Kelet-Magyarország, 1976. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZ ÁG 1976. március 13. NYÍREGYHÁZI ÁFÉSZ Mennyit ér 23 forint ? SZOMBAT KOCSIS ERZSÉBET ÉS APAGYINÉ, Klára szombaton hajnalban ugyanolyan friss volt, mint pénteken délután. — Hogy mi a titka? — kérdez vissza Kocsis Erzsiké, a legjobb szabász, a brigád másik kiváló dolgozója. Szerintem csak az. fárad el, aki nem pihen tép dolgozik. A nyolc órát becsülettel végigdolgozom, 3500 az átlagfizetésem. Ezért a pénzért tényleg sokat kell hajtani. Délután tanulok, mert most vagyok harmadikos a Kossuthban, este kézimunkázom, vagy tévét nézek. Az albérletből csak hét végén megyek haza. Jól érzem itt magam, van akit szeretek, mert elsőnek a munkát tartja, s van akit nem, mert tiszteletlen. Mindent egybevetve elégedett vagyok, csak annyit kívánok magamnak, hogy ezt a munkát végezzem nyugdíjas koromig. Kocsis Erzsikénél is van elégedettebb ember. Élete kiteljesedéséről, értelméről, vagyis munkájáról és családi boldogságról ritkán hallani olyan őszintén szép szavakat, mint Apagyiné, Klárikától. — Itt van például ez a modell. Ez a feje, ez a szára, ez a kis bőrdarab a nyelve. Ezt élezem le a gépen, ami tulajdonképpen egy köszörű. Lecsiszolja a fölöslegeset. Nyolc darab bőr egy pár cipő, Ha száz párat körbeviszek -az élezőkés alatt, azért fizetnek 23 forintot. Hát ennyit dolgozom én azért a pénzért, amit olyan könnyen dobunk ki kávéra, banánra, mozijegyre. A legjobb élezők keze úgy jár, hogy észre se lehet venni, mikor tartja a bőrt a kés alá, s mikor fordítja. így dolgozik Klára asszony is, jókedvűen, fáradhatatlanul. — Nem is tudnék elfáradni, mert úgy alakítottam ki a munkatempómat, hogy délután kettőig bírjam. És nem is lehetek fáradt, mert engem otthon még vár a két gyermekem. Az ötéves Klári és a hároméves Peti. Kölcsönösen elmeséljük, mi történt velünk. Majdnem minden nap sétálunk egy nagyot a Jósavárosban. Estére mindig van egy kevés fűznivalóm, bérkiegészítésnek jól jön az az 1000—1200 forint. Néha a gyerekeket rábízzuk a nagymamára, elmegyünk szórakozni. Szerintem nem mentség egy asszonynak, hogy" komoly fizikai munkát végez. Üdének, frissnek kell maradnia. Elárulom, hogy néha még táncolni is elmegyünk. A legtöbb este persze mesemondással, vagy altatódallal fejeződik be. S másnap frissen, pihenten érkezem. SZOMBATON, MŰSZAKZÁRÁS ELŐTT az élezők számolnak. Ezen a héten Apagyi Péterné körülbelül 3 ezer pár cipőfelsőrészt készített elő további feldolgozásra. Ez egy jó hét volt. Laciké Lászlóné nem érte el a 2 ezer párat. Volt már jobb hete ennél. A hét szabász az átlagosnál jobb hetet zárt, bár ezen a héten elég sok szabványon kívüli terméket hoztak viszsza a meóból, általában rejtett bőrhiba miatt, de volt olyan hiba is, amit a szabász Apagyi Péterné nagyobb figyelemmel elkerülhetett volna. Mind a szabászokra, mind a matricázökra vonatkozik, hogy ezer pár cipőből — vállalati szinten 3 darab lehet selejt. A megengedett 3 ezrelékes selejtarány túllépése — már a negyedik pár után — disznóvágásra mentek a szomszédba. Palicz Jánosnét elfoglalta a két gyerek és az új fűznivaló. Mátyás Mária szombaton először látogatta meg Apagyi Péterné családját, vasárnap végre tíz óráig alhatott. Szilva Mihályné családi disznótorba készült, Kádár Margitka elővette kézimunkáját. Kocsis Erzsiké szombaton vizsgázott fizikából, vasárnap hazament Gávavencsellőre. Apagyi Péterné nem tervezett külön programot, a vasárnap a családi együttlété. Müszakzáráskor MINDEGYIKÜK úgy búcsúzott, ahogy a hat nap alatt sikerült megbarátkoznunk. Többen állították, hogy ez idő alatt, amikor szerkesztőségünk egy munkatársa minden délelőtt közöttük lehetett, a brigádtagok is jobban érdeklődtek egymás munkája iránt. Végül én is megköszöntem, hogy őszinték voltak, olyanok, amilyenek bármilyen más hétköznapokon lehetnek; fáradtak és újrakezdők, kedvesek és ingerültek, olyanok, akiknek életében, munKocsis Erzsébet 65 forint kártérítést jelent. Ugyancsak kártérítésre kötelezhetők, ha nem az előírtaknak megfelelően használják fel az anyagot. Úgy érezték szombaton délután, az e heti munkából nem lesz számonkérés. Ezen a héten 1180 pár cipőt írt elő a napi terv. Ez a szám a kettes szabászatra vonatkozik, ahol a brigád tagjain kívül is dolgozik még néhány szabász. Csak a brigád szabászai felülmúlták naponta átlagosan az 1300 párat. Hétfőtől szombatig több mint 8 ezer pár cipőt adtak ki kezükből további feldolgozásra. Tizenegy szakmunkás és egy segédmunkás látványosságok nélkül teljesítette a tervet. Szovjet, cseh és lengyel exportra dolgoztak. Műszakzárás előtt még egy-egy pillanatra megkeresték egymást a legjobb barátok. Megbeszélték a hét végi programot. Buhály Ferencné Tiszanagyfaluba készült, régen látta már az édesanyját. Papp Miklósné a disznóvágásnál segédkezett és várta a férjét. A Lippai ikrek hazamentek Kékre, Giziké a férjével rokonlátogatást tervezett. Pásztor Jánosnéék Levelekre utaztak, férje szüleihez. Tóth Lajosné szombaton nagytakarítást végzett, vasárnap kájában magukra ismerhetnek a munkásnők, a lányok, asszonyok. Mert valamit mindegyiküktől tanulhattunk. A legtöbben meglepetten visszakérdeztek: miért, hiszen ezen a héten sem történt semmi érdekes. (Vége) Baraksó Erzsébet A sorozat fényképeit Elek Emil készítette. Javítják az élelmiszer-ellátást Jósavárosban A fogyasztási szövetkezetek nyíregyházi járási központjában tájékoztattak bennünket az 1976. évi üzletpolitikai célokról. A boltok kiskereskedelmi forgalmukat 436 millió forintra tervezték, tehát 13 százalékkal nagyobbra, mint az előző évben volt. A vendéglátóipari áruforgalomban 80 millió forintos emelkedést várnak, ez 17 százalékkal haladná meg az 1975. évit. Ezt az emelkedést főleg az étkeztetések bővítésével, hidegkonyhai készítményekkel és fagylaltárusítással szeretnék elérni. Tekintettel arra, hogy Nyíregyházán a zöldség- és gyümölcscikkekből a kereslet az elmúlt időben ugrásszerűen emelkedett, ezekből a cikkekből 115 vagonnal többet, mintegy 602 vagon zöldség-gyümölcsöt vásárolnak fel. A jobb húsellátás érdekében a saját hizlaldában és a szakcsoportoknál több hízott sertést nevelnek. Emelik a tej és tejtermékek árukészletét 25 százalékkal. Újdonságnak számít, hogy a házikertek, háztáji gazdaságok felé, mintegy százezer darab palántát értékesítenek önköltségi áron. Ennek megtermeltetése is házikezelésben, az úgynevezett fóliasátorban történik Oroson. A Jósavárosban lévő ABC- áruházat korszerűsítik, és az üzlet menetét is átszervezik. Itt csökkentik az iparcikkek árusításának forgalmát. Ezzel szemben emelik az élelmiszercikkek árukészletét. Erre a célra két hűtőkamrát építettek be, amely kizárólag a tőkehús és a tej, valamint tejtermékek hűtésére szolgál. A Vöröshadsereg útján, a kórházzal szemben lévő áruházuk választékát is bővítik. Bevezetik az élő virág és a fagylalt értékesítését. F. P. A BÍRSÁG 14,5 MILLIÓ FORINT Napirenden a víztisztaság 14 és fél millió forint szennyvízbírságot szabtak ki a megyében 1974-ben. 32 üzem és vállalat „rótta le” ezt az összeget. A bírságtól függetlenül is felelősséggel tartoznak az ipari üzemek az elkerülhető vízszenynyezés miatt. Harmincötezer köbméter szennyvíz keletkezik naponta a megyében, és ezt kell eljuttatni a különböző elvezetőkön, csatornákon keresztül a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Lónyai-csatorna és a Tisza vízgyűjtőibe. A megyében komoly ellentét jött létre a vízigény és a meglévő folyóvizek elhelyezkedése miatt. Ugyanis, amíg Nyíregyháza és környéke igényli a legtöbb vizet, addig Szatmárban a legnagyobb a folyók vízhozama. Az összes szennyvíz 60 százaléka a megyeszékhelyen lévő ipari üzemekben keletkezik. A lakóterületeken és az üzemekben összegyűlő szennyvizet az Ér-patakba és a Lónyai-csatornába vezetik. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon Iván György osztályvezető elmondta, hogy a víztisztaságvédelemnél igen komoly erőfeszítéseket kell tenniük a nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai szakaszmérnökségen. A környezetvédelem egyik legjelentősebb kérdése éppen a víz tisztaságának megőrzése, illetve a szennyvíz tisztítása. A víztisztaság vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a megyébe érkező folyók a környező országokból már bizonyos szennyeződést hozhatnak magukkal. Előfordul, hogy már felhasználás előtt tisztítani kell a vizet. Attól függően, hogy a népgazdaság melyik ágazatában és milyen formában hasznosítják a folyóvizet, többféle tisztítási eljárással teszik alkalmassá a felhasználásra. A legegyszerűbb és viszonylag nem költséges megoldás a mechanikai tisztítás, az ülepítés. A szilárd anyagok eltávolítása után öntözésre már alkalmas. Ezzel az eljárással körülbelül 30—35 százalékos tisztaságú vizet nyerne. A második fokozat a biológiai eljárás, amelynek során az oldott szennyező anyagokat vonják ki a vízből. A megyében keletkező összes szennyvíz fele biológiai tisztításra kerül. Ma még igen költséges eljárás a harmadik fokozat alkalmazása. Itt már fejlett, korszerű technológiával olyan minőségűvé teszik a vizet, hogy az a természetes vízkészletbe visszavezethető lesz. Még 1974 második felében elkészült egy új víztisztító berendezés Kocsordon. ahol napi 11 700 köbméter szennyvizet tisztíthatnak. De nem elég a nagy — 70 milliós berendezés üzemeltetése — a vállalatoknak, intézményeknek, a lakosoknak egyaránt érezni kell azt a felelősséget, amelyet a környezetvédelem, jelen esetben a víz tisztaságának védelme igényel. Hiszen az eldobott szemét a felszínről bekerülhet a csatornákba, a folyókba, s ez a szennyezés is gátolja a víztisztítás gyorsaságát. Olyan környezeti reflexet kell kialakítania mindenkinek, amelyben az emberi tudat, a felelősség is a környezet védelmét szolgálja. T. K. Az ünnepi könyvhét újdonságai Folytatva a haladó hagyományokat, az idei könyvhéten is sok érdekes újdonság szolgál a könyvbarátok örömére: a hazai és a világirodalom klasszikus és kortársi alkotásain kívül politikai, társadalomtudományi. művészettörténeti és ismeretterjesztő művek sora kerül a könyvesboltokba. Berzsenyi Dániel születésének 200. évfordulójára összes művei, valamint egy kéziratos versgyűjteménye jelenik meg hasonmás kiadásban. Gellért Oszkár és Vas István életművét elemző monográfiák ismertetik. Bálint György, Illés Endre, Illyés Gyula és Sőtér István tanulmánykötetein kívül Simon István írószobám című, íróportrékat kínáló gyűjteményes kötete lát napvilágot. Regénnyel Mozart-hangverseny a színházban A most folyó művészeti és pedagóiai heteit számos kimagasló rendezvénye hívogat bennünket, Így a miskolci szimfonikus zenekarnak március 10-én, a színházban elhangzott Mozarthangversenye. A nagyközönség szereti Mozartot allgatni, mert az ő zenéj olyan „megnyugtató”. A magyarázata ennek a hangzásvilágban van: a két évszázad óta megszokott harmóniavilág, ismert és követhető dallamívek, megszokott, megismert szerkesztési módok szinte együti élnek az emberrel, nem teszik ki a hallást új, idegen, meglepő, váratlan hatásoknak. Mozart küzdelme 200 év távlatában távol van tőlünk, nem szól személy szerint úgy a mai hallgatóhoz, mint egy mai szerzőé, akiben a nyugtalanság a kor szellemében fogant. Mozart egyre mélyebben döbbent rá a lelke mélyén nagynak, szépnek érzett életnek és saját nyomorúságos sorsának tragikus ellentétére. Egyre parancsolóbban érezte, hogy különbséget kell tennie az élet hatalmas, örök egyetemessége és saját kiszolgáltatott, múlandó egyéni élete között. Megérlelődött benne az az alázatos belátás, hogy csalódhatik saját egyéni életében, de nem csalódhatik magában az ELETBEN. Megérlelődött benne az a hit, hogy lelkének legmélyebb parancsát akkor követi, ha személyes életét alárendeli az örök beteljesülés szolgálatának, ha összekapcsolja művészetében az ideált a valósággal. Ha nem tekintünk be ilyen gondolatokkal a mozarti építmény mögé, akkor tényleg csak felületi ringatózással „élvezzük” a mozarti muzsikát. A hat német tánc igazi kedélyes népi hangulatot árasztott a mozarti bájos feldolgozásban, melynek szépségét maradéktalanul tolmácsolta Mura Péter karmester zenekara. Mozart 4 kürtkoncertet írt Lautgeb kürtművésznek. Csak csodálkozhatunk azon, hogy az akkori kezdetlegesebb hangszereken hogyan tudták megszólaltatni ezt a gyönyörű müvet. Tarján Ferenc- kürtművész bravúros technikával, csodálatos művészettel szólal„jelentkezik” Krúdy Gyula, Bóka László, Németh László, Tersánszky Józsi Jenő, s maiak közül Déry Tibor és Szakonyi Károly. Fülep Lajos, Bernáth Aurél, Pátzay Pál, és Pogány Frigyes könyvei képviselik a művészettörténeti irodalmat, ezenkívül Dési-Huber István és Szabó Vladimir alkotásait mutatja be egy-egy kiadvány. Lukács György két alapvető műve, ezenkívül a magyar munkásmozgalom történetét és dokumentumait — rangos szerzők tollával — feldolgozó kiadványok szerepelnek a tervekben. Fekete Sándor, Pákándi Géza és Vidor Miklós az ifjúsághoz is szól; a kisgyermekek számára pedig színpompás képeskönyvek, leporellók készülnek. tatta meg ezt a rendkívül kényes, szép hangú hangszert, osztatlan gyönyörűséget és műélvezetet szerezve a hallgatóságnak. Az utolsó szám az Eszdúr szimfónia volt, Mozart ezt a müvet költői fejlődésének abban a viharos szakaszában Irta, amikor egyre mélyebb lett művészi alkotása körül a magányosság csendje. Mura Péter zenekari palettáján a bevezető ütemek fénye kissé elhomályosult s ezért nem hatolt olyan megrendítő kontraszttal az Allegro főtémája, ez a dallamosságában elbűvölő, szép téma. A mozarti lebegésnek „súlya” hiányzott néhol az Andantéban. De már a Menüett és a Finálé olyan tökéletes interpretáció volt, melyet ritkán hallhatunk, melyet méltán köszönt meg lelkes tapssal a közönség úgyannyira, hogy meg kellett ismételni a Finálét. Szép volt, köszönjük! Vikár Sándor
