Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

1976. április 2. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Az első tapasztalatok Párttagok eszmecseréje PÁRTUNK A TAGKÖNYVCSERÉT megelőző elvtársi eszmecseréktől a pártélet fellendülését, hatékonyabb mun­kát, a XI. pártkongresszus által elénk állított magasabb követelmények teljesítését várja. Egyáltalán nem lehet te­hát közömbös, hogy ezek a beszélgetések milyen légkörben, s milyen körülmények között történnek. Erről adott tájékoztatást a nyíregyházi városi pártbi­zottság, értékelve a márciusban megejtett beszélgetések tapasztalatait. Nyíregyházán márciusban 31 alapszervezet­ben kezdték meg ezeket a beszélgetéseket. Több száz beszél­getés tapasztalatait lehetetlen összegezni, csupán néhány jelenségről szólunk e helyen, amelyekre szükséges fel­figyelni. Tapasztalat, hogy kellő komolysággal készülnek az ese­ményre a párttagok és az eszmecserét irányítók. Ezek a beszélgetések nyíltak, őszinték, baráti-elvtársi légkörben zajlanak, s kölcsönösen kritikus jellegűek, amelyekből, sokat hasznosíthat mind a pártvezetés, mind a gazdasági vezetés. Nem szűk és csupán az egyént érdeklő és érintő kérdések kerülnek „terítékre”, hanem a kollektívák — bri­gádok, műhelyrészek, a gyáregységek — örömei és gond­jai. Van „gerince” a beszélgetéseknek, amely az adott üzem, vállalat, intézmény sajátosságából ered, abból, hogy helyben mi a feladat, mi az, ami foglalkoztatja a kollek­tívát. JÖ TAPASZTALAT, hogy kerülik a szubjektívizmust. Kollektíván foglalnak állást, alakítanak ki véleményt kü- lön-külön minden párttagról, csak elvétve akadt eddig olyan eset, amikor valamelyik párttag munkájának-maga- tartásának értékelésében nem született kollektív álláspont, amit kerülni kell. Nagyon fontos, hogy a kollektív állás­pontot, a beszélgetést folytatók helyben, s lényegretörően rögzítsék is. Néhány pártszervezetünkben kiváló szolgálatot tesz­nek a párttagok felkészítésében a pártcsoportok. Megmu­tatkozik, hogy ott, ahol élő, eleven a pártcsoportmunka, ez kedvez az eszmecserének. Értékelik a párttag pártmegbi- zatásait, magatartását stb. Ez különösen akkor figyelemre érdemes, ha azt is tudjuk, az eddigi eszmecserék többségé­nek éppen egyik fogyatékosságuk az volt, hogy a pártmeg- bizatások felülvizsgálatát mechanikusan végezték. Csak számba vették sok helyen, de akinél szükséges lett volna, nem csökkentették, akinek eddig nem volt pártmunkája, annak adtak. Egy másik fontos dologra hívta fel a figyel­met a városi pártbizottság azzal, hogy eddig kevés fizikai munkásnak adtak „testre" szabott, a termeléssel kapcsola­tos pártmegbizatást. Gond az is, hogy valójában nem tör­ténik meg — feledékenység miatt? — a pártmegbizatás alóli felmentés. Ilyen esetek fordulnak elő például a gyes­en lévő kismamákkal. Fontos, hogy az eszmecserék folyamán biztosítva le­gyen végig az elvtársi, feszélyezettségmentes légkör. Nem szólnánk róla, ha itt-ott nem az ellenkezőjét tapasztalták volna. Néhány pártszervezetben előfordult, hogy egyik­másik eszmecserén jelen volt az első számú vezető, az igaz­gató, elnök is. Ez helytelen. Szükségtelen befolyásolni, még gondolatban is korlátozni valakit véleményének szabad nyilvánításában, kritikájában. EGY MÁSIK LÉNYEGES ELEM, amelyre szükséges több figyelmet fordítani az, hogy a beszélgetést végzők pontosabban fogalmazzák meg, mit várnak X vagy Y elv­társtól, mert csak így tudja az illető valójában azokat a követelményeket teljesíteni, amit a párthatározatok meg­fogalmaznak. Hiba, hogy alig esik szó a párttagok politi­kai, ideológiai felkészültségéről. Pedig a bonyolultabb a nemzetközi körülmények, belpolitikánk érvényesítéséből adódó magasabb követelmények ezt szükségszerűen igény­lik. Jobb helytállást — és kiállást! — vár a párt a tag­jaitól minden fontos, a politikánkat alakító, formáló kér­désben, a marxizmus—leninizmus ideológiájának a képvi­seletében és terjesztésében. Ezzel járulhatunk hozzá a párt politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egységének az erősítéséhez. Farkas Kálmán Targoncán az aranyig Újsághír: Humenyik Máriát, a Mátészalkai Állami Tangazdaság targoncavezetőjét a nő­nap alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tün­tették ki. A gazdaság hatalmas hűtő­tárolója 400 vagonra valót fogad magába Szabolcs ara­nyából. A tavalyi termés a külföldi és a hazai boltokban piroslik, a környező fák alig rügyeznek, a tárolóban mégis szaporán forog az elektro­mos villástargonca. Az osz­lopok, a sarkok és ajtók érin­tése nélkül fürgén kígyó­zik a „járgány”, a kor­mányt zöld kendős, pufajkás lány fogja könnyedén. A villa ládákat, göngyölegeket, csomagolóeszközöket emel csaknem négy méter magas­ba, ez a stócolás, tavaszi ké­szülődés, ha úgy tetszik, nagytakarítás. Hatan jelentkeztünk Utóbbi jellegzetesen női munka, de a gép kezelése, a kilók és a tonnák emelése már nem egészen. A telepen és a tárolóban közlekedő targoncások között nincs is más, akinek be volna kötve a feje. — Ez az első munkahe­lyem, 1964-ben jöttem ide. A gazdaság gyümölcsösében dolgoztam mindenféle mun­kát 1970-ig. Ekkor jöttek a vezetők, hogy néhány férfi és néhány nő elmehet tar­goncavezető tanfolyamra. A nők közül hatan jelentkez­tünk, de már csak egyedül vezetek. Igaz, a kolléganőm gyermekgondozási szabadsá­gon van, talán ő visszajön vezetni. — Mi kell ennek a „szak­mának" a gyakorlásához? — Bátorság, egyensúlyér­zék, meg akarat. Ha ez meg­van, nincs különbség női és férfi vezető között. Csak az mehet tanfolyamra, akinek megvan a 8 osztálya. Érteni kell a gépek karbantartásá­hoz is, a szakma szónál az idézőjelet el lehet hagyni, mert 12 forint az órabérem, vagyis annyi, mint némelyik férfi szakmunkásnak. Ősszel rá kell taposni a pedálra, mert az asszonyok a szalag mellett nem várhatnak, ki kell szolgálni őket rengeteg láda almával. Humenyik Mária az emelővillás targoncával munka közben. (Gaál Béla felvétele) Utazás munkásbuszon — Mozgó emberek és álló ládahegyek között vezet na­ponta sok-sok kilométert. Mi jelenti a kikapcsolódást? — Nyírcsaholyban lakom a szüleimnél. Beteges a két öreg és rengeteget segítek nekik, mert szép számmal tartunk állatokat. Tél kivéte­lével a kertben is akad mun­ka. Amikor időm adódik, né­zem a tévét. Szálkán nincs időm szórakozni, mert reggel hoz, este meg visz a munkás­busz. Az elmúlt nyáron elő­ször külföldön is jártam. A gazdaság szervezésében eljutottam a jugoszláv ten­gerpartra. A targonca kor­mánya olyan, mint a gépko­csié. Lehet, hogy néhány év múlva veszek egy gépko­csit a szórakozáshoz. Már gyűjtögetek... Itt kell említenünk, hogy Marika szabad idejének egy részét a közösségre áldozza. Szakszervezeti bizalmi és tagja a szakszervezeti tanács­nak. Kevés beszédű, halk sza­vú ugyan, de valamennyi ké­rése és javaslata megértőkre talál. Kétszer kapott Kiváló dolgozó kitüntetést, harma­dik kitüntetéséhez a Parla­mentbe hívták. Csak a tévében láttam... — A Parlament kupola- csarnokában vettem át a kitüntetést az Elnöki Tanács elnökhelyettesétől. Az előtt nem láttam ezt az épületet csak a tévében. Kívülről nem túl szép, de belül gyönyörű és milyen magas! Ismét működik a villany- motor, zúg a tároló csarnoka. Egy nagyméretű láda emel­kedik a földtől — csaknem négy méter magasra. Nábrádi Lajos Á minap a tévében egy képsort láttunk. Isko­lás diákok leptek el hatalmas parkterületeket, és hegyes botocskákkal felszúr- kálták a szemetet. Ment min­den, mint a karikacsapás. Jól szórakoztak a srácok, tiszta lett a gyep. A példa nem ma­gyar, nem nyíregyházi volt. Ennek ellenére figyelemre méltó. Lehet ugyanis tanulni belőle. Ha ma valaki végignézi a megyeszékhelyet, parkjait, parkerdeit, utcáit, igencsak szomorú kép tárul elé. A ke­vés takarítószemélyzet nem bír lépést tartani a szemete- lők tempójával. Induljon hát kettős akció a tiszta városért: essenek neki a fiatalok a sze­métnek és ezzel egyidőben iparkodjanak tisztábban vi­selkedni a felnőttek. Mielőtt nagy környezetvédelmi kér­désekről beszélünk, tegyünk rendet saját portánk előtt. Az igazi rendcsinálás ugyan­is itt kezdődik. (b) K isvárda és környéke egészségügyi ellátá­sának fejlesztése ér­dekében a megyei tanács 1967-ben határozott úgy, hogy a városban egy 365 ágyas kórházi pavilont, húsz munkahelyes rendelőt, 60 fős nővérszállást és a ki­szolgáló technikai létesít­ményeket kell megépíteni. A fejlesztésre 186 millió 93 ezer forint áll rendelkezés­re. A beruházás megvalósí­tásának bonyolítását a Sza- bolcs-Szatmár megyei Be­ruházási Vállalat kapta fel­adatul. A kivitelezésben számos vállalat vett részt, a terveket a Debreceni Ter­vező Vállalat készítette, a magasépítési munkákat a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, a'gyógyá­szati technológia belső épí­tészetét és berendezését a MEDICOR Művek végezték. A kórház célszerű, gazdasá­gos és határidőre történő megépítése érdekében a ki­vitelezésben részt vevő vál­lalatok 1974. április 9-én szocialista együttműködési szerződést kötöttek. Vállal­ták, hogy a kórházat 1975. november 4-én átadják. A vállalatok vállalásaikat tel­jesítették, s azóta már meg­történt a kórház és a járu­lékos épületek használatba vétele. Tartalmazta a szocialista együttműködési szerződés, hogy a' kooperáló vállalatok építés közben negyedéven­ként megbeszélik a problé­mákat, a feladatokat. Erre minden alkalommal sor ke­rült, lehetővé tette a sikeres építést. A szocialista együtt­működési szerződés korábbi aláírói március 31-én meg­tartották a beruházással kapcsolatos utolsó együtt­működési megbeszélésüket. Ennek napirendje a szo­cialista együttműködé­si szerződés záróokmá­nyának megvitatása és alá­írása volt. A kisvárdai kórház építé­se, a szocialista együttmű­ködési szerződés bizonyítja, hogy fontos beruházásoknál a vállalatok ilyen természe­tű megállapodása, együtt­működése a sikeres munka alapfeltétele. A szocialista együttműködési szerző­désben részt vevő vál­lalatok munkája felett a párt- és taná­csi szervek vállaltak véd­nökséget. Mindent megtet­tek annak érdekében, hogy a kivitelezők akadálytala­nul, folyamatosan dolgoz­hassanak. Kisvárda város egy új, az igényeket mara­déktalanul, korszerűen kie­légítő középülettel gazda­godott. A jó munkáért elis­merés illeti azoknak a vál­lalatoknak a dolgozóit, akik kötelezettségeiket lelkiis­meretesen teljesítették. (s. e.) „Zárójelentés" Kisvárdán Portánk előtt J óleső érzés, amikor az ismerősök megállítanak az utcán és azt mondják: ti aztán megmozgatjá­tok az egész megyét. — Hirtelen közismertekké váltak az év eleji felhívás óta. — Voltak már korábban is sikere­ink — mondja Németh Zoltán. Tavaly másodikok lettünk az Igaz ez a szép ve­télkedőn, sőt már résztvevői »vagyunk az idei döntőnek. Az ifjúsági Komplexbrigád nevét mégsem akkor emlegetik az emberek, amikor a. vetélkedőről beszélnek, ha­nem amikor az „Indítsuk jól az V. öt­éves tervet” felhívásról esik szó. Moz­galommá alakult a kezdeményezés, amelyhez eddig több. mint hétszáz bri­gád csatlakozott. Kinek jutott eszébe? Miért döntött úgy ez a 21 tagú ifjúsági brigád, hogy elhatározását a nyilvános­ság elé tárja? Az asztalt körbeülő fiúk közül Tóth István brigádvezető kezdi a „visszaem­lékezést”. — Az ötlet Nagy Józsefé, a XISZ- titkárunké és ha pontosak akarunk len­ni, akkor azon a brigádértekezleten ha­tároztunk a felhívásról, amelyen a múlt évi munkát értékeltük. Beszéltünk ar­ról, hogy ez az év nehezebb lesz a ta­valyinál a TITÁSZ életében is. A mó­dosított szabályzórendszer hatása és nagy feladataink miatt. Ha most jól, lendületesen kezdünk, könnyebb és megalapozottabb lesz a további négy gyeimet több fórumon. De azt is szeret, lénk, ha a vállalatok közötti együttmű­ködés megjavulna a brigádok felajánlá­sai után. Számtalan esetben függ a mi teljesítésünk az építőktől. Ha ők határ­időre, vagy korábban befejeznek egy- igy épületet, mi is gyorsabban tudunk dolgozni. Ez nemcsak a mi esetünkben van így. — Nem alaptalanul számítunk a jobb sgyüttműködésre — mondja Fényes Áz ötlet István. Voltak olyan brigádok, akik ne­künk is elküldték vállalásaikat és leve­lükben röviden beszámoltak munká­jukról, életükről. Nagyon örültünk ezek­nek a leveleknek és reméljük, hogy a munka során személyes ismerettséget kötünk jó néhánnyal. A közös munkára van már példa. A gumigyári kapcsolóállomás bővítése, ahogy mondani szokták, a felhívás szel­lemében fogant. — Nem találtak kivitelezőt a mun­kához, aztán a két vállalat kiszesei véd­nökséget vállaltak a bővítés elvégzésé­ért. Ezzel egyidőben dolgozott a brigá­dunk másik csoportja a belegrádpusztai vízmű nagyfeszültségű berendezéseinek felülvizsgálatán. Ebben az évben már elvégezték re­kordidő alatt az Árok utcai munkásla­kásoknál a trafóház szerelését és rájuk vár sok olyan feladat is, amely a megye szabolcsi területének üzemeltetésével kapcsolatos. — Mi az, mit már előre tudnak az V. ötéves tervről? — Még elfogadott terv nincs — jegyzi meg Németh Zoltán, — de számí­tunk az éves karbantartások bővülésére, 1977-ben a tuzséri 120/20 kilovoltos al- állomást helyezzük üzembe és továbbra is dolgozunk az orenburgi építkezésnél. Most Lőrincz László van kint, már majdnem egy éve, de többen fogunk ki­utazni, amikor a nagyobb munkák meg­kezdődnek. A villanyszerelőkből, géplakatosok­ból, hegesztőkből álló brigád tagjai egyénileg is sok feladatot vállaltak ma­gukra. Sokan a továbbtanulást válasz­tották, még 2—3 újabb szakma elsajátí­tását. Vallják, hogy egy tag több szak­mát ismerjen meg, ezért szerepel a ne­vükben a komplex szó. — A korábbi évekhez képest az idei felajánlásainkban is szerepelnek az újí­tások. Tavaly 14-et fogadtak el. Foglal­kozunk a tanulók képzésével, két bri­gádtag a marxista egyetem szakosítójá­ra jár, Pampucz József műszaki egye­temre. De hosszan sorolhatnánk még az egyénei vállalásokat. Az új mozgalmat útjára indító brigád több munkasikerről számolhat be már most az első negyedévben. Ügy érzik, a felhívásuk kötelezi őket! Balogh Júlia Padlószönyeg, konténerek Taurus-termékek az építőiparban Nagy érdeklődéssel kísért filmvetítéssel egybekötött elő­adássorozatot rendezett szer­dán Nyíregyházán, a technika házában az Építőipari Tudo­mányos Egyesület és a Tau­rus Gumiipari Vállalat. A rendezvényen a résztvevők a gyár új, korszerű termékeivel ismerkedhettek meg, amelyek alkalmazása elsősorban az építőiparban előnyös. Bemu­tatták például a Taurus W- fólia konténereket, profilsza­lagokat, építőipari ragasztó­kat, a nehézburkolatokat és padlószőnyegeket. Az előadá­sokat Gulyás Attila és Gila Illés, a váci gumigyár műsza­ki osztályvezetője, illetve ku­tatómérnöke tartotta.

Next

/
Thumbnails
Contents