letartóztatások Egyiptom­ban. — Diákmegmozdulások Franciaországban. — Előkészü­letek a mindkét országrészre kiterjedő vietnami választások­ra. — A bolgár kormányfő Var­sóban, PÉNTEK: Hétpontos megálla­podás Libanon jövőjéről, Szí­riái—palesztin tárgyalások. — Ellentmondó washingtoni nyi­latkozatok a Panama-csatorna jövőjéről. — Az újabb kor­mányválság átmeneti elodázása Olaszországban. SZOMBAT: A Spanyol Mun­kásszövetség kongresszusa 44 év után ismét Madridban tanács­kozik. — Éleződő választási harc Portugáliában. Az olasz kormány megkap­ta ajándék, húsvéti tojását: némi lélegzetet nyerhetett s az ünnepek utánra odázták el a döntést a parlament fel­osztásának kérdésében. Igazi, megoldás azonban változat­lanul nincs kilátásban s en- w! nek oka, hogy Itália, hagy9- . mányos kormányzó ereje, a kereszténydemokrata párt gyakorlatilag kettészakadt s képtelen a megfelelő cselek­vésre. A még Mussolini által hozott, drákói szigorúságé abortusz törvény megrefor­málásának terve újabb vízvá­lasztónak bizonyult: a keresz­ténydemokraták először be­leegyeztek az ésszerű javas­latokba, azután összefogtak a neofasisztákkal és ellene sza­vaztak. Hacsak nem lesznek új választások, június 13-án népszavazást rendeznek a terhességmegszakításról. Ha­sonlóan a válási referendum­hoz ... Az olasz kommunisták nem félnek egy újabb erőpróbától. A párt több vezetője mégis arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az olasz gazda­ság megrendült, társadalmi feszültségek rendkívüliek, valutájuk afelé lebeg, hogy a dollárárfolyam az ezer lí­rát is meghaladja — a józan megbeszélések többet érnek, mint a felelőtlen demagógiá­tól terhelt választási kam­pány. A NATO vezető körei, s mindenekelőtt a washingto­ni politikusok azonban foko­zott nyomást gyakorolnak Rómára, hogy a tárgyalások­ból rekesszék ki a baloldal legfőbb erejét, a kommunis­ta pártot. Ha hinni lehet a kiszivárgott híreknek, titok­ban jelentős külföldi segély­ajánlatok is érkeztek — ilyen feltétellel. Csakhogy: ha mel­lőzik a baloldalt, nyilván fel kell oszlatni a parlamentet, s a rendkívüli választásokon — az előrejelzések szerint — a kommunisták tovább érő- síthetik • befolyásukat. Az olasz dilemma jól illesz­kedik a hét körképébe, a fő­ként a Földközi-tenger tér­ségére összpontosuló ese­ménysorozatra. Madridban ülésezik az UGT, a spanyol munkásszövetség kongresszu­sa, amely legutóbb 1932-ben, negyvennégy esztendővel ez­előtt tartott ilyen jellegű ta­nácskozást a spanyol főváros­ban. (Közben tizenkét kong­resszust rendeztek az emig­rációban!) De a munkásszö­vetség több vezetője börtön­ben sínylődik — évek óta, vagy csak napok óta s az erő- %szakszervezetek szétverik az amnesztiát követelő meg­mozdulásokat. János Károly királysága érzi, hogy vala­melyest nyitni kellene, de azután megijed saját árnyé­kától is — s visszakozik. Portugáliában betiltottak minden közvóleménykutatást, tehát annál több a találga­tás, egy héttel a választások előtt. A legerősebb párt. így szólnak a becslések, a szocia­listák lehetnek, 30—35 szá­zalékkal, de nyomukban van a két jobboldali csoportosu­lás a PPD és a CDS is. Mi­vel előreláthatólag egyik párt sem tudja megszerezni a kormányzáshoz szükséges ab­szolút többséget, valamilyen koalíció alakulhat, s a szocia­listák nagy felelőssége, hogy jobbról vagy balról keresnek majd szövetségeseket. A török—amerikai egyez­mény után tető alá hozták a görög—amerikai, katonai keretszerződést is: a két or­szág összesen 170Ú millió dol­láros segélyigéretet kapott. Washington abban remény­kedik, hogy lezárul majd .a viszály két éve a NATO dél­keleti szárnyán s lehetőség nyilik a ciprusi probléma at­lanti előjelű rendezésére. A mediterrán térség kele­ti részén változatlanul kita­pintható a feszültség. A hét eseményei, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet köz. vetítésével sikerült újabb, hétpontos megegyezést kötni a libanoni kibontakozásról. A jelek szerint abbama­radt a libanoni hazafias-bal­oldali erők és Damaszkusz között kiéleződött szócsata is: főleg Kamal Dzsumlatt vádolta azzal a szíriaiakat, hogy közvetítésük a jobbol­dal malmára hajtotta a vi­zet. Frangié elnök is megerő­sítette lemondási szándékát: eddig 17 jelölt pályázta meg a magas tisztséget, vala­mennyien maronita kereszté­nyek. A megkönnyebbülés örömébe azonban ürüm cseppjei vegyülhetnek: ked­den volt egy éve, hogy Li­banonban kitörtek a harcok, huszonhét tűzszünetet kötöt­ték, aláírtak egy sor megálla­podást, de egyik sem bizo­nyult tartósnak. Óvatosságra int, hogy a hatodik amerikai hajóhad egységei továbbra is a bejrú­ti horizonton tűnnek fel, s Rabin izraeli miniszterelnök kijelentette, ha Szíria és Li­banon átlépi a „vörös vona­lat” akkor beavatkozik had­seregével. Letartóztatásokról, levél­váltásokról, sztrájkokról szó­ló hírek keringenek Kairó­ban. A helyzet új eleme, hogy az Arab Szocialista Unió ke­retei között megalakult há­rom politikai fórum közül a baloldali, Khaled Mohied- dinnek, az egyiptomi béketa­nács elnökének vezetésével, határozottan bírálta a Szov­jetunióval kötött szerződés felmondását. Erre a jobbol­dali sajtó élesen támadta, sőt fenyegette a nyilatkozókat. Nyugati lapok megjegyzik: mindez adalék az egyiptomi belső bizonytalansághoz. A baloldali fórumot azért en­gedélyezték, hogy kifogják a szelet a vitorlákból, de a Szadati vezetés is meglepő­dött, hogy a nasszeristák tö­megével csatlakoztak hozzá. Ami az egyiptomi külpoliti­kát illeti, miután az elnök nyugat-európai látogatása mérsékelt eredményt hozott, alelnöke indult el Pekingbe, ahol találkozik a kínai veze­tőkkel. A szocialista közösség or­szágaiban ezúttal Prága állt a figyelem előterébe, öt na­pig tanácskozott a csehszlo­vák pártkongresszus magas szintű külföldi delegációk, így a Kádár János vezette magyar küldöttség jelenlétében. A kongresszusok sorozata — a következő magas pártfórum­ra májusban. Berlinben ke­rül sor — hű tükörképet ad a szocialista országok ered­ményeiről és közvetlen célki­tűzéseiről. Réti Ervin SZÁZ ÉVE TÖRTÉNT A bolgár nemzeti felkelés A haladó nemzeti hagyo­mányok közt tartják számon Bulgáriában az 1876 áprilisi nemzeti felkelést, a török ura­lom elleni függetlenségi har­cot. A közel öt évszázadig török iga alatt élt bolgárságból so­hasem sikerült — a Porta minden kísérlete ellenére sem — kiirtani a nemzeti ér­zést, a ragaszkodást a nyelv­hez és szokásokhoz, a füg­getlenségi törekvéseket. A szegénylegények — hajdukok — szabadcsapatainak elszi­getelt akciói után a múlt szá­zad második felében jött el a történelmi pillanat, a nemzeti erők egyesítése a meggyen­két felkelő csoport megtáma­dott egy török konakot, hely­őrséget. Bulgáriában elsőkén! Koprivstica lakói szabadul­tak fel az ötszáz éves töröli iga alól. Egy hónapig tartott or­szágszerte az egyenlőtlen erőkkel folytatott küzdelem A harc egyik leghősibb feje­zete Hrisztov Botev, a forra­dalmár költő, a bolgár Petőfi nevéhez fűződik. Szabadcsa­patával május 20-áai érkezeti Észak-Bulgáriába, Vracs környékére egy elfoglalt osztrák hajón, a Radetzkyn Hősies harc után, június 1-én ellenséges golyótól találva hősi halált halt. gült és belső válságokkal küszködő török feudális bi­rodalom ellen. A nemzeti mozgalomban a korabeli haladó értelmiségiek — Vaszil Levszki, Hriszto Bo­tev — mellett részt vett a bolgár társadalom minden rétege. A forradalmárok 1875 végén Gyurgyevóban (a mai romániai Giurgiuban) gyűl­tek össze, ahol megalakítot­ták a Központi Forradalmi Bizottságot. Tudatosan ké­szültek a harcra: négy felke­lési körzetet jelöltek ki Tir- novo, Szliven, Vraca és Plov­div központtal. Mindegyik körzet élére politikai vezetőt — vagy ahogyan a forradal­márok szóhasználatában élt — „apostolt” neveztek ki. A szervezés ezzel nem ért véget. 1876. április 14-én a Fanagjuristéhez közeli Obo- riste helységben a forradal­Az 1876. áprilisi nem­zeti felkelés emlékei a ruszei múzeumban. (SOFIAPRESS—KS) márok megtartották a bolgár történelem első igazi népi gyűlését, amelyem az ország minden vidékéről érkezett felkelők vettek részt. A há­romszáz forradalmár Oboris. tében elhatározta: 1876. má­jus 1-re tűzi ki a felkelés megindításának időpontját. Hogy mégsem így történt, ab­ban közrejátszott az is, hogy a török Porta tudomást szer­zett az összejövetelről és a dátumról. . A törökök sok hazafit le­tartóztattak. Mielőtt még a szervezkedést felgöngyölítet­ték volna, a vezetők kiadták a jelszót a felkelésre. Április 20-án Koprivstica környékén A túlerőben lévő török csa­patok a felkelést egy hónát múltán leverték. Véres meg­torlás következett. A forra­dalmárok nagy részét kivé­gezték, másokra kis-ázsia száműzetés várt. A szabadság gondolatát azonban a török fegyverek sem voltak képe­sek kioltani. Az akkori Európa nagy ro. konszenvvel figyelte a kis nég hősi harcát. Charles Darwin Oscar Wilde, Giuseppe Gari­baldi, Tolsztoj, Turgenyev Dosztojevszkij és a korabeli szellemi élet megannyi kivá­lósága emelte fel szavát előbb a bolgár szabadságharc ügye mellett, majd később a török megtorlások ellen. Az áprilisi felkelés — az „aprilszkotc vasztanie” — elbukott. A fel- szabadulás azonban nem vá­ratott sokáig magára. A2 1877—78. orosz—török hábo­rú nyomán Bulgária elnyerte függetlenségét. Az igazi sza­badságra azonban még várni kellett 1944. szeptember 9-ig... Rákóczi hadnagya BARABAS TIBOR regénye nyo­mán irta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta ZÓRAD ERNŐ. kJ avTTí I :7a VjH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents