Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. március 14. Küldi a termelőszövetkezet Áru a városnak Mátészalkán Három év alatt megkét­szereződött az az összeg, amellyel a mátészálkai Dó­zsa Termelőszövetkezet a város ellátásában részt vesz. Zöldséget, gyümölcsöt, ser­téshúst, tejet, szemester­ményt forgalmaznak szak­boltjaikban, ebben az évben 16 millió 500 ezer forintos értékben. A 63 hektáros ve­gyeskertészetükben paprikát, paradicsomot, burgonyát, zöldborsót, hagymát, vegyes zöldséget, virágot, szamócát termesztenek. A múlt évben próbálkoztak először fólia­sátras neveléssel, de a fűtés és hosszú ideig , a fóliasátor Hiányé miatt most még vesz­teségesen dolgoztak; a há­romszori ültetés helyett csak egyszer vetették el a para­dicsomot, a paprikát, a ret­ket. A késés miatt a „primő­rök” csak májusban jelennek meg a boltokban. A város­nak azonban szüksége van korai zöldségre, ezért a kö­vetkező évben a napraforgó helyén is fóliasátrakat emel­nek. A kertészeti növények kö­zül a zöldborsó okoz gondot. A tervezett területnél keve­sebbet ültetnek be, ha nem sikerül szedőgépet vásárol­niuk. Bérmunkában nem végezhetik el a szedést és csupán kézi erővel nem tud­nának a nagy területtel megbirkózni. Élő pecsenyecsirkével egyedül a Dózsa Tsz látja el á várost és évi 30—40 ezer darab előnevelt baromfival segítik a háztáji gazdaságo­kat. Ugyancsak a háztájik jobb és kényelmesebb ellá­tása érdekében kötöttek bizományosi szerződést a terményforgalmi vállalattal. Saját termésű árpát, kukori­cát árulnak boltjaikban, ahol a tagok sorbaállás nélkül juthatnak táphoz. Kereskedelmi hálózatukat az idén nem bővítik. Ta­nulmánytervet dolgoztattak ki a helyi ERDÉRT-telep hulladékának, a faforgács­nak a felhasználására. A terv szerint a fóliasátrakat fahul­ladék felhasználására alkal­mas rendszerrel akarják fű­teni. így olcsóbbá tehetik a termesztést, és ugyanakkor növelhetik a felületet is. (baju) Készül az új menetrend Új autóbuszjáratok, meghosszabított vonalak Május utolsó vasárnapján — mint minden évben — új vasúti és autóbusz-menetrend lép életbe. A menetrendszer­kesztők már az utolsó simí­tásoknál tartanak, egyes ré­szek elkészült menetrendjét már nyomdába adták, hogy időben az utazóközönség ke­zébe kerüljön a hivatalos menetrendkönyv. A Volán 5. számú Vállalatánál a helykö­zi, vagyis az egyes községe­ket, városokat összekötő já­rata már elkészült, most a helyi járatok kidolgozásán munkálkodnak a szakembe­rek. Az 1976—77-es évre szóló menetrendnél a korábbi évek autóbuszállományát kellett figyelembe venni a szerkesz­tőknek. A vállalat autóbusz­parkja évek óta 200 körül mozog, javulást az eredmé­nyez, hogy a selejtezések után beszerzett új kocsik ál­talában nagyobb befogadóké­­pességűek, korszerűbb kivi­telűek. Az idei néhány darabos fejlesztés az év végére, eset­leg a nyár derekára várható, ezért az új menetrend készí­tésekor ezekre nem tudtak számítani, csak később vehe­tik figyelembe. A munkás- és tanulószállí­tást kiemelten kezelik, s * utána következnek az egyéb igények. Egyes járatokon, vo­nalakon nagy a zsúfoltság. Különösen vonatkozik ez az úgynevezett elővárosi forga­lomra. A Nyíregyháza kör­nyéki községek, például Oros, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyír­szőlős utazói a távolabbról induló járatokra alig számít­hatnak,, mert mire ezekhez a községekhez ér az autóbusz, általában már alig van hely. A zsúfoltságon azzal próbál­nak enyhíteni, hogy a tarta­lékautóbuszokat a reggeli és délutáni csúcsidőszakban ide vezénylik, segítenek a me­netrend szerinti járatokon. A jelenleg érvényben lévő menetrendhez képest napon­ta több, mint ezer kilométer­rel többet közlekednek majd a buszok, összesen 40 új munkás járatot állítanak be, mellette 32 egyéb járat je­lenti a sűrítést, de új vonala­kon is indítanak autóbusz­közlekedést. A nemrég meg­épített bekötő utak teszik le­hetővé, hogy Ibrány—Nagy­tanya, Terem—Sárgaháza, Magy—Kauzsai-tanya, Vit­ka—Petőfi-tanya és Nyírte­lek—Gyulatanya kapcsolód­jon be a menetrend szerinti közlekedésbe. Újdonság, hogy Szamosszeg és Szamoskér között is meg­indul az autóbuszforgalom. Az idegenforgalmat segíti, hogy Vásárosnaiményból a gergelyiugornyai Tisza-par­tot autóbusszal is el lehet ér­ni. Az év közben végrehaj­tott fejlesztések eredménye, hogy Nagykő llóban a Ma­gyar Posztógyár gyáregysé­géhez, Kisvárdán az Egyesült Izzóhoz, Fehérgyarmaton a helyi üzemekhez teremtették meg több irányból a kétmű­­szakos üzemeléshez a közle­kedést. A sűrítések Tévén 51 új au­tóbusz-megállóhelyet létesí­tenek, ugyanakkor a kihasz­nálatlanság miatt öt megállót megszüntetnek. Egy-egy kocsi évente át­lagban több, mint 70 ezer ki­lométert fut. Ezért okoz gon­dot, hogy a tervezett szep­temberi iskolakörzetesíté­sekhez buszt tudjanak adni. Vitka—Petőfi-tanya lakói­nak kérését megoldják, de Terem—Sárgaháza és Má­­rokpapiból Beregsurányba a körzetesítés csak későbbi tanításkezdéssel lehetséges. (lányi) Halálos csapás * Sok-sok évig Horváth Géza volt a falu csordása Fábiánházán. A hatvan­négy éves idős ember de­cember végén nemcsak az óévtől búcsúzott — a fiá­tól is. Hosszú életében so­ha nem került szembe a törvénnyel. A borozgatás és a sértegetés után még­is halálos ütésre emelte kezét, öreg napjait a börtönben tölti, majdnem hetvenéves lesz, mire ki­szabadul. Ünnepi hangulatban, italos állapotban indult ópáiyiból Fábiánházára á csordás Géza nevű fia. Még jobb lett a hangulat, amikor az öreg hat liter bort hozatott. Egész dél­után jókedvűen mulato­zott apa és fia, este azon­ban már kötekedővé vált a részeg fiú. A tragédia a szokványos módon kezdő­dött. Elfogyott a bor, a fiú pénzt kért, de nem ka­pott. Erre féktelen harag­jában összetörte a szegé­nyes bútorokat, felborítot­ta a békét sugárzó kará­csonyfát, rombolásának a rádió is áldozatul esett. Pusztító munkája után a könyörgő, csillapítani aka­ró apjára támadt, több­ször megütötte, majd a keze ügyébe került baltá­val fenyegetőzött. A két öreg erre nyomban az ud­varra menekült és segítsé­gért kiáltozták. Az odaér­kező szomszédok azonban nem mertek közbeavat­kozni, mert a tomboló fiú fenyegetően állt az ajtó­ban és ekkor már kés volt a kezében. Az öregek rö­vid várakozás után félén­ken, újabb könyörgéssel bementek a lakásba, a fiú letette' a kést, de rövid szitkozódás után ismét baltát fogott. A baltával apja fejét ta­lálta el (az öreg 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett). Az apa elve­szítette türelmét és fiát a hajánál fogva a földre rántotta. Az asszony köz­ben a baltát elvette a fiú kezéből. A földön fekvő fiú néhány rúgást kapott, majd az öreg kezébe ke­rült a balta, és brutális módon többször lesújtott rá vele. A fiú a kórházba szál­lítás után meghalt. önvédelemről nem le­hetett szó, mert Horváth Géza az incidenst más­ként, vagy békésebben is elintézhette volna. Erős felindulásában elkövetett emberölés bűntettével vá­dolták. Ezért őt a megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa négy év szigorí­tott börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. N. L. JAVÍTJÁK A VÉTEL VISZO Központi tévéantennát kap Jósa város A magas házak építésével keletkező „beárnyékolások” miatt fokozatosan romlik a televíziós vételvíszony Nyír­egyházán. A panaszok gya­korisága miatt új megoldást kell keresni, fokozatosan át kell állni a második műsor vételére is. A problémák gyorsabb megoldása érdeké­ben a Nyíregyházi Ingatlan­­kezelő és Szolgáltató Válla­lat a GELKA-tól átvette a saját bérleményein lévő köz­ponti antennák karbantartá­sát. Ennek ellátására állandó jellegű tank-részleget hoztak létre. A javítás-karbantartás mellett ez a csoport szereli fel a régebben épült bérle­ményeken lévő központi an­tennákra a második műsor vételére alkalmas berendezé­seket. Uj központi antenná­kat is megrendeltek a GEL­­KA-nál az Északi Alközpont, valamint a belváros régi épü­leteire. Gyökeres fordulat követke­zik a vétellehetőségek javí­tásában JósavároSban. A be­ruházó, valamint az IKSZV, a lakásszövetkezet és az OTP megállapodott abban, hogy a még hátralévő negyedik ütem beruházásaival párhu­zamosan, egy nagy teljesít­ményű, központi tévéanten­nát építenek, valamelyik ma­gas ház tetején. Ez az egyet­len antenna kábeleken to­vábbítja majd az adást a végső soron 3600 lakosú vá­rosrész minden tévé-előfize­tőjéhez. Az antennaóriás öt­­csatornás lesz, öt, különböző állomás — köztük a második műsor — adásainak vételére épül. Beruházási költségeihez az érdekeltek a bérlemények, illetve a lakások arányában járulnak majd hozzá. Építé­séhez még ebben az évben hozzákezdenek és év végére minden valószínűség szerint be is fejezik. Utána a meg­lévő központi antennákat le­szerelik és a második adás vételére alkalmasan a város más lakóépületein helyezik majd el. így fokozatosan el­tűnnek majd a városképet rontó antennaerdők az álla­mi kezelésű nyíregyházi bér­­házakról. A jelenleg üzemelő bérházi központi anten­nák kezelését, javítását máris a vállalat tank­­részlege látja el. A meghibá­sodást tehát ezentúl az IKSZV-nél kell bejelenteni. — tá — Hasznot hozó régi íratok Családfakeresők — Türelmes „iratbányászok" FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Ki gondolná, hogy a me­gyei levéltárban őrzött több tonnányi irat nemcsak a történészek, tudományos ku­tatók, szakdolgozatra ké­szülő főiskolások, a szakem­berek számára jelent kime­ríthetetlen kincsesbányát. Van a levéltárnak egy sajá­tos szolgáltatása, a régi ira­tok alapján kiadható igazolá­sok tartoznak ide. amely a szó szoros értelmében pénzt, hasznot hozhat az érintettek­nek. Elveszett, megsemmisült munkakönyvek, tanuló- és segédévek igazolására szol­gáló lajstromok, építési leírá­sok, engedélyek, tervrajzok, anyakönyvekből kiolvasható névváltozások, örökösödési pert eldöntő bizonyítékok gazdag tárháza is a levéltár. Ezért fordulnak ide igazolá­sért, egy év alatt több, mint félezren. Itt őrzik a régi főszolgabí­rói, alispáni, majd főjegyzői, később a tanácsi iratokat, ipartestületi lajstromokat, 1895-ig terjedően az egyházi anyakönyveket és más hite­les forrásokat, amelyek alap­ján 20 forintos illetékbélyeg lerovása után igazolást ad­nak ki a nyugdíjas évekbe beszámításhoz, az elveszett munkakönyvek, iratok pótlá­sára. A legtöbben a szolgála­ti idő, a szakképzettség iga­zolása miatt keresik fel a le­véltárat. sokszor személyesen, pedig egy levél is megtenné. Hogy a levéltárosok lelki­ismeretessége sikerrel jár, arra az 1975-ös év is példa, amikor 482 igazolást adtak ki a levéltári anyagok alap­ján. Mint Veczán Károlyné, a levéltár belső igazgatási előadója mondta, külföldről, köztük a környező országo­kon kívül Kanadából is kér­tek igazolást a nyugdíj be­számításához. A külföldiek számára a külképviseletek útján ad a levéltár hiteles igazolást, másolatot. Megszaporodott a gáz- és vízbekötések elterjedésével a házak műszaki tervrajzát, építési engedélyét keresők száma is, akik ennek birto­kában megkönnyíthetik a munkákat. Akadnak azonban örökösö­dési, családjogi perek Is, amelyeknél a levéltár által kiadott igazolás döntheti el esetleg egy vagyon sorsát, amint erre voltak is példák. A becsületes többség mellett akadnak olyanok is, akik a nem létező szakképzettséget, az el nem töltött szolgálati időt, úgy gondolják könnyű­szerrel igazoltathatják a le­véltárban. Természetesen té­vednek, csak meglévő do­kumentumok alapján adnak ki másolatot. Évenként 25—30 családfa­kutató is jelentkezik, akik úgymondván hobbyból, ese­tenként azonban rangkór­ságból őseik egykori nemesi kutyabőre, papírjai után ér­deklődnek. Ilyen időtöltésre nem futja az egyébként is sok munkával ellátott levél­tári dolgozók idejéből, de ‘akinek ideje van és a kíván­csiság nagyon hajtja, an­nak lehetőséget adnak a bú­várkodásra. Páll Géza FORDÍTOTT VILÁG Karászi Tibor, Nyíregyháza, Homok sor 1.

Next

/
Thumbnails
Contents