Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

A.ROK U. 15. SZÁM GYSZAMLASZAM: 440—15 268. Az MSZMP állásfoglalása a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága Kádár János elvtárs előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség jelentését és jóváhagyta tevékenységét; A Magyar Szocialista Munkáspárt az SZKP XXV. kongresszusát mind a Szovjetunióban folyó kommunista építőmunka, mind a nemzetközi Kommunista és munkásmozgalom, a nem­zetközi helyzet alakulása, a békéért vívott harc szempontjából történelmi jelentőségű eseménynek tekinti. A proletár internacio­nalizmus szellemétől áthatott kongresszus marxista—leninista elemzését adta a Szov­jetunió fejlődésének, meghatározta a szov­jet kommunisták, az egész szovjet nép nagyszabású feladatait a kommunizmus épí­tésében, tudományosan értékelte a nemzet­közi helyzetet, és programot adott. Az SZKP XXV. kongresszusa a kommunista épitőmunka gyakorlati tapasztalatainak el­méleti általánosításával alkotó módon to­vábbfejlesztette korunk élen járó elméletét, a marxizmus—leninizmust, s ezzel új esz­mei fegyverekkel gyarapította a nemzetkö­zi kommunista mozgalmat. A kongresszus kifejezte a párt szilárd elvi, politikai, cselekvési egységét, az SZKP vezetésének és tagságának egységét, a párt és a szovjet nép összeforrottságát, a szovjet ország valamennyi nemzetiségének testvéri összetartozását, közös akaratát a kommu­nista társadalom programjának megvalósí­tására. A kongresszus meggyőző módon bi­zonyította a Szovjetunió társadalmi rend­jének szilárdságát, ami egyben a szocializ­mus, a haladás, a béke ügyének biztos tá­masza az egész világon. Az SZKP XXV. kongresszusa a kom­munizmus építőinek kongresszusa. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nagyra érté­keli, hogy a szovjet nép — élén a Szovjet­unió Kommunista Pártjával, annak lenini Központi Bizottságával, a nemzetközi mun­kásmozgalom kipróbált harcosával, Leo­­nyid Ujics Brezsnyev elvtárssal — megva­lósította a XXIV. kongresszus irányvonalát az élet minden területén. A XXV. kong­resszuson kidolgozott program a kommu­nista építőmunka folytatásának reális, meg­alapozott, lelkesítő programja. A X. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió to­vábbi nagy lépéseket tegyen a fejlett szo­cialista társadalom tökéletesítésének, a kommunizmus építésének útján. A párt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szov­jetunió népgazdaságának fejlesztésére, a nép életszínvonalának, jólétének további emelésére, a szovjet emberek kulturált élet­­feltételeinek tökéletesítésére. Az SZKP cél­tudatosan dolgozik a szovjet társadalom to­vábbfejlesztésén, amely a valódi szabad­ság, az igazi demokrácia társadalma. A kongresszus fényes bizonyítéka volt annak, hogy a mai szovjet nemzedék, pártja veze­tésével, teljes egységben rendületlenül ha­lad előre a Lenin által kijelölt úton. Nincs olyan erő a világon, amely képes volna fel­tartóztatni a Szovjetunió, a szocializmus, a kommunizmus előrehaladását. A magyar kommunisták a szocialista és a kapitalista társadalmi rendszer versenyé­ben mindig kiemelkedő fontosságot tulaj­donítottak a Szovjetunióban folyó kommu­nista építőmunkának. A mi harcunkat is segítik a Szovjetunió hatalmas eredményei, tapasztalatai. A mi történelmi utunk is vi­lágosan megmutatta, hogy csak abban az esetben lehetséges a szocializmus eredmé­nyes építése, ha a forradalmi folyamatot vezető párt egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének nemzetközi érvé­nyű, fő törvényszerűségeit és a nemzeti sa­játosságokat. Az SZKP XXV. kongresszusa a béke kongresszusa. A kongresszus a nemzetközi helyzetet a körülmények reális számbavé­telével elemezte. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt tartja, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa békeprogramjának végrehaj­tása, a Szovjetunió, a szocialista országok fejlődése, egyeztetett külpolitikája, az ösz­szes haladó és békeszerető erőkikel meg­valósult mind szorosabb szövetsége utat nyitott a hidegháborútól az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése felé. Nagyje­lentőségű, hogy az SZKP külpolitikája tö­retlenül folytatódik: a XXV. kongresszus által megfogalmazott külpolitikai célok a békeprogram folytatását, továbbfejlesztését jelentik. Ez a program joggal találkozik a békeszerető, reálisan gondolkodó emberek egyetértésével, támogatásával. A Szovjet­unió ereje, eltökéltsége, az emberiség sor­sáért érzett felelőssége, áldozatvállalása a jövőben is szilárd biztosítéka annak, hogy a békéért és a nemzetközi együttműködé­sért folytatott további harc programja is megvalósul. Az SZKP XXV. kongresszusa a nem­zetközi szolidaritás kongresszusa. A kong­resszus a több mint 15 millió szovjet kom­munista, az egész szovjet nép nevében ki­fejezte szolidaritását a szocializmusért, a haladásért, a demokráciáért, a nemzetek szabadságáért világszerte harcoló erőkkel. Megerősítette, hogy a szocializmus és a ha­ladás ügye elválaszthatatlan a Szovjetunió fejlődésétől, az SZKP következetes, inter­nacionalista politikájától. A kongresszuson minden eddiginél nagyobb számban vettek részt azok az erők, amelyek napjainkban a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a nemzeti független­ségért, a neokolonializmus ellen harcot folytatnak. Ez demonstrálta korunk három fő forradalmi erejének, a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom, a nemzeti felszabadító mozgal­mak harcának szoros kapcsolatát, az anti­­imperialista egység növekvő erejét a nem­zetközi küzdőtéren. A nemzetközi kommunista mozgalom felfelé ívelő szakaszában, amikor a kom­munista pártok önállóan dolgozzák ki poli­tikájukat, stratégiájukat és taktikájukat, megnövekedett minden egyes testvérpárt felelőssége, növekszik a proletár interna­cionalizmus jelentősége. Az SZKP XXV. kongresszusa hitet tett a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egysége mel­let. Pártunk az SZKP-val és más testvér­pártokkal együtt mindent megtesz az egy­ség erősítésére, s elítéli az egységet aláásó nézeteket, a nemzeti korlátoltságot, a bur­­zsoá nacionalizmust, a szovjetellenességet, a szakadár törekvéseket, s mindezek leg durvább megnyilvánulását, a maoizmust. Az MSZMP a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét szem előtt tart­va, mindenkor támogatta és támogatja a testvérpártok tanácskozásait, kétoldalú, re­gionális és világtalálkozóit. A magyar pártküldöttség tagjai szov­­jetunióbeli tartózkodásuk során látogatást tettek a Grúz Szovjet Szocialista Köztár­saságban, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiáján, az SZKP Központi Bizottságá­nak Társadalomtudományi Akadémiáján, találkoztak a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek képviselőivel. Ezeken a talál­kozásokon ismét bebizonyosodott, milyen mélyek a gyökerei a magyar—szovjet ba­rátságnak, milyen szilárd a magyar és a szovjet kommunisták, a két nép testvéri kapcsolata. Pártunk nagyra értékeli azt a meleg fogadtatást, amelyben küldöttségünk a Szovjetunióban részesült, s amelyben is­mételten kifejeződött a szovjet nép testvé­ri barátsága a magyar nép iránt. Úgy ítéli meg, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttségének részvétele a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXV. kong­resszusán eredményesen szolgálta az MSZMP és az SZKP egyre erősödő testvéri együttműködését, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságát. (Folytatás a 4. oldalon) Forradalmi ifjúsági napok Már több, mint tíz esz­tendeje szép hagyo­mányt ápol az ifjúsá­gi szövetség: 1848. március 15., a magyar szabadság­­harc évfordulójára em­lékezve kezdődik a forra­dalmi ifjúsági napok ese­ménysorozata, amelyet most tizenegyedik alkalom­mal rendez a KISZ. A for­radalmi ifjúsági napok ese­ményei hatalmas tömegeket [mozgatnak meg megyénk­ben évről évre. A megyei, járási, városi rendezvények mellett több ezer helyi ese­ményre kerül sor — 1200 KISZ-szervezetünk készül különféle programokkal. A megyei rendezvények már hagyományosak: Nyír­egyháza, Baktalórántháza, Nyírvasvári egész napos if­júsági programoknak ad otthont ilyenkor. Politikai rendezvények, kulturális, honvédelmi és sportvetél­kedők sorozata zajlik. Kü­lön is jelentős, hogy a meg­nyitóünnepség az idén lesz első ízben Nyíregyházán. Március 14-én délelőtt az új KISZ-iskola, a sóstói ve­zetőképző tábor, a megye legszebb ifjúsági létesítmé­nye várja a fiatalokat, a já­rások, városok küldöttsége­it — több, mint ötezer résztvevőt. Különösen gazdag ifjúsá­gi események után kezdő­dik a XI. forradalmi ifjú­sági napok programja, az alapszervezeti taggyűlé­sek, amelyek az idei akció­­programokat hagyták jóvá. Elvégezték az idei május legfontosabb ifjúsági ese­ményének, a KISZ IX. kongresszusának alapszer­vezeti előkészítését is, amelynek járási, városi, megyei szintű munkája most veszi kezdetét. Ezek­hez a jelentős ifjúságpoliti­kai eseményekhez is kap­csolódik a Forradalmi Ifjú­sági Napok programja, amelyen a hazafiság és in­ternacionalizmus jegyében emlékezik meg megyénk if­júsága a három történelmi tavasz — 1848, 1919, 1945 — haladó eseményeiről. A KISZ azonban azt is hangsúlyozza: nemcsak a szabadságharc, a Tanács­­köztársaság, a felszabadulás történelmet formáló nap­jaira emlékezik az ifjúság, nem egyszerűen a történel­mi múlt felidézése csupán a KISZ rendezvényeinek a feladata. A múlt dicső napjaira emlékezve az ifjú­ság a ma, a jövő feladatai­hoz merít erőt. Ezek a fel­adatok — a fejlett szocia­lista társadalom építése — a ma ifjúságától szintén forradalmi tetteket követel­nek. A „hogyan”-ra ad vá­laszt a KISZ Központi Bi­zottságának kongresszusi levele, amelynek egyetlen bekezdése is jól fejezi ki tennivalókat. „A KISZ tel­jes egészében magáénak vallja az MSZMP XI. kong­resszusán társadalmunk elé állított célkitűzéseket, feladatokat. A párt prog­ramnyilatkozatának távlata a mi távlatunk, a program a ml programunk, s ez olyan mértékben valósul meg, amilyen mértékben dolgozunk érte.” Amikor a tavaszi évfor­dulókon az emlékmű­vekhez vonul az ifjú­ság, hogy felidézze a múlt dicső napjait, a forradalmi ifjúsági napok programja, szelleme egyben azt igény­li: az akkori dicső forradal­mi tetteket a ma ifjúságá­nak folytatni kell — a szebb jelenért, a gazdagabb jövőért. M. S. Mintegy hektárnyi területű fűtött fóliasátrakba ültetik a tápkockás paprika- és paradtosaak­­palántákat az ópályl Kossuth Tsz kertészetébe n. (Hammel József felv.) A márciusi erős tél nem­csak a városi ember bosszan­tására jött váratlanul és hi­­vatlanul — gondokat okoz a mezőgazdaságnak is. Jó idő­ben március közepén, végén már kemény munka folyik a földeken. Most kényszerpihe­nőt tartanak a határban: sem szántani, sem a vetést előké­szítő munkákat végezni nem lehet. Becslések szerint a rosszra fordult idő két heti késést okoz majd a tavaszi munkában. A megye mezőgazdasági üzemeiben az év első két hó­napjában eredményes mun­kát végeztek, főleg a gyümöl­csösök metszésében, a veté­sek fejtrágyázásával, a gépek javításában. A több. mint 60 ezer hektár kalászos fejtrá­gyázása már befejeződött. A metszéssel is a legtöbb he­lyen végeztek. Mindenütt megtartották a tél végi határ­szemléket. Általános tapasz­talat, hogy az időben elve­tett. kikelt kalászosok a jobbára száraz, csapadéksze­gény telet nem sínylették meg nagyon. Ha a tavaszi időjárás kedvez, akkor a ga­bonafélék a kismértékű téli károsodást kiheverik. Kérdő­jelesek azok a területek, ahol ősszel nem kelt ki a mag. A tavaszi vetések előkészí­tését — az időjárástól füg­getlenül — megyeszerte vég­zik. A szükséges vetőmag — erről korábban részlete; tá­jékoztatót adtunk — a me­zőgazdasági üzemek rendel­kezésére áll. Első és legfonto­sabb teendő lenne a burgo­nya ültetése, a megyében mintegy 20—22 ezer hektá­ron. A legtöbb gazdaságban a vetőgumó előkészítéséhez már hozzáláttak. A Balkányi Állami Gazdaságban több mint kétszáz vagon burgo­nyát válogattak át, jórészét szaporítóanyagként értéke­sítik. Uj, hogy a burgonyát csávázva adják tovább, ez­zel megakadályozható a fu­­záliumfertőzés. A megye almáskertjeiben befejezés előtt áll a metszés — sok helyütt megtörtént — jó ütemű a nyesedék eltaka­rítása is. Végeztek a törzs­ápolási munkával és most felkészülnek a gyümölcsösök első tavaszi tárcsázására, vegyszerezésére, a tél végi első permetezésre, amely március végén esedékes. Jó eredmény, hogy a gépeket mindenütt kijavították, ettől függetlenül fontos, hogy a tavaszi gépszemléket a ter­melőüzemek körültekintően végezzék el. Az időeltolódás a későbbi­ekben terméscsökkentő hatá­sú lehet. Ezért is fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek, ahogy az idő engedi, azonnal munkához lássanak a gépek, emberek megfelelő szervezé­sével, csoportosításával, a talaj-előkészítéssel, lerövidít­sék a vetés idejét. (seres) Jelentős időveszteség a határban Előkészületek megyénkben a tavaszi vetésre Befejezés előtt a gyümölcsfák metszése Fejtrágyázás 60 ezer hektáron — Gépszemlék

Next

/
Thumbnails
Contents