Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZ ÁG 1976. március 13. NYÍREGYHÁZI ÁFÉSZ Mennyit ér 23 forint ? SZOMBAT KOCSIS ERZSÉBET ÉS APAGYINÉ, Klára szombaton hajnalban ugyanolyan friss volt, mint pénteken délután. — Hogy mi a titka? — kérdez vissza Kocsis Erzsiké, a legjobb szabász, a brigád másik kiváló dolgozója. Sze­rintem csak az. fárad el, aki nem pihen tép dolgozik. A nyolc órát becsülettel végig­dolgozom, 3500 az átlagfize­tésem. Ezért a pénzért tény­leg sokat kell hajtani. Dél­után tanulok, mert most va­gyok harmadikos a Kossuth­ban, este kézimunkázom, vagy tévét nézek. Az albér­letből csak hét végén megyek haza. Jól érzem itt magam, van akit szeretek, mert első­nek a munkát tartja, s van akit nem, mert tiszteletlen. Mindent egybevetve elége­dett vagyok, csak annyit kí­vánok magamnak, hogy ezt a munkát végezzem nyugdíjas koromig. Kocsis Erzsikénél is van elégedettebb ember. Élete ki­­teljesedéséről, értelméről, vagyis munkájáról és csalá­di boldogságról ritkán hal­lani olyan őszintén szép sza­vakat, mint Apagyiné, Klári­kától. — Itt van például ez a modell. Ez a feje, ez a szára, ez a kis bőrdarab a nyelve. Ezt élezem le a gépen, ami tulajdonképpen egy köszörű. Lecsiszolja a fölöslegeset. Nyolc darab bőr egy pár ci­pő, Ha száz párat körbevi­­szek -az élezőkés alatt, azért fizetnek 23 forintot. Hát ennyit dolgozom én azért a pénzért, amit olyan könnyen dobunk ki kávéra, banánra, mozijegyre. A legjobb élezők keze úgy jár, hogy észre se lehet ven­ni, mikor tartja a bőrt a kés alá, s mikor fordítja. így dolgozik Klára asszony is, jókedvűen, fáradhatatlanul. — Nem is tudnék elfárad­ni, mert úgy alakítottam ki a munkatempómat, hogy dél­után kettőig bírjam. És nem is lehetek fáradt, mert en­gem otthon még vár a két gyermekem. Az ötéves Klári és a hároméves Peti. Kölcsö­nösen elmeséljük, mi történt velünk. Majdnem minden nap sétálunk egy nagyot a Jósavárosban. Estére mindig van egy kevés fűznivalóm, bérkiegészítésnek jól jön az az 1000—1200 forint. Néha a gyerekeket rábízzuk a nagy­mamára, elmegyünk szóra­kozni. Szerintem nem ment­ség egy asszonynak, hogy" ko­moly fizikai munkát végez. Üdének, frissnek kell marad­nia. Elárulom, hogy néha még táncolni is elmegyünk. A legtöbb este persze mese­mondással, vagy altatódallal fejeződik be. S másnap fris­sen, pihenten érkezem. SZOMBATON, MŰSZAK­­ZÁRÁS ELŐTT az élezők számolnak. Ezen a héten Apagyi Péterné kö­rülbelül 3 ezer pár cipőfelső­részt készített elő további feldolgozásra. Ez egy jó hét volt. Laciké Lászlóné nem érte el a 2 ezer párat. Volt már jobb hete ennél. A hét szabász az átlagos­nál jobb hetet zárt, bár ezen a héten elég sok szabványon kívüli terméket hoztak visz­­sza a meóból, általában rej­tett bőrhiba miatt, de volt olyan hiba is, amit a szabász Apagyi Péterné nagyobb figyelemmel elke­rülhetett volna. Mind a szabászokra, mind a matricázökra vonatkozik, hogy ezer pár cipőből — vál­lalati szinten 3 darab lehet selejt. A megengedett 3 ezre­lékes selejtarány túllépése — már a negyedik pár után — disznóvágásra mentek a szomszédba. Palicz Jánosnét elfoglalta a két gyerek és az új fűznivaló. Mátyás Mária szombaton először látogatta meg Apagyi Péterné család­ját, vasárnap végre tíz órá­ig alhatott. Szilva Mihályné családi disznótorba készült, Kádár Margitka elővette ké­zimunkáját. Kocsis Erzsiké szombaton vizsgázott fiziká­ból, vasárnap hazament Gá­­vavencsellőre. Apagyi Pé­terné nem tervezett külön programot, a vasárnap a csa­ládi együttlété. Müszakzáráskor MINDEGYIKÜK úgy búcsúzott, ahogy a hat nap alatt sikerült megbarát­koznunk. Többen állították, hogy ez idő alatt, amikor szerkesztőségünk egy mun­katársa minden délelőtt kö­zöttük lehetett, a brigádta­gok is jobban érdeklődtek egymás munkája iránt. Végül én is megköszöntem, hogy őszinték voltak, olya­nok, amilyenek bármilyen más hétköznapokon lehet­nek; fáradtak és újrakezdők, kedvesek és ingerültek, olya­nok, akiknek életében, mun­Kocsis Erzsébet 65 forint kártérítést jelent. Ugyancsak kártérítésre kö­telezhetők, ha nem az előír­taknak megfelelően használ­ják fel az anyagot. Úgy érez­ték szombaton délután, az e heti munkából nem lesz szá­monkérés. Ezen a héten 1180 pár cipőt írt elő a napi terv. Ez a szám a kettes szabászatra vonatko­zik, ahol a brigád tagjain kí­vül is dolgozik még néhány szabász. Csak a brigád sza­bászai felülmúlták naponta átlagosan az 1300 párat. Hét­főtől szombatig több mint 8 ezer pár cipőt adtak ki ke­zükből további feldolgozásra. Tizenegy szakmunkás és egy segédmunkás látványos­ságok nélkül teljesítette a tervet. Szovjet, cseh és len­gyel exportra dolgoztak. Műszakzárás előtt még egy-egy pillanatra megke­resték egymást a legjobb ba­rátok. Megbeszélték a hét végi programot. Buhály Ferencné Tisza­­nagyfaluba készült, régen látta már az édesanyját. Papp Miklósné a disznóvágásnál segédkezett és várta a férjét. A Lippai ikrek hazamentek Kékre, Giziké a férjével ro­konlátogatást tervezett. Pász­tor Jánosnéék Levelekre utaztak, férje szüleihez. Tóth Lajosné szombaton nagyta­karítást végzett, vasárnap kájában magukra ismerhet­nek a munkásnők, a lányok, asszonyok. Mert valamit mindegyiküktől tanulhat­tunk. A legtöbben meglepet­ten visszakérdeztek: miért, hiszen ezen a héten sem tör­tént semmi érdekes. (Vége) Baraksó Erzsébet A sorozat fényképeit Elek Emil készítette. Javítják az élelmiszer-ellátást Jósavárosban A fogyasztási szövetkeze­tek nyíregyházi járási köz­pontjában tájékoztattak ben­nünket az 1976. évi üzletpo­litikai célokról. A boltok kiskereskedelmi forgalmukat 436 millió forint­ra tervezték, tehát 13 száza­lékkal nagyobbra, mint az előző évben volt. A vendég­látóipari áruforgalomban 80 millió forintos emelkedést várnak, ez 17 százalékkal ha­ladná meg az 1975. évit. Ezt az emelkedést főleg az ét­keztetések bővítésével, hi­degkonyhai készítményekkel és fagylaltárusítással szeret­nék elérni. Tekintettel arra, hogy Nyíregyházán a zöldség- és gyümölcscikkekből a keres­let az elmúlt időben ugrás­szerűen emelkedett, ezekből a cikkekből 115 vagonnal többet, mintegy 602 vagon zöldség-gyümölcsöt vásárol­nak fel. A jobb húsellátás érdeké­ben a saját hizlaldában és a szakcsoportoknál több hízott sertést nevelnek. Emelik a tej és tejtermékek árukész­letét 25 százalékkal. Újdon­ságnak számít, hogy a házi­kertek, háztáji gazdaságok felé, mintegy százezer darab palántát értékesítenek ön­költségi áron. Ennek meg­­termeltetése is házikezelés­ben, az úgynevezett fóliasá­torban történik Oroson. A Jósavárosban lévő ABC- áruházat korszerűsítik, és az üzlet menetét is átszervezik. Itt csökkentik az iparcikkek árusításának forgalmát. Ez­zel szemben emelik az élel­miszercikkek árukészletét. Erre a célra két hűtőkamrát építettek be, amely kizárólag a tőkehús és a tej, valamint tejtermékek hűtésére szol­gál. A Vöröshadsereg útján, a kórházzal szemben lévő áruházuk választékát is bő­vítik. Bevezetik az élő virág és a fagylalt értékesítését. F. P. A BÍRSÁG 14,5 MILLIÓ FORINT Napirenden a víztisztaság 14 és fél millió forint szennyvízbírságot szabtak ki a megyében 1974-ben. 32 üzem és vállalat „rótta le” ezt az összeget. A bírságtól függetlenül is felelősség­gel tartoznak az ipari üze­mek az elkerülhető vízszeny­­nyezés miatt. Harmincötezer köbméter szennyvíz keletkezik napon­ta a megyében, és ezt kell eljuttatni a különböző elve­zetőkön, csatornákon keresz­tül a Túr, a Szamos, a Krasz­­na, a Lónyai-csatorna és a Tisza vízgyűjtőibe. A megyé­ben komoly ellentét jött lét­re a vízigény és a meglévő folyóvizek elhelyezkedése miatt. Ugyanis, amíg Nyír­egyháza és környéke igényli a legtöbb vizet, addig Szat­­márban a legnagyobb a fo­lyók vízhozama. Az összes szennyvíz 60 százaléka a megyeszékhelyen lévő ipari üzemekben kelet­kezik. A lakóterületeken és az üzemekben összegyűlő szennyvizet az Ér-patakba és a Lónyai-csatornába vezetik. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóságon Iván György osztályvezető el­mondta, hogy a víztisztaság­­védelemnél igen komoly erő­feszítéseket kell tenniük a nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai szakaszmérnök­ségen. A környezetvédelem egyik legjelentősebb kérdése éppen a víz tisztaságának megőrzése, illetve a szenny­víz tisztítása. A víztisztaság vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a megyébe érkező fo­lyók a környező országokból már bizonyos szennyeződést hozhatnak magukkal. Előfor­dul, hogy már felhasználás előtt tisztítani kell a vizet. Attól függően, hogy a nép­gazdaság melyik ágazatában és milyen formában haszno­sítják a folyóvizet, többféle tisztítási eljárással teszik alkalmassá a felhasználásra. A legegyszerűbb és vi­szonylag nem költséges meg­oldás a mechanikai tisztítás, az ülepítés. A szilárd anya­gok eltávolítása után öntö­zésre már alkalmas. Ezzel az eljárással körülbelül 30—35 százalékos tisztaságú vizet nyerne. A második fokozat a biológiai eljárás, amelynek során az oldott szennyező anyagokat vonják ki a víz­ből. A megyében keletkező összes szennyvíz fele bioló­giai tisztításra kerül. Ma még igen költséges eljárás a har­madik fokozat alkalmazása. Itt már fejlett, korszerű tech­nológiával olyan minőségűvé teszik a vizet, hogy az a ter­mészetes vízkészletbe vissza­vezethető lesz. Még 1974 második felében elkészült egy új víztisztító berendezés Kocsordon. ahol napi 11 700 köbméter szenny­vizet tisztíthatnak. De nem elég a nagy — 70 milliós be­rendezés üzemeltetése — a vállalatoknak, intézmények­nek, a lakosoknak egyaránt érezni kell azt a felelősséget, amelyet a környezetvédelem, jelen esetben a víz tisztasá­gának védelme igényel. Hi­szen az eldobott szemét a felszínről bekerülhet a csa­tornákba, a folyókba, s ez a szennyezés is gátolja a víz­­tisztítás gyorsaságát. Olyan környezeti reflexet kell ki­alakítania mindenkinek, amelyben az emberi tudat, a felelősség is a környezet védelmét szolgálja. T. K. Az ünnepi könyvhét újdonságai Folytatva a haladó hagyo­mányokat, az idei könyvhé­ten is sok érdekes újdonság szolgál a könyvbarátok örö­mére: a hazai és a világiro­dalom klasszikus és kortársi alkotásain kívül politikai, társadalomtudományi. mű­vészettörténeti és ismeretter­jesztő művek sora kerül a könyvesboltokba. Berzsenyi Dániel születésének 200. év­fordulójára összes művei, valamint egy kéziratos vers­­gyűjteménye jelenik meg hasonmás kiadásban. Gellért Oszkár és Vas István élet­művét elemző monográfiák ismertetik. Bálint György, Illés Endre, Illyés Gyula és Sőtér István tanulmányköte­tein kívül Simon István író­­szobám című, íróportrékat kínáló gyűjteményes kötete lát napvilágot. Regénnyel Mozart-hangverseny a színházban A most folyó művészeti és pedagóiai heteit szá­mos kimagasló rendez­vénye hívogat bennünket, Így a miskolci szimfonikus zene­karnak március 10-én, a szín­házban elhangzott Mozart­­hangversenye. A nagyközön­ség szereti Mozartot allgat­­ni, mert az ő zenéj olyan „megnyugtató”. A magyará­zata ennek a hangzásvilág­ban van: a két évszázad óta megszokott harmóniavilág, is­mert és követhető dallamívek, megszokott, megismert szer­kesztési módok szinte együti élnek az emberrel, nem te­szik ki a hallást új, idegen, meglepő, váratlan hatások­nak. Mozart küzdelme 200 év távlatában távol van tőlünk, nem szól személy szerint úgy a mai hallgatóhoz, mint egy mai szerzőé, akiben a nyug­talanság a kor szellemében fogant. Mozart egyre mélyebben döbbent rá a lelke mélyén nagynak, szépnek érzett élet­nek és saját nyomorúságos sorsának tragikus ellentétére. Egyre parancsolóbban érezte, hogy különbséget kell tennie az élet hatalmas, örök egye­temessége és saját kiszolgál­tatott, múlandó egyéni élete között. Megérlelődött benne az az alázatos belátás, hogy csalódhatik saját egyéni éle­tében, de nem csalódhatik magában az ELETBEN. Meg­érlelődött benne az a hit, hogy lelkének legmélyebb paran­csát akkor követi, ha szemé­lyes életét alárendeli az örök beteljesülés szolgálatának, ha összekapcsolja művészeté­ben az ideált a valósággal. Ha nem tekintünk be ilyen gondolatokkal a mozarti épít­mény mögé, akkor tényleg csak felületi ringatózással „élvezzük” a mozarti muzsi­kát. A hat német tánc igazi ke­délyes népi hangulatot árasz­tott a mozarti bájos feldolgo­zásban, melynek szépségét maradéktalanul tolmácsolta Mura Péter karmester zene­kara. Mozart 4 kürtkoncertet írt Lautgeb kürtművésznek. Csak csodálkozhatunk azon, hogy az akkori kezdetlegesebb hangszereken hogyan tudták megszólaltatni ezt a gyönyörű müvet. Tarján Ferenc- kürt­művész bravúros technikával, csodálatos művészettel szólal­„jelentkezik” Krúdy Gyula, Bóka László, Németh László, Tersánszky Józsi Jenő, s maiak közül Déry Tibor és Szakonyi Károly. Fülep Lajos, Bernáth Au­rél, Pátzay Pál, és Pogány Frigyes könyvei képviselik a művészettörténeti irodalmat, ezenkívül Dési-Huber István és Szabó Vladimir alkotásait mutatja be egy-egy kiadvány. Lukács György két alapvető műve, ezenkívül a magyar munkásmozgalom történetét és dokumentumait — rangos szerzők tollával — feldolgozó kiadványok szerepelnek a tervekben. Fekete Sándor, Pákándi Géza és Vidor Miklós az if­júsághoz is szól; a kisgyer­mekek számára pedig szín­pompás képeskönyvek, lepo­rellók készülnek. tatta meg ezt a rendkívül kényes, szép hangú hang­szert, osztatlan gyönyörűsé­get és műélvezetet szerezve a hallgatóságnak. Az utolsó szám az Esz­­dúr szimfónia volt, Mozart ezt a müvet költői fejlődésének abban a viharos szakaszában Irta, amikor egyre mélyebb lett művészi alkotása körül a ma­gányosság csendje. Mura Pé­ter zenekari palettáján a be­vezető ütemek fénye kissé elhomályosult s ezért nem hatolt olyan megrendítő kont­raszttal az Allegro főtémája, ez a dallamosságában elbűvö­lő, szép téma. A mozarti le­begésnek „súlya” hiányzott néhol az Andantéban. De már a Menüett és a Finálé olyan tökéletes interpretáció volt, melyet ritkán hallhatunk, me­lyet méltán köszönt meg lel­kes tapssal a közönség úgy­­annyira, hogy meg kellett is­mételni a Finálét. Szép volt, köszönjük! Vikár Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents